Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 2. szám
UJSZü Pi ntér István mérnök, a matematikai és fizikai tudományok kandidátusa. (Paál Gyula felvétele) Beszélgetés Pintér István mérnökkel, a matematikai és fizikai tudományok kandidátusával_____ E gy etlen társadalmi rendszer sem képes olyan korlátlan lehetőségeket biztosítani a tudományos dolgozóknak kutatásaikhoz, mint a szocializmus. Pártunk Központi Bizottsága plénuma határozatának szellemében végzik nagyon értékes tudományos munkájukat a Szlovák Tudományos Akadémia hurbanovói (ógyallai) Geofizikai Obszervatóriumának dolgozói is. A fiatal tudós Ebben a világviszonylatban is elismert, jól felszerelt intézményben végzi sikeres kutatómunkáját Pintér István mérnök, a matematikai és fizikai tudományok kandidátusa, egyben az obszervatórium vezetője. Tudományos munkásságának egyik fő célja megvizsgálni, megtudni, hogy a Napon végbemenő jelenségek miként hatnak a földi folyamatokra. Számos észrevételét hasznosították már az űrkutatás során. Lehet, hogy sokakat meglep Pintér István mérnök jelenlegi tudományos kutatása. Legtöbben a hatvanas évek derekán, 1964-ben a Déli-sark kutatójaként ismerték és csodálták, hogy hazánkat, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot a 25 éves fiatal természettudós képviselte a leghíresebb szovjet természettudósok között a déli-sarki1 expedícióban. Valóban így volt. Ekkor, 1964-ben kezdődött el Pintér István mérnök tudományos életpályája. Abban az időben a Déli-sark volt Földünk leg- ismeretlenebb része az emberiség előtt — s a természettudományban ezen a területen folyt a legkorszerűbb tudományos kutatómunka. A híres szovjet természetkutatók között nagyszerű tapasztalatokra tett szert, amit hasznosítani tudott későbbi pályafutása során. Már abban az időben is azért esett rá a választás, mert nem tűrte a rejtély homályát, minden rejtélynek. Ismeretlennek a nyitját kereste. Az olyan tudományos dolgozónál, akinek ilyen „mindig elégedetlen“ természete van, nem maradhatnak el a sikeres felfedezések, eredményes meegfigyelések. .Az 1966—67-es években, amikor a szocialista államok tudományos dolgozói is bekapcsolódtak a világűrben végzendő kutatómunkába. Pintér mérnök munkásságában is változás állott be. Mivel Hurbanovón nagyon jó feltételeket vélt látni a kozmikus kutatómunkához, erre a területre orientálta át munkáját. Mivelhogy a kozmikus térség kutatásában is nagyon igényes volt önmagával szemben, munkáját ezen a területen is siker koronázta — elismert tudományos dolgozóként tartják őt nyilván nemzetközi szinten is. Az utóbbi időben sokat hallottam az INTER- KOZMOSZ-ról és Pintér mérnök eredményeiről, ezért ellátogattam Hurbanovóra, s felkerestem Pintér mérnököt, aki „birodalmában“ megfigyelései eredményeit összegezte. Amikor elárultam látogatásom célját, hogy legújabb eredményeiről, jelentőségükről, s az INTERKOZMOSZ-ról szeretném tájékoztatni az Oj Szó olvasóit, készséggel állt rendelkezésemre. Elmondotta, hogy szerinte egy tudományos dolgozó munkája akkor lehet igazán sikeres, örömteli, ha az a dolgozók széles rétegeinek érdekeit szolgálja és a dolgozók maguk is nagyra értékelik. Ehhez azonban az szükséges, hogy legalább körvonalaiban ismerjék ezt a kutatómunkát. O sosem felejti el azt a tényt, hogy tudományos munkásságához a munkásosztály vezető szerepének érvénvesülése teremtette meg a kellő feltételeket. Új korszak kezdete „Az ismertetést talán az Interkozmosszal kezdeném — folytatta a beszélgetést Pintér mérnök. Ez ugyanis teljesen összefügg az én munkámmal, eredményeimmel. Mint ismeretes, az első mesterséges bolygónak, a Szputnyik 1-nek 1957 októberében történt felbocsátása az emberiség történetében új — kozmikus — korszakot nyitott meg.’ Lehetőség nyílott többek között a világűrben és a Földhöz közeli égitesteken végbemenő jelenségek feltárására, megismerésére, mégpedig interplanetáris szondák segítségével. Az új korszakban főleg a Szovjetunió fordít rendkívüli gondot a kozmikus tér tudományos kutatására. E téren állandóan bővíti a nemzetközi együttműködést nemcsak az elméleti tanulmányozás, hanem a műszerek továbbfejlesztése térén is, amelyeket műholdjaikon alkalmaznak. 1966-ban a Szovjetunió javaslatára a világűrben végzendő kísérletek közös koordinálása és a békés célokra való felhasználása céljából IN- TERKOZMOSZ néven új nemzetközi szervezet alakult. E szervezet tevékenysége nagyon széles körű. Magába foglalja egyrészt a szocialista közösség tudományos dolgozóinak munkáját, másrészt koordinálja a Szovjetunió űrkutatásának együttműködését a nyugati országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország űrkutatási programjával. így a közelmúltban például nagyszerű példája volt az együttműködésnek a Szojuz—Apollo-program, amit sokan méltán neveztek „kozmikus Helsinkidnek. A szocialista államok a kozmikus kutatás négy fő csoportjában dolgoznak, mégpedig a kozmikus fizika, a kozmikus meteorológia, a kozmikus távközlés és a kozmikus orvostudomány szekcióiban. Csak érdekességként említem meg, hogy a csehszlovák tudósok is részt vettek valamennyi mesterséges hold előkészítésében, amelyeket az Interkozmosz szervezet keretében bocsátottak fel.“ Részt vesznek az űrkutatásban Pintér mérnök a kozmikus fizika területén dolgozik sikeresen, amely tudományág a. Nap felületét és tevékenységének a világűrre, valamint a Föld felszínére gyakorolt hatását vizsgálja. Irányítása alatt a hurbanovói Geofizikai Obszervatórium tudományos dolgozói az elmúlt évek folyamán az űrkutatás eredményeinek feldolgozásával foglalkoztak. Konkrét űrkutatási kísérletekbe csak nemrégiben kapcsolódtak be. Az eredmények azonban rövid időn belül nagyon értékeseknek mutatkoztak, ami nagymértékben Pintér István mérnöknek köszönhető. Munkásságával a nemzetközi űrkutatás tudományos dolgozóinak körében nagy tekintélyt szerzett. A nemzetközi elismerést bizonyítja többek között az is, hogy mint az Interkozmosz csehszlovák bizottságának tudományos dolgozóját az interplanetáris tér nemzetközi szekciójának alelnökévé választották. Dolgozik további nemzetközi szervezetben is. Pintér mérnök rendszeresen részt vesz az In- terkozmosz tanácskozásain, ahol az Interkozmosz keretén belül többek között előkészítik a csehszlovák űrkutatási programot is. E tanácskozások folytatására ez év nove?nber 24—26 között Hurbanovón került sor. Részt vettek a tanácskozáson a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett- működő moszkvai űrkutatási intézet munkatársai1 dr. Vlagyimir Fjodorovics Babkin kandidátus, dr. Georgij Naumevics Zasztyenker kandidátus, dr. Volt Nyikolajevics Lucenko kandidátus, dr. Oleg Leonyidovics Vajszberg kandidátus és természetesen a legjobb csehszlovák űrkutatási szakemberek. Rajtuk kívül e tanácskozáson részt vettek még a gyártó cégek képviselői is. E tanácskozás célja volt a kozmikus térségben végzendő mérések további programjának összeéjlítása, s főleg megbeszélni a feladatokat a műszereket gyártó cégek képviselőivel is. De e tanácskozásról és előzményeiről hadd beszéljen inkább Pintér mérnök. „A Szovjetunióban lebonyolított tanácskozások alapján mi tanulmányozni fogjuk azokat a bolygók közötti jelenségeket, amelyeket a Nap idéz elő és összeköttetésben vannak a Föld mágneses terével. Mint ismeretes, az ógyallai obszervatórium a Föld mágneses terének kutatásával fliár régóta foglalkozik. Hogy tökéletes munkát végezhessünk, meg kell ismernünk azt a réteget és a benne zajló jelenségeket, amely a Nap és a Föld közötti térséget tölti ki. Ez a réteg a bolygók közötti plazma, egyszerűbben kifejezve „napszél amely időnként bizonyos jelenségeket, úgynevezett mágneses viharokat idéz elő a Földön. Napszélnek a hidrogénplazma áramlását nevezzük a Nap térségében. Űrszondák segítenek, hogy ezekről a jelenségekről egyet s mást megtudjunk. Az űrszondák segítségével többek között megállapíthatjuk a napszél sebességét, amely másodpercenként 3Ü0—900 km-es sebességet ér el. Ugyanígy megállapítható a sűrűsége is. Ha mérni akarjuk a paramétereket, egy olyan rendkívüli excentrikus mesterséges holdra van szükségünk, amely túljut a Föld mágneses tei£én. Eddig ilyen holdakat csak a szovjet űrprogram keretében bocsátottak fel, mint például a „Prognoz“ típusúak, amelyek pályája (apogeuma) 200 000 kilométer volt. A moszkvai tanácskozásokon már kidolgoztuk a kutatás műszaki követelményeit és tervezett kísérleteink összetételét, továbbá azt is, milyen műszereket kell tartalmaznia a mesterséges holdnak. Ugyancsak kidolgoztuk már előre a tudományos-műszaki adatokat. Ide, Hurbunovóoa elsősorban azért jöttünk tanácskozni, hogy a kivitelező vállalatok szakembereivel megbeszélhessük műszereink további tökéletesítését, gyártási folyamatának biztosítását, hangsúlyozva, hogy • ezúttal e műszereknek nem laboratóriumban, hanem speciális feltételek közepette kell működniük — mégpedig kifogástalanul. Hurbanovói tanácskozásunk nagyon baráti légkörben zajlott le, gondolom hasznos is volt és nagyon várjuk, milyenek lesznek eredményei.“ Hasznosítják észrevételeiket Beszélgetésünk során azt is megtudtam, hogy a kozmikus térségben végzett kutatások eredményeinek nemcsak az űrkutatásban, az űrhajózásban veszik hasznát. Megfigyeléseiket, észrevételeiket felhasználják az orvostudományban és más ágazatokban is. A geomágneses viharok ugyanis nagy kihatással vannak a mi légkörünkre (bioszféránkra). Megfigyelték, hogy a geomágneses viharok előfordulásának idején történik a legtöbb autóbaleset, ilyen esetekben fordul elő a legtöbb szívinfarktus. Némely országban a hírközlő eszközök, a rádió és az újságok tájékoztatást adnak a várható mágneses viharok erejéről. Ilyen esetekben, ha vihar várható, elhalasztják az operációkat, szív- és egyéb szervátültetéseket, s a hírközlő eszközök fokozottabb óvatosságra intik a gépkocsivezetőket. Volt már arról is szó, hogy ezt nálunk is be kellene vezetni. * * * Csodálatra méltó Pintér mérnök rendkívüli aktivitása. Igaz, mint elmondotta a tudományos munkába csak az esti órákban tud teljesen elmélyedni, amikor minden elcsöndesedik. Azért írtam, hogy csodálatra méltó, mert Pintér mérnök nagyon sok előadást, élménybeszámolót tart az ifjúság körében, rendszeres előadója a Szlovák Szocialista Akadémia járási bizottságának Komáromban és munkahelyén, s pártszervezetében is tart előadásokat. Azt már említettem, hogy eredményes harcot folytat a világűr kutatásai eredményeinek békés célokra történő felhasználásáért. A béke ügyéért azonban nemcsak a kozmikus térség kutatásával küzd, hanem mint a béketanács járási titkára is, méghozzá fokozott aktivitással. A közelmúltban az egyik lapnak adott nyilatkozatában azt mondotta: „Minden embernek kötelessége harcolni a békéért, a tudósnak pedig kétszeresen az.“ KOLOZSI ERNŐ «wuuwihiuhiiiih ..'»■.i ......................... A szó : alista országok tndósai együttműködésének egyik jelentős eredménye volt az Interkozmrw-4 felbocsátása a világűrbe. (Telelőt« CSTK)
