Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-18 / 16. szám
Á CSKP KB (H az SZLKP KB 1974-es októberi ülése határozottan rámutatott a hatékonyság és az ésszerűsítés tokozásának jelentőségére a mezőgazdasági termelésben. A maximálisan gazdaságos anyag- és energiafelhasználás mellett nem kevésbé jelentős feladat a munkaerő-gazdálkodás színvonalának emelése, a munka- és az egészségvédelem feltételeinek tökéletesítése a mezőgazdasági termelés valamennyi szakaszán. Mindez ösztönzően hat az alkotó kezdeményezésre, a feltalálók és az újítók mozgalmának kibontakoztatására, akik hasznos ötleteikkel jelentősen elősegíthetik a mezőgazdasági termelőkre háruló feladatok teljesítését. A mezőgazdaságban tevékenyke- ' ' dő feltalálók és újítók már eddig Is sokszor bebizonyították, hogy a termelési folyamatokban előforduló problémák megoldásában lehet rájuk számítani. Az ágazat dolgozói a jó ötletek és a kezdeményezés terén semmiben sem maradnak el az ipari és az építőipari dolgozók mögött. Sőt, kiváló újításaikkal nemegyszer komoly problémákat oldottak meg a termés betakarításával vagy a hiányzó gépalkatrészek pótlásával kapcsolatban. A mezőgazdasági szervezetek, főleg az efsz-ek és az állami gazdaságok újítóiról mégis keveset hallunk: a statisztikai kimutatások szerint ez az ágazat a beterjesztett újítási javaslatok száma alapis a legjobbak. Az első hely ezen a szakaszon már évek óta a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Mezőgazdasági Igazgatóságot illeti. Az itteni újítómozgalmi bizottság rendszeres munkájának köszönhető, hogy 17 szövetkezet dolgozói összesen 120 újítási javaslatot terjesztettek elő, s ezek többségét már a gyakorlatban is felhasználják. A tavalyi évi megtakarítások összegét 2 289 000 koronában mutatták ki. Egy kis „szépséghiba“, hogy az állami gazdaságok ebből valahogy kimaradtak. Az újítók járási versenyében a Zemnéi (szímői) Haladás Efsz halad az élen, de ugyancsak pozitívan értékelhetők az alkotó műszaki kezdeményezés eredményei a Dvory nad Zitavou-i Aurora Efsz...ÉS MOZGÓSÍTHATÓ TARTALÉKOK A tartalékok a tematikai tervezéshez való hozzáállásban is megnyilvánulnak. A tematikai feladatok fontos szerepet töltenek be az újítók munkájának irányításában: az újítók figyelmét a legfontosabb problémákra összpontosítják, s ugyanakkor további dolgozókat is bevonnak az újítók közé. Ennek ellenére csak nagyon kevés mező- gazdasági szervezetben hirdetnek ki tematikai feladatokat. Ez sajnos a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságokra is vonatkozik, ahol viszont a legjobban tudják, hogy „hol szorít a cipő“ az általuk irányított szövetkezetekben és állami gazdaságokban. Ám Sok lehetőség nyílik az újítások éivényesítésére az állattenyésztésben is, különösen az állatok takarmányozási technológiájában. A borjúetetésben például jól érvényesülnek a higiénikus, könnyen tisztán tartható műanyag vödrök (A CSTK felvétele) ján lemarad a többitől. Ennek az a magyarázata, hogy számos munkahelyen természetes dolognak tartják az újítást. Bár az ilyen hozzáállást pozitívan kell értékelni, mégsem téveszthetjük szem elől, hogy nem egy esetben az előírások hiányos ismeretéről van sző. Az állami szervezetek vezető dolgozói és a szövetkezetek tisztségviselői eközben nem tudatosítják, hogy ezzel társadalmunknak sokkal nagyobb károkat okoznak, mint amennyi a szerzőknek ki nem fizetett jutalmakból származó „haszon“. Elmarad ugyanis a jó példák vonzó hatása, s még nagyobb hiba az, hogy az új megoldásokról nem szereznek tudomást szók, akik még mindig küszködnek az adott problémával. S ez a mező- gazdaságban, ahol számtalan sok helyen ugyanazt a tevékenységet folytatják, komoly hiányosság. Éppen ezért korparancsként hat e nem kívánatos gyakorlat felszámolásának szükségessége, s egyúttal a mezőgazdasági újítómozgalom hatékonyabb fejlesztése. Jelentős feladatok hárulnak ezzel kapcsolatban a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságokra, amelyek az SZSZK 169/1973. Zb. határozata értelmében kötelesek „gondoskodni az újítómozgalom fejlesztéséről és gyakorlati kihasználásáról, s szükséges segítséget nyújtani ezen a szakaszon az általuk irányított szervezeteknek“. VANNAK KÖVETENDŐ példák ... Ahol ezt a feladatot következetesen teljesítik, ott az eredmények ben, a Muzlai Béke Efsz-ben és más szövetkezetekben. A járás legjobb újítója a mezőgazdaságban Pavol Jakabovié gépjavító a Cer- níki Efsz-ből, aki összesen hét újítási javaslatot adott be, ezek közül legjelentősebb az „önkiszolgáló“ szivattyú. A legjobbak közé tartozik továbbá Halász Dezső a Szimői Efsz-ből, valamint jaroslav Kratina a Palárikovói Efsz-ből. Jól szervezik az újítók munkáját a luéeneci (losonci) és a galántai járásban. Nem véletlen, hogy az SZSZK Szövetkezeti Földművesek Szövetsége versenyében a legjobb 20 újítás között 5 volt a galántai járásból. A versenygyőztes újítási javaslatot Stefan Varga mérnök terjesztette elő a Mostovái Vörös Csillag Efsz-ből, melynek gyakorlati bevezetése egy év alatt csaknem 150 000 korona hasznot eredményezett. Elhárította ugyanis a Belgiumból importált Pettersime libakeltető gyakori meghibásodásának okát, ami 5998 darab napos libával többet jelentett a szövetkezetnek. Fülöp Vince és Július Valkár a Selicei Efsz-ből a negyedik helyen végzett. Űk speciális targoncát készítettek az öntözőcsövek széthordására, ami lehetővé tette azok szállítását a kapásnövények sorai között is, s egyúttal az öntözés 7 hónapig tartó idénye alatt 2 munkaerőt szabadított fel. Pozitívan értékelhető néhány további járás mezőgazdasági igazgatósága is, például a trnavai, a komárnói és a kosicei. Ezen a téren azonban valamennyi járásban jelentős tartalékok vannak. ilyen értelemben is kiemelhetjük a Galántai Járási Mezőgazdasági igazgatóságot, és annak szorgalmas gépesitőjét, Viliam Molnárt, az „újítók patrónusát“. Erre az évre ebben a járásban 9 efsz-ben 16 tematikus feladatot jelöltek ki, liá- ■on feladatot a Trnovec nad Vá- hom-i Állami Gazdaság hirdetett ki, s ezekhez a járási mezőgazdaság Is hozzájárult további 3 járási tematikai feladat kihirdetésével. Tartalékok azonban a központilag irányított mezőgazdasági szervezetekben is vajinak. Amíg például a gép- és traktorállomások öbbségén az újítómozgalom biztatóan fejlődik, a vetőmagtermesztő állami gazdaságokban, a nagyhiz- ialdákban és máshol még csak most kezd kibontakozni. Elérkezett az ideje, hogy mindenütt feltárják ezeket a tartalékokat. A mezőgazdaságban is érvényesíteni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket az SZSZK tavalyi 367-es számú kormányhatározata tűzött feladatul a feltaláló és újító tevékenység fejlesztése érdekében. Ezek közé tartozik az új műszaki megoldások, közöttük a komplex szocialista racionalizáció eredményeinek értékelése és elbírálása, s amennyiben azok találmány vagy újítási javaslat jellegűek, az állam, a szervezet és a szerzők jogi védelmének a biztosítása. A kormányhatározat feladatul adja a kezdeményező munkások és műszaki dolgozók erkölcsi és anyagi értékelését a találmányok és újítási javaslatok kidolgozásával és érvényesítésével kapcsolatban. AZ SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma több intézkedést készít elő az újítómozgalom fejlesztésének támogatására. Ezek közé tartozik egy irányításiszervezési központ létesítése is, amely segítséget, tanácsokat nyújt majd ezen a téren. Szemináriumokon ismertetik majd az érvényes előírásokat, s kiszélesítik az olyan dolgozók körét, akik az előírások következetes érvényesítésével biztosítják majd a törvényességet az újítási javaslatok értékelésénél és a szerzők jogos igényeinek kielégítésénél. Az SZSZK Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, valamint a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottságával együttműködve, versenyt készítenek elő a reszort dolgozói számára, melynek keretében értékelni fogják a legsikeresebb újítási javaslatokat, a legaktívabb újítókat és az egyes szervezeteket, amelyek a leghatékonyabban támogatják az alkotó műszaki kezdeményezés fejlesztését. Reméljük, hogy egyre többen jelentkeznek majd ebbe a nemes versenybe, ahogy azt társadalmunk érdekei is megkívánják. Dr. LEOPOLD FIALA Az ötvenes évek elején a mezőgazdaságban „csodaszernek“ tekintették az öntözést. Többen úgy gondolták, hogy száraz tavaszokon és aszályos nyarakon csupán öntözni kell, s máris a kétszeresére nőnek a hozamok. Azóta bebizonyosodott, hogy az öntözés a terméshozam növelésének csak egy — néha- nagyon lényeges — eleme, az agrotechnikának fontos megalapozott hozzáértést követelő része. Kellő szakmai felkészültség híján esetleg több kárt lehet vele okozni, mint hasznot hajtani. Szlovákiában jelentős beruházások szolgálják az öntözést, az öntözőrendszereket azonban hiányosan, 60—70 százalékban használják csak ki. Talán sok a csapadék a téli, tavaszi, nyári időszakban? Erről szó sincs. Jelenleg is a téli hónapok csapadéka mélyen a sokévi átlag alatt maradt, nyaraink pedig többnyire szárazak, aszályosak. Az öntözésre berendezett területeinken hordozható berendezésekkel (szárny vezetékkel) juttatják a vizet a földekre. A berendezések egy része fokozatosan elhasználódik. Ezt az is okozza, hogy az öntözési idény befejeztével nem végzik el a szükséges karbantartási munkákat. Az öntözési időszakban szintén törődni kell a csövek, kapcsolók. hidránsok. szórófejek, tömítések műszaki állapotával, mert az idejében végzett szakszerű javítás növeli a berendezések élettartamát, olcsóbbá és gazdaságosabbá teszi az öntözést. Nagy gond a szükséges munkaerő biztosítása az öntözőberendezések üzemeltetéséhez. Sajnos, ma még az öntözés kézi munkát igényel. A gazdaságokban viszont már egyre- kevesebb az olyan gyalogmunkás, aki az egyáltalán, nem könnyű berendezések átépítését elvégezhetné. Ezenkívül — mivel az öntözés idénymunka — még nagyobb fizetés reményében sem hagyják szívesen ott az emberek megszokott munkájukat, beosztásukat. Természetesen vannak már olyan korszerű berendezések, melyek kevés kézi munkaerőt Igényelnek, de ezek még egyelőre csak kevés mezőgazdasági üzemben találhatók, elterjedésükre még várni kell. Az igazsághoz tartozik az is. hogy iparunk lemaradt a mai igényeket kielégítő öntözőberendezések gyártásában, de a Szovjetunióban már korszerű öntözőberendezések működnek. Jó lenne,, ha innen hoznánk be ezeket a progresszív berendezéseket, ha mi nem gyártunk ilyeneket. E probléma megoldása nem iűr halasztást, de a meglevő erők megtartásával, célszerű szervező munkával, a tartalékok feltárásával segíthetünk e bajokon. Fontos feladat az öntözés terén a gazdaságosság fokozása. Sok helyen alacsony szakmai fel- készültséggel irányítják az öntözést. Csupán eny- nyit tudnak erről a kényes agrotechnikai műveletről: ha szárazság van, öntözni kell. Ennyi ismert, ilyen felfogás esetén szinte bizonyos, hogy veszteséges lesz az öntözés. Az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerül az öntözéssel foglalkozók ' oktatása. Ezt tapasztaljuk a Zlaté Klasy-i (nagymagyari) Agroprog- ress vállalat öntözőrészlegén is, ahol jól képzett szakemberek állnak az üzemek rendelkezésére és irányítják az öntözést. Ezenkívül kapcsolatban állnak a Bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel is, ahol hasznos elméleti tudnivalókat szereznek, s igyekeznek ezeket a gyakorlatban minél jobban hasznosítani. Az is fontos feladat, hogy a gazdaságokban külön mutassák ki az öntözött és az öntözetlen területek termelési költségeit és eredményeit. Az öntözött terület több műtrágyája, a gépi eszközök és a munkaerő fokozottabb felhasználása s ezek hatékonysága a jelenlegi elszámolási rendszerben nem tűnik ki elég világosan. Csak azt mutatják ki, hogy az öntözött területeken menynyivel volt nagyobb a hozam. Az sem mindegy, hogy mit öntözünk és hogyan. Vannak olyan növények, melyek öntözés nélkül nagyon bizonytalanul termeszthetők. Közéjük tartozik a Felső-Csailóközben a gabonafélék. az egyéves és az évelő takarmányok termesztése. Ezért van nagy jelentősége a felső-csallóközi öntözőrendszernek, amelyhez ez évben a topolníkyi (nyárasdi) és a Most na Ostrove-i (hidasi) szövetkezet öntözőrendszerét is hozzácsatolják, s így gyakorlatilag Bratislavától Calo- vóig (Nagymegyerigl 20 900 hektáron 22 mező- gazdasági üzem földterülete válik öntözhetővé és az Agroprogress üzem . öntözőrészlegének dolgozói által egységesen irányíthatóvá. Ez is lényeges szempont az öntözéses termesztés gazdaságosságának figyelembevételénél, mivel ilyen nagy területeken a szervezési, irányítási, karbantartási költségek jobban eloszlanak és hamarább megtérülnek, mint a szétaprózott kis területeken. Mezőgazdaságunk a termelés intenzív fejlesztése révén mind közelebb kerül ahhoz a szinthez, ahol már az öntözés indokolt és kifizetődő. Ezt húzza alá a Dunajská Streda-i (duna- szerdahelyi) járási pártkonferencia azon határozata is, amely az 1976. évre célul tűzte a szemesekből túlszárnyalni a 60 mázsás hektárhozamot. Ennek eléréséhez minden mezőgazdasági üzemben ki kell dolgozni az öntözési programot. E határozat szellemében fejti ki tevékenységét az Agroprogress vállalat öntözőrészlege is. ahol már működnek a szivattyútelepek és a szomjas gabonaföldekre a szórófejek ontják az éltető vizet. MÉRI ISTVÁN t 1976. IV. 18. 1^ I mhöivtMA'ii fe lIa|Alók|es OjItók ■ ^^» “*“^ IW |0WV JnnnO ^pwinnq pnn^^^CTwwww^ WWW ^OOOOW^J
