Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-18 / 16. szám
Az SZKP XXV. kongresszusának dokumentumaiban, a küldöttek és a vendégek felszólalásaiban nagy helyet foglaltak el a szocialista gazdasági integrációval foglalkozó kérdések Az egyik Ilyen kérdés: hosszú távlatú célprogramok kimunkálása. Leonyid lljics Brezsnyev elv- t$irs az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszámolójában nagyra értékelte a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítását. Ennek eredménye már ma abban nyilvánul meg, hogy „máris lényegesen elmélyült gazdaságaink kölcsönhatása, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára“. Az elértekre támaszkodva, Brezsnyev elvtárs kiemelte, hogy határozottan megtehetjük a következő lépést. Napirendre került a hosszú távlatú célprogramok kidolgozása és végrehajtása. Az a céljuk, hogy közös erőfeszítésekkel tegyük lehetővé gyorsan növekvő szükségleteink kielégítését energiában, fűtőanyagban, a legfőbb nyersanyagfajtákban, teljesebben kielégíthessük az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek iránti keresletet, emelhessük a gépgyártás színvonalát, meggyorsítsuk a közlekedés fejlődését. Ezek soron levő közös feladataink E feladatok kidolgozása megkezdődött. Röviddel a kongresz szus előtt Moszkvában ülésezett a KGST tervezési együttműködési bizottsága, és megvizsgálta a hosszú távlatú célprogramokkal kapcsolatos kérdéseket. Kijelölte az együttműködés szakaszait. egyeztette az időpontokat és kijelölte a munka konkrét részeinek végrehajtóit. Óriási munka vár ránk, amelyben részt vesznek a KGST-tag- orszúgok tervbizottságai, minisztériumai és főhatóságai, a KGST állandó szervei. Rendkívül megnő a KGST-szervek szerepe, mert a tervezett intézkedéseket feltétlenül a szocialista közösség tagállamainak távlati népgazdasági terveihez kell kapcsolni ÚJ PROBLÉMÁK — ÚJSZERŰ MEGKÖZELÍTÉS A KGST-országokban megvalósuló komplex program végrehajtása folyamán az élet meggyőzően igazolta: a szocialista gazdasági integráció számos probléma újszerű, szélesebb irányú megközelítését követeli. Ez nyilvánul meB az együttműködés tervezési alapjainak erősítésével. a vezető gazdasági ágakban a nemzetközi munka- megosztás elmélyítésével, a tudomány és a technika szerepével és a közös nagy létesítmé nyék megvalósításával kapcso latban. Nagy jelentősége van a KGS1 gyakorlatában első ízben elfogadott, a sokoldalú integrációs intézkedésekkel kapcsolatos egyeztetett tervnek. Fontos politikai ős gazdasági dokumentum ez, és arra hivatott, hogy biztosítsa a KGST-tagállamok legnagyobb közös intézkedései nek életbe lépését. Ilyen terv összeállítása nagy és rendkívül fontos munka kéz detét jelenti a KGST-országok lehetőségeinek egyesítésére, hogy Így oldjanak meg nagy méretű problémákat. E téren lényeges a közös tervezési le-, vékenység mechanizmusának tökéletesítése. Természetesen ez a tevékenység a teljes önkéntesség alapján valósul meg, és nem kíséri nemzetek feletti szervek létrehozása, nem érinti a belső tervezés kérdéseit. megjegyezte, jellegét tekintve nemzetközivé vált, a hosszú távlatú tervezés alapján közös erőfeszítésekkel kell megoldanunk. Ezért a KGST-tagországok együttműködése további tökéletesítésének egyik fő irányául alapjában új utat választottak: hosszú távlatú célprogramok kidolgozását és végrehajtását. Ezek a több ötéves tervidőszakra tervezett célprogramok olyan problémák megoldására szolgálnak, mint a fűtőanyag-nyersanyag kérdés, az élenjáró gépgyártás fejlesztése a termelés széles körű szakosítása és koo- perálása alapján, a lakosság élelmiszerekkel és közszükségleti cikkekkel való teljesebb ellátása. A NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK EGYBEHANGOLÁSA A célprogramok kidolgozása az érdekelt feleknek arra a készségére épült, hogy nemzeti és közös érdekeket követve, együttesen használják ki természeti kincseiket, anyagi és munkaerőforrásaikat. A célprogramokat az integráció komplex programjának fejlesztésére állítják össze; a következő időszakban mindenképpen elősegítik a komplex program eredményes megvalósítását. A hosszú távlatú célprogramok összeállítása újszerű valami. E téren nem szabad szem elől téveszteni a fő problémákat. íme egy példa: például a gépgyártási célprogram összeállításakor különleges figyelmet érdemelnek a részletes és a góc szerinti szakosítás kérdései. Hasonló kérdések alkotják az integráció alapján ebben az iparágban. A célprogramok kidolgozása folyamán különleges figyelmet követelő kérdések egyike a beruházások koncentrációja. A berurázási együttműködés egyedüli formája mindeddig az volt, hogy a KGST-tqgországok közös erőfeszítésekkel hozzanak létre kapacitásokét fűtőanyag—nyersanyagfajták előállítására. Ám mégsem ez az e'gyetlen formája a beruházási integrációnak. A célprogramok kidolgozása során nyilván más formákat is tekintetbe vehetnek. Főként azonos beruházási igényű, más érdekelt országoknak szükséges termékfajták termelésének fejlesztése valósítható meg a KGST-országokban, és e termékeket tovább értékesíthetik a külkereskedelmi csatornákon. Közös vállalatok létrehozása is időszerű, mind a KGST-orszá- gokban, mind fejlődő országokban, továbbá az is, hogy egy érdekelt ország saját vállalatokat építsen más állam területén. A hosszű távlatú programok kidolgozásában nagy szerepet játszhatnának a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezetei. Lényegében olyan magot alkotnak, amely körül nyilvánvalóan alakul ki a célprogram. A nemzetközi szervezetek a nemzeti intézményekkel és főhatóságokkal együtt hivatottak a KGST-országok számára szükséges termékek termelésével és értékesítésével kapcsolatos komplex munkálatok elvégzésére. A jövőben elkészítendő dokumentumoknak nyilván pontosan és világosan meg kell határoz- niok minden egyes érdekelt ország részvételének fokát, a közös programban való részvétel időpontjait és formáit. E célból az országok sokoldalú alapon általános egyezményeket köthetnének. Szerintünk a hosszú távlatú célprogramok hatékonysága mindenekelőtt két tényezőtől fog függni: tudományos megalapozottságuktól és a nemzett népgazdasági távlati tervekkel való kölcsönös szerves összekapcsolódásuktól. Ezért e programok összeállításakor sokoldalúan tekintetbe kell venni a tudományos-műszaki forradalom összes vívmányait. Kimunkálásukba bevonhatók a KGST-országok vezető tudományos és tervező intézetei. Az SZKP XXV. kongresszusának útmutatásait teljesítve a Szovjetunió szervezetei hozzálátnak a hosszú távlatú célprogramok előkészítésének munkálataihoz. Nagy és fontos ügy megoldását kezdik el, amelynek célja a szocialista közösség államainak további gazdasági haladása ALEXANDR SULMAN, a közgazdaságtudományok Vanitiilátii«» ÍAPN1 A szamotlori olajlelőhely — egyike a legnagyobbaknak Nyngat-Szibériában. Naponta 224 000 tonna „fekete aranyat“ ad. A képen látható szivattyútelep biztosítja a szükséges nyomást az olajvezetékekben. A legnagyobb közép-ázsiai erőművek egyikének, a toktoguii vízi erőműnek az építkezésén tavaly üzembe helyezték az első két aggregátort, amely a Kirgiz SZSZK Dél-Kazahsztán és más köztársaságok nagy kiterjedésű vidékeit látja el villamos energiával. A XXV. pártkongresszus küszöbén további két aggregátort helyeztek iizemhe, s így a toktoguii vízi erőmű teljes kapacitással — 1 millió 200 ezer kilowattal működik A közös tervező munka manapság a nemzetközi szocialista tervezési rendszer része. Legfőbb elemei: az ötéves és hosz- szú távlatú tervek egybehangolása, az egyes termelési ágak közös fejlesztési terveinek előkészítése, a népgazdasági ágazatok fejlesztési előrejelzéseinek kidolgozása, gazdaságpolitikai konzultációk, a KGST-országok sokoldalú integrációs intézkedései egyeztetett terveinek az összeállítása. Jelenleg előtérbe lép a közös, tervezési tevékenysé2 területének a bővítése. Ez mindenekelőtt a hosszabb távlatú nép- gazdasági tervek szélesebb körű egybehangolására vonatkozik. A szilárd népgazdasági kapcsolatok hosszabb, időtávú egyeztetése feltételeke't teremt például a fűtőanyag-nyersanyag probléma eredményes megoldására. Ez a kérdés, mint A. N. Koszigin a KGST XXIX. ülésszakán mondott beszédében A transzszibériai fővasűtvonaltól 500 kilométerrel északra épül a 3200 km hosszú Bajkál—Amur fúvasútvonal. A képen: a sínek lerakása az építkezés egyik szakaszán AZ INTEGRÁCIÓ 01 SZAKASZA - HOSSZŰ TAVLATO PROGRAMOK
