Vasárnapi Új Szó, 1976. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-01 / 5. szám
A nenzeti vaovH RdekM ig^rM ]an Roubal, a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnökhelyettese A szocialista tulajdon védelme és rendszeres gyarapítása életszínvonalunk fokozatos emelkedésének a záloga, tehát mindannyiunk elsődleges érdeke. Fejlődésünket az elmúlt év gazdasági eredményei tükrözik, s feltételezhető, hogy ha a közös vagyonnal a jövőben is jól gazdálkodunk, akkor a 6. ötéves tervet még jobb eredményekkel zárjuk majd. lan Roubal mérnökkel, a CSSZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnökhelyettesével az állami tulajdon kezelésével és védelmével kapcsolatos problémákról beszélgettünk. Az ellenőrzés jelentősége • Milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt évben végzett ellenőrzések során a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatban? — A nemzeZi vagyon kezelése, tervszerű karbantartása, célszerű kihasználása és védelme — terjedelmét tekintve is — rendkívül igényes feladat. Az 1970-ben 1 billió 774 milliárd koronára becsült társadalmi tulajdon értéke 1973-ban már meghaladta a 2 billió 84 milliárd koronát. A felelősség ennek védelméért, helyes kihasználásáért elsősorban a gazdasági vezetőket terheli, de a saját munkahelyén mindenkinek őrködnie kell a közös vagyon felett. Sokéves tapasztalataink arra mutatnak, hogy — noha a helyzet az utóbbi időben lényegesen javult — a vállalatok nagy része az állami, gazdasági és pártszervek, valamint a szakszervezetek fáradozása ellenére sem teljesíti maradéktalanul kötelességeit. Sokan ugyanis még mindig nem ébredtek tudatára annak, hogy az állami tulajdon emberi kezek*munkájának eredménye, és értékét veszti, ha nem gondozzuk, vagy ha nem bánunk vele gazdaságosabban. A fegyelmezetlenség és felelőtlenség hatalmas károkat okoz. A tűzkárok 1970-ben országos viszonylatban meghaladták a 153 millió koronát. 1971- ben ez az összeg 365, 1974-ben pedig már 442 millió koronára emelkedett. Kétségtelen tehát, hogy olyan értékek semmisültek meg, amelyek némi elővigyázatossággal és figyelemmel életszínvonalunk további emelkedését eredmé nyezhették volna. Az Állami Bank szerveivel és a vállalatok felsőbb szerveivel együtt a felesleges kiadások, a pazarlás megakadályozására törekszünk. Ezért érdekel bennünket, hogyan gazdálkodnak a vállalatok az eszközeikkel. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a nyugati országokból devizáért behozott gépek hosszú hónapokon, néha éveken át „becsomagolva“ várnak az üzemekben. Nemegy- — szer tanúi lehetünk, hogy a megrendelt, de a termelési program módosítása következtében időközben feleslegesekké vált gépektől az üzem igyekszik megszabadulni. Más vállalatnak adja át őket, amely azonban kevésbé gazdaságosan használja ki az átvett termelő- eszközöket. O Milyen módszereket alkalmaznak munkájukban a Népi Ellenőrző Bizottság dolgozói? — Mindezek a hibák és fogyatékosságok széles körű akciókra késztettek bennünket. Köztársasági szerveink, valamint a nemzeti bizottságok és az üzemi ellenőrző bizottságok bevonásával az ország 815 vállalatának tevékenységére rávilágítva, igyekeztünk tiszta képet nyerni a helyzetről, Az így szerzett adatok alapján meggyőződhettünk róla, hogy pl. a ro2iíavai Tesla, a púchovi Makyta, a bratislavai Matador és több más vállalat dolgozói a rájuk bízott társadalmi vagyon kezelésére nagy gondot fordítanak. A legtöbb üzemben és szervezetben azonban különböző, ki- sebb-nagyobb fogyatékosságok jelzik a törvényes előírások megszegését. Pontosabb nyilvántartást! % Mi a hibák megelőzésének legjobb jeltétele? — Az állami vagyon gondos nyilvántartása. Minden vezető dolgozónak tisztában kell lennie azzal, milyen kezelést és gondozást igényel a rábízott vagyon. Figyelmének a hiányosan felszerelt raktárakra is ki kellene terjednie, amelyekben gyakran elértéktelenednek a készletek. A közvagyon hanyag, felelőtlen nyilvántartása ugyancsak a helytelen gazdálkodásra vall, de fosztogatását, szétlopkodását is lehetővé teszi. A pontos nyilvántartás elősegíti a vagyon ellenőrzését. Ezért követeljük meg a rendszeres leltározást, amelynek alapján a pontatlanságok és rendellenességek is gyakran kiderülnek. Sokszor bíráljuk és felelősségre vonjuk azokat is, akik nem hasonlítják össze a könyvvitelt a tényleges helyzettel. A formális munka többet árt, mint használ, mert az eredmények megtévesztők, nem vetnek fényt az esetleges hiányokra. Másutt viszont a leltározó bizottság felfigyel ugyan a könyvvitel és a tényleges helyzet közti eltérésekre, de ahelyett, hogy észrevételeiből levonná a tanulságot, a hiányt egyszerűen leírja. A vállalat gazdasági vezetői nem hunyhatnak szemet az ilyen hanyagság felett. A keletkezett kárt kötelesek megtéríttetni a felelős személyekkel. Természetesen, az állami vagyon lopás vagy betörés útján történő megkárosítása is előfordul. Időnként rafináltabb törvényellenes cselekedetek elkövetését a bérezésben is tapasztalhatjuk. Alkalom szüli a tolvajt. E megállapítás nemegyszer bebizonyosodott a szerződéses honoráriumok kifizetésénél. Helyenként — mivel hiányos az ellenőrzés — a külső munkatársak az el nem végzett munka ellenértékét is felveszik. • Milyen eredménnyel végződött a villanyáram és a nyersanyagok gazdaságos kihasználásával kapcsolatos országos ellenőrzési akciójuk? — Az észlelt fogyatékosságokra olyan hathatós intézkedésekkel válaszoltak a gazdasági vezetők, amelyek a helyzet lényeges javulását eredményezték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk. A takarékoskodás terén még mindig sok a tennivalónk. A cél ugyanis az önköltség további csökkentése, az eddiginél is gazdaságosabb termelés biztosítása. Nem vitás, hogy az üzemek, a műhelyek és a többi munkahely dolgozói sokat tehetnek a selejt csökkentése, illetve kiküszöbölése érdekében. A nyersanyagokkal való gazdálkodás során a legnagyobb megtakarítás már a termelés megkezdése előtt, tehát a termelési technológia megfelelő előkészítésével biztosítható. Ha ugyanis a tervező olyan gépeket szerkeszt, amelyeknek előállításához kevesebb acélra van szükség, vagy ha az acél kevésbé értékes, hazai nyersanyaggal helyetesíthetö, akkor ez a nagy sorozatok gyártásakor jelentős megtakarítást eredményez. Ezért tekintjük a termelést megelőző konkrét műszaki és technológiái intézkedéseket oly fontosnak. Foganatosításukat megköveteljük az illetékes minisztériumoktól. A gazdasági vezetők felelőssége • Milyen konkrét intézkedéseket foganatosítottak a népi ellenőrző bizottságok az előírások megszegése esetében? — Mindenekelőtt a rendellenességek okai után kutatunk, amelyek többnyire a hanyagságra, a felelőtlen irányításra, a kevésbé hatásos ellenőrzésre, néha pedig a nemzeti vagyon szándékos megkárosítására vezethetők vissza. Akadnak olyan munkahelyek is, ahol a munkarend a dolgozók kötelességeit sem tünteti fel pontosan, s nem részletezi feladataikat. Ilyenkor a fogyatékosságokért is a vezető dolgozók felelősek, akik tisztában vannak a népgazdaság és vállalataik problémáival, s ezért joggal megköveteljük tőlük, hogy az általuk irányított vállalat a lehető leggazdaságosabban teljesítse feladatait. összegezve az elmondottakat: a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének ellenőrzése során tett észrevételeink alapján arra következtetünk, hogy az előírások megszegése különböző okokra vezethető vissza. Ezért az általunk javasolt intézkedések a károk és a fegyelmezetlenség, illetve bűnözés mérvéhez igazodnak. Néha elegendőnek bizonyul, ha a szervezet vezetője nevelő célzattal megdorgálja vagy megfenyíti hanyagságáért a kötelességét nem teljesítő dolgozót. A bűncselekménnyel gyanúsítottakra azonban az ügyész vagy a közbiztonság szerveinek a figyelmét is felhívjuk. Akik ugyanis valamennyiünk kárára, munka nélkül szeretnének meggazdagodni, azoknak számolniuk kell azzal, hogy a jó munka érdem szerinti értékeléséhez hasonlóan, a bűncselekményt, a hanyagságot és a felelőtlenséget is igazságosan elbíráljuk. Ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy a büntetésnél fontosabbnak tartjuk a nevelőmunkát. Azt akarjuk, hogy a gazdasági vezetők minden szinten hassanak a dolgozókra, és a nemzeti vagyon védelmére, gondos karbantartására neveljék őket. Ezt nemcsak a munkaeredmények értékelésével, hanem a megfelelő munkafeltételek megteremtésével, például pontos nyilvántartás, raktározás, a külső beavatkozások elleni védekezés biztosításával és főleg azzal érhetik el, hogy megismertetik a dolgozókat a rájuk bízott eszközök értékével. A nevelőmunkában segítenek a szakszervezetek is, hogy a dolgozók jó gazdákként őrködjenek az állam tulajdona felett, s hegy nyitott szemmel járva, időben rámutassanak az orvoslásra váró., fogyatékosságokra és hibákra. Mert csak valamennyi dolgozóval együtt biztosíthatók az olyan eredmények, amelyekkel a vállalatok a XV, párt- kongresszust köszöntik majd. KARDOS MÁRTA 1976 II. 1. A RAKÉTÁK A MAGASBA REPÜLNEK Belépve a helyiségbe, egészen más világba kerültünk. Tervek, rajzok, festékek, ragasztók, kész rakéták — és a légkörben alkotó nyugtalanság. Mert, úgy, amint a gyermek, az alvás előtt az utolsó pillanatban babájától búcsúzik, Anton Répa, fiatal mozdonyvezető, Csehszlovákia válogatott versenyzője a Vosztok- vagy a Szaturn- rakéta makettjeitől vesz búcsút minden este. Bevezetésül néhány adat: Anton Répa a rakétamodellezés válogatott versenyzője, Szlovákia többszörös bajnoka, Csehszlovákia 1968. és 1972. évi bajnoka. Az első pillanatban nem is akarjuk elhinni, hogy ez a rokonszenves fiatalember készíti ezeket a művészi maketteket. Rövid beszélgetés után azonban rájövünk, hogy ez a szerény sportoló tökéletesen ismeri a modellezés minden csínját- bínját. — A kezdet nagyon nehéz volt, mivel ez a sportág sok türelmet, fizikai és matematikai ismeretet és egy adag fanatizmust is igényel. És még valamit: jó fizikai felkészültséget! Mindjárt megmagyarázom. Folyik a verseny, és éppen az én rakétám startol. Sikeresen felrepül, majd a kis ejtőernyő segítségével száll lefelé. Elegendő egy ki szellő, és mindjárt néhány száz méterrel a startoló helytől ér földet. A szabályok szerint a modellt egy bizonyos időn belül át kell adni a bíróknak, mert ellenkező esetben a mezőny utolján végzek csak. Az első lépéseket Budovít Foks mérnök tanító vezetésével tette meg, ma a trnavai modellező klub tagja. A legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a klubról, amelyben őszinte sportbarátság, egészséges versenyszellem, elsősorban kölcsönös tisztelet uralkodik. Gazdag tapasztalatait szívesen megosztja a pionírokkal, a trnavai Pionír- ház fiatal modellezőivel. — Sajnos, nincs otthon a házigazdám. 0 is vasutas, és ugyancsak modellező. így természetesen, hogy nálunk késő éjjel is ég a villany, szorgalmasad dolgozunk, a versenyekre készülődünk. Valóban nagyon szépek a Vosztok, a Meteor, a Szaturn-5 makettjei, azoknak a rakétáknak tökéletes kicsinyített másai, amelyekkel a szovjet űrhajósok és az amerikaiak a Holdra jutottak. Egy ilyen makett a modellező egyéves szorgos munkájának, sok átvirrasztott éjszakájának, sok kudarcnak és győzelemnek az eredménye. — A zsűri szigorú szeme a legkisebb hibát is felfedezi. A versenyző műszaki rajzokat és különböző adatokat csatol modelljéhez. Sok könyvem van az űrhajózásról, az egyik drágább, mint a másik. Ezekből tanulok, ezek ösztönöznek. A legtöbb problémát az anyag okozza. Az üzletekben ritkán kapja meg azt, amire szüksége van. Amint mondotta, néha úgy érzi, abbahagyja, mindent kidobál. Az ilyen hangulatot azonban hamar leküzdi, folytatja a munkát, s így éri el a legnagyobb győzelmet, önmagát küzdi le. A szobában mindenütt rakéták, színes, karcsú makettek. Lelkesedéssel beszél arról, milyen érzés, ha felveszi a csehszlovák válogatott egyenruháját és jelen lehet, amikor a távoli országok versenyzői elismerően szólnak a mi rakétáinkról. Ezekben a pillanatokban megfeledkezik a „feláldozott“ szabadságról, egyesek meg nem értéséről, az átvirrasztott éjszakákról. F. RISZDORFER Anton Repa egy bu'gáriai versenyen
