Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 2. szám
A tartalékok sokoldalú kihasználásával A Nővé Zámky-i (érsekújvári) járás mezőgazdasági dolgozói céltudatoson készülnek a 6. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítésére A mezőgazdasági dolgozók gyakori beszédtémája mostanában a CSKP KB és az SZLKP KB októberi plenáris ülésének határozata. Az érdeklődés érthető, hiszen a plenáris ülések a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlesztésével foglalkoztak. Az ülésekről közzétett anyagokat az intenzív mezőgazdasági termelést folytató Nővé Zámky-i járás földműveséi is rendkívüli figyelemmel olvasták. Ez a járás adja a legtöbb szemes terményt az országban, ezért érthető, hogy a gabonafélékből való teljes önellátás fokozatos elérésének feladata váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A járás az ötödik ötéves terv évi feladatait nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta. A gabona- termesztés ötéves tervét 120,1 százalékra, a felvásárlási tervet pedig 122,4 százalékra sikerült teljesíteni, s így terven felül 45 720 tonna gabonát adtak el az állami alapokba. Ezekért az eredményekért az érsekújvári járás magas állami kitüntetéseket kapott: 1972-ben a Munkaérdemrendet, s két ízben, 1974-ben és 1975-ben a CSKP Központi Bizottságának Díszoklevelét vették át. E magas • kitüntetések is kötelezik a járás mezőgazdasági dolgozóit, hogy a hatodik ötéves tervben megtartsák a mezőgazdasági termelés növekedésének eddigi ütemét. Mindannyian felelősséget éreznek a gabonafélékből való teljes örtellátás programjának teljesítéséért, hiszen a Szlovákiában termelt gabona minden tizedik, és az egész országban termelt kukorica minden nyolcadik mázsáját az érsekújvári járásban termelték. A kitűnő eredményekre való tekintettel a járás mezőgazdasági dolgozói szilárdan elhatározták, hogy a hatodik ötéves terv feladatait is teljesítik, annak ellenére, hogy azok meglehetősen igényesek. Például 1980-ig a gabona vetésterületét a járásban 1400 hektárral kell csökkenteni, ezzel szemben a termelést 24 ezer tonnával, a felvásárlást pedig 20 ezer tonnával kell növelni, ami 26,7 százalékkal több, mint 1975-ben. Szőlőből az árutermelés 25 százalékkal, gyümölcsfélékből 100 százalékkal, zöldségfélékből pedig 52 százalékkal lesz nagyobb. Ezek az igényes, de teljesíthető feladatok az élet- színvonal további emelését biztosító népgazdasági szükségletből erednek. Ilyen értelemben fogadták a járás mezőgazdasági dolgozói a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének jelentését, amelyet Baryl elvtárs adott elő a CSKP Központi Bizottságának októberi ülésén. A hatodik ötéves terv feladatainak teljesítését már nem elég a feladatok vállalatokra való egyszerű lebontásával biztosítani, hanem arra van szükség, hogy vállalatokon belül és üzemek szerint is magas fokú szakértelemmel vegyük figyelembe a feltételeket és a lehetőségeket. A járásban a gabonatermesztés további fejlesztése céljából az azonos termelési feltételek mellett gazdálkodó efsz-eket és állami gazdaságokat csoportokba — mikrokörzetekbe — osztottuk, és összehasonlítottuk az utolsó négy évben elért gabonatermesztési eredményeiket. Kitűnt, hogy az üzemek között hektáronként 6—9 mázsa hozamkülönbség is van. Mivel ezek az üzemek azonos feltételek mellett gazdálkodnak, a hozamkülönbségek okát elsősorban az emberekben, a munkaszervezésben, a tudományos és műszaki ismeretek hiányos gyakorlati alkalmazásában kell keresnünk. A jelenlegi hektárhozamok és a gazdasági állatok