Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-21 / 12. szám
VASÁRNAP 1976. március 21. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 5.53, nyugszik: 18.06; Kőzép-Szlovákia: 5.45, nyugszik: 17.58; Kelet-Szlovákia: 5.37, nyugszik: 17.50 órakor. A HOLD kel: —, nyugszik: 8.55 órakor. névnapjukon SZERETETTEL KOSZONTJÜK BENEDEK — BLAHOSLAV nevű kedves olvasóinkat 1801-ben született LUKÁCS PÁL Ifjúsági frú, ■ magyar gyermekköltészet egyik úttörője ( + 1873) • 1936ban halt meg ALEKSZANDR KONSZTANTYINOVICS GLAZUNOV orosz zeneszerző, Rimszkij-Korszakov tanítványa (szül.: 1865). A következő vamapi] ÚJSZÚ tártaiméból Új utak a tudomány és techni ka Kardos Márta cikke Miirafík százados jelenti... Jifí Stano cikksorozatának negyedik része A müvészetteremtés művészete Irta: Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere Öt év a mérlegen Tölgyessy Mária cikke a szlovák filmművészet helyzetéről «torsitól Rodostóig Dr. Párkány Antal írása Nagymama életrajza Dúsain Dusek elbeszélése A cement és a fiatalok városa Bállá József riportja a Szovjetunióból | BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK TIZENÖT EVESEK ERŐPRÓBÁJA Izgalommal telt heteket élnek át a továbbtanulni szándékozó alapiskolások, hiszen rövidesen rajtvonalhoz kell állniuk, hogy a választott pályának megfelelően, számot adjanak felkészültségükről és adottságaikról. Az SZSZK Oktatási Minisztériumának rendelete értelmében az alapiskolák kilencedikes tanulói április 13-án tesznek felvételi vizsgát. Szeretnénk felhívni az érdekeltek figyelmét arra, hogy valamennyi pályázónak írásbeli vizsgát kell tennie a középiskola tanítási nyelvéből és matematikából; azok a tanulók azonban, akik a kilencedik évfolyamban eredményesen szerepeltek a matematikai, vagy a fizikai olimpián, csak a tanítási nyelvből „írásbeliznek“. A felvételi bizottság szóbeli vizsga útján is meggyőződhet a pályázó tudásáról, különösen abban az esetben, ha szembeötlő különbség mutatkozna a felvételi vizsga eredménye és a tanuló alapiskolai előmenetele között. Ezenkívül az egyes középiskolák jellegének megfelelően egy vagy két tantárgyból szóbeli vizsgát is tehetnek a tanulók. Szlovákiában az idén több mint 85 OOU tizenöt éves fiatal elhelyezéséről kell gondoskodniuk az illetékeseknek, mégpedig lehetőleg úgy, hogy teljesüljenek az országos tervek, de az egyéni vágyak és elképzelések is. Az SZSZK kormánya által jóváhagyott irányszámok azt mutatják, hogy legnagyobb a felvételi esély a szakmunkásképző intézetekben; a népgazdaság szükségleteinek megfelelően a tankötelezettséget befejező fiatalok 53 százalékának szakmát kell tanulnia. Ez azt jelenti, hegy 45 650 tanuló (ebből 16 500 lány) valamilyen szaktanintézetben vagy iparitanuló-iskolában szerezhet képesítést. A tervek szerint 31 300-an középiskolában tanulhatnak tovább; 13 000-en (ebből 5 250 lány) gimnáziumban folytathatják tanulmányaikat, több mint 18 000-en pedig valamilyen szakközépiskolába kerülhetnek be. A pályaválasztók közül 4000-en még csak nyolcadikosok, ám köztudott, hogy az utóbbi egy-két évben lehetőség nyílt arra, bogy a jó képességű és rátermett tanulók már az alapiskola nyolcadik évfolyamában pályát választhassanak. Ennek megfelelően 3800 tizennégy éves tanulót gimnáziumba, -200-aí pedig szakközép- iskolába vesznek fel. A felvételi vizsgák előtt szükségesnek tartjuk felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy ez évben is ellentmondás feszül az egyéni érdekek és a felvételi lehetőségek között. Egyes szakközépiskolákba — a korábbi évekhez hasonlóan — sokszoros a túljelentkezés. Ezért számolni kell azzal, hogy nem minden tanuló kerülhet abba az iskolába, ahová vágyódik. A felvételi kérelmek azt mutatják, hogy valósággal meg- rehamozottak egyes szakközépiskolák, mint például az óvónőképzők, az egészségügyi, a közgazdasági, az építészeti, a vegyészeti és az elektrotechnikai középiskolák, sőt helyenként a gimnáziumok is. Ezzel szemben az egyes szaktanintézetekbe jelentkezők száma nem fedi a tervszámot. Csekély az érdeklődés a kevésbé „vonzó“ szakmák iránt is. Otravalóul szeretnénk felhívni a továbbtanulni szándékozók figyelmét arra, hogy általában az jár jól. aki a lehetőségeket reálisabban megítélve felismeri, hol érdemes próbálkozni, hol van nagyobb esély a felvételre. TÖLGYESSY MÁRIA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A JÓZAN ESZ DIADALA A lengyel—nyugatnémet kapcsolatok alakulása kihat az általános európai légkörre, s ezért a közvélemény megelégedéssel vette hírét annak, hogy elhárult az utolsó akadály is a két ország kölcsönös viszonyának további normalizálását, az együttműködés szélesítését előirányzó szerződések előtt: a Bundesratban a nyugatnémet tartományi kormányfők egyhangúlag mellettük szavaztak. Lengyelország és az NSZK között 1970 decembere, az államközi kapcsolatok rendezéséről szóló egyezmény aláírása óta folytatódtak a tárgyalások a részkérdések mindkét fél számára előnyös kidolgozása érdekében. Tavaly, Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet idején, legmagasabb szinten — Edward Gierek és Helmut Schmidt találkozóján — sikerült megoldást találni a még nyitott kérdésekben, s ezt követően, Varsóban 1975. október 9-én aláírták a végleges egyezményt. A két ország vezetőinek helsinki találkozóján létrejött megállapodások megvalósulását nagymértékben fenyegette, hogy a nyugatnémet ellenzék, a CDU—CSU szélsőjobboldali csoportjának vezérei dühödt kampányt indítottak ellenük, s igyekeztek befolyásolni az NSZK legerősebb konzervatív pártjának vezetőit. Céljuk az volt, hogy ismét megkíséreljék kétségbe vonni az együttműködési politika hatékonyságát, megakadályozni az enyhülési folyamat további előrehaladását. A szövetségi tanácsban lezajlott kedvező kimenetelű szavazás egyben híven tükrözi azt az együttműködési készséget, amely valamennyi szocialista országot — Helsinki szellemében — áthat. A bonni kormány kérésére adott világos, józan varsói válasz megkönnyítette Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter dolgát, s egyben kilátástalanná tette a CDD—CSU további fenntartásait. Lengyel részről — így legutóbb Olszowski külügyminiszter nyilatkozatában — ismételten rámutattak, hogy a Lengyel Népköztársaság mindig is megtartotta szerződéses kötelezettségeit, jószándékát tehát senki sem vonhatja kétségbe, és senkinek sincs joga külön garanciákat követelni. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szerződések ratifikálásának megtagadásával a Német Szövetségi Köztársaság részéről elhalasztanák a lehetőséget a történelmi fordulatra a lengyel—nyugatnémet kapcsolatokban. A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa hétfői ülésén ratifikálta az NSZK-val tavaly októberben, Varsóban aláírt megállapodásokat. Olyan fontos szakaszba lépünk ezzel — írja a megállapodások ratifikálásának jelentőségét méltatva a Trybuna ludu —, amelyben a két országnak ki kell dolgoznia az érdekeinek megfelelő társas viszony konkrét koncepcióját. Ez megfelel az európai enyhülési folyamat érdekeinek és a helsinki záróokmány szellemének is. Mivel Lengyel- ország és az NSZK Közép-Európa két legnagyobb állama, kapcsolatuk mindig érzékeny mutatója volt az európai politikai helyzet uralkodó irányainak. Most itt a nagy lehetőség, hogy együttesen jelentősen hozzájárulhassunk az enyhülés irányzatának sikeréhez — hangsúlyozta a LEMP Központi Bizottságának lapja. Nem kétséges, hogy a bonni szövetségi tanács egyhangú igenje a józan ész diadala volt. Az a tény azonban, hegy az enyhülés ellenségeinek szú szerint az utolsó pillanatig sikerült megkérdőjelezniük a mór aláírt nemzetközi szerződéseket, s ezt felhasználniuk a nyugatnémet koalíciós kormány elleni Intrikájuk céljaira, megmutatja, mennyire befolyásolják még az NSZK politikai életét a múlt árnyai. PROTICS JOLÁN ESEMÉNYEK KÉPEKBEN A napokban véget ért a nyugat-szlovákiai kerületi párt konferencia. A képen: a konferencia elnöksége a választás eredménye kihirdetésének pillanatában. A nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának ismét Ignác fanák elvtársat választották meg. (A CSTK felvétele] Jelentősen rosszabbodott az utóbbi napokban a helyzet Libanonban, különösen a fővárosban, Bejrútban. „Magánhadseregek“ barikádokat építettek az ellenőrzésük alá tartozó városnegyedekben. Sokfelé lövöldözés hallható. A képen: ülést tart a libanoni parlament. Karnál Asszádot, a parlament elnökét (középen) azzal bízták meg: kérje Szülejman Frangié elnököt, hogy mondjon le. (Telefoto: CSTK — UPI — AP) Több ezres tömeg tüntetett a napokban Brüsszelben, tiltakozva a Tindemans-kormány gazdaságpolitikája ellen. A tüntetést a Belga Általános Munkaszövetség (FGTBJ szervezte, és a Belga Kommunista Párt aktívan támogatta. (Telefoto: CSTK — UPI) _Liberális monarchiam Spanyol országban (VOLKSSTIMME, AUSZTRIA)
