Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 1. szám

r iniiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiniiiiiiiininiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiniiiini Az utóbbi években a csehszlovák gépkocsigyártás egyik Jelentős bázisá­vá fejlődött a Bánovce nad Bebravou-i Tatra Üzem. Az üzemet a felszabadu­lás utáni években alapították, kezdet­ben villamossági berendezéseket, majd mezőgazdasági gépeket gyártottak itt, csupán 1958-ban vált a Kopfivnicei Tatra vállalat részlegévé. Az egyre bő­vülő üzem ma már közel 3500 dolgo­zót foglalkoztat, termékeik 50 százalé­kát külföldre exportálják. Emberek és számok Vladifhír Suvada mérnök, az üzem igazgatója elfoglaltsága ellenére is szívesen fogadott, majd a szomszéd helyiségbe kalauzolt, ahol éppen ér­tekezlet kezdődött. Az elhangzottak hű képet adtak az üzem eredményei­ről, a dolgozók munkájáról. Az üzem termelése jelenleg főleg a Tatra 148 SÍ típusú teherautók gyár­tására, valamint a Tatra teherautók valamennyi típusához szükséges futó­művek készítésére összpontosul. Az üzem az 5. ötéves tervet már szeptemberben teljesítette, s az év hát­ralevő részében a felajánlások telje­sítésén szorgoskodtak. Nem kis fel­adatról volt szó, hiszen a terven felül előállított termékek értéke több mint 300 millió koronát tett ki. E jelentős felajánlás végrehajtói a szocialista munkabrigádok, illetve a 82 szocialista munkabrigád 1230 tagja. Kiváló ered­ményeket ért el Hubert Psenka, ján Duracka, Dominik Kráko és Emil Ko­váink közössége, valamint a két női. ifjúsági kollektíva Emília Janiöková és Jaroslav Sarínová vezetésével. De a legjobbak közül is kiemelkedik a Bu- dovít GajdoS által irányított brigád, amely a szerszámkészítő részlegen dolgozik. Ez a kollektíva nyerte el 1975-ben az üzemben a „30 konkrét tett felszabadulásunk 30. évében“ cím­mel indított versenyt. A FEJLESZTÉS EGYRE NAGYOBB FELADATOKAT TELJESÍT A TATRA BÁNOVCE NAD BEBRAVOU-I ÜZEME A kiváló eredményekhez az üzem kitüntetett dolgozói is jelentősen hoz zájárultak. Név szerint nehéz lenne va lamennyit felsorolni, hiszen állami ki­tüntetést 9, miniszterit 62, központi szakszervezeti kitüntetést pedig 11 dolgozó kapott. Ugyancsak sokan ré­szesültek vállalati kitüntetésben. „A Tatra érdemes dolgozója" címet 58. „A szocialista munka úttörője“ címei 45, „A vállalat legjobb dolgozója“ cí met 60 dolgozó érdemelte ki. A dolgozók lelkiismeretes munkái« nyomán az eltelt időszakban az üzen öt kitüntetést kapott. A kitüntetési száma rövidesen bizonyára újabb, gyarapodik, abból az alkalomból, hogy az üzem 1976-ban ünnepli fennállásá­nak negyedszázados évfordulóját. Vladimír Suvada mérniik, az üzem igazgatója Biztató pfő Az egész vállalat keretében gyor­san növekszik a termelés. A terv a közeljövőben évi 15 ezer teherautó gyártását irányozza elő. Ennek meg­valósításából jelentős rész hárul az itteni üzemre is. A gyártást főleg a futóművek készítésére szakosítják, be­leértve azok tartozékait, a differenci­álmű és a fékrendszer alkatrészeit. Az üzem végterméke főleg az a bil­lenőplatós teherautó lesz, amelyet ed­dig Kopfivnicén gyártottak. Ezekből évente 4000 darabot készítenek, s pót- alkatrészeket is gyártanak majd hoz­zá. E jelentős feladatok teljesítése az üzem továbbfejlesztését is megkövete­li. A beruházásokat már két évvel ez­előtt elkezdték. Épülnek az új csar­nokok, a kazánház és a kompresszor- állomás, valamint a tervezörészleg épületei. Korszerű tanulóközpontot is építenek 250 ipari tanuló részére. A következő szakaszban a raktárak, az egészségügyi központ, az üzemi étkezde és a népi milícia épülete ké­szül el. . Természetesen a dolgozókról való gondoskodás, a munka utáni pihenés kérdése is „napirenden“ van. Az üzem üdülőközpontja a közeli Striebornicán található, ahol nyáridőben pionírtábort is létesítenek. Hasonló központ épül most Liptovsky Jánon is. Az üzemnek saját üdülője van Trenőianske Tepll- cén, ahol a dolgozók gyógykezelésben is részesülnek. A pihenésre és a szó­rakozásra lehetőség nyílik továbbá a Magas-Tátrában és Bulgáriában, ahol évente 6 csoport váltja fel egymást Ezeket a lehetőségeket ki is használ­ják a dolgozók, különösen a nyári „üzemi szabadság“ alatt, amikor két hétre elnémulnak a gépek az egész üzemben. Kép és szöveg: BŰJTÜS JÁNOS Az üzem látképe 1976. I. 4. SZÁMÍTÁSTECH N § KA AZ ÉPÍTŐK SZOLGÁLATÁBAM A Nitrai Magasépítő Vállalat számftóközpont­jában A szerző felvétele A tudományos-technikai forradalom egyik jellem­ző vonása, hogy közvetlen kapcsolatba lép a tu­domány és a kutatás az anyagi termeléssel. Ebből a törvényszerűségből indult ki a Nitrai Magasépítő Vállalat gazdasági vezetése is még 1973-ban, ami­kor elhatározták, hogy megvásárolják a váll; lat számára a Minszk 22-es szovjet gyártmányú számí­tógépet. Körülbelül másfél évi üzemelés után iga­zolást nyert, hogy helyes volt a vállalat döntésé, a számítógép bevezetése gazdaságosnak bizonyult, s messzemenően valóra váltotta a hozzá fűzött reményeket. A számítógép üzemeltetésének első napjaitól kezdve az volt a fő céd, hogy ez az aránylag nagy beruházás minél gyorsabban megtérüljön, s minél nagyobb segítséget nyújtson a vállalatnak a bo­nyolult feladatok megoldásához. Ezért 1974 siep- temberében a számítógépet naponta 12—14 órás hosszabbított műszakokban üzemeltették, 1975 má­jusában pedig bevezették a teljes kétműszakos kiszolgálást. A Minszk 22-es számítógép 1975 első tíz hőr ap­jában összesen 3400 munkaórát dolgozott, egy mun­kanapra tehát átlagban 15,7 gépi munkaóra juiott. A vállalat egyes dolgozói már a beszerelés de­lén kétkedve találgatták, hogy-vajon mit fog szá­molni ez a gép, milyen terjedelemben stb. 'Ezekre a kérdésekre hamarosan választ adott maga a be­rendezés és annak kezelő személyzete. A számítógép a vállalat hót tevékenységi terü­letén végez számításokat. Ide tartoznak példáit a fő építési termelés és a közművesítés termelési kalkulációihoz szükséges számítások, a tervezés egész komplexumához szükséges számítások, bele­értve az időszaki, az operatív és az évi teivek készítését, továbbá a folyamatos építés szervizé­séhez, az anyagok nyilvántartásához és igénylé­seihez, valamint a teljesítmények kiszámlázás* hoz szükséges számítások. A maradék időben a nyil­vántartás egyéb feladatai végzik, például a dol­gozók, az állóeszközök és a termelési kimutatások nyilvántartását. A hót munkaterület adatainak gépi feldolgozása évente több mint 2,7 millió koronát takarít meg a vállalatnak. A számítógép képességeinek jó kihasználása el­sősorban a Darlna Beíková mórnöknő által veze­tett kezelőszemélyzet érdeme. Külön is ki kell emelni a kiszolgálás műszaki részleg éneik dolgo­zóit, élükön Cudom.tr Laurinc mérnökkel. A beren­dezés üzemzavarainak kimutatott ideje mélyen a norma alatt van, a teljes munkaidő 2 százalékát sem éri el.- Ma már elmondhatjuk, hogy a számítástechnika mély gyökeret vert a Nitrai Magasépítő Vállalat­ban. Ez a hasznos beruházás ma már több formá­ban is megtérül, részben a halaszthatatlanul szük­séges számítások, kalkulációk gyors és megbízható elvégzésében, részben pedig az egész vállalat te­vékenységének az irányításában. Ennek pedig egy olyan vállalatnál, amely évente több mint egy- milliárd korona értékű feladatot teljesít, rendkívül nagy jelentősége van. Az automatizált adatfeldolgozás jóváhagyott kon­cepciója szerint 1976—1978-ban további jelentős minőségi változásokra kerül sor. 1976. július elsején üzembe helyezik a vállalatnál a Rjad 30-as számí­tógépet, s ezzel az állami feladatnak megfelelően tovább bővül a végzett számítások köre. Gyakor­latilag ez azt jelenti, hogy a számítási feladatokat fokozatosan az új Rjad 30-as gépre helyezik át, és ezzel tehermentesítik az eddig használt Minszk 22-es gépet. A teljes átmenet egészen 1978-ig el­tart, s ezzel egy teljesen új szakasz kezdődik a vállalatnál a számítástechnika érvényesítésében az irányítási és nyilvántartási munkák szakaszán. JÜLIDS BUDAY

Next

/
Oldalképek
Tartalom