Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 2. szám

A szocialista integráció létbiztonságunk záloga t Mire költjük megta­karított pénzünket? • Javul a lakáshelyzet A szocializmus építésében, életszínvonalunk fej­lesztésében olyan eredményeket értünk el az el­múlt harminc esztendő során, amilyenekre hazánk történetében eddig nem volt példa. Gazdasági és politikai sikereink a CSKP körültekintő irányításá­nak, népeink öntudatos munkájának, nem utolsósor­ban pedig a Szovjetunió nagy segítségének köszön­hetők, mely hathatósan hozzájárul létbiztonságunk és békés építőmunkánk feltételeinek a megterem­téséhez. Tekintettel arra, hogy az életszínvonal fokozatos emelkedése valamennyiünk legfőbb érde­ke, e témáról beszélgettünk Drahomír Rydl mérnök­kel és Jifina Ruzkovával, a Szövetségi Statisztikai Hivatal vezető dolgozóival. Hatalmas eredmény — Mi jellemzi mai életszínvonalunkat? Drahomír Rydl: A XIV. pártkongresszus foglalko­zott az életszínvonal kérdéseivel. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy erre vonatkozó határozatait fokozatosan valóra váltottuk az ötödik ötéves terv időszakában. Ennek köszönhető szociális biztonsá­gunk megszilárdulása is. A lakosság jövedelme 1975- ben 67 milliárd koronával volt több, mint 1970-ben. Ez azt jelenti, hogy az egy főre eső havi átlagkere­setek 370 koronával emelkednek. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi árak általában az 1970. évi szinten mozognak. Olyan eredmény ez, amelyet méltán megirigyelhet tőlünk a gazdasági válsággal, az egyre növekvő inflációval és a munkanélküliséggel küzdő kapita­lista országok lakossága.' Jifina Ruíková: Igaz ugyan, hogy akadnak „jól ér­tesítitek“, akik békés építőmunkánkat, jólétünket lebecsülik és — mert semmi jót nem kívánnak ne­künk —. a kiskereskedelmi árak újév utáni eme­lését, életszínvonalunk csökkenését helyezik kilátás­ba. Ezeknek a rémhírterjesztőknek Lubomír Strougal elvtárs egyik legutóbbi beszédében találóan vála­szolt. Kijelentette, hogy az egyetlen várható változás az úi esztendőben életszínvonalunk további emelke­dése lesz. aminek a lakosság milliói látják maid előnyét. Efelől ma már nálunk senki sem kételkedik, bár tagadhatatlan, hogy eredményeink még figyelem­re méltóbbak lehetnének, ha a világpiacon megvá­sárolt nyersanyagok és termékek árainak az emelése nem érintene bennünket is érzékenyen. Ezeket a megnövekedett kiadásokat társadalmunk nem a lakossággal fizetteti meg, hanem az állami költségvetésből fedezi, amely azonban nem kimerít­hetetlen. Ezért oly fontos, sőt elengedhetetlen köve­telmény, hogy a jövőben még jobban gazdálkodjunk, még körültekintőbben takarékoskodjunk a közös vagyonnal, a behozott nyersanyagokkal és arra tö­rekedjünk, hogy termékeink színvonala és minősége a külföldi igényeket is kielégítse. Ez ugyanis egyik feltétele annak, hogy a kiskereskedelmi árak a jö­vőben se emelkedjenek és hogy szociálpolitikánk népszerű vívmányait továbbiak kövessék. Szétosz­tani ugyanis csak azt lehet, amit a mezőgazdaság és az ipar termel. Természetesen ehhez valamennyi­ünknek hozzá kell járulni becsületes munkával, kez­deményezéssel, a tervfeladatok pontos teljesítésével és túlteljesítésével. Tiszta számlával Drahomír Rydl: Helyzetünket lényegében megköny- nyítl a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal való szoros barátságunk. Együttműködésünk a KGST keretében gazdasági és társadalmi fejlődésünk legfőbb záloga. Ennek köszönhető, hogy az állóalapok értéke az iparban az utóbbi harminc esztendőben 350 százalékkal növekedett. Az ipar ma ötször, a mező- gazdaság pedig tízszer annyi géppel és berendezéssel rendelkezik, mint 1945-ben. A nagyfokú fejlődésre jellemző az ipari termelés struktúrájának lényeges módosítása is. Ezt bizonylt­ja az a tény, hogy míg pl. a korszerű termelőesz­közöket előállító gépipar az ötvenes évek elején az ipari termelésből alig 14 százalékban, az utóbbi években már 30 százalékban veszi ki részét. A gép­ipar — az ugyancsak jelentősen fejlődő vegyiparral együtt — kulcsfontosságú az ipari termelésben és kivitelünkre is döntően hat. Jifina Ruzková: A legszembetűnőbb változásoknak v r"; í- . ."« , -- 1 -• ■ ’í*/ . .; v., h azonban a falvakon lehetünk tanúi. A kollektív" gaz­dálkodás a nagyüzemi termelés fokozatos bevezelését tette lehetővé. Míg a háború előtt alig néhány ^ezer traktor dolgozott a földeken, számuk ma meghaladja a 150 000-et. Az ötvenes évek elején- nyilván nirtott néhány száz kombájn pedig legalább húszezerrel gya­rapodott. A műtrágya és a herbicidek jóvoltából meg­kétszereződött a gabona hektárhozamu. A műszaki haladás — a mezőgazdasági dolgozók számának lé­nyeges csökkenése ellenére is — lehetővé teszi a mezőgazdasági munkák idejekoráni elvégzését. A ga­bona betakarítása ma már 96, a cukorrépáé 70, a bur­gonyáé pedig több mint 50 százalékban gépesített. Emelkednek a bérek és a jövedelmek Drahomír Rydl: Fejlett iparunk lehetővé teszi áru­csere-forgalmunkat, amely az utóbbi 25 esztendő során a hétszeresére növekedett. Legjobb külkeres­kedelmi partnerünk a Szovjetunió, nagyon előnyös számunkra, hogy termékeinkért nyersanyagokkal fi­zet. Jirina Ruíková: A nagyfokú foglalkoztatottságnak köszönhető — amelyből a nők ma már 47,7 százalék­ban veszik ki részüket — a jövedelmek emelkedése. A pénzreform óta ez az emelkedés 340 százalékra becsülhető. Ebből a bérek háromszor, a szociális juttatások pedig kb. 4,5-szer többet tesznek ki, mint 1953-ban. A hazánkban uralkodó jólétet tükrözi a vásárlóerő növekedése is. 1949-ben pl. az egy főre eső kiskereskedelmi forgalom nem érte el a 3000 ko­ronát, ma a 13 000 koronát is meghaladja. Drahomír Rydl: Kétségtelen, hogy a lakosság bízik rendszerünkben. Ezt bizonyltja takarékoskodása és pénzbetéteinek fokozatos növekedése. A CSSZK-ban az 5. ötéves terv időszakában a betétkönyvekre el­helyezett összegek 35 milliárd koronával, az SZSZK- ban 15 milliárd koronával emelkedtek. Az egy főre eső átlagos pénzbetét — országos viszonylatban — 7686 korona, vagyis 50 százalékkal több, mint az ötéves terv elején. Tagadhatatlan, hogy bár még nem lehetünk min­dennel elégedettek, az utóbbi öt esztendő során lényegesen többet vásároltunk, és a piac az előző éveknél jobban kielégítette az igényeket. Nem élünk máról holnapra, és jövönkről sem feledkezünk meg. Megtakarított pénzünk 25 százalékát lakásaink csi­nosítására, családi házak építésére fordítjuk. Jifina Ruzková: Ha már erről beszélünk, mutas­sunk rá a lakáshelyzet lényeges javulására is. Míg 1970-ben a 3 vagy ennél többgyermekes családoknak alig a fele lakott háromszobás lakásokban, 1973-ban már 60 százalékuk. Az elkövetkező években pedig ezen a téren is további javulásnak leszünk tanúi. . Drahomír Rydl: A lakosság kiadásaival kapcsolat­ban azt is meg kell mondanunk, hogy a dolgozók megtakarított pénzük egyötödét gépkocsi vásárlásá­ra költik. Ezzel magyarázható, hogy ma kb. 3 ház­tartásra jut egy gépkocsi, tehát ezen a téren is nagy lépést tettünk előre. Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy egyre emelkedő életszínvonalunk" szorosan összefügg gazdasági eredményeinkkel Az elmondottakból is kitűnik, hogy életszínvona­lunk továbbra is emelkedik, feltéve, hogy kötelessé­geinket még lelkiismeretesebben teljesítjük. KARDOS MÁRTA FÉRFI MÓDRA HELYTÁLLNAK galántai, az érsekújvári, a vranovi és a trebisovi járásról. — A múlt évben a különböző ak ciók és szemináriumok mellett nagy figyelmet fordítottunk a nők politikai nevelésére és aktivizálására — mond­ja Glomba elvtárs. — Ezen igyekeze­tünk eredményekben is megmutatko­zott, illetve jól kamatozott mindenna­pi munkánkban. A múlt évben hajtot­tuk végre a tagsági igazolványok cse­réjét, s a passzív tagok távozása elle­nére is minden bizonnyal elérjük, hogy szövetségünkben a női tagok száma 12 900-ra növekszik. Különösen jól dolgoznák a szövetség járási bi­zottságainak női aktívái, és jelentős a női tagok száma Szlovákia főváro­sában, Trnaván, Trendében stb., de van mit javítani munkájukon a galán­tai, a Rimavská Sobota-i (rimaszom­bati), a svidníki és a roZftavai (rozs- nyói) járásban. A nők nemzetközi évének egyik eredménye, hogy a Tűzoltószövetség és a Nőszövetség Központi Bizottsága egyezséget kötött, és ennek teljesíté­se példásnak mondható. Hasonló egyezség létrejöttével ma már Szlo­vákiában 36 járás dicsekedhet. A Tűzoltószövetség Szlovákiai Központi Bizottsága a Nőszövetség több funk­cionáriusát a szövetségben végzett munkáért elismerő oklevélben része­sítette. — Természetesen a számos akció és az említett verseny mellett a női rajok a hagyományos vetélkedőkön is ott voltak. Bár ezek eredményét még nem összegeztük, elmondhatom, hogy példásan helytálltak. Ezt bizonyltja az egyik tv-film is, amely azt mutat­ja be, mire képesek a martinőeki női tűzoltók veszély esetén, amikor a fér­fiak „házon kívül“ vannak. Hogy a nőknek hasznos munkát kell végezniük a megelőzés terén . is, azt az alábbi szomorú statisztika is iga­zolja. Az 1970—1974-es években a gyerekek Szlovákiában 116 tüzet okoztak, ebből 375-öt a hat éven alu­liak, 741-et pedig az idősebbek. Az általuk okozott kár meghaladja n 15 millió koronát. Á legszomorúbb az a tény, hogy a lángokban 19 gyermek _Jelte halálát, 31 pedig égési sebeket szenvedett. A tűzoltók nagy családjában jelen­tős szerepet töltenek be a gyengébb nem képviselői. A Tűzoltószövetség szlovákiai tagjainak 7,7 százaléka a nők sorából kerül ki. Számuk ma meghaladja a 12 000-et. Minden évben aktívan tevékenykedtek, de főleg a nők nemzetközi évében dolgoztak pél­dásan. — A múlt év legjelentősebb esemé­nyeinek egyike a női tűzoltőrajoknak a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. év­fordulója alkalmából Myjaván meg­rendezett szlovákiai versenye volt, amely fölött Elena Litvajdvá, a Cseh­szlovák Nőszövetség Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának elnöke vállalt védnökséget. A vetélkedőn 22 női és 11 ifjúsági raj vett részt. Jóleső érzés volt látni, amint a különböző beosz­tású női parancsnokok a versenyt irá­nyították, határozott parancsszavakat adtak ki. Az említett versenyen a felnőttek közül a poprádi Tatrasvit, az ifjúsá­giak közül pedig a Vysné Ruzbachy-i tűzoltólányok végeztek az első helyen Minden egyes résztvevőt emlékplakettel jutalmaztak meg. Eb­ből az alkalomból Stefan Major, a Tűzoltószövetség Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke találkozott a Nőszövetség funkcionáriusaival is. Az önkéntes női tűzoltórajok igen hasznos munkát végeznek. Szlovákiá­ban 255 női és 108 ifjúsági tűzoltó- rajt tartanak nyilván, amelyekben 3610 nő. illetve leány tevékenykedik. Egyénileg a magasabb minősítési osz­tály megszervezésére 323 nő törek­szik. Az említett tűzoltórajok száma és felkészültsége terén eredményes munkát végeznek a topoföanyi, a trnavai, a poprádi és a Dolny Kubín-i járásban, de nem mondható ez el a A tiQDveci Zornica Özem tűzoltóraja — A nőkkel való munka terén a nők nemzetközi éve határkövet jelen­tett szövetségünkben — mondja bú­csúzóul Glomba elvtárs. — Továbbra is aktívan és körültekintően foglalko­zunk velük, mert igazán megérdemlik az elismerést, a megbecsülést. Sem szakmai, sem pedig a társadalmi munka terén nem vallunk szégyent velük, a szó szoros értelmében egyen­rangúak a férfiakkal. Jó volna, ha 1976-ban minden járásban és helyi szervezetben az eddiginél még na­gyobb figyelmet forjlítanának a női ta­gokra, azok számának növelésére és még nagyobb elismerésben részesíte­nék azokat, akik arra rászolgáltak. NÉMETH JÁNOS BIZALOMMAL TEKINTHETŐNK _____ • <9 gg fimi a , N :o X X S (0 00 (4

Next

/
Oldalképek
Tartalom