Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-21 / 303. szám, kedd

IGÉNY ÉS LEHETŐSÉG Mind a szövetségi kormány, mind a nemzeti kormányok programnyilatkozata értékeli a végzett munkát, és körvonalaz­za a jövőt. A párt határozatai­nak és a kormányok nyilatko­zataiban foglalt terveknek a teljesítésére irányuló törekvés ismét meggyőzően bizonyítja, hogy a fejlett szocialista társa­dalom építésének az időszaká­ban egyre nő a párt vezető sze­repe. Minél nagyobb és bonyo­lultabb a szocialista építés feladata, annál inkább fokozó­dik a párt munkájának minő­sége, a párt egysége és akció- képessége iránt támasztott kö­vetelmény. A kommunisták százezrei működnek a képvise­lő-testületekben, a nemzeti bi­zottságokban, a Nemzeti Front társadalmi és tomegszerveze- teiben. Mindenütt fontos fel­adatot teljesítenek. Munkájuk­kal szemben állandó követel­mény: irányítsák az említett szervek és szervezetek munká­ját úgy, hogy az emberek egy­re ön tudatosabban vegyenek részt a közügyek végzésében, irányításában, a társadalom fejlesztéséből eredő feladatok teljesítésében. A tudományos-műszaki fejlesztés A párt is, a kormány is a jelen időszakban — követve a XV. kongresszus irányvonalát — a tudományos műszaki fej­lesztés elősegítését a munkás- osztály, a parasztság, a dolgo­zó értelmiség és az egész tár­sadalom forradalmi feladatának tekinti. Abból indul ki, hogy a gazdaságpolitika része, még­pedig kiemelkedően fontos ré­sze a párt általános politikájá­nak. Döntően a gazdaságpoliti­kán múlik, hogy mi, hogyan és mikor valósul meg az általá­nos politikából. A jó gazdaságpolitikának legfőbb feltétele a helyes, adottságainkkal, lehetőségeink­kel reálisan számoló általános politika. Nálunk ma már az egyik is, a másik is a tényle­ges viszonyokra épül, tudomá­nyosan megalapozott. És hogy minden tekintetben mennyire az ember javát és érdekét szol­gálja mind az általános, mind a gazdasági politikánk, azt jól példázza az életszínvonal ál­landó emelkedése, valamint a CSKP XIV. kongresszusát köve­tő időszakban bevezetett szo­ciális intézkedések egész sora. A tudományos-műszaki fej­lesztést, valamint az egyre jobb gazdasági eredményeket jelen­tősen elősegíti a kommunisták­nak a tömegek körében vég­zett felvilágosító és politikai nevelőmuiikája. A beszélgeté­sek, a viták, amelyekben a kommunisták megértetik a gaž- dasági vezetőkkel egyetértés­ben kialakított intézkedések célját, sokban előreviszik a gazdasági munkát, a tudomá­nyos-műszaki fejlődést. Jelen­tős a szocialista munkabrigá­dok nyújtotta segítség is. A szocialista brigádok A példásan dolgozó kollektí­vák, a munka úttörői mind­egyik üzemben, mindegyik ipar­ágban megtalálhatók. Eredmé­nyesen teljesítik a szocialista brigádmozgalom jelszavának mindkét részét: szocialista mó­don dolgoznak és szocialista módon élnek. A szocialista munkabrigádok kötelezettséget vállalnak mun­kahelyük termelési-gazdasági feladatainak megoldására, a közösség tagjainak szakmai, politikai, erkölcsi és kulturá­lis nevelésére. Munkájukban egyrészt a termelés nagyarányú fejlesztése, a tudományos-tech- nikai forradalom ismereteinek az érvényesítése, másrészt a kulturális forradalom ügyének a szolgálata nyilvánul meg. Azokban az üzemekben, ame­lyekben a dolgozók tömegesen részt ve-iznek a szocialista brigádmozgalomban, nemcsak a versenyző közösségeknek, hanem azoknak is egyre jobb a teljesítménye, akik még nem kapcsolódtak be a mozgalomba. A Kollektívák készségesen részt vesznek a gyűléseken, felszó­lalnak, vitatkoznak. A legjobb brigádok ott alakultak ki, ahol jól dolgozik a párt helyi szer­vezete, és ahol a brigádok tag­jai mind politikai, mind erköl­csi tekintetben kifogástalan színvonalon állnak. A szocialista munkabrigád tagjai a munka motorjai, a tervteljesítésért, a magasabb szakmai és általános műveltsé­gért folytatott harc katonái. Védik a közösség vagyonát, be­csületesen dolgoznak, új mun­kamódszereket vezetnek be. A tudományos-műszaki fejlesztés­nek is ők a legjobb támogatói. Kezdeményezésükre az elmúlt időszakban számos munkahe­lyen bevezették a számvezérlé­sű szerszámgépeket, az auto­matikus számítógépeket, és olyan termelési folyamatokat honosítottak meg, amelyek iránt világviszonylatban nagv az érdeklődés, és amelyek jó hírnevet szereztek a csehszlo­vák munkásosztálynak, vala­mint a technikusoknak és a tu­dósoknak. Az érdekeltség Az elért eredményeknek és a termelés hatékonysága növe­lésére irányuló munkának nem­csak gazdasági, hanem igen nagy társadalompolitikai jelen­tősége is van. A munkásosztály, amely a múltban kizárólag fi­zikai munkát végzett, mélysé­gesen érdekelt abban, hogy megszűnjék a fizikai és a szel­lemi munka közötti különbség, teljes mértékben és sokolda­lúan kibontakozzék a tudomá­KIVÁLÖ TELJESÍTMÉNY 1976 XII. 21. Kiváló teljesítményt ért el az Ostrava-Karvinái Bányaipari F.pítőválialat 24. számú üzemében Miroslav Bezdek fűművezető aknamélyíto csoportja. Tizenöt hónap alatt összesen 770 méter szelloztetőaknát vájtak és a paskuv repisléi aknában két akna­rakodó építése során 5000 köbméter kőzet elhordásáról gon­doskodtak. Felvételünkön Zdenék Sedláček műszakvezető munka közben. (Felvétel: ČSTK — V. Gabčan) nyos-technikai forradalom. A tudományos-műszaki fejlődés eredményes megvalósítása szempontjából nagyon fontos az is, hogy a dolgozók részvé­tele hogyan valósul meg a ter­melés irányításában. A dolgo­zóknak a termelés irányításá­ban történő részvételén ke­resztül tulajdonképpen az üze­mi demokrácia kap értelmet, realizálódik, fejeződik ki. A dolgozók részvétele — egyebek között a szocialista munkabrigádokon keresztül — ma már egyre intenzívebben nyilvánul meg a termelés fo­lyamatának mindhárom szaka­szában. Illetve a dolgozók egy­aránt részt vesznek a terv ki­dolgozásában, teljesítésében és teljesítésének ellenőrzésében. Az eszmei offenzíva Társadalmunkban az irányí­tás és a termelés egyre maga­sabb szintet ért el. A tudománv és a technika fejlesztését a munkásosztály vezetésével és nagyarányú részvételével telje­sítjük. A tudományos-műszaki fejlődés további növeléséért a kommunistákra az a feladat vár, hogy fokozzuk a párt ideo­lógiai tevékenységét, küzdjünk a különféle „elit“: a konver­gencia és az olyan elméletek ellen, amelyek tagadni próbál­ják a tudományos-műszaki ha­ladás osztálytartalmát. Az ideo­lógiai offenzíva fokozása azért is szükséges, mert a két világ rendszer versenye a tudomá­nyos műszaki fejlődés területé­re koncentrálódik, s napjaink­ban itt mutatkozik meg legki­fejezőbben az osztályszempont­ból megosztott világ ideológiai harca. Az eszmei-politikai munka tökéletesítésével párhuzamosan arra törekszünk, hogy a gazda­sági életben sehol se történjék lemaradás. Ezt most, különösen az év végén, a hatodik ötéves terv második évének küszöbén szükséges nyomatékosan hang­súlyozni. A gazdaságpolitikai tevékenység, amelybe a párt más társadalmi szerveket, szer­vezeteket és a pártonkívüliek millióit bevonja, fontos politi­kai munka. A megnőtt igény csak úgy elégíthető ki, ha a pártszervek a gazdaságpolitikai döntéseket a gazdasági vezetők bevonásá­val hozzák, a gazdasági veze­tők meg a nagyobb jelentősé­gű intézkedéseik előtt tanács­koznak a párt- és a társadal­mi szervek képviselőivel. A két szervnek — a pártnak és a gazdasági vezetésnek — nem­csak egymás mellett, hanem mindig közösen, egymást támo­gatva kell dolgoznia. A magasabb mérce azt is igényli, hogy a kérdéseket tu­dományos hozzáállással vizs­gáljuk és oldjuk meg. A tudo­mányosság követelménye a párt munkastílusában nemcsak abban fejeződik ki, hogy a tu dományos módszereket és sa­ját tudományos elméletét al­kalmazza a társadalom jelen­ségeinek vizsgálatában, hanem abban is, hogy mind politikája kialakításakor, mind munkastí­lusa meghatározásakor épít a tudomány eredményeire, fel­használja a tudomány sikereit. A tudományosság A politikai életben a tudomá­nyosság követelményét akkor elégítjük ki, ha tárgyilagosan elemezzük munkánk különböző formáinak, láncszemeinek ha­tékonyságát, ha magát a párt- munkát is igyekszünk tudomá­nyosan szervezni és végezni minden szinten. Általában minden tekintetben egyre igényesebbek vagyunk. Fontos, hogy a megnőtt igény kielégítésének a lehetőségét is megteremtsük, és a feladatok­ról ne csak beszéljünk, ha­nem következetesen teljesítsük • őket. Dicséretre méltóan ma azok dolgoznak, akik lekiizdik a jobb munkát gátló nehézsége­ket, kezdeményezőek, igényes célokat tűznek ki, megvalósít­ják a CSKP XV. kongresszusá­nak és az SZLKP kongresszusá­nak a határozatát, egyben ér­vényt szereznek a szövetségi kormány és a nemzeti kormá­nyok programnyilatkozatának. BALÁZS B£LA NÖVEKVŐ FELADATOK Alojz Kusalik mérnöknek, az SZSZK iparügyi miniszte­rének sajtóértekezlete Alojz Kusalik mérnök, az SZSZK iparügyi minisztere a napokban sajtóértekezletet tar­tott, amelyen beszámolt a re­szort 1976. évi feladatainak tel­jesítéséről, valamint az 1977-re kitűzött feladatokról. Az ipar- ügyi miniszteren kívül a mi­nisztérium több vezető dolgozó­ja válaszolt az újságírók kér­déseire. Alojz Kusalik mérnök be­számolójában kiemelte, hogy a minisztériumhoz tartozó válla­latokban ebben az évben is di­namikus fejlődésnek lehetünk tanúi. A fejlődés üteme össz­hangban van a hatodik ötéves tervidőszakra meghatározott feladatok teljesítésével. A ter­melés növelésének fő forrása a munkatermelékenység, amely 1976—1980-ban a tervek szerint 31,3 százalékos növekedést ér -el. A minisztériumhoz tartozó vállalatokban a fejlesztési programok megvalósításával az említett időszakban jelentős szerkezeti változások következ­nek be. Mint ebben az évben is, "a továbbiakban is úgy irá­nyítják az ágazat munkáját, hogy jobban kielégítsék a bél­és a külkereskedelem igényeit, s hogy teljesítsék azokat a fel­adatokat, amelyek a KGST-tag- országokkal való fokozottabb együttmöködésből adódnak. Ami az ágazat ez évi eddigi munkáját illeti, elmondható, hogy az év végén jelentős si­kerekről adhatnak számot. Az előzetes számítások szerint a reszort ebben az évben megkö­zelítőleg 0,5 százalékkal telje­síti túl a termelési tervet, s ez­zel eleget tesznek kötelezett­ségvállalásuknak is. A szocia­lista országokba irányuló kivi­teli tervüket ugyancsak 0,5 százalékkal teljesítik túl az ágazathoz tartozó vállalatok, s, mindent megtesznek, hogy az év végéig a kapitalista orszá­gokba irányuló szállítási fel­adatokat is megvalósítsák. A köszükségleti és a vegy­ipari vállalatokban dolgozók becsületes munkájának köszön­hető hogy a 165 épülő létesít­ményből ebben az évben 57-et már befejeztek. Az is a pozití­vumok közé tartozik, hogy a vegyipari vállalatok már no­vember elején teljesítették a Szovjetunióba irányuló kiviteli feladataikat, a textilipari vál­lalatok és a reszort többi vál­lalata pedig ezekben a napok­ban valósítja meg ezt a tervfel­adatot. A közszükségleti ipari válla­latok munkájával kapcsolatban megjegyezték, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordíta­niuk az egyes új létesítmények hatékonyabb kihasználására. Ilyen például a komárnói és a Zlaté Moravce-i cipőgyár, illet­ve a vranovi és a čadcai Slo- vena textilipari vállalat. Ezek és a további termelési kapaci­tások jobb kihasználása teszik majd lehetővé, hogy 250 ezer­rel több gyapjúból készült gyermekfehérneműt, 700 000 pár bőrből készült gyermekcipőt, 100 000 négyzetméterrel több szőnyeget gyárthatunk jövőre, mint ebben az évben. A terme­lés nagyarányú növekedésével ugyan már ebben az évben is lényegesen javult a belkeres­kedelem ellátása olyan köz­szükségleti árukkal, amelyek az elmúlt években hiánycikkek voltak, de a jövőben ezen a téren még nagyobb arányú fej­lődésnek lehetünk majd tanúi. Vegyipari vállalataink fokozot­tabb termelésének következté­ben pedig a mezőgazdaság szá­mára 1977-ben 4000 tonnával növeljük a nitrogén- és 1000 tonával a káliumműtrágya szál­lítását. Az 1977-re kitűzött feladatok még igényesebbek, mint az ed­digiek voltak. A jövő évi terv alapján a reszortban 6,5 száza­lékkal növelik a termelést. A legnagyobb növekedés a fafel­dolgozó-, a bútor- és a textil­iparban lesz. A termelés nagy­arányú növekedését 72 száza­lékban a munkatermelékenység növelésével teszik lehetővé, amely 4,3 százalékkal lesz na­gyobb, mint ebben az évben. A szocialista országokba irá­nyuló kivitel a jövő évben 4,1 százalékkal növekedik majd, a kapitalista országokba pedig 27 százalékkal szállítunk többet, mint 1976-ban. Az ágazat dolgozói a jövő­ben még fokozottabb gondot fordítanak a minőség javításá­ra Ezen a téren nagymérték­ben kihasználják a szaratovi és a Ívovi dolgozók tapaszta­latait. ~pg— Ha valaki a Trikota fehérnemű-varrodát kereste, még három évvel ezelőtt is ezt a választ kapta: „Amott van a Fő utcán egy öregebb épület, annak az udvarában egy deszkabarakk, ott meg­találja.“ Az alkalmazottak akkor sem panaszkodtak, tudván, hogy épül az új, korszerű üzem, ahol majd az eddigi 100 helyett 800 ember — főként nő — talál munkát, kereseti lehetőséget. Az átadás határidőre, 1975 végére meg is történt, s az üzem átköltözhetett az 56 millió koronás beruházással épült szép, tágas, világos csarnokokba. A tervezett létszámot azonban eddig még nem sikerüli elérni, mert a környékről bejáró lányokból, asszo­nyokból álló munkásgárdát előbb be kell tanítani, hiszen itt nem olyan varrógépeket használnak, mint a háztartásokban. Az üzemben főként női és gyermekfehérneműt varrnak, kon­fekcionálnak, éspedig nem is kis mennyiségben: 5 millió darab készül itt évente. Annak ellenére, hogy a létszámproblémát nem sikerült még megoldani, a termelés ütemesen, kiegyensúlyozottan folyik. Nagy érdemük van ebben a szocialista brigádoknak és a komplex racionalizációs brigádoknak, valamint az egész üzemre kiterjedő munkaversenynek. A Salai (vágsellyei) Trikota nemcsak a belföldi piacra, hanem exportra is gyártja készítményeit. Legnagyobb átvevőjük a Szovjetunió, de Magyarországra, Dá­niába, a Német Szövetségi Köztársaságba és Máltára is szállí­tanak. Exporttervüket idén Is határidőre teljesítik. KRAJCSOVICS FERDINAND Felnim! beS- és külföldre

Next

/
Oldalképek
Tartalom