Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)
1976-12-10 / 294. szám, péntek
HA VALAKI ROSSZUL DOLGOZIK, SZÖVÄ TESZIK Asszonyok ígérete... Az ezüstérem várományosai £ Bővítik vállalásukat £ A baromfitenyésztők már november 17 én teljesítették a szerződéses eladási tervet 0 Üjabb 20 lakást építenek £ Két műszakban dolgoznak Nehéz ősz A Želiezovcei (Zselízi) Állami Gazdaság vezetősége mindig örült a dolgozók munka- kezdeményezésének. Tóth József, az üzemi tanács veterán elnöke, amikor erről beszélgetünk, így nyilatkozik: — Gazdaságunkban szinte mindenki versenyez. Százezreket, milliókat érnek a termelés növelését elősegítő kötelezettségvállalások. Az év vége előtt már jó néhány kollektíva teljesítette ígéretét. Gondosan rendben tartott irattartókban lapozgatva közli, hogy három kollektíva már megkapta a bronzérmet, és további hat versenyez a szocialista munkabrigád címért. Megemlíti Nap Magda csoportját, amely a jaroki részlegen évente 18—19 malacot választ el kocánként. A zálogosi részlegen működő bronzérmes szocialista munkabrigád Ján Zilina vezetésével ér el kiváló eredményeket. A harmadik bronzérmes kollektíva Bittér István vezetésével az alberti részlegen tevékenykedik sikeresen. Örvendetes jelenség, hogy a szocialista munkabrigád :ímért versenyző kollektívák szorosan felzárkóztak a versenyben. A Veľký j Dvor-i (nagyudvari) gazdaság karolinai részlegén a baromfitenyésztők Júlia Broc- ková irányításával minden lehetőséget kihasználtak a munka termelékenységének fokozására. Még az év elején vállalták, hogy terven felül 30 mázsa baromfihúst termelnek. A párt XV. kongresszusának tiszteletére kötelezettségvállalásukat további 80 mázsa hús termelésével bővítették ki. Egészséges versenyszellem bontakozott ki. Ennek serkentő hatására a kollektíva már november 17-én a tervezett 3110 mázsa hús helyett 3337 mázsát termelt. A szocialista munkaverseny magasabb formája a jó minőség elérésére is irányul. Ezen a téren is jeleskedtek. A gazdaság vezetősége úgy tervezte, hogy az eladott baromfihúsért 3 960 000 . koronát kapnak. Éppen a jó minőségű munkának köszönhető, hogy 4 millió 450 000 korona volt a bevétel. Ezek az adatok bizonyítják, hogy az eladott baromfi*jó részét az első osztályba sorolták. Pavel Jamárik igazgató elégedetten hallgatja az üzemi tanács elnökének szavait, és a szocialista munka versen nyel kapcsolatban megjegyzi: — A dolgozók a szerződéses eladási tervek teljesítéséért egyre nagyobb felelősséget éreznek. Éppen a versenyző kollektívák járulnak hozzá a munkafegyelem megszilárdulásához és a termelési lehetőségek kihasználásához. Nagy eredménynek számít, hogy a háromnegyed éves eladási tervet tejből 104,7, húsból pedig 101,9 százalékra teljesítettük. A dolgozók kezdeményezésére alapozva határoztuk meg az 1977-es termelési programot is, amely szerint előreláthatólag — az idei eredményekhez viszonyítva — 100 000 liter tejjel és 500 mázsa baromfihússal adunk el többet. Sajnos, sertéshúsból nem termelhetünk többet, mert nincs megfelelő nagyhizlaldánk. Pénzünk lenne az építésére, de a felsőbb szervek nem engedélyezik kivitelezését. A két vezető funkcionárius indítványozására látogatjuk meg az alberti gazdasági részleget. Takaros családi és üzemi lakások tanúskodnak a dolgozókról való nagyfokú gondoskodásról. Évente munkaruhák vásárlására 750 000 koronát fordítanak. De kulturális célokra is több mint félmillió koronát használnak föl. A 6. ötéves tervidőszakban újabb 20 üzemi lakást építenek. Az alberti gazdaság nýrovcei részlege malacneveldéjének bejárata mindjárt az első percekben azt a benyomást kelti bennem, hogy a dolgozók egyre jobb körülmények között végzik igényes munkájukat. Megtekintjük a mosdót, a zuhanyozót, az öltözőket, és a társalgóban beszélgetünk Bitter István gazdasági vezetővel — a szocialista munkabrigád irányítójával —, Mészáros Károly technikussal és a kollektíva néhány tagjával. Fejük fölött ott ékeskedik a bronzérem elnyerésekor kapott oklevél. — Számvetést végeztem — jelentette ki Bittér elvtárs beszélgetés közben: — Ügy gondolom, hogy az idén kocánként legkevesebb 18 malacot választunk el, s a vállalt 300 malac helyett 550 et választunk el terven felül. A két vezető arca felragyogott, szinte várták, hogy az itteni kollektíva az év vége felé ,,kirukkol“ valamivel. Helena Podušková — az egyik gondozó — véleménye szerint a munka termelékenysége azért fokozódik állandóan, mert mindenki lelkiismeretesen végzi munkáját. Szóvá teszik, ha valaki rosszul dolgozik, állandóan ellenőrzik, segítik egymást. A fiatalokat is aránylag rövid idő alatt nevelik igényes munkára. A műszak letelte után az állatokat nyugodt lelkiismerettel bízzák munkatársukra, mert annak is érdeke, hogy többet és olcsóbban termeljenek. Az együvétartozás szelleme egyre erősödik. Apró örömöket igyekeznek szerezni egymásnak. Mikkes Erzsébetnek névnapia alkalmából kosztümöt vásároltak. Nagyon jólesett neki ez a figyelmesség. Erzsi néni igazán jól érzi magát a kollektívában, jó keresethez jut, és havonta két vasárnapja szabad. A két műszak bevezetése óta igazán könnyebben dolgoznak, jut egy kis idő a gyerekek nevelésére is. Az etetési technika korszerűsítése következtében már nem kell emelgetniük a nehéz zsákokat. A társalgóban még hosszan beszélgetünk. Elénk rajzolódik a versenyző kollektíva mindennapi élete. Törődnek velük, és ők is megtartják Ígéretüket, nehogy csorba essen szavuk tekintélyén. BALLA JÓZSEF Elég volt a másfél év ? Másfél évvel ezelőtt jártam utoljára Muzslán, a Béke Egységes Földművesszövetkezetben, és az iizemh párt- bizottság akkori elnökével, Pathó Gyula elvtárssal a párt- bizottságra váró legfontosabb feladatok megoldásáról beszélgettünk. Sok nehézséggel küzdöttek akkor. Az első helyen a munkaerőkérdést em- •legettük, hiszen a közeli štú- rovói (párkányi) papírgyár a legtöbb fiatalt „elszipkázta“ előlük. A második helyen az alacsony tejhozam, a harmadikon pedig az ifjúsági szervezet működése szerepelt. Nos, elég volt-e a másfél év, hogy megszabaduljanak a gondoktól? A kérdésre már nem Pathó elvtárstól kaptam választ, mivel őt időközben megválasztottak a hnb elnökévé. Az üzemi pártbizottság megszűnt, helyette a két szövetkezet — a muzslai az ebedivel egyesült — közös pártalapszervezetet hozott létre. Az aktív szövetkezeti dolgozók idetartoznak, a többi volt tag a faluból a saját munkahelyén van beszervezve. Kanovszky Pállal, a pártalapszervezet űj elnökével felelevenítjük a másfél évvel ezelőtti 'adatokat. Tehénállományuk 700 állatból állt, évi tervük 1600 000 liter tej kitermelését írta elő. Ennek teljesítésével bajok voltak, a fejési átlag a 3 ezer litert sem érte el. — jelenleg más a helyzet. Az állomány száma 97-tel gyarapodott, október 30-ig 1 lAillió 894 759 litert termeltünk ki, háromnegyedévi tervünket 102,7 szádalékra teljesítettük. Mivel főgépesítő vagyok, kapásból nem tudom megmondani, hogy mennyivel, de jóval túlhaladjuk a 3-ezres átlagot. — Ennek érdekében a kommunisták milyen intézkedéseket foganatosítottak? — Még a pártbizottság határozata alapján bevezettük, hogy a vezetőség tagjai közül mindennap mást bíztak meg a leggyengébb, a muzslai Felső-telep ellerförzésével. Az illető köteles volt a takarmány minőségét, a fejadagokat, a gondozók munkába járását, a fejest ellenőrizni, s a másnap reggeli „tejkomisszión“ beszámolni a tapasztalatokról. Talán túl szigorúnak tűnik ez az eljárás, de bevált. Ezenkívül a takarmányozást egy külön, gépekkel jól felszerelt csoport végzi. — Hogyan alakult a munkaerőkérdés? — E téren is javult a helyzet, ez a szövetkezetnek nem kis összegbe került. Minden telepünkön szociális helyiségeket építettünk. Dicsekvés nélkül állíthatom, hogy ezeket bárki megnézheti, az ipari üzemekben sincsenek különbek. Ezenkívül a fiatalok részére -két éve felépítettünk egy négylakásos házat, az idén két továbbit, és jövőre szintén kettőt adunk át, ez összesen húsz lakást jelent. Természetesen nem állítom, hogy e téren már minden gondot felszámoltunk. A szövetkezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a környező ipari üzemekkel felvehessék a versenyt. A belépéskor 3000 korona toborzási pénzt fizet a dolgozóknak, magas az átlagkereset: 2700 korona, ez azt jelenti, hogy az állattenyésztésben a 4000 koronás havi jövedelem sem ritka. Az ipari szintű mezőgazdasági termelés megteremtése érdekében elsődleges fontosságúnak tartják a gépesítést. Ennek keretében kezdik meg a jövő évben egy 540 férőhelyes tehénistálló építését. A kész terveket megbeszélték a Nitrai Mező- gazdasági Főiskola szakembereivel, akik az ő körülményeiknek megfelelően átdolgozták azokat. — Az ifjúsági szervezet életében is változások történtek. A falusi szervezetek megszűntek és a szövetkezeihez csatlakoztak. Ezáltal anyagiakkal is jobban el vannak látva, az alapszervezet élére pedig egy tehetséges fiatal, Vágvölqyi Mária került. Mindezek ellenére sem lehetünk még mindennel elégedettek. Elegendő volt-e a másfél év ahhoz, hogy a muzslai szövetkezet kommunistái és gazdasági vezetői megoldják a legégetőbb problémákat? Mivel csodák nincsenek, ezért százszázalékos igennel sem lehet felelni. A csodák helyett mindennapi munkájukkal sikerült elérniük, hogy a dolgok a rendes kerékvágásba zökkenjenek. Nem is volt hát kevés e rövid másfél esztendő. MALINAK ISTVÁN Közép-Szlovákiában régen nem volt olyan nehéz a földművesek munkája, mint az idei ősszel. A tavaszi hónapokban és a nyár eleji hetekben annyira várt eső szeptember közepe óta a legtöbb vidéken szinte szünet nélkül áztatta a földeket. A legutóbbi napokban a sok helyen kiöntött folyók és patakok vize újabb gondokkal teli kényszerpihenőt parancsolt a mezőgazdaságban. — Két évvel ezelőtt, amikor a rendkívül sok csapadék és az árvíz nagyban hátráltatta, illetve akadályozta az őszi mezei ‘munkákat, Közép-Szlovákiában nem aggódtak ennyit a földművesek — kezdte minapi beszélegtésünket Ján Dimoš mérnök, a Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa. — Akkor ugyanis az ősz eleji meleg, száraz hetekben aránylag könnyen elvégeztük a termény- betakarítás, as talajelőkészítés és a vetés legnagyobb részét. Most azonban szeptemberben, októberben és novemberben átlagosan több mint 300 milliméter csapadékot mértünk a kerületben. A legtermékenyebb mezőgazdasági vidéken, a déli járások földjein 400 milliméter volt az utóbbi három hónap csapadékátlaga. Az ősszel megszokottnál mindenütt sokkal több esett az idén. A mélyen felázott földeken sehol sem volt egyszerű a terménybetakarítás. Annak ellenére, hogy a kerület minden egyes mezőgazdasági üzemében a gépesített munkabrigádok jól felkészültek az őszi csúcsmunkákra, a termés legnagyobb részét csak különösen sok fáradság árán, kézi erővel lehetett betakarítani. Tízezrek segítettek —Az esős ősz ezúttal a burgonya- és cukorrépatermesztő gazdaságokban okozott rengeteg problémát a földműveseknek. A legtöbb esetben nemcsak a nagy teljesítményű betakarítógépek álltak kihasználatlanul az udvarokban, vagy a táblaszéleken. Az egységes földművesszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal már hosszú évek óta eredményesen együttműködő ipari üzemek, intézmények, iskolák és katonai alakulatok brigádosai is' gyakran csak napi két-három órán át segíthettek a földeken. Pedig az idén igazán mindenütt sok volt a tennivaló. Kerületünkben több mint 15 ezer hektáron termesztettünk burgonyát. A cukorrépa vetés- területe pedig meghaladja az 5000 hektárt. Az őszi esők beállta óta Kö- zép-Szlovákia mezőgazdasági dolgozói inkább órákban, mint napokban számolták a földeken töltött időt. A naptárt azonban a brigádosok sem nézték. Ahol és ameddig csak az idő engedte, hétvégeken is jóval népesebb volt a gazdaságok határa, mint a korábbi években. A földművesek mellett a munkások, a hivatalok dolgozói és a diákok is mindenhol sokkal többet dolgoztak annál, amire munkafelajánlásaiban konkrét ígéretet tettek. — A brigádosok különösen nagyra értékelt segítségével a burgonyatermést mindenütt nagyobb veszteségek nélkül betakarítottuk — mondta Ján Dimoš mérnök. Kerületi viszonylatban 170 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el, ami Közép-Szlovákiában szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk eddigi második legjobb termésátlagának mondható. Kedvező száraz őszi időjárás esetén azonban legalább tíz mázsával nagyobb hozamunk lehetett volna. Hektáronként ugyanis átlagosnn ennyi burgonya maradt a sártengerré vált parcellákon. Fogy a tennivaló A kerület kukorica- és cukorrépaföldjein még tart a munka. A cukorrépát eddig összesen 4860 hektárról szedték fel, szállították a tárolóhelyekre és a Rimaszombat* Cukorgyárba. A hátralevő mintegy 2500 hektáros területen azonban ezekben a napokban már jóval több gonddal és fáradsággal jár a munka szervezése, mint más évekbr •> négy- szer-ötször nagyobb területen a betakarítás. Ugyanis jó esetnek számít, ha a latyakos földekről a lánctalpas traktorokkal ki lehet vontatni a félig megrakott pótkocsikat. A kézzel szedett és tisztított répát több helyen kosarakban kell cipelni az országútig. Hasonlóan nehéz a kukorica- betakarítók munkája is. A törést eddig csak az összterület 70 százalékán végezhették el. A hátralevő mintegy 1000 hektáros területen csak tömérdek fáradsággal folytatható a munka. A törés, a fosztás, valamint a kosárhordás más csak kézi erővel végezhető. — Az elmúlt nehéz hetek után kerületünkben is eg /re kevesebb a mezei munka. A mélyszántásra tervezett 190 450 hektáros terület 97 százalékán a traktorosok már befejezték a munkát. Összesen mintegy 4000 hektár földet kell még felszántani a kemény fagyok beálltáig. Jól fejlődik a vetés Közép-Szlovákiában az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok határában összesen 85 000 hektárt vetettek be gabonávaf az őszszel. Nem kis erőfeszítések eredményeként a tervezett terület minden hektárját bejárták a vetőgépekkel, minden vidéken idejében földbe került a mag. A szépen kikelt vetés jó reményekkel biztatja a mezőgazdasági üzemek dolgozóit. A szokatlanul sok eső csak az összterület 15 százalékán hagyott látható nyomot. Az elmúlt hét végén a zvoleni, a Žiar nad Hronom-i, a Veľký Krtíš-i (nagy kürtösi), a luce- neci (losonci) és a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban ennél sokkal inkább a gyorsan növekedett árvízveszély aggasztotta a földműveseket. A Garam, az Ipoly, több kisebb folyó és a patakok mentén több száz hektárnyi őszi gabonát két-, két és fél-, há- ron napra elöntött az ár. Nagyobb károsodásokra azonban nem került sok. Az időközben leapadt folyókba és patakokba a legtöbb gabonaparcelláról már visszahúzódott a víz. Az elmúlt hét vége óta hótakaró védi a szépen fejlődő vetést a kerület több vidékén. LALO KÁROLY Nagyüzemi gyöngytyúktenyésztés A körösladányi (Békés megye — MNK) Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben évente 250 000 gyöngytyúkot tenyésztenek. A* állatokat többnyire külföldön adják el. (Felvétel: CSTK MTI)
