Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 1. szám
A KGST-tagállamok a sokoldalú együttműködés keretében az energetika területén is jelentős eredményeket értek el. Az európai szocialista országok 1974 ben a világ ylUáhyenergia-tea’meléséneik 20 százalékát adták. A szocialista államok sikeresen szervezik a 220 és 400 kilovoltos energetikai rendszerek párhuzamos működését. Az energetikai rendszerek között lebonyolított csere 1974-ben elérte a 17 milliárd kWó-t, ami Csehszlovákia 1972. évi viilamos- enorgia-termelésének körülbelül egyharmndát jelenti. Az összekapcsolt energetikai rendszerek körülbelül 1100 000 km2 területet fednek be, összesen 110 millió lakossal. A KGST Végrehajtó Bizottságának 1974 februárjában tartott 66. ülésén behatóan foglalkoztak az energetikai problémákkal. Az említett ülés záradékainak messzemenő jelentősége van Csehszlovákia távlati energetikai ellátásának szempontjából is. Ezen az ülésen többek között befejezték a tárgyalásokat az ukrajnai Vlnnyica és a Budapest melletti Albertirsa között létesítendő 750 ezer voltos szupermagas feszültségű váltóáramú vezeték megépítéséről. A hat érdekelt állam — Bulgária, Csehszlovákia. Magyar- ország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió — meghatalmazott képviselői 1974, február 28-án aláírták a jelentős mű finanszírozására, műszaki tervezésére, kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkaző együttműködést szerződést. Az elmélyülő együttműködés útján Az említett szerződés műszaki és gazdasági jelentőségének megértése szükségessé teszi néhány alapvető adat megemlítését a KGST tagállamok energetikai rendszereinek eddigi együttműködésével kapcsolóiban. • Az energetikai rendszerek kooperációjának kezdetei 1953-ba nyúlnak vissza, amikor üzembe helyezték az első 110 kV-os nemzetközi - vezetéket Csehszlovákia és "Magyarország között. Addig a szocialista államok energetikai rendszerei egymástól külön, az országhatárokon belül dolgoztak. Az első nemzetközi vezeték által közvetített villamos energia mindössze néhány tíz megawattot képviselt, mégis nagy volt a jelentősége, mert lehetővé tette az energetikai rendszerek párhuzamos működéséből származó gazdasági előnyök, s az együttműködés műszaki lehetőségeinek gyakorlati felmérését. Az ötvenes évek végén már négy energetikai rendszer — Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és Lengyelország — működött együtt. 220 kv-os nemzetközi távvezetékek közvetítésével. A párhuzamos üzemeltetésben szerzett több éves gyakorlati tapasztalatok, a villamos energia előnyös kölcsönös szállításainak növekedése 1962-ben a KGST-tagáilla- mok egységesített energiarendszer-ének kialakításához vezetett, melynek szervezésére létrehozták a prágai központi teherelosztót. Az egységesített energia- rendszer magában foglalja Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az' NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszerét. ■ Az energetikai rendszerek párhuzamos működéséből több előny is származik az együttműködő országok számára. Lehetővé teszi: 0 a villamos energia tervszerű szállítását az energiaszegény területekre, 9 a' csúcsteljesítmények kölcsönös kicserélését, 9 a nagy teljesítményű, gazdaságosabban termelő, tehát olcsóbb áramot szolgáltató egységek építését, 9 a feszültség ingadozásainak csökkentését. 9 fokozza a villanyáram szolgáltatás megbízhatóságát a fogyasztók számára. Különösen nagy jelentőségű az üzemzavarok előfordulása esetén nyújtott segítség, amely rendkívüli helyzetekben is biztosítani tudja a fogyasztók ellátását. A párhuzamos üzemeltetés előnyei annál nagyobbak, minél nagyobb az egybekapcsolt energetikai rendszerek teljesítménye, minél nagyobb területre terjed ki a földrajzi szélesség Irányában, minél több elsődleges energiaforrás van az együttműködő rendszerekhez tartozó területen, s minél nagyobb a magas feszültségű belső és nemzetközi távvezetékek szállítóképessége, \ 750 kilovolt 860 kilométeren A KGST-tagállamok energetikai rendszereinek egybekapcsolása nagy gazdasági előnyt eredményezett. Napjainkban azonban, az energiafogyasztás állandó növekedésé mellett, a jelenlegi együttműködési rendszer nem tudja kielégíteni a megnövekedett szükségleteket Célszerűnek mutatkozik tehát az eddigi egységesített energiarendszer egybekapcsolása a Szovjetunió kialakulóban levő egységes' energiarendszerével, melynek első lépését a Vlnnyica és Albertirsa között létesítendő 750 kilovoltos távvezeték megépítése jelenti. A 750 kilovoltos távvezeték megépítésének kutatási, fejlesztési és műszaki-tervezési munkái gyakorlatilag már befejeződtek, s a tervek szerint 1978 őszén helyezik üzembe. A kivitelező szovjet és magyar vállalatok inár 1975 augusztusában hozzáláttak az építési munkákhoz. A-végállomás helyének megválasztásánál a szakemberek részletesen elemezték a beruházás gazdaságosságának és hatékonyságának szempontjait, s figyelembe vették az együttműködő országok szükségleteit. A Magyarországot képviselő szakemberek javaslata alapján a 750/400 kV-os transzformátor-ál lomás megépítésére a Budapest melletti Albertirsán kerül sor. Innen vezetik tovább az áramot Gödön és Levleén (Léván) "keresztül Csehszlovákiába Győrön át Csehszlovákiába és az NDK- ba, Szegeden és Aradon át Romániába, valamint Paks irányában, ahol atomerőmű épül, Magyarország dunántúli területeire. A szupermagas feszültségű vezetéket és az elosztókat a Szovjetunióban már bevált elemekből építik. A 860 km hosszúságú vezeték 1100 m tengerszint feletti magasságban halad majd át a Kárpátok hegyvonulatán. Az albertirsai elosztó 750/400 kV-os transzformátorai elérik majd a 2000 MVA összteljesítményt. A Szovjetunióban kitermelt villanyáram 400 és 220 kV-os vezetékeken jut el Albertirsáról a többi KGST-tagállam energetikai rendszerébe. Ezzel összefüggésben Csehszlovákia és Magyarország Ú-; 400 kV-os vezetéket épít a győri elosztó és a Podunajské Biskupice-i elosztó között. A 750 kV-os távvezeték tehát egyelőre nem érinti Csehszlovákia területét, az áram 400 kV-ra transzformáit feszültségben jut el hozzánk. Távlatilag azonban számolunk azzal,, hogy a szupeirmagas feszültségű távvezeték tovább építi, s hazánk területén is áthalad. Az érdekelt államok haszna Az építkezéshez célhitelek nyújtásával valamennyi érdekelt állam hozzájárul. Az egyes államok részvétele arányban vau azokkal az előnyökkel, íme- lyekhez az egyes államok a 750 kV feszültségű távvezeték megépítésével jutnak, mind a villamos energia növekvő szállításai, mind a csúcs- és tartalék- teljesítmények terén elért megtakarítások tekintetében. - „ A vezeték megépítésének elhatározásánál abból indultak ki, hogy az európai KGST-taigállamok villa- mosenergia-fogyasztása 1973-től 1980-ig 80 százalékkal növekszik. Ezzel összefüggésben a szovjet villa- mosenergia-export 1980-lg 6,4 milliárd kWó-val növekszik, amiből 1,2 milliárd kWó jut Csehszlovákiára. A beruházási költségek körülbelül 140 millió rubelt tesznek ki, amit az érdekelt államok közösen fedeznek. Ez lesz Európa első ilyen magas feszültségű távvezetéke. A közös energetikai rendszer több mint 600 villanyerőműt kapcsod majd egybe 105 000 MW összteljesítménnyel. Ez azt jelenti, hogy a szocialista államok közös energetikai rendszerének teljesítménye több mint 75 százalékkal növekszik. A távver zeték nagy megtakarításokat tesz lehetővé az együttműködő államok számára az energetikai kapacitások építésében, a nemzetközi áramelosztással ugyanis mintegy 2500 MW összteljesítményű erőmű megépítése válik szükségtelenné Csehszlovákia körülbelül 10 milliő transzferábilis rubellel járul hozzá a szupeirmagas feszültségű távvezeték megépítéséhez. Ez lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból importált villamos energia mennyiségét évi 1,2 milliárd kWó-val növeljük, s egyúttal 170 MW csúcs- és taftalékteljesítmény megépítését takarítjuk meg. így tehát körülbelül négyszer olcsóbb beruházással jutunk az említett energiatöbblethez. Emellett az energetikai együttműködésből származó további előnyök is meghatványozódnak. A Vinnyica és Albertirsa között készülő magas feszültségű távvezeték megépítésének egyik legnagyobb előnye a Szovjetunió és Csehszlovákia energetikai rendszerei között fennálló földrajzi távolságból adódik. Az időkülönbözet körülbelül másfél—két órára tehető. Ez azt jelenti, hogy amikor nálunk — közép-európai idő szerint 18.00 órakor -- éppen csúcsfogyasztás van, a Szovjetunióban már a csúcson túljutottak, a megterhelés fokozatosan csökken, áramfejlesztő blokkokat állítanak le. Ez az időeltolódás lehetővé teszi, hogy a szovjet erőművek 1 a mi csúcsfogyasztásunk idején tovább termel jeniek, ami fordított irányban is érvényes. Az ilyen együttműködés rendkívül előnyös, mert az energetikai források üzembe helyezése és leállítása nagyon költséges és gazdaságtalan művelet. Az épülő 750 kV feszültségű távvezeték tehát jó feltételeket biztosít a villamos energia kölcsönös szállításainak növeléséhez. Egyúttal az első lépést jelenti a 750 és 1150 kV-os szupermagas feszültségű vezetékek nemzetközi hálózatának kiépítésében, amely már a közeli jövőben egy energetikai rendszerbe foglalja össze a KGST villamosemergia-ter- melését és -fogyasztását az Uraitól a Thüringiai erdőig, az északi sarkkörtől a Fekete-tengerig. VINCENT BÁLÁZ A VILLAMOSENERGIATERMELÉS T974-ES MÉRLEGE A KGST-tagállamok villamosenergia-terme- lése állandóan emelkedik. A Szovjetunióban 1974-ben 4 százalékkal emelkedett, s elérte a 952 milliárd kWő-t. Az emelkedés 1970 és 1974 között megközelítette a 30 százalékot. A Szovjetunió rendkívül nagy energiahordozótartalékokkal rendelkezik, ezért további gyors fejlődésre lehet számítani. Lengyelországban a villamosenergia-terme- lés 1974-ben Igen jelentékenyen, 9 százalékkal nőtt, s közel 91,0 milliárd kWó-t tett ki. 1970 óta ez majdnem 50 százalékos emelkedést jelentett. Lengyelország után közel 80,3 kWő-s termeléssel az NDK következik, ahol a jelzett évben a Szovjetunióhoz hasonlóan 4 százalékkal növelték a termelést. Ugyancsak 4 százalékos volt a növekedés Csehszlovákiában, itt az évi termelés 1974-ben 55,7 milliárd kWő-ra emelkedett. Bulgáriában 1974-ben 22,8 milliárd kWó villamos energiát termeltek, Magyarországon az évi termelés 1,3 milliárd kWó-val nőtt, erősen megközelítette a 19 milliárd kW6-t. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Magyarországon igen jelentős a villamos energia-import, A. L A KGST prágai energetikai központjában 1970. i. 4. (A CSTK felvétele) íx- l‘.v- ■• ’:. >:x :■ :':' xoí: :X::::; ¥: í ;: .::'S:-' •*; :5x- AÍ #::í:; v A % :>: :W::A; .V :• x :;' :: x: >:• X A ':•' xÁ A&í pf-r- ;.v. ;• •; ;•••;. *•;•. v ‘\*\\ ■.•.*•" *• V. ;*>v V.- . ^ v, vjvr'X \ y ’’ X . '.X. * .<% • •X^v &*-•$
