Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-04 / 1. szám

Néhány héttel ezelőtt a bratislavai CHEMAPOL elő­adótermében gyűltek össze hazánk egyetemeinek orvos- ós gyógyszerészkari, valamint kórházi vezetői, hogy szakszervezetük II. ideológiai szemináriumán megvi­tassák a tudományos-műszaki forradalom időszerű kér­déseit, valamint az orvosképzés és kőrházfejlesztés fel­adatait. A szeminárium főbeszámolóját MUDr. Mikulás Filip, CSc. egyetemi tanár, a koSicei orvosi fakultás dolgozója tartotta. Előadását harmincegy felszólalás kö­vette. Nehéz lenne felsorolni valamennyi értékes hoz­zászólást, legalább kettőt említsünk meg közülük. MUDr. Milán Kokavec, CSc., a bratislavai fakultás prodékánja azt szorgalmazta, hogy a főiskolai hallgatókat minél nagyobb számban vonják be a tudományos és szakmai tevékenységébe, melynek során megtanulják a team-mun­kát és elsajátítják a tudományos munka és az irányító tevékenység alapelveit is. MUDr. Julius Buransky, CSs., aki a martini orvosi kart képviselte, elmondta, hogy a legfontosabb feladatok mellett magára az emberre is gondolni kell, s ezt a fakultáson úgy konkretizálják, hogy a dolgozókat és azok hozzátartozóit is bevonják a testneveléssel, sporttal, turizmussal egybekötött ak­ciókba. A közösen eltöltött idő előmozdítja a jó ember­közti kapcsolatok kialakítását, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemi dolgozók, tudományos mun­katársak, kórházi alkalmazottak és vezetők hivatásuk magaslatán álljanak és maradéktalanul teljesíthessék feladataikat. Igen érdekes megállapítást tett zárósza­vában MUDr. Ján Zelina, az egészségügyi dolgozók szak- szervezete szlovákiai bizottságának elnöke (felvételün­kön középen): eddig szakszervezetük tagságának 90 százaléka kapcsolódott be a politikai nevelésbe. Szántó György A felvételt Pavol Poljak készítette. Köszönjük az új évadát! Ez a felirat köszönti Lenkén az új óvoda látoga­tóit. Mindenütt rend és tisztaság honol. Huszon­egy kisgyerek botdog ott­honra talált. Hogyan is történt? Az összevonások miatt 1973-ban megszűnt az egy- osztályos iskola. Félő volt, hogy vele együtt hanyat­lásnak indul a község kul­túrpolitikai élete is. A mindössze 260 lakosú kisfa­lu szorgos lakói ezért úgy döntöttek, hogy átépítik az évszázados iskolát, és óvo­dát nyitnak benne. A Pol­gári Ügyek Testületé, Süt- tő Sándor és Járdánházy Elemér vezetésével, hozzá­fogott a szervezéshez. A hnb elnöke, Ján Straka elvtárs magáévá tette a gondolatot, és a jnb isko­laügyi osztályán Trocha elvtárs bebiztosította az építkezésekhez szükséges pénzösszeget. A mintegy 350 000 korona értékű munkát a Járási Építőipari Vállalat végezte. Korda István irányításával oda- adóan dolgoztak az idős, nyugdíjas kőművesek is: Tér pák László. Hocko Lász­ló és id. Sütő Sándor. A szervező munkából és a társadalmi munkából a köz­ség lakosai egy emberként, lelkesen vették ki részü­ket. Csizmadia István és Ondrejcsik István különö­sen sokat tettek ezen a téren. Az építkezés végét ért, s a jnb nevében Pol- csányiová elvtársnő átadta rendeltetésének az óvodát. Sütőé Nelli, az óvoda ve­zetője éppen olyan boldog, mint a gondjaira bízott 21 óvodás. Mosolyogva áll a ragyogó csillárok alatt. Szerényen elhárítja a di­cséretet, pedig mindenki tudja: ő is sokat lótott-fu- tott, amíg megnyílhatott a vadonatúj berendezésű, szép óvoda. — A huszon­egy gyermekből húsz a fiú! — mondja büszkén. — A mi óvodánk bizony „fiú­óvoda!“ Kovács István Nem sajnálja a ifjúságot A vízmérőt gyártó üzemrészleg a Stará Turá-i Chira- na nemzeti vállalat egyik legrégibb része. Itt találkoz­tam Peterka József ifjú munkással, a fúrógép mellett. Az üzemrészleg egyik legjobb dolgozója. Tíz éve dol­gozik ezen a munkahelyen. — Jól érzem itt magam, meg vagyok elégedve mun­kámmal és munkahelyemmel — mondja. — Ha újból kezdeném, ugyanezt a szakmát választanám. Peterka József már évek óta tevékeny tagja a SZISZ üzemi szervezetének. Munkatársaival közösen csoportot szervezett, műsort tanultak be, és esztrádműsorukkal sok helyütt aratnak sikert. Egyébként a Buda Sándor vezette „ifjú Front“ elnevezésű munkakollektíva tevé­keny tagja, amely az idén kapta meg a szocialista munkabrigád címet és a bronzérmet. A múltkor három­napos látogatáson vettek részt a drezdai TÚR üzemben (NDK), és az ottani dolgozókkal baráti kapcsolatokat kötöttek. Említésre méltó, hogy Peterka József nem sajnálja a fáradságot a köz érdekében, és hajlandó bármikor segíteni, ha azt a körülmények megkövetelik. Szívesen gyarapítja tudását, már harmadik éve látogatja az esti gépipar iskolát. Többszörös véradó. Mató Pál Gazdag program A téli időszakban gaz­dag programot valósít a drienoveci (somodi) műve­lődési ház, melynek veze­tője Szabó Katalin. A tár­sadalmi-politikai ünnepsé­geken kívül előadásokat tar­tanak. Elsőként arra a so­rozatra került sor, mely­nek címe: „Gyermekneve­lés a családban“. Ennek szervezését közösen végzi a művelődési ház vezetőjével Kiszter Ilona óvónővel. A SZISZ-tagok számára „A boldog házasságért“ cím­mel rendeznek előadáso­kat. Ennél nagy szükség van Lukács Mátyás szerve­ző képességére. Több be­szélgetés terve is szerepel a programban. Elsőnek Csernyák Lajos elvtárssal tartanak beszélgetést. Az 1700 lakosú község­ben mindenki megtalálhat­ja a számára legmegfele­lőbb művelődési formát, mi­vel tánccsoportja is van a művelődési háznak, melyet Képes Viktor vezet. A CSEMADOK vezetői egy színdarab betanulását ter­vezik. A színkörnek évek óta lelkes vezetői Nagy Sándor és Szabó Miklós. Fotós szakköre is van a művelődési háznak. Az itt gyakorló öt fiatalt Prokop József vezeti, s ők készí­tik a választási program akcióiról a felvételeket, melyeket Szabó Kataliw a faliújságokon és propagá- ciós táblákon helyez el. Farkas Rózsa Látogatóban Mária néninél Kedd délután volt. Madáron nem mindennapi családi ünnepre készült a Szűcs család apraja, nagyja. Az asz­talfőn a 96 éves Szűcs Mária néni ült. Borsányi Béla, a hnb elnöke virágcsokorral és ajándékkal köszöntötte. Az alkalmat felhasználva, megkértem Mari nénit, me­séljen életéről. Kissé reszkető hangon mondta el: — Keserű, nehéz életem volt. Férjem is korán meg­halt, ezért rám maradt négy apró lányom felnevelése. Kezdetben csupán ruháért, kosztért dolgoztam, később már kaptam néhány fillért. A férjem az első világhá­borúban halt meg. Sajnos, még a mai napig sem tudom, hogy hol halt meg, mikor és hol van eltemetve. Amikor már a legidősebb lányöm nagyobb volt, nekem is köny- nyebb volt a sorsom valamivel. Azután férjhez mentek. — Mindig jókedvű asszony volt az édesanyánk — mondta Erzsi, a legidősebb lánya. — Szívesen nótáz- gatott... Nem is kellett sokáig biztatgatnunk a nagy­mamát. Régi magyar nótákat dalolt kellemes, csengő hangon. Lánykoromban dalolgattuk ezeket munka köz­ben — mondta. A történelemben 96 év nem nagy jdő, de egy ember életében nagyon sok. Mi mindent élt át. Örömöt, bol­dogságot, bánatot? Most azonban 96 éves, holdog és elégedett. Lányai, unokái, dédunokái gyakran megláto­gatják őt. Még nem is olyan régen maga végezte el a ház körüli munkát. Ma már csak üldögél, piheni a hosszú élet fáradalmait és emlékezik. Négy gyermeke, 6 unokája, 11 dédunokája és 2 ükunokája körében. Tervei, vágyai nagyobb részben teljesültek is. Miriák Ferenc Tizenhét éve A levicei (lévai) járás egyik községében Ipel'ské üranyban Ipolyfödéme- sen) tizenhét éve működik postahivatal. Azóta Antal László látja el mind a hi­vatali, mind a kézbesítői teendőket. A szomszéd fa­luból, Plásíovcéről (Palást­ról) jár naponta munkahe­lyére. Mindig pontos. Min­denki tiszteli a községben. Becsületes munkájáért már eddig is .többször kapott di­csérő oklevelet. Nemrégi­ben elbeszélgettem vele, és megtudtam tőle, hogy a fa­luban gazdag olvasótábora van az Űj Szó nak. Há­rom évvel ezelőtt Sólya Vilmos elvtárs, a hnb el­nöke és Bodzsár Mihály elvtárs, a helyi pártszer­vezet elnöke új előfizető­ket toboroztak, és így 160 példány jár a faluba. Pén­teki napokon kétszer is megtölti a táskáját. Nem könnyű a munjtája. Eső­ben és hóban egyaránt ne­kivág az utcák hosszú so­rának. Hosszú időn át egy régi épületben volt a hi­vatala, de amikor három' évvel ezelőtt átadták a fa- fu közepén az új művelő­dési központot, a postahiva­tal is ebben a modern épü­letben kapott elhelyezést. Elmondható még róla, hogy tevékeny a kisállat­tenyésztők szervezetében,a pénztárosi teendőket már hosszabb idő óta becsület­tel elvégzi. További mun­kájához jó egészséget és sok sikert kívánunk! Csáky László Fsíitos feladat A Kosice-vidéki járási pártbizottság legutóbbi ple­náris ülése a mezőgazda­sági termelés további fej­lesztésével kapcsolatban többek között ezt is hang­súlyozta: az életkörnyezet állandó javítása fontos fel­adat. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a járás­ban ezen a téren rengete­get tettek, sok községben még hiányoznak az alap- velö, a mindennapi élethez szükséges létesítmények. Sok efsz és állami gazda­ság a kulturális és szociá­lis alapból jelentős össze­geket fordít külföldi uta zásokra, és csak elenyésző összegeket az életkörnye­zet javítására. Az elmúlt harminc év alatt épített lakások a la­kásalap 60 százalékát ké­pezik. Ennek ellenére az igények állandóan növe­kednek. Ez persze termé­szetes jelenség. A lakás­kérdés lényegében egyéni családi lakóházak építésé­vel intéződik, de kullog a mezőgazdasági lakások építése nemcsak az évi tervet, hanem a lakások minőségét illetően is. A hatlakásos tömbök terv­rajzai községeink számára nem megfelelőek. A terve­zők figyelmen kívül hagy­ják a lakosok életének ha­gyományait. Szűk a kony­ha és a kamara, s szűkek a szobák is. A rajzokat át kell dolgozni, és ki kell elégíteni a mezőgazdaság­ban dolgozók követeléseit és szükségleteit. Többet kell foglalkozni a mezőgazdasági termőtalaj megvédésével is. Fontos feladat, hogy a járási, vá­rosi és helyi nemzeti bi­zottságok tanácsai rendsze­resen, de legalább évente kétszer értékeljék az e té­ren elért eredményeket, s teg ák meg a szükséges in Ízkedéseket az erre vo- r. ilkozó törvények érvé­nyesítésére. Iván Sándor OrvosneveSök

Next

/
Oldalképek
Tartalom