Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-02-15 / 7. szám

Példásan tevékeny A 73 esztendős rozfíavai (rozsnyői) Zsilla József nemrégiben tartotta arany- lakodalmát. Ünnepélyes esemény az Ilyen. Főleg, ha tudjuk, hogy az ünne­pelt tevékeny népművelő. És ő ilyen, hisz a CSEMA- DOK járási és városi szer­vezetében 1949 óta mindig tisztségviselő. Sok-sok ren­dezvény szervezője volt már eddig is, pedig korá­ra való hivatkozással gyak­ran szeretett volna cáak szemlélő maradni. Persze még ma is tevékeny. Tagja a PÜT énekkarának. Hu­szonkét éve hábofítatlanul hódol szenvedélyének, a vadászatnak is. Büszke a szép trófeákra, vadászat­kor a csükerészi vadász­körzet egyik legügyesebb vadásza. Egyébként hosz- szú-hosszú évekig a va­dásztársaság elnöke volt, most pedig alelnök. Élet­eleme a tevékenység. In­kább csak emlegetni szok­ta, hogy már pihenne. Tóth Rozália Már jo&j Az utóbbi időben a Kosi- ce-vidéki járásban is nagy a lakosság érdeklődése a szabadidő kellemes és cél­szerű kihasználása iránt. Sokan vannak, akik kirán­dulás, természetjárás, spor­tolás formájában hasznosít­ják szabad idejüket. Erre ma már lényegében jobbak a feltételek, mint régeb­ben. A bukovect víztároló térségében új falatozót építettek és parkolóhelyet létesítettek, kibővítették a jászói autócampinget, a sú­gói völgyben megjavították a Május 1. üdülőházat és felépítettek egy vendéglőt. A KoSice—Roíftava közötti útvonal mentén, Szepsi közelében új motoresti. Tor­nán pedig az átépített ha­lászcsárda fogadja az uta­zóközönséget. A csehszlo­vák-magyar államhatár migléci átkelőhelye mellé modern eszpresszót építet­tek. A hernádcsányi tő partján a 100 férőhelyes Strand Szellő ad otthont a nyaralóknak. A somodi fürdőben egy „B“ osztályú szállodát építettek. Üj üdü­lőházat építettek Kogická Bélán, bővítették a Vygná Kamenica-1 víztároló mel­letti nyaralóházat, s téli sí­felvonót építettek Kogická Bélán és egy Vl-1000 típu­sút Zlatá Idkán. Jelenleg Herfany községben, vala­mint Kogická Bélán, a Ru- 2ín víztároló térségében építenek új üdülőközponto­kat. Gazdag József Távközlési központ épül A távközlési szolgálatok megjavítása egyre égetőbb feladat a Veíky Krtíg-i [nagykürtösi) járásban. A tele­fonhálózat elavult, a beszélgetések száma korlátozott. Arról nem Is szólva, hogy a kézi kapcsolású közpon­toknál a beszélgetések nem valósulhatnak meg a nap bármely szakában. Mindezen gondok megszűnnek a járási székhelyen már épülő távközlési központ üzembe helyezése után. Az épület már áll, a tél folyaméi.-, a belső munkálatokra kerül sor. Az építést a losonci Magasépítő Vállalat 05 sz. üzemének nagykürtösi részlege végzi. Balga Ján, a vezető tájékoztat a munkák menetéről: — A közel 18 millió koronás beruházással épülő táv­közlési központ három egybekapcsolődó épületből áll majd. Egyikben a posta kap helyet, a másikban az auto­matikus telefonközpont lesz elhelyezve, a harmadik pedig a két épületet összekötő bejárati rész lesz. Gará­zsokat is építünk, a terepviszonyok adta lehetőségeket kihasználva, ezek alá a gépkocsivezetők részére épí­tünk szolgálati helyiségeket. A munkát 1972 októberé­ben kezdtük meg, és a terv szerint ez év augusztusá­ban kell átadni. — Elkészül határidőre az épület? — Bár vannak problémáink, mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy a tervet betartsuk. A tél folya­mán, az ablakok beszerelése után, a belső vakolást vé­gezzük majd, hiszen a vízvezeték és a központi fűtés már be van szerelve, így a hideg idő sem akadályoz bennünket a munkában. Az épület már áll, s benne sokkal több munkát elvé­geztek, mint azt a szemlélő gondolná, örvendetes tény ez, hiszen sejteti, hogy a fiatal járás székhelye a 6. ötéves terv első évében jelentős létesítménnyel gazda­godik. A községeket összekötő telefonkábel nagy része már le van fektetve, így belátható Időn belül megjavul a távbeszélés színvonala. Annál is inkább, mivel a köz­pont üzembe helyezése után a postahivataloktól függet­lenül, a nap bármelyik szakában lehet majd telefonálni. Böjtös János Megérdemelték A trebiSoviv (tőketerebe- I si) járás mezőgazdasági üzemei sikeresen teljesítet­ték az 5. ötéves terv fel­adatait, s jó munkájukért Munkaérdemrendet kaptak. Megérdemelték, hiszen a termelési feladatok teljesí­tése mellett okosan és ügyesen végrehajtották az összpontosítás és szakosí­tás feladatait is. Az 5. öt­éves terv kezdetén 62 efsz és 6 állami gazdaság mű­ködött a járásban, ma már csak 22 efsz, átlagosan 2700 hektáros földterülettel és 4 állami gazdaság, át­lagosan 7—8000 hektáros földterülettel. Az átszerve­zés nem volt könnyű, de megérte a fáradságot, mert így már felkészülten vál­lalhatják a járás mezőgaz­dasági üzemei a 6. ötéves terv komoly és igényes feladatait. Parajos László Érti a dolgát Vlasák István, a Czúzi (dubníki) Efsz vincellérje még csak harminc tavasz­ra emlékszik vissza, de már­is figyelemreméltó munka­sikereket ért el. Az alapis­kola elvégzése után az efsz szőlészetében dolgo­zott. Megismerte a munka­fogásokat, és a munka iránt otthonról hozott sze- retete kedvteléssé vált. Az efsz vezetősége, látva szorgalmát, a valticei, majd a keravi szőlészeti szakis­kolába küldte, később, a kötelező katonai szolgálat letöltése után munkásként dolgozott a szőlészetben. Ö ezt az időszakot szakgya­korlatnak nevezi, mivel el­méleti tudását a gyakor­latban is kamatoztathatta. Az efsz vezetősége, méltá­nyolva hozzáértését»- és munkaszeretetét, a 19-tagú munkacsoport élére állítot­ta, amely 30 hektáron ter­mel szőlőt. A fiatal vincel­lér érti és szereti munká­ját. A tervezett 90 q-ás hektárhozam helyett 140 q-ás hozamot ért el. Vla­sák elvtárs dicsérettel szól a szövetkezet vezetőségé­ről, mert a nehéz fizikai munkát igénylő szőlőműve­lést nagymértékben gépe­sítették. Nagy András Ezzel a címmel kapott új lendületet Makranc köz­ségben a műkedvelő szín­játszás, melynek korábban is volt már hagyománya a községben. Szoták Antal, a művelődési ház elnöke ad­ta meg a lendületet, ami­kor megrendezte Egri Vik­tor Virágzik a hárs című színdarabját. A lakosok nagy érdeklődésére való tekintettel, az előadást is­mételni is kellett. Arról nem is szólva, hogy a színjátszók később még Tornaújfaluban 4s vendég­szerepeitek. Szalag László Arany Prága Szokatlan képe ez a prágai Nemzeti Múzeumnak: a Zitná, Anglická és Bélehradská utcák forgalmas keresz­teződésénél készült a felvétel. A délelőtti napsütésben messzire csillog a nemrég tatarozott múzeum aranykupo­lája, amelynek bearanyozásához állítólag 3 kg aranyat használtak fel. Szántó György A iév elá létesítménye így nevezhető a levicei (lévai) járásban a Tehlán (Töhölön) átadott iskolaépület. A kisközség dolgos la­kosai Z-akció keretében ugyanis két tantermet és taní­tói lakást építettek. Értéke 1 millió korona. A tanulók már be is költöztek, s elhatározták, hogy az új is­kolaépületben berendezik a forradalmi hagyományok emlékszobáját. Ábel Gábor Mind a tizennégyen Nem csekélység 5,5 millió korona. Ennyi értékű vál­lalást jelentettek be a XV. pártkongresszus tiszteletére a Cierna nad Tisou-i (ágcsernyői) átrakóállomás dolgozói. Érthető tehát, hogy komoly feladat hárul a komplex- brigádra, melynek vezetője Novotnij FrantiSek főmér­nök. A brigádnak 14 tagja van, s mind a tizennégyen arra törekszenek, hogy a munka gépesítése és jó meg­szervezése hatékony legyen. A brigád tagjai az utóbbi hónapokban 19 újítási javaslatot terjesztettek be. Ezek közül tízet már el is fogadtak, és be is vezettek. így 26 887 korona megtakarítást értek el. Különösen Danis Béla újítása jelentős, mert megoldotta a nehéz alkat­részek karbantartásának, mosásának problémáját. Az újítás alkalmazásával megszűnt az eddigi nehéz fizikai munka. Ez pénzben ki sem fejezhető. Egyébként a bri­gád 3 tagja benevezett a „százezresek“ mozgalmába is. Valach Ján, Béres Géza, Jámbor Géza és Makiári Stefan vállalták, hogy az alkatrészek javítása terén 400 000 koronás megtakarítást érnek el. A legutóbbi értékelés­kor kitűnt, hogy vállalásukat túlteljesítették, mert 422 522 koronás megtakarítást értek el. Lelkesen tevé­keny Szeman László, Varga Margit és a többiek is. Mind a tizennégyen. Elért eredményeikkel elégedett az üzemi pártbizottság, mely értékelte tevékenységüket. Bizonyára még többször is hallatnak majd magukról a brigád tagjai. Szivük Béla Nemes küldetésnek tekintik A CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) já­rási bizottsága mellett hosszú évek óta rendszeresen működik a Tudományos Ismereteket Terjesztő Szakkör (TITSZ). Vezetőit a Szocialista Akadémia is őszinte buzgalommal támogatja. A kör irányítói, Dr. Póthe Im­re, Vörös Zoltánné, Adóm Zsolt, Deákpál Borbála fárad­ságot nem ismerve végzik teendőiket, nemes küldetés­nek tekintik az ismeretterjesztés ügyét. Tavaly számos felfigyeltető és hasznos rendezvényt bonyolított le a a kör. Talán elég megemlíteni Duka-Zólyomi Árpád mag­fizikus előadását, Brezina Béla „Ismerd meg szülőfölde­det“ című műsorát, Szombathy Viktor palőckutatásról szóló előadását, az őszi évadban rendezett nyelvi és néprajzi vetélkedőt, Dr. Simon László, a Nyitrai PF ta­nára „A kémia, a mezőgazdaság és az ember“, Dr. Hor­tobágyi Tibor gödöllői egyetemi tanár „Az algák, mint az atomkorszak növényei“, Kerti Antal „A mérgező anyagok káros hatásai“ címmel tartott, vetítéssel kísért előadását. Az idei tavaszi évad programjából említésre méltó Dr. Bauer Győző bratislaval gyógyszerkutató, Far­kas Vera művészettörténész Csontváryról szóló előadása, valamint Zsámbok Tamás „Steiner Gábor élete“ című előadása és a Vörös Zoltánné biológiai tárgyú műsora. Bizonyára Dr. Sebők Zoltán bratislavai onkológus rák­kutatásról szóló előadása is nagy érdeklődést kelt majd. Az első félévi tevékenységet Lőrincz Gyula festőmű­vész Rimaszombatban való köszöntésével és a mester grafikáiból összeállított tárlattal szeretnék tetőzni. Fodor Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom