Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-18 / 16. szám

Az SZKP XXV. kongresszusá­nak dokumentumaiban, a kül­döttek és a vendégek felszóla­lásaiban nagy helyet foglaltak el a szocialista gazdasági in­tegrációval foglalkozó kérdé­sek Az egyik Ilyen kérdés: hosszú távlatú célprogramok ki­munkálása. Leonyid lljics Brezsnyev elv- t$irs az SZKP XXV. kongresszu­sán elhangzott beszámolójában nagyra értékelte a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítását. Ennek eredménye már ma ab­ban nyilvánul meg, hogy „már­is lényegesen elmélyült gazda­ságaink kölcsönhatása, foko­zódott országaink gazdaságai­nak egymást kölcsönösen kiegé­szítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára“. Az elértekre támaszkodva, Brezsnyev elvtárs kiemelte, hogy határozottan megtehetjük a következő lépést. Napirendre került a hosszú távlatú célprog­ramok kidolgozása és végrehaj­tása. Az a céljuk, hogy közös erőfeszítésekkel tegyük lehető­vé gyorsan növekvő szükségle­teink kielégítését energiában, fűtőanyagban, a legfőbb nyers­anyagfajtákban, teljesebben ki­elégíthessük az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek iránti keresletet, emelhessük a gép­gyártás színvonalát, meggyorsít­suk a közlekedés fejlődését. Ezek soron levő közös felada­taink E feladatok kidolgozása meg­kezdődött. Röviddel a kongresz szus előtt Moszkvában ülésezett a KGST tervezési együttműkö­dési bizottsága, és megvizsgál­ta a hosszú távlatú célprogra­mokkal kapcsolatos kérdéseket. Kijelölte az együttműködés sza­kaszait. egyeztette az időpon­tokat és kijelölte a munka konkrét részeinek végrehajtóit. Óriási munka vár ránk, amely­ben részt vesznek a KGST-tag- orszúgok tervbizottságai, minisz­tériumai és főhatóságai, a KGST állandó szervei. Rendkí­vül megnő a KGST-szervek sze­repe, mert a tervezett intézke­déseket feltétlenül a szocialista közösség tagállamainak távlati népgazdasági terveihez kell kapcsolni ÚJ PROBLÉMÁK — ÚJSZERŰ MEGKÖZELÍTÉS A KGST-országokban megva­lósuló komplex program vég­rehajtása folyamán az élet meg­győzően igazolta: a szocialista gazdasági integráció számos probléma újszerű, szélesebb irányú megközelítését követeli. Ez nyilvánul meB az együttmű­ködés tervezési alapjainak erő­sítésével. a vezető gazdasági ágakban a nemzetközi munka- megosztás elmélyítésével, a tu­domány és a technika szerepé­vel és a közös nagy létesítmé nyék megvalósításával kapcso latban. Nagy jelentősége van a KGS1 gyakorlatában első ízben elfo­gadott, a sokoldalú integrációs intézkedésekkel kapcsolatos egyeztetett tervnek. Fontos po­litikai ős gazdasági dokumen­tum ez, és arra hivatott, hogy biztosítsa a KGST-tagállamok legnagyobb közös intézkedései nek életbe lépését. Ilyen terv összeállítása nagy és rendkívül fontos munka kéz detét jelenti a KGST-országok lehetőségeinek egyesítésére, hogy Így oldjanak meg nagy méretű problémákat. E téren lényeges a közös tervezési le-, vékenység mechanizmusának tökéletesítése. Természetesen ez a tevékenység a teljes önkén­tesség alapján valósul meg, és nem kíséri nemzetek feletti szervek létrehozása, nem érinti a belső tervezés kérdéseit. megjegyezte, jellegét tekintve nemzetközivé vált, a hosszú távlatú tervezés alapján közös erőfeszítésekkel kell megolda­nunk. Ezért a KGST-tagországok együttműködése további tökéle­tesítésének egyik fő irányául alapjában új utat választottak: hosszú távlatú célprogramok ki­dolgozását és végrehajtását. Ezek a több ötéves tervidőszak­ra tervezett célprogramok olyan problémák megoldására szolgál­nak, mint a fűtőanyag-nyers­anyag kérdés, az élenjáró gép­gyártás fejlesztése a termelés széles körű szakosítása és koo- perálása alapján, a lakosság élelmiszerekkel és közszükség­leti cikkekkel való teljesebb el­látása. A NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK EGYBEHANGOLÁSA A célprogramok kidolgozása az érdekelt feleknek arra a készségére épült, hogy nemzeti és közös érdekeket követve, együttesen használják ki termé­szeti kincseiket, anyagi és mun­kaerőforrásaikat. A célprogra­mokat az integráció komplex programjának fejlesztésére ál­lítják össze; a következő idő­szakban mindenképpen elősegí­tik a komplex program eredmé­nyes megvalósítását. A hosszú távlatú célprogra­mok összeállítása újszerű vala­mi. E téren nem szabad szem elől téveszteni a fő problémá­kat. íme egy példa: például a gépgyártási célprogram összeál­lításakor különleges figyelmet érdemelnek a részletes és a góc szerinti szakosítás kérdései. Hasonló kérdések alkotják az integráció alapján ebben az iparágban. A célprogramok kidolgozása folyamán különleges figyelmet követelő kérdések egyike a be­ruházások koncentrációja. A berurázási együttműködés egye­düli formája mindeddig az volt, hogy a KGST-tqgországok közös erőfeszítésekkel hozzanak létre kapacitásokét fűtőanyag—nyers­anyagfajták előállítására. Ám mégsem ez az e'gyetlen formá­ja a beruházási integrációnak. A célprogramok kidolgozása során nyilván más formákat is tekintetbe vehetnek. Főként azonos beruházási igényű, más érdekelt országoknak szüksé­ges termékfajták termelésének fejlesztése valósítható meg a KGST-országokban, és e termé­keket tovább értékesíthetik a külkereskedelmi csatornákon. Közös vállalatok létrehozása is időszerű, mind a KGST-orszá- gokban, mind fejlődő országok­ban, továbbá az is, hogy egy érdekelt ország saját vállalato­kat építsen más állam terüle­tén. A hosszű távlatú programok kidolgozásában nagy szerepet játszhatnának a szocialista or­szágok nemzetközi gazdasági szervezetei. Lényegében olyan magot alkotnak, amely körül nyilvánvalóan alakul ki a cél­program. A nemzetközi szerve­zetek a nemzeti intézmények­kel és főhatóságokkal együtt hivatottak a KGST-országok számára szükséges termékek termelésével és értékesítésével kapcsolatos komplex munkála­tok elvégzésére. A jövőben elkészítendő doku­mentumoknak nyilván pontosan és világosan meg kell határoz- niok minden egyes érdekelt or­szág részvételének fokát, a kö­zös programban való részvétel időpontjait és formáit. E célból az országok sokoldalú alapon általános egyezményeket köt­hetnének. Szerintünk a hosszú távlatú célprogramok hatékonysága mindenekelőtt két tényezőtől fog függni: tudományos megala­pozottságuktól és a nemzett népgazdasági távlati tervekkel való kölcsönös szerves össze­kapcsolódásuktól. Ezért e prog­ramok összeállításakor sokolda­lúan tekintetbe kell venni a tu­dományos-műszaki forradalom összes vívmányait. Kimunkálá­sukba bevonhatók a KGST-or­szágok vezető tudományos és tervező intézetei. Az SZKP XXV. kongresszusá­nak útmutatásait teljesítve a Szovjetunió szervezetei hozzá­látnak a hosszú távlatú cél­programok előkészítésének munkálataihoz. Nagy és fontos ügy megoldását kezdik el, amelynek célja a szocialista közösség államainak további gazdasági haladása ALEXANDR SULMAN, a közgazdaságtudományok Vanitiilátii«» ÍAPN1 A szamotlori olajlelőhely — egyike a legnagyobbaknak Nyngat-Szibériában. Naponta 224 000 tonna „fekete aranyat“ ad. A képen látható szivattyútelep biztosítja a szükséges nyomást az olajvezeté­kekben. A legnagyobb közép-ázsiai erőművek egyikének, a toktoguii vízi erőműnek az építkezésén tavaly üzembe helyezték az első két aggregátort, amely a Kirgiz SZSZK Dél-Kazahsztán és más köztár­saságok nagy kiterjedésű vidékeit látja el villamos energiával. A XXV. pártkongresszus küszöbén további két aggregátort helyez­tek iizemhe, s így a toktoguii vízi erőmű teljes kapacitással — 1 millió 200 ezer kilowattal működik A közös tervező munka ma­napság a nemzetközi szocialis­ta tervezési rendszer része. Leg­főbb elemei: az ötéves és hosz- szú távlatú tervek egybehango­lása, az egyes termelési ágak közös fejlesztési terveinek elő­készítése, a népgazdasági ága­zatok fejlesztési előrejelzései­nek kidolgozása, gazdaságpoli­tikai konzultációk, a KGST-or­szágok sokoldalú integrációs in­tézkedései egyeztetett terveinek az összeállítása. Jelenleg előtérbe lép a közös, tervezési tevékenysé2 területé­nek a bővítése. Ez mindenek­előtt a hosszabb távlatú nép- gazdasági tervek szélesebb kö­rű egybehangolására vonatko­zik. A szilárd népgazdasági kapcsolatok hosszabb, időtávú egyeztetése feltételeke't teremt például a fűtőanyag-nyersanyag probléma eredményes megoldá­sára. Ez a kérdés, mint A. N. Koszigin a KGST XXIX. ülés­szakán mondott beszédében A transzszibériai fővasűtvonaltól 500 kilométerrel északra épül a 3200 km hosszú Bajkál—Amur fúvasútvonal. A képen: a sínek lerakása az építkezés egyik szakaszán AZ INTEGRÁCIÓ 01 SZAKASZA - HOSSZŰ TAVLATO PROGRAMOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom