Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-18 / 16. szám
ÍRÜL A 750 KILOVOLTOS VILLANYVEZETÉK A lbertirsa Pest megye délkeleti részében fekszik, félúton Mo- nor és Cegléd között. Járási székhely ugyan, de sem híre, sem különös nevezetessége nincs, az Idegenvezető gyorsan áthajtat rajta, hogy inkább az odébb fekvő, rohamosan fejlődő Ceglédet mutassa meg. Az utóbbi években mégis egyre gyakrabban halljuk, olvassuk Albertirsa nevét, sőt nemzetközi hírnévre is szert tett, magas szintű jegyzőkönyvekben, egyezményekben szerepel a neve, messzi külföldön is tudják: itt lesz a KGST egyik nagy művének, az egyedülálló 750 kilovoltos villanytávvezetéknek a végállomása. Mi a „hétszázötvenes”? Míg a távolsági gáz- és olajvezetékek külön nevet kaptak, (Béke, Barátság, Testvériség), a villanytávveze- téknek még nincs neve, és csak „hét- százötvenesnek“ hívják. Talán azért Van ez így, mert látszólag nem újdonság: távolsági villanyvezetékek voltak és vannak országaink között, ez az új csak éppen nagyobb az eddigieknél. A látszat azonhan^ csaló’ ka. A hétszázötvenes valóban* új, de nemcsak teljesítményét tekintve, hanem műszaki megoldásaiban, jelentőségében és nem utolsósorban az épí„gazdáit“, a Magyar Villamosművek trösztöt, amelynek egyik vállalata, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat a nagy mű 270 kilométeres szakaszának kivitelezője, Kaiser László osztályvezető-helyettes tájékoztat a vezeték építéséről és érdekességeiről: — A főtervező a szovjet Energo szetyprojekt, amely szorosan együttműködik a Magyar Erőtervvel. Az előkészületeket széles körű tudományos és kutatómunka jellemezte. Az energiaátvitel pl. 120 kilovolton nem okozott semmiféle gondot, itt egyszeriben egészen új problémákat vetett fel. A szigetelőket öntött üvegből a szovjet fél kísérletezte ki, a transzformátorokat a Ganz-művek. A sugárzás problémája, az erőterek alakulása is új kutatásokat követelt. Érdekes például az automatikus iizemzavprmentő •berendezés kérdése. Egy önálló vonal esetében egyszerű a dolog: üzemzavar esetén egyszerűen kikapcsol. De ha nemzetközileg egybekapcsolt óriási rendszerről van szó, akkor egy ilyen kikapcsolás messzemenő következményekkel jár. Ezért úgy kell kiszámító ni minden ilyen automatát, hogy az egy helyen megszakadt áramszállítás más utakon, megfelelő kapacitású vonalakon fennakadás nélkül folyté tódjék, s megelőzzük a feszültségkiiA dunaújvárosi transzlorinátorállomas, amely átépítés alatt áll, nagyban hozzájárul Magyarország energiaellátásához (ÓSTK — MTI felv.) A KGST JELENTŐS LÉTESÍTMÉNYE ALBERTIRSA ÉS VINNYICA KÖZÖTT íése során megnyilvánuló együttműködés színvonalában is. Hasonló feszültségű vezeték kisebb mértékben feddig csak Kanadában, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban épült. , Az egész távvezeték 480 km hosszú, Nyugat-Ukrajnából vezet Budapest közelébe, hogy innen Csehszlovákia felé 400 kilovoltos bekötővonallal csatlakozzék a Szlovákián át vezető, jelenleg is működő vonalhoz, később rgedig tovább bővüljön Győr—Podu- iiajské Biskupice felé. Az új vezeték az eddigi egységes energetikai rendszer része lesz. A teljes távból 210 km szovjet, 270 km pedig magyar területen át vezet. Egymagában a 750 kilovoltos vezeték csak kétirányú szállítóvonal lenne. Ahhoz, hogy az egységes energetikai rendszer része lehessen, a magas feszültségű áramáradatot transzformálni kell, és 400 kilovoltos szinten kell a rendszerbe kapcsolni. Ez úgy lehetséges, hogy Al- bertlrsán két 1100 megavoltampér teljesítményű transzformátorállomást építenek. A 750 kilovolt olyan nagy feszültség, hogy egy-egy fázisát három transzformátorba kell bekötni. További 400 kilovoltos vonalakat is kell még építeni összesen 160 km hosszan, Magyarország területén pedig négy eddigi állomást kell bővíteni. A hétszázötvenes az eddig is meglevő egyesített energetikai rendszer — melynek központja Prágában van — megerősítését jelenti. A rendszer öt államában — a Szovjetunióban, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában és az NDK-ban — egyre növekszik az áramfogyasztás és az áramtermelés, tehát a kölcsönös szállítások mennyisége is jelentősen nő. Lényegében a 750 kilovoltos vezetékkel „bővítik az utat“ a kölcsönös szállítások számára. A vezeték jelentősége, hogy felette gazdaságos, mert nagyobb feszültségű szállításnál kisebb a veszteség, a szállítás biztonságosabb, a tagállamok nagyobb mértékben élvezhetik a csúcseltolódások ból eredő megtakarításokat (ha pl. az NDK-ban csúcsfogyasztás van, Ukrajnában már túlvannak a csúcsidő- szakon, és a többletenergiát rendelkezésre bocsátják). A fogyasztás mértéke évről évre 6—8 százalékkal emelkedik, és a jövőben is emelkedni fog. Ezért kell az egybekapcsolt rendszer főtengelyét megerősíteni. Ez szinte szimbolikus: a KGST-tagálla- mok együttműködésének elmélyítése olyan fokot ért el, hogy az együttműködés eszközeit is bővíteni kell már. S mint a továbbiakban látni fogjuk, ez a bővítés nem akármilyen, hanem a világszínvonal élvonalába tartozó. A vezeték „gazdái” Meglátogattuk a 750 kilovoltos vezeték magyarországi szakaszának lönbségeket, amelyek szétkapcsolnák a rendszert. Hasonló egyenetlenségből keletkezett néhány éve a katasztrofális rendszerösszeomlás az Egyesült Államokban ... — Az egybekapcsolás legkülönfélébb lehetőségeit számítógépek, végzik. Csak ezek adatai néhány tízki- lónyi papírtömeg. Óriási kutatómunka volt ez. Csak a sugárzás kérdésein egy külön bizottság egy teljes évig dolgozott. Külön számítógép- programokat kellett kidolgozni a vezeték működésének matematikai modellezésére ... Végül is a műszaki és tudományos színvonalat jól jellemzi a tény: az előkészítésben és a kutatásban több ember és tovább dolgozott, mint ahányan az egész vezetéket felépítik. Magán az építkezésen csúcsidőszakban sem lesz 300 embernél több. Számok, adatok A távvezeték építését az egységes energetikai rendszer tagállamai 1974 februárjában határozták el. Tavaly ősszel kezdődtek meg az első munkálatok. Ez év végén épül fel az első magyarországi kísérleti szakasz, hogy tapasztalatokat adjon a többi szakasz számára. Áramot a 750 kilovoltos vezeték már 1978 őszén továbbít. A vezetéket 687 oszlop tartja majd. Az oszlopok között vannak 45 méter magasak is; egy-egy oszlop súlya 12—40 tonna, összesen 11 000 tonna vas lesz az oszlopokban. A drót — ha ugyan drótnak lehet nevezni a 4—5 cm vastag vezetéket — 4—4 huzalból áll. Egy fázis összesen 2000 négyzet- milliméter átmérőjű „úton“ szállítja az áramot. A tagországok szállításokkal vesznek részt a közös mű építésében. Magyarország és a Szovjetunió a területén áthaladó szakaszt közvetlenül építi. Csehszlovákia különleges módon járul hozzá az építkezéshez: a 160 km-es 400 kilovoltos összekötő hálózat 66 kilométeres szakaszát építi fel magyar' területen — cserébe. Ez hasznos hozzájárulás, mert jelentős kapacitásokat szabadít fel a magyar félnek, amely így a fővonal építésére összpontosíthatja erejét. Jelenleg az építkezésen a terv szerint haladnak a munkálatok. Albertirsán a terepet készítik elő a transzformátorállomás számára. A szakaszokon az oszlopokat alapozzák, több helyütt kitűzik a vezeték irányát. Már szállítják a helyszínre az első oszlopokat is. A vezeték megkerüli a Hor- tobágyot, amely természetvédelmi terület. Az építkezésen igen magas a gépesítés színvonala, a kivitelezők számos gépet kizárólag erre a célra szereztek be. A mű nagyságára jellemző, hogy a magyarországi hálózat az építési beruházások ötéves tervének 25—30 százalékát teszi ki. Ma már nemcsak az építők dolgoznak, hanem előkészítik a vezeték karbantartásának módszereit is. Már kialakult például a módszer, amellyel egy-egy szigetelőt úgy cserélhetnek ki, hogy az óriási feszültségű áramot ki sem kell kapcsolni... A nagy vezeték építése folyamán szerzett tapasztalatok, az előkészítés során elvégzett kutatómunkák nemcsak egy vezeték építését teszik lehetővé, hanem értékes ismeretekkel gazdagítják az energetikaihálózat-építést, amely egyre nagyobb szerepet játszik a gazdasági életben. VILCSEK GÉZA) 1978. IV. 18. 14 mmwimi-IIIIIK A magyar ipar egyik fellegvára az Ózdi Kohászati Művek (Ifj. Gál László felvétele).