adott hasznossága mellett a mezőgazdasági termelés növelésének legnagyobb tartaléka az azonos termelési feltételek mellett gazdálkodó, de elmaradozó szövetkezetek színvonalának emelésében van. A termelés fokozásának ez az útja nagyon gazdaságos, nem igényel rendkívüli befektetést: a tartalékok az emberekben rejlenek. Tudatosítanunk kell, hogy ezek a termelési tartalékok nem elenyészőek, meg- lelhetők valamennyi járásban, minden társult szövetkezetben, sőt minden üzemben is. Például ugyanazon mikrokörzetben — azonos talajviszonyok mellett — búzából a Semerovoi Efsz 50,5 mázsás átlagos hozamot, a Rúbafti Efsz viszont csak 41,8 mázsás hozamot ért el, hektáronként búzából 8,7, árpából pedig hektáronként 7,2 mázsával kevesebbet. Az elmaradozó üzemek gazdálkodási színvonalának emelése azonban nem az egyedüli tartalék. Az eredmények összehasonlításából kitűnt, hogy a jó eredmények mögött egyes üzemekben egész sor negatívum található. Szinte valamennyi üzemben nagyok a különbségek az egyes dűlők hozamai között, amelyek nem indokolhatók csupán a termőtalaj eltérő minőségével, hanem az okok elsősorban szubjektív jellegűek. Például a Dvory nad Zitavou-i (Ud- vardi) Egységes Földművesszövetkezet búzából az egyik dűlőn 71,7, a másikon pedig csak 28,7 mázsás átlaghozamot ért el, a különbség tehát több mint kétszeres egy üzemen belül. Tudatosítani kell, hogy aki rendszeresen 50 mázsa feletti átlagos gabonahozamot akar elérni, annak minden szükséges agrotechnikai intézkedést idejében és pontosan kell elvégeznie, kezdve az elővetemény megválasztásától, a talaj előkészítésén, a tudományosan alátámasztott tápanyagellátáson és a vetésen keresztül egészen a betakarításig. Minden fogyatékosságért nagy adót kell fizetni: a hozamok 3—5 mázsával is csökkennek. Érvényes a tétel, miszerint: ahányszor hibázunk az év folyamán, annyiszor lesz kisebb a termés. A gabonaprogram teljesítésében — a hektárhozamok növelésének további lehetőségei mellett — a járás mezőgazdasági dolgozói figyelmüket a gabonaalapokkal történő Jobb gazdálkodásra irányítják. A legtöbb egységes földművesszövetkezetben és állami gazdaságban az egy egységnyi állati termék előállításához szükséges erőtakarmány-mennyiség magas. Konkrétan: a Bánovi Egységes Földműves- szövetkezet egy liter tej előállítására 0,21 kg erő- takarmányt, a szomszédos Dóin? Ohaj-i Egységes Földművesszövetkezet 0,39 kg-ot használ fel, továbbá 1 kg disznóhús előállítására Bánovon 3,52, Dóin? Óhajon pedig 4,40 kg erőtakarmány szükséges. A gazdasági állatokról való megfelelő gondoskodáson túl Bánovon az alacsonyabb erőtakarmány-fo- gyasztást a tömegtakarmányok jobb kihasználása teszi lehetővé. E szövetkezetben az univerzális szárítón nemcsak lucernalisztet készítenek, hanem ku- koricasilőt, szőlőtörkölyt stb. is szárítanak, amelyek nagy arányban pótolják az erőtakarmányokat. Az erőtakarmányokkal való takarékoskodás további tartaléka a tömegtakarmányok mennyiségi növelése és minőségi javítása. A többéves takarmányoknál, ahol 3—4 évvel ezelőtt szénát kizárólag a határban történő szárítással készítettek 7—8 százalékos emészthető fehérjetartalommal, ebben az évben a lucernaterület több mint feliről már liszt vagy szenázs formájában tartósították a termést, és így a fehérjetartalom 30 százalékkal nagyobb. A jövő évben a tárolás új progresszív módjai tovább bővülnek. A kukoricaslló készítésekor az idén már minden üzemben 5 % karbamidot adtak a mennyiséghez, x amely e szénhidrátban gazdag takarmányt nitrogénnal gazdagította. Nagy hibákat követtek el eddig a répaszelet'ek silózásakor. Ebben az évben már számos üzem a répaszeletet árpaszatma hozzáadásával silózta, így a takarmányban növelte a szárazanyag mennyiséget és megakadályozta a lé elfolyását. Valamennyi egységes földművesszövetkezet és állami gazdaság agronomusának kötelessége feltárni az eltérő hozamok okait, a további munkából eltávolítani az észlelt hiányosságokat s a gyakorlatban gyors ütemben érvényesíteni a termelés fokozását biztosító új, progresszív eljárásokat, csökkenteni a betakarítási veszteségeket és egészében gazdaságos- sabbá tenni a termelést. Az érsekújvári járás mezőgazdasági dolgozói a termelés további fokozásának tartalékait úgy látják, ahogy azokra helyesen rámutatott a CSKP KB legutóbbi októberi ülése, és meggyőződésük, hogy e tartalékok gyors kihasználásával a hatodik ötéves terv igényes feladatait is teljesíteni tudják. IOZEF MUDROCH A mezőgazdaság gépesítésének úttörői 1976. I. 11. Mezőgazdaságunk az utóbbi években mérföldes léptekkel haladt előre, amiben nem kis szerepe van a tudományos-technikai fejlődésnek, és az új ismeretek gyakorlatba történő átvitelének. Ilyen értelemben a mezőgazdaság fejlesztésében nem kis része van a Rpvinkai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézetnek. Tizenhat éves fennállása alatt tudományos dolgozói számtalan feladatot oldottak meg a mezőgazdasági technika szakaszán, több korszerű és gazdaságos gépet fejlesztettek ki, amelyek közül némelyek hazánk határán túl is ismertek. Az intézet tudományos dolgozói munkájukkal a 6. ötéves terv igényes feladatainak teljesítéséhez is hozzájárulnak. Terveikről Ing. fán Cierny, CSc., igazgató és Ing. Ignác Lobot ka, CSc., tudományos dolgozó nyilatkozott. — Eddig hány feladatot oldottak meg, és ezek közül melyeket tartják a leqjontosabbnak? fán Cierny: — 1969-től, amikor intézetünk az önálló kísérleti munkahely rangot megkapta, 80 feladatot oldottunk meg. Intézetünk ugyarfSs 1959-ben alakult, mint a mezőgazdasági technika állomása, és 1962-től a Prágai Mezőgazdasági Műszaki Kutatóintézet fióküzemeként működött. Ezért nem említem a korábbi tevékenységet. 1969-től elsősorban a növénytermesztési és az állattenyésztési technológiai eljárások megoldására összpontosítottuk erőinket, 1973-tól pedig már a mezőgazdasági berendezések és gépek fejlesztésére is. Kapacitásunk túlnyomó részét az állami feladatokból eredő tudományos- és műszaki ismeretek fejlesztésére összpontosítjuk, ahogy azt nekünk közvetlenül az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma megjelöli. Ezen túlmenően tanácsadó tevékenységet is folytatunk. Ignác Lobotka: — 1975-ben 37 feladatot oldottunk meg végleges érvénnyel. E feladatok intézetünk 5. ötéves tervének szerves részei voltak. Jelentős munkáink közé soroljuk a préselt takarmányok tárolásának és kezelésének megoldását. Ennek keretében elkészítettük az egyik automata komplex gépsor mintapéldányát. A gépsort már a gyakorlatban is kipróbáltuk a Dunajská Lu2ná-i Egységes Földművesszövetkezetben. Előnyei, hogy az összetevők adagolásánál is száz százalékosan helyettesítik a kézi munkaerőt, és párhuzamosan a munkakörnyezetet is javítja, mivel használata közben nem növekszik a levegő portartalma. Még megemlítem a trágyalé kezelésének és a szarvasmarhák etetésének komplex megoldását. A feladatot három részre osztottuk: trágyalé, tömegtakarmányok bekészítése és az erőtakarmányok adagolása. A trágyalé kihordására elkészítettük az egyik gép mintapéldányát, és egy további gépet a trágyaleves öntözésre, egyet a tömegtakarmányok bekészítésére, valamint egy erőtakarmányokat adagoló automatát. Az utóbbit a Královiőové Kra- Cany-i Egységes Földművesszövetkezetben üzembe is helyeztük. Sorozatban a Turőianské Tepltce-l Gép és Traktorállomás fogja gyártani: 1976- ban ötven darab készül el belőle. A trágyaleves öntözésre szolgáló komplex gépsorunkat a Púchovi Egységes Földművesszövetkezetben állítottuk munkába, amely a munkaerő- szükségletet 90 százalékkal csökkentette. — A 6. ötéves tervben a mezőgazdaságra igényes feladatok várnak. Ezenkívül 1976-ot úgy emlegetjük, mint a technikai forradalom úttörő évét. Hogyan járul hozzá intézetük e tervek és határozatok teljesítéséhez? fán Cierny: — Figyelmesen áttanulmányoztuk a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi októberi plenáris ülésének határozatát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséről. Elsősorban a növénytermesztés és az új nagyüzemi technológiák bevezetésének fontosságát hangsúlyozó részek azok, amelyek számunkra meghatározzák a feladatokat. Első feladatunk 1977-ig megoldani a zöldtakarmányok gépi begyűjtését a 18 tokos lejtőkön. Elkészítjük az • önjáró rendfelszedő kocsi mintapéldányát, amelyet a gyakorlatban történő kipróbálás után átadunk sorozatgyártásra. A gépnek nemcsak zöldanyagot, hanem a szénát is fel kell szednie, és természetesen el is kell szállítania. Teljesítménye feltételezhetően két hektár és ‘ hét tonna anyag lesz óránként. Meg kell oldanunk, hogy a hegyvidéki rétekről és legelőkről a takarmányokat a lehető legkisebb veszteségek és a lehető legnagyobb tápérték mellett lehessen begyűjteni. Elsősorban a növény begyűjtés előtti kezelésének új formáiról van szó, pontosabban vegyi eljárásról, amely meggyorsítja a növény fonnyadását, így a kaszálás és az elraktározás közötti idő lerövidül. tehát javul a minőség. A kísérleteket már megkezdtük, és ha számításaink igazolódnak, a szénában a hasznosítható nitrogéntartalmú anyagok száz százalékkal is megnövekednek. Ezen felül a széna vonósabb lesz, és nem fog tömi. Ignác Lobotka: — E feladat keretében szeretnénk megoldani a fűfélék felújítását soros vetőgéppel. E gépet a 6. ötéves tervben elkészítjük, és helyben fogjuk gyártani, mint adaptert a hegyvidéki eszközhordozó gépekhez. E vetőgép jelentősége elsősorban a munkaerő megtakarításában lesz, mível a magot a talaj hagyományos felszántása és előkészítése nélkül Juttatja a kívánt mélységbe. fán Cierntj: — Ezen túlmenően, a 6. ötéves tervben még hat feladat megoldását vettük tervbe. A mezőgazdasági technikáról való gondoskodás aktuális probléma, mivel a gépek karbantartására fordított összeg az új gépek vásárlási költségeinek csupán a felét teszi ki. Jelentős feladat a hüvelyesek begyűjtésének komplex gépi megoldása, 1977-ig szeretnénk megoldani a kukorica nagyüzemi termesztésének komplex gépi programját, és 1978-ig kidolgozzuk a baromfihús ipari termelésének komplex módszerét. Itt a broilerek ketreces nevelésére gondolunk. A ketrecek mintapéldányait egy 20 ezres farm számára a saját gazdasági egységünk keretében készítjük el, és a Vajnoryi Efsz-ben állítjuk üzembe. A jövőt tekintve, azzal számolunk, hogy a broilerek ketreces nevelése nálunk 100—200 ezres kapacitású farmokon összpontosul. Persze, ez egyelőre csak óhaj, tekintettel arra a sok anyagi problémára, amelyek a ketrecek készítését nehezítik. IOZEF SLUKA llilll!l!lllliililllllll)il!llllllllllllll!llllllllllljllllllUII!llll!lllilllilli!ll!lliiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiuiiiiiiiiiiiiii^
