Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-11 / 15. szám
0 ZS fii T t 1978. IV. 11. / Á szocializmus építésének szovjet- ,unióbeli, csehszlovákiai és más szocialista országokbeli tapasztalatai megcá- folhatatlanul bizonyítják, hogy a kulturális forradalom elválaszthatatlan a szocialista építéstől, objektív törvény- szerűsége a szocializmus építésének és fejlődésének. Bármennyire sajátosak is egy-egy adott országban a konkrét történelmi feltételek, mindegyik társadalmának szellemi életében elvi jelentőségű, minőségi fordulatnak kell bekövetkeznie, mindegyik átélt az új ember formálódásának folyamatát, és mindenütt szükségszerűen meg kell erősödnie a néptömegek kultúrához való aktív viszonyának. Melyek a kulturális forradalom sajátos jellemvonásai? í. A kulturális forradalom — mint a szocialista forradalom alkotó része — ; már akkor megindul, miután a munkásosztály megragadja a politikai ha- t talmat, illetőleg miközben a demokra- ■ tikus forradalom átalakul szocialista ' forradalommá. ' 2. A szocialista kulturális forradalom létrejöttének alapvető feltétele — mélységesen népi, demokratikus jellege. Minden társadalmi haladásnak, így a szellemi kultúrának is a néptömegek által végzett anyagi termelés az alapja. Ám a nép nemcsak az anyagi javak létrehozója, hanem a szellemi értékek kimeríthetetlen forrása és megteremtője is. 3. A kapitalizmusban, a rendszer belső ellentmondásai és korlátái miatt a néptömegek nem teremthették meg teljes formájában a demokratikus és szocialista kultúrát. Legjobb képviselői a szocialista kultúrának csak egyes részeit, alkotóelemeit hozhatták létre. Ezért Lenin hangsúlyozta, hogy a kulturális forradalom a dolgozó tömegek kulturális felemelkedésének feltétele a politikai hatalom forradalom által való meghódítása, a proletárdiktatúra megteremtése, mivel csak így biztosítható a kultúra fejlődése és terjesztése. A szocialista kultúra a maga teljességében csak a proletárdiktatúra feltételei között, a szocialista és kommunista építés folyamatában születik meg. 4. -A szocialista kulturális forradalom további jellemvonása, hogy igyekszik kihasználni a kulturális örökséget, biztosítja a kultúra folytonosságát, s megőrzi a kapcsolatot a szocialista kultúra és a múlt kultúrája között. A munkásosztály mint az új kultúra hordozója minden nemzeti kultúrából csakis annak demokratikus és szociális elemeit veszi át, kizárólag azzal a céllal, hogy ellensúlyozza velük a burzsoá kultúrát. Lenin örökségének szellemében a CSKP hangsúlyozta, hogy mélységesen becsülni kell a múlt nemzeti géniuszainak nagy műalkotásait. A legértékesebb nemzeti hagyományok örököseként csak a kommunisták mérték fel kellőképpen a kulturális hagyományokat és kötötték velük össze az új Csehszlovákia nemzeti kultúráinak a szocialista építés feltételei közötti fellendítését. Hogy milyen pozitív módon kezeli a szocializmus a kulturális örökséget, azt a cseh, szlovák és külföldi klasz- szikusok műveinek újabb és újabb kiadása és a hatalmas példányszámok is igazolják. Ugyanakkor Csehszlovákiában megjelennek a nyugati kultúrák legjobb, valóban demokratikus szellemű művei is, magasabb példányszámban, mint abban az országban, ahol létrejöttek. Hogy miért? Az anyagi és szellemi kultúra területén a régebbi társadalmi rendszerekben keletkezett művek között számos olyan található, amely nem kizárólag egy osztály produktuma, hanem össznépi jelleggel ,bír, az emberi géniusz hozta létre. Törvényszerű, hogy a szocialista kultúra azoknak az ismereteknek a folytatása, amelyeket az emberiség már a kizsákmányoló osztályok uralma idején szerzett, az elnyomással viaskodva. Ez a dolgok dialektikája. Ez ismereteket átvettük, de kritikusan kezeljük őket. E kérdés közvetlenül összefügg a különböze? társadalmi rendszerű országok közötti kulturális cserével. Nem fogadjuk el azokat az állításokat, hogy mi ellenezzük a kulturális cserét. Mindig is támogattuk, és a jövőben is aktívan támogatni fogjuk a különböző társadalmi rendszerű országok közötti aktív kulturális cserét. A szellemi értékek cseréjét a haladó eszmények érdekében szorgalmazzuk, s tesszük ezt a nemzetek kulturális gazdagodása, a nemzetek közötti megértés érdekében. A gazdasági, tudományos, technikai téren, az életkörnyezet védelmében és a humán területeken való széles körű együttműködést szorgalmazva kijelentjük, hogy csakis az igazi értékek cseréjéről lehet szó, hogy mindenképpen tekintettel kell lenni az illető szocialista országok törvényeire és szokásaira, hogy a kulturális cserének a békét és a nemzetek közeledését kell szolgálnia. Nyugati partnereinknek tudatában kell lenniük annak, hogy a humán területen való együttműködésünk, a kulturális értékek cseréje nem használható fel az imperializmus és szociáldemokrata ügynöksége diverziós tevékenységére a szocialista országokkal szemben. A világban két ideológia és kultúra — a szocialista és a burzsoá kultúra — kibékíthetetlen harcot vív egymással. A gyakorlat azt mutatja: a szocializmus sikerei rákényszerítik a' burzsoáziát, hogy fokozza az ideológiai harcot. Ezáltal még időszerűbbé válik kultúránk szocialista jellegének erősítésére irányuló feladatunk. A szocialista építés törvényszerűségei között a kultúra szocialista jellegéért való harc egyik jő jegye kulturális forradalmunknak. A szocializmus történelmi küldetése az, hogy a kulturális átalakulás folyamatában megőrizze a kommunista társadalom embere számára mindazt az értéket, amelyet a világkultúra megteremtetett, és hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegye azt. Ezzel a szocializmus magára vette a felelősséget a világkultúra sorsáért. A kritikusan és alkotó módon átértékelt kulturális örökséget nem a szellemi értékek összességeként vettük át, amelyet meg kell őrizni, hanem olyan értékként, amelyet mindenekelőtt gazdagítani kell, s nemcsak mennyiségileg, sokkal inkább minőségileg, új, szocialista tartalommal. A kulturális forradalom jő sajátossága abban van, hogy a szocializmus forradalmi módon átértékeli az elmúlt korok kulturális örökségét, és új, szocialista kultúrát teremt, mely az elmúlt korok kulturális hagyományaival ötvöződve össznépi kultúrává lesz a kommunizmusban. A kultúra szocialista forradalmának programja azon az alaptényen nyugszik, hogy a szocialista kulturális forradalom fő társadalmi ereje a munkásosztály. Ez az osztály — objektív helyzetéből következően — erősen kötődik a nehéziparhoz, amely a gazdaság, egyszersmind a tudományos és a műszaki haladás alapján. Azoknak, akik oly előszeretettel mutatnak rá a múnkásosztály egy részénél tapasztalt kispolgári előítéletekre, hogy a munkásosztály bizonyos csoportjaira gyakorolt kapitalista harás abszolutizálása alapján cáfolhassák a munkásosztály történelmi küldetését és vezető szerepét, meg kell mondanunk: a munkásosztály annál határozottabban vezeti majd a _néptömegek kulturális felemelkedését, minél inkább sikerül megszabadulnia a kispolgári előítéletektől. Lenin rámutatott, hogy „a proletár diktatúra bázisán hosszú harcot kell vívni magának a proletariátusnak az átneveléséért, mely saját kispolgári előítéleteitől nem szabadítható meg egyszerre csodával, isteni parancsolattal, jelszavak, határozatok és dekrétumok kiadásával, hanem csak hosszadalmas és nehéz tömegharccal, melyet a kispolgári bejolyások ellen indítunk“. Ám nemcsak a régi polgári múlt maradványainak felszámolásáról van szó. A feladat jóval bonyolultabb. A múlt maradványainak újjáéledése ellen is szüntelen harcot kell folytatni. A szocialista kulturális forradalom ösztönzője és fő irányítója a kommunista párt, mely biztosítja szilárd eszmeiségét, céltudatosságát és tervszerűségét. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában a kommunista párt vezető szerepe a kultúra területén is nő, ami a tudományos kommunizmus elméletének egyre nagyobb jelentősége által, alkotó továbbfejlesztésének, a kommunista nevelés tökéletesítésének szükségszerűségével és az emberek tudatában a múlt maradványainak felszámolására irányuló tevékenység által fejeződik ki. A marxista—leninista nevelés feladatait a CSKP mindig úgy értelmezte mint a legszélesebb néptömegek tudatának forradalmi átalakítását, „mint a legszélesebb néptömegek szocialista szellemben való ideológiai átnevelését“. A kultúra szocialista forradalmának sajátos vonása internacionalista jellege is. Ezért hangsúlyozta a CSKP XIV. kongresszusa is, milyen nagy jelentősége van, hogy a lakosságot céltudatosan a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében neveljük. A szocialista kulturális