Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-21 / 303. szám, kedd

Már 26 éve gondoskodik a csehszlovák néphadsereg harc- és gép­kocsi-alakulatai műszaki specialistáinak kiképzéséről a Nyitrai Katonai Tanintézet. A növendékek katonai alapkiképzésben ré­szesülnek, és megszerzik a teljes középiskolai képzettséget. A tanintézet növendékei a kilencéves alapiskolát végzett tanulók soraiból kerülnek ki. Az intézetet sokéves sikeres munkájáért a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Felvételünkön a lánc­talpas vontató és a harckocsik kabinetjében a növendékek ki­próbálják elméleti tudásukat a korszerű harckocsik vezetésével. (Felvétel: J. Kolenčík — CSTK) VAlASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN Cs. ].: A járási nemzeti bi­zottság társadalombiztosítási osztályának álláspontja, amely szerint a szociális segélyt él­vező járadékos után nem jár özvegyi és árvajáradék, he­lyes volt. Mindkét járadék csak abban az esetben jár, ha az elhunytnak öregségi, vagy rokkantjáradékot folyósítottak, vagy arra lett volna egyéb­ként — ha tovább élt volna — igénye. Ön még dolgozik, és felte­hetően saját munkaviszonya alapján szerez majd igényt (vagy már szerzett) öregségi, vagy rokkantjáradékra. Ha rá­utalt lenne, 65 éves korában teljes rokkantsága esetében fo­lyamodhatna szociális segély Iránt. Az új, 1975/121 sz. törvény 81. és 82. §-a értelmében a nemzeti bizottságok eltartási hozzájárulást (príspevok na výživu) folyósíthatnak, mint önkéntes juttatást az olyan szülőknek, akiknek ellátatlan gyermekeik vannak, magányo­san élő anyáknak (apáknak is), akik még ellátatlan gyer­mekekről gondoskodnak, nők­nek terhességük idej' e, ha a csalrd, vagy a nő olyan ked­vezőtlen életkörülmények kö­zé jutott, amelyekkel nem tud saját erejéből megbirkózni. A segély formája lehet tárgyi se­gély, pénzsegély, ápolási se­gély, otthonban való elhelye­zés. Erre a segélyre utal egyéb­ként a családi törvénykönyv 100. §-a, ezzel kapcsolatban még az 1975/121 sz. nyugdíj- törvény 172. §-ának 1. bek. b) pontja, a nyugdíjtörvényt vég­rehajtó 1975/128 sz. hirdet­mény 126. §-a is. Az utóbbi rendelkezése értelmében azok­nak a gyermekeknek, akiknek nincs elegendő saját bevételük, és akikről az ellátásukra kö­telezett személyek kielégítő mértékben nem gondoskod­nak, a nemzeti bizottságok rendszeres eltartási hozzájáru­lást folyósítanak a gyermek 10 éves koráig havi 400 koro­na. és idősebb gyermek eseté­ben havi 500 korona erejéig. A rendelkezés 2. bek. értelmé­ben ezt az eltartási hozzájá­rulást a kötelező iskolalátoga­tás idejéig, ezután csak abban az esetben lehet legfeljebb 26 éves korig folyósítani, ha a gyermek — rendszeresen előírt gya­korlattal vagy tanulmányokkal készül jövő hivatására; — ha bete-”,égé miatt nem készülhet fel jövő hivatására, Illetve nem dolgozhat; — ha hosszán tartó kedve­zőtlen egészségi állapota miatt nem képes rendszeres kereseti tevékenységet folytatni, vagy ha ez a foglalkozás komolyan rontaná egészségi állapotát. Végül az idézett előírás ki­mondja, ha a gyermeknek, akinek a nemzeti bizo'tság el­tartási hozzáiárulást folyósít, bírósági ítéiet alapján joga van tartásdíjra (pl. a házas­ságon kívül született gyermek­nek természetes arcával szom- ben, vagy az elvált apával szemben), az ilyen igény át­száll az államra a folyósított segély összegének erejéig. A tartásdíjat az illetékes nemzeti bizottságok hajtják be. Ha az eltartásra kötelezett személy a tartásdíjat rendesen fizeti, az eltartási hozzájárulást nem le­het tőle követelni. Az eddig megjelent törvény- magyarázatok szerint az eltar­tási hozzájárulást gyakorlat­ban az olyan esetekben lehet engedélyezni, ahol a háztar­tásban, amelyben a gyermek él, egy személyre kevesebb jut 700 koronánál. Ennek az összegnek kiszámításánál be kell számítani a tartási kötele­zettséggel bíró személyek havi tiszta bevételét és a gyermek saját bevételét. A szociális rá­utaltság határát az elbírálás szempontjából az eddigi 620 koronáról havi 700 koronára emelték a háztartás egy-egy tagjára. Nem egy esetben olyan csa­ládokról van szó, ahol a gyer­mekekről rendesen gondoskod­nak és nem saját hibájukból kerültek nehéz anyagi körül­mények közé. A fentiek értelmében a még ellátatlan gyermekére ön is folyamodhat eltartási hozzájá­rulás iránt, ha az említett fel­tételek családjukban megvan­nak. B. I.: Az 1975/121 sz. társa­dalombiztosítási törvény az öregségi és egyéb nyugdíjakat illetően 1976. január 1-től (az ez időpont után keletkezett nyugdíjigényeket illetően) a munkaviszonyban dolgozókat és az efsz-ben dolgozó szövet­kezeti tagokat egyformán bí­rálja el. A 33 beszámítható év esetében 60. életéve betöltése­kor a nyugdíjigénye megnyílta előtti utolsó 5 vagy 10 év ke­resetéből (amelyik a dolgozó számára kedvezőbb) kiszámí­tott havi bruttó átlagkeresete 58 %-ra lesz majd igénye. Az átlagkereset kiszámításánál a 2000 koronán felüli keresetet csak egyharmadával lehet szá­mítani. Ez az ún. redukált át­lagkereset. A társadalmi életben való tevékenységét (CSEMADOK) nem lehet a nyugdíjnál figye­lembe venni. Csak rendkívüli érdemek esetében a legfelsőbb szervek döntenek az ún. sze­mélyi nyugdíj folyósításáról. Ha nyugdíjának folyósítása nélkül tovább dolgozna. a nyugiíigénye megnvíltakori re­dukált havi átlagkeresete 7 % ával emelkedne nyugdíja te­hát 2300 koronás redukált ha­vi átlagkereset esetében 7 %- os évi emelés havi 161 koro­nát tenne ki. Nyugdíjigényének megnyílta után állandó jelleggel havi 1100 koronára csökkentett nyugdíjjal dolgozhatna tovább, vagy rövid ideig tartó munka- tevékenységgel egv-egy évben 180 munkanapon át nyugdíjá­nak rövidítése nélkül. Ha brut­tó-keresete a havi 800 koronát i nem haladná meg, minden korlátozás nélkül is dolgoz­hatna. Dr. F. J. Az űrkutatás bebizonyította, hogy Földünk légköre jóval magasabbra terjed, mint azelőtt gondoltuk: a légkör általános vastagsága való­színűleg még a sarkvidékeken is 1500—2000 kilométer, az egyenlítői tájakon pedig ennek többszörösét is eléri. Ki is alakult a meteoroló­giának egy egészen új ága — az aeronómia —, amely a legfelső légkör különleges jelenségei­vel foglalkozik. Ezzel egy időben a meteorológia más részei is rohamosan fejlődnek. Az aeronómiával majd­nem párhuzamosan fejlődik a légkör kutatásá­nak az az ága, amely a légkörnek csupán a legalsó néhány száz méter vastag rétegével foglalkozik. Ez az új tudomány a mikrometeo- rológia nevet kapta. Művelői azokat a fizikai folyamatokat vizsgálják, amelyek a légkör leg­alsó tartományának, a troposzférának a legalsó rétegeiben, tehát viszonylag kis (görögül: mik­ro) légtömegekben mennek végbe. Aligha kell különösebben bizonygatnunk, hogy az emberi­ség számára éppen ezek a legalsó levegőréte­gek a legfontosabbak. A mikromeleorológiának egyik legfontosabb kutatási területe a gyárkéményekből kilépő „füstzászlók“ alakjának és a füst további sor­sának vizsgálata. Ismeretes, hogy a hőerőművek és egyéb ipari létesítmények valósággal ontják az óriási füsttömeget a levegőbe, és így ma már egész országrészek levegőjének tisztasága veszélyben van. A füst terjedése azonban rend­kívül szeszélyes jelenség. Az egyik nap a füst­zászló merészen a magasba ível, és szinte nyomtalanul eloszlik a légkör óriási gáztöme­gei között, a másik nap meg leverődik, és sok kellemetlenséget okoz nemcsak a közeli, ha­nem még a távolabbi területek lakóinak is. Ma már tudjuk, hogy a füstfejlesztő források célszerű méretezésével és elhelyezésével sokat tehetünk ezeknek a bajoknak a megszüntetésé­ért. Ezek a kérdések a mikrometeorológia leg­érdekesebb problémái közé tartoznak. Hogy egy gyárkéményből felszálló füstzász- ló szétoszlik-e a légkör magasabb rétegeiben, vagy súlyos szennyezést okozva lecsapódik a földfelszínre, az mindig az alsó levegőrétegek pillanatnyi állapotától függ. Különösen ártal­masak — mert nagymérvű füstlecsapódást idéz­nek elő — az úgynevezett inverziós levegőréte­gek, vagyis az olyanok, amelyekben fölfelé ha­ladva nem egyre hidegebb levegőbe jutunk, ha­nem ellenkezőleg: a hőmérséklet emelkedését tapasztaljuk. A mikrometeorológiai vizsgálatoknak az az egyik fontos tanulságuk, hogy az inverziós le­vegőrétegek nagy része a légkör legalsó 100— 150 méteres rétegében fordulnak elő, sőt gya­koriak az olyan inverziók is, amelyek az 50 méteres magasságot sem érik el. Ebből az kö­vetkezik, hogy ha 50 méternél magasabb kémé­nyeket építünk, a füst sok napon már az in­verziós réteg fölött kerül a levegőbe, és ilyen­kor már nem kell lecsapódástól tartani. Még jobb eredmények érhetők el 150—200 méteres kéményekkel, noha persze ezeknek az építési költsége sokkal nagyobb. Azt, hogy az alsó levegőrétegek hőmérsékle­te és légmozgása milyen hatással van egy-egy nagy ipartelepnek a füstjére, kicsinyített mo­delleken kísérletileg tanulmányozhatjuk. Az úgynevezett szélcsatornákban előre láthatjuk, hogy a tervezett kazán füstje hogyan fog visel­kedni a légkörben. A füstártalmak hatásos leküzdésére rendkí­vül érdekes példát találunk a szakirodalom­ban. Az egyik ércolvasztó üzemnek eredetileg 60 méter magas kéménye volt. Ez kéndioxidot ontott a levegőbe, és erősen szennyezte a szom­szédos lakott területeket. A baj megszüntetése végett először valamivel megnövelték a kémény magasságát. A helyzet azonban semmit sem változott: a füst ezután is gyakran leömlött a lakott területekre. Ezután kísérletképp a ké­ménybe alulról hideg levegőt fújtattak bele. Ez már megváltoztatta a füst viselkedését, csak­hogy —■ sajnos — merőben kedvezőtlen irány­ban. Ekkor újabb megoldással kísérletezlek: hi­deg levegő helyett meleg levegőt fújtattak föl a kéménybe. A füstzászló ettől kezdve a ma­gasba emelkedett. E példák azt bizonyítják, hogy a mikromete­orológiai viszgálatok egyre fontosabb szerepet töltenek be a levegő tisztaságának megóvásá­ért folyó küzdelemben. Minél jobban terjeszke­dik az ipar, és minél nagyobb területeket lep­nek el a nukleáris energiát felhasználó intéz­mények, annál nélkülözhetetlenebbé válik azoknak a jelenségeknek a feltárása, amelyek a mikrometeorológia vizsgálati körébe tartoz­nak. KARÁCSONYKOR VIRÁGZÓ SZOBA NÖVÉNYEINK Növényeink nagy részében ta­vasszal és a nyár folyamán hal­mozódnak fel azok a különle­ges szerves és szervetlen anya­gok, amelyek kiváltják a virág fejlesztésére irányuló hajlamot, de vannak növényeink, amelyek késő ősszel, a tél folyamán jut­nak olyan állapotba, hogy vi­rágot hajtsanak. A télen virág­ba boruló növények közül leg­nagyobb múltja hajdan a va­rázsnövények között Is számon tartott fekete hunyornak (Hel- leborus niger) van. Enyhébb teleken már decemberben ki­nyílik a kertekben az oda te­lepített növény fehéres vagy halvány rózsaszínű virága. Ki­bújik, kitör még a havon, a jégen keresztül is. Már a kö-> zépkorban edényekben virágoz- tatták karácsony körül, és ak­kor kapta sok nyelvben ma is használatos karácsonyi ró­zsa nevét. Legelterjedtebb télen 'virág­zó cserepes növényünk a cik­lámen, amelynek ma már sok gyönyörű formájú és pompás színű változata van. Ezek a nemesített változatok alig ha­sonlítanak a szabad természet­ben élő apró levelű, keskeny, hosszú szirmú, fakó piros vagy rózsaszínű, illatos virágú ősi fajokra. A ciklámen, ha párás levegőjű, világos, hűvös helyen tartják, óvatos mérsékelt öntö­zéssel tavaszig is virágzik. Ha az elvirágzott, levelét elhulla­tott növény gumóját szárazon tartjuk, pihentetjük és ősz ele­jén kultúrába vesszük (átültet­jük és öntözzük), a rákövetke­ző télen újból kivirágzik. Rendkívül kedvelt télen vi­rágzó növényünk a karácsonyi kaktusz. Hosszú időn keresztül Epiphyllum néven Ismertük, újabban Schlumbergerára vál­toztatták a nevét. Egyike a leg- hálásabb kaktuszoknak. Ősi ha­zájában, Brazíliában a fákon él, korhadékból táplálkozik, mint a legtöbb orchidea. En­nek megfelelően könnyebb föl­det és szellős, félárnyékos he­lyet kíván a szobában, Rózsa­színű vagy pirosas, visszahaj­tott szirmú virágai több napig is díszlenek. Virágzáskor nem szabad mozgatni vagy helyét változtatni, mert elveti bimbóit. Érdekes és igen mutatós té­len virágzónk a fűtejfélék csa­ládjába tartozó és Mexikóból származó Euphordia plucherri- ma, régebbi nevén Poinsettía, magyarul Mikulásvirágnak vagy A dél-lengyelországi Bielsko-Biala városban rohamosan fejlődik az autógyártás. Innen kerülnek ki a népszerű kisautók, a lengyel FIAT 12fíP és a Syrena kocsik. — A képen az autógyár egyik szerelőrészlege. karácsonyi csillagnak is neve­zik. Maga a virág jelentéktelen, apró, sárgászöld színű. Nem Is ez teszi különlegessé, hanem a virágokat csillagszerűