Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-15 / 7. szám
► VAROSFÜLESZTES - TUDOMÁNYOS ALAPOKON A rohamosan fejlődő Ipari ágazatok elkerülhetetlen velejárója a városiasodás, a vidéki lakosság városokba való nagy arányú tömörülése. Ennek a folyamatnak hazánkban — különösen az utóbbi 30 évben — szintén tanúi lehettünk és ma is figyelemmel kísérhetjük a városok átalakulását, fejlődését. Kisebb és nagyobb városaink látképe a gombamódra szaporodó lakótelepek következtében úgyszólván napról naipra változik. A városfejlesztés és az építészet az a terület, amelynek eredményeit valamennyien közvetlenül lemérhetjük, hiszen szinte a szemünk előtt jönnek létre az új építészeti alkotások, legyenek azok lakóházak vagy különböző középületek. Számunkra sem mindegy, hogy egy-egy város arculatába hogyan illeszkednek be az új építészeti elemek, az sem mindegy, hogyan felelnek meg tulajdonképpeni küldetésüknek. Éppen ezért a városfejlesztéssel és építészettel foglalkozó szakemberektől a távlati tervek elkészítése nagy előrelátást és az adott feltételek széles, körű ismeretét követeli meg. Bratislavában 1969-ben jött létre a Szlovák Városfejlesztési és Építészeti Központ (a továbbiakban CUA — a szlovák nyelvű Centrum Urbanizmu a Architektúri alapján). A kutató és fejlesztési munkát végző intézet feladata elsősorban az, hogy tudományos alapozottsággal és hozzáállással foglalkozzanak a szóban forgó területeket érintő kérdés- csoportok megoldásával. A közipont létrejötte tehát társadalmi szükséglet volt, hiszen Szlovákia továbbfejlesztésének irányítása lehetetlen lenne a megfelelő Ismeretek alapján elkészített tervrajzok nélkül. Az itt dolgozó építészeti és műszaki szakemberek behatóan vizsgálják és elemzik azokat a tényezőket, amelyek szorosan összefüggenek egy-egy városrész esetleges átépítésével, illetve egy teljesen új lakótelep létrehozásával. Az intézet fennállásának hét éve alatt már szép eredményeket ért el kitűzött feladataik teljesítésében, bár ez az időszak jelentette az egész központ irányítási rendszerének és felépítésének kialakítását. A kezdeti lépések után jó alapokat teremtettek a 6. ötéves tervidőszak igényes feladatainak sikeres teljesítéséhez. Hogy milyenek ezek az alapok, és mik a célok, arról Ladislav Horniak műépítész-mérnökkel, a CUA igazgatójával, valamint Milán Benuska, Imrich Jankovich és Púll Igor szakosztályvezetőkkel beszélgettünk. A rögtönzött kerekasztal-beszélgetés keretében elsőként az intézet igazgatója tájékoztatott bennünket feladataikról. — Az 1970—75-ös években végzett munkánkkal valóban jó alapokat sikerült teremtenünk a most megkezdett ötéves tervidőszakra kitűzött célok megvalósításához — kezdte az igazgató. — Munkánk eredményeit az illetékes felettes szervek neves szakemberei vizsgálták felül, akiknek a véleménye rendkívül kedvező volt számunkra. Két állami feladatot maradéktalanul teljesítettünk, ami különösen azért számít nagy sikernek, mert az említett időszak a városfejlesztési és építészeti központ kialakulásának, formálásának és műszaki fejlesztésének éveit jelentette. Ekkor jöttek létre a különböző szakosztályaink és ezekben az években alakult ki a jelenlegi „műszaki gárdánk“ is. Ma Intézetünknek 114 dolgozója van, ebből 73 tervező — főiskolai végzettséggel —, hat pedig tudományos dolgozó. Örvendetes, hogy intézetünk dolgozóinak korösszetétele a lehető legjobb. Sok a fiatal, akiknek lehetőségük van a továbbtanulásra, szakképzettségük elmélyítésére. A 6. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatainkkal kapcsolatban el kell mondani, hogy ezek nem csupán a városfejlesztésre és az építészetre vonatkoznak, hanem kutatási munkánk feltételeinek további fejlesztését is tartalmazzák. A következő években többek között az építészeti tervrajzkészítés automatizálására, az összesített területi információs rendszerek megteremtésére, a lakások és a lakótelepek építészeti elrendezéseinek kialakítására irányítjuk tevékenységünket. Az említetteken kívül pedig számos olyan feladatunk is van, amelyekkel a Szövetségi Fejlesztésügyi Műszaki Minisztérium bízza meg intézetünk dolgozóit. Pl. a 7. ötéves tervidőszakra elő kell készítenünk a lakásépítésre szánt területek műszaki értékelését. Itt említeném meg azt is, hogy foglalkozunk Trnava rekreá ciós lehetőségeinek felmérésével is. A CUA igazgatójának bevezetése után Imrich Jankovich műépítész-mérnök kapcsolódott be a beszélgetésbe, s a következőképpen foglalta össze az általa irányított építészeti ;ze.k- osztály feladatait. — Mivel a lakásépítés felsőbb irányítási szervünknek, a Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériumnak a hatáskörébe tartozik, éppen ezért feladataink egy részét szintén a komplex lakásépítéssel kapcsolatos kérdések megoldása képezi. Többek között a társadalmi feltételeknek és szükségleteknek megfelelően dolgozzuk ki az optimális nagyságú lakótér paramétereit és építészet; megoldásait. Itt megjegyezném, hogy a felszabadulás óta napjainkig elsősorban a lakásszükséglet mennyiségi kielégítésére törekedtünk, s ezen a téren néhány évig még továbbra is ez a szempont játssza majd a fő szerepet. Fokozatosan azonban rátérhetünk a lakások minőségi javítására, pontosabban a lakások alapterületének növelésére. A távlati tervek szerint 2000-ig el kell érni a 80 négyzetméteres átlagos lakásalapot, ami a jelenlegi 64 négyzetméteres lakásalappal szemben jelentős növekedést jelent majd. A lakásalap fejlesztésével kapcsolatos feladatainkat két nagyobb csoportra oszthatjuk. Egyrészt a meglevő szerkezeti rendszerek javításának, másrészt pedig az. új szerkezeti rendszerek tömeges alkalmazásának lehetőségeit vizsgáljuk. — Hasonlóak a feladataluk a városfejlesztés terén is, mint az építészetben — vette át a szót Milán BefíuSka műépítész-mérnök, a város- fejlesztési osztály vezetője. Tevékenységünket egy mondatban úgy foglalhatnánk össze, hogy a lakótelepek elrendezésével foglalkozunk, egy-egy város adottságainak és szükségleteinek megfelelően. A kívülálló nem is gondolná, hogy egy lakótelep teljes „felszereléséhez“ mennyi mindenre van szükség. Ide tartoznak a bölcsődék, a különböző szolgá itatási üzemek, a megfelelő üzlethálózatok, sőt a városi közlekedési hálózat is. A jelenlegi ötéves tervidőszakra kitűzött feladataink közé tartozik az olyan építkezésre alkalmas területek kiválasztása, és azok alapos megvizsgálása, amelyeken majd a 7. ötéves tervidőszakban kezdenek építeni. A területek kiválasztásánál fő szempontot játszik a mezőgazdasági földalappal való takarékoskodás. Szeretném megemlíteni még azt is, hogy a Levicei (Lévai) Városi Nemzeti Bizottság részére a városfejlesztési javaslat elkészítésén dolgozunk, és ezenkívül még több város nemzeti bizottságával működünk együtt hasonló kérdések megoldásában. A CUA tevékenységének színvonalát nagymértékben emeli az automatizálási és számítástechnikai osztály, amelynek vezetője Igor Púll mérnök. Hogy az osztály mivel járul hozzá az építészet fejlesztéséhez, arról röviden így beszélt, — Az intézetünket irányító minisztérium megbízott bennünket azzal, hogy dolgozzuk ki a tervrajzkészítés automatizálási lehetőségeit, mivel a 6. ötéves tervidőszakban az egyik fő feladatunk a tervezési folyamat ész- szerűsítése és meggyorsítása, mindenekelőtt a korszerű számítástechnika segítségével. Jelentős eredménynek számít, hogy a tervrajzkészítésbe bekapcsolhatjuk a számítógépeket, az automata rajzolóasztalokat s más, különféle úgynevezett periférikus berendezéseket. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésénél a fejlesztési központunknak nagy lehetősége van a KGST-tagor- szágokkal való széles körű együttműködésre. Kétoldalú együttműködést folytatunk pl. egy moszkvai és egy kijevi tudományos tervezőintézettel. Az e téren végzett kutatási és fejlesztési munkánk eredményeit intézetünk saját automatizált tervrajzkészítő központjában valósítjuk majd meg. Egyébként ma már 25 szlovákiai tervezőintézet alkalmazza a számítás- technikát. A rövid beszélgetésünk alatt csak részben sikerült megismernünk a fiatal, de tudományos alapokon működő városfejlesztési építészeti központ feladatait, hiszen tevékenységük olyan széles körű, hogy mindenről lehetetlenség lenne bővebben beszélni. A fentiekben leírt válaszokból azonban világosan kitűnik, hogy az ott dolgozó szakemberek olyan munkát végeznek, amellyel valamennyiünk élet- színvonalának emelkedéséhez hozzájárulnak. PÁKOZDI GERTRŰD * A HATÉKONYSÁG TARTALÉKAI A szlovákiai ipari vállalatok dolgozóinak múlt évi kezdeményező munkája jelentős sikerrel zárult: terven felül teljesített munkájuk értéke elérte az 1 milliárd 290 millió koronát. Ehhez az összeghez az SZSZK kormánya által irányított szervek 749 millió koronával járultak hozzá. E szép eredmények elérésében nagy szerepük volt azoknak a szocialista kötelezettségvállalásoknak, ame lyeket a dolgozók hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére tettek. Minket azonban az elért eredmények minőségi oldalai is érdekeltek. Ezekre a kérdésekre Ond- rej Smrek mérnöktől, a Szlovák Szakszervezeti Tanács gazdasági osztályának vezetőjétől kértünk felvilágosítást. — Számos vállalatban és üzemben az egyes munkakollektívák és személyek aránylag jó ered menyeket értek el a minőség javításában, az anyagok, a nyersanyagok és az energia takarékosabb felhasználásában, ami különösen az 5. ötéves terv utolsó évére jellemző, — kezdte a be szélgetést Smrek elvtárs. — Mindezt azonban egészében véve egyes termelési ágazatokról nem lehet elmondani. Egyes szervezetekben nem sikerült elérni azokat a célokat, amelyeket a minőség javításában és az anyagmegtakarításban maguk elé tűztek. Ugyanakkor tudjuk, hogy ha csupán a termelőeszközök hatékonyságát növelnék 1 százalékkal, ez önmagában 2,8 milliárd koronával növelné a nemzeti jövedelmet. — Hol találhatók a legnagyobb fogyatékosságok? — Amint már említettem, elsősorban az álló eszközök alacsony fokú kihasználásában. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a műszakszám csökkenését nem sikerült megállítani. Nem lehetünk elégedettek továbbá a munka- és technológiai fegyelemmel, valamint a gazdasági dolgozók irányító munkájával. A szocialista munkaversenyt sem sikerült a döntő feladatokra és célokra: a minőség javítására és a hatékonyság növelésére Irányítani. Ezzel kapcsolatban azt is bírálőan kell megemlíteni, hogy bár a gazdasági és a szakszervezeti szervek a dolgozókkal megtárgyalták a kötelezettségek vállalását, azok rendszeres havi el lenőrzésének, az egyének és kollektívák helyes értékelésének már nem szenteltek kellő figyelmet. Szorosabb együttműködésre van szükség a szocialista munkabrigádokkal, a komplex racionalizá- ciós brigádokkal, az élenjáró dolgozókkal és újítókkal. Fokozottabb gondot kell fordítani a versenyző kollektívák szocialista nevelésére, a haladó munkaszervezési formák elterjesztésére. Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkaverseny csak akkor lesz gazdaságilag eredményes, csak akkor járul hozzá a dolgozók politikai öntudatának fejlesztéséhez, ha teljesen mellőzzük benne a formalizmus megnyilvánulásait, a bürokráciát, ha következetesen érvényesítjük a versenyzés lenini elveit. — Milyenek lesznek a dolgozók feladatai a 6. ötéves tervben? — A 6. ötéves terv feladatai igényesek lesznek, de teljesíthetők. A célok elérése, és ahol indokolt, azok túlszárnyalása attól függ majd, hogy milyen eredményeket érünk el a népgazdaság fejlesztésének minőségi feladataiban. Az előirányzott javaslatok szerint Szlovákiában a társadalmi termék képzését 36 százalékkal, az Ipari termelést 46,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelést több mint 18 százalékkal, az építőipari munkákat csaknem 40 százalékkal kell növelni. Emellett tudjuk, hogy a 6. ötéves terv a tudományos-technikai fejlesztés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének az ötéves terve. Ez az ötéves tervidőszak tehát nagy igényeket támaszt a munka minőségére, a rejtett tartalékok feltárására, a tervmutatók egyenletes és pontos teljesítésére. Döntő jelentősége lesz a tudományos és műszaki haladásban elért eredmények realizálásának a vállalatokban, üzemekben, a népgazdaság valamennyi ágazatában. E jelentős politikai és gazdasági feladat halaszthatatlan és felelős teljesítésére már a CSKP KB és az SZLKP KB 1974- es májusi plenáris ülése, valamint a Szakszervezetek Központi Tanácsa tavalyi XII. plenáris ülése is felhívta a figyelmet. Ezért minden vállalatban, üzemben és szervezetben Idejében elő kell készíteni és ki kell hirdetni a konkrét fejlesztési feladatokat, a komplex szocialista racionalizáció programjait. Ezután az újítók, a százezres mozgalom résztvevőinek, a racionalizációs brigádok és a fejlesztési kollektívák tagjainak igyekezetét a kijelölt feladatok realizálására kell összpontosítani. — Vannak már példamutató kezdeményezések ilyen irányban? — Igen. A szakszervezeti szervek, az aktivisták és a bizottságok tevékenységüket a központi párt, állami-, szakszervezeti és ifjúsági szervek irányelveinek teljesítésére összpontosítják. A vállalatokban és szervezetekben elősegítik a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére kibontakozó mun kaversenyt a legjobb újítási javaslatért és a legjobb újító cím elnyeréséért. Hasonló figyelmet szentelnek a nyersanyagok, a fémek, a cement, a többi anyag, az energia és a tüzelőanyagok takarékosabb felhasználására irányuló kötelezett sógvállalásoknak. Merész célt tűzött maga elé például a Fémipari Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottsága, amely kötelezte magát, hogy a kihirdetett tematikus feladatok számát a 6. ötéves terv végéig évi 4250-re növeli. A benyújtott és realizált újítási javaslatok társadalmi hasznát a hatodik öt éves terv utolsó évére több mint egymilliárd koronára irányozták elő. Az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének Szlovákiai Bizottsága az újítómozgalom által 800 ezer korona értékű társadéi mi haszon elérését vállalta. Hasonló jellegű felajánlásokat vállaltak a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére a további szakszervezeti szövetségek is, valamint a hozzájuk tartozó vállalatok, üze meik és szervezetek. Most arról van sző, hogy a gazdasági, párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezetek hatékony segítségével ezek a kötelezettségek a 6. ötéves tervidőszakban teljesüljenek, és így hozzájáruljanak a hatékonyság növeléséhez, népgazdaságunk további fejlesztéséhez. MIKULÁS MATASEJE Ladislav Horniak, az intézet igazgatója