forradalom fő és általános vonásai nem zárják ki, hanem ellenkezőleg, feltételezik a szocialista kultúra építésének különleges, specifikus szempontjait, amelyek minden országban a konkrét történelmi adottságokból erednek. Csehszlovákiában a kulturális forradalomnak, egész lefolyása alatt, de különösképpen a fejlett szocialista társadalom építése folyamán végbemenő kicsúcsosodásá- nak idején specifikus feladata felszámolni a polgári ideológia maradványait és erős behatásait, különösképpen a szociálreformizmus, a szociál- demokratizmus és a masarykizmus hatását, ami nem más. mint a munkásmozgalomban tovább élő burzsoá liberalizmus. Ezért kapott a CSKP XIV. kongresszusának és a CSKP KB utóbbi években megtartott plenáris üléseinek anyagaiban is nagy hangsúlyt a szocialista ember nevelésének, formálásának és a szocialista erkölcsiség erősítésének kérdése. Ezért támaszt a párt oly magas követelményeket a kulturális tevékenység, az alkotómunka eszmei és művészi színvonalával szemben. A szocialista Csehszlovákia dolgozói olyan műveket várnak alkotóinktól, amelyek igaz módon ábrázolják a valóságot és művészi jakon fejezik ki a szocializmus eszméit. A kommunista párt politikája a kultúra és a művészet kérdéseinek megítélésében mindig a pártosság és a népi- ség elvéből indul ki. Az alkotás szocialista eszmeiségű tendenciáit támogatja, és határozottan elítél mindent, ami gátolja a szocialista eszmeiség megszilárdulását és fejlődését a művészi tevékenységben. A pártszervek arra ösztönzik a művészi szövetségeket, hogy fordítsanak fokozott figyelmet az irodalom és a művészet aikotókérdéseire, hogy támogassák tagjaik eszmei-elméleti színvonalúnak és mesterségbeli művészetének emelését. A párt elvárja a művészektől, hogy mély meggyőződéssel vegyenek részt a szocialista társadalom további erősítésében, hogy az ember érzelemvilágára és gondolkodására gyakorolt hatásukkal járuljanak hozzá az érett szocialista ember formálásához és jellemének sokoldalú fejlesztéséhez. Közismert, hogy a kommunista párt támogatja a formai és stílusbeli sokrétűséget, ám elvárja, hogy a művészetben a kísérletezés a szocialista realizmus talaján történjék. A szocializmus győzelme egyszersmind a szocialista kultúra nagy győzelme is. Ez azonban nem jelenti, hogy ezzel már megoldottuk a kulturális forradalom minden alapvető kérdését. A szocialista kultúrforradalom, mely a munkásosztály hatalmának kivívásával kezdődött, csak a kommunizmusnak mint a kommunista társadalom magasabb fokú szakaszának felépítésével teljesedik ki. A kulturális forradalom betetőződésével minőségileg magasabb fokra emelkedik a néptömegek anyagi és szellemi kultúrája. A kommunista társadalom gazdagságának fokmérője nem a munkaidő, hanem a szabad idő lesz, mely elsősorban azt biztosítja, hogy az ember szabadon és sokoldalúan fejleszthesse képességeit. Az egyéniség szabad fejlődésének további feltétele a nehéz kézi munka eltávolítása, valamint a fizikai és a szellemi munka közötti szerves egység elő-- feltételeinek megteremtése. Különben a munka nem válhatna az ember elsődleges életszükségletévé. Az egység előfeltétele a társadalmi munkamegosztás jellegének megváltoztatása, a termelés komplex mechanizálása és automatizálása, valamint a szellemi munka szakosításából eredő egyoldalúságának megszüntetése alapján. E tekintetben rendkívül fontos a szövetkezeti parasztság és az állami gazdaságok dolgozóinak kulturális és műszaki fejlődése. Az új ember nevelése egyre nagyobb jelentőséget kap a szocialista építés újabb szakaszaiban, ilyképpen a kulturális forradalom új szakaszában is. XIV. kongresszusán Csehszlovákia Kommunista Pártja meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének legfontosabb irányait és feladatait, a termelőerők fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításában és a kulturális tevékenység területén ránk váró feladatokat. A szocialista kultúra jő jellemvonásai az eszmeiség, népirég, nemzetköziség, a humanizmus és a kollektivizmus. A szocialista kultúra e vonásai dolgozó népünk gyakorlati tevékenységének szellemi tartalmát képezik a szocializmusban, s biztos ösztönzői a társadalmi fejlődésnek, mely törvényszerűen halad a kommunizmus felé. Frantisek Havlífek: faroslav lukavsk?: PRÁGÁI PANORAMA (fametszet)
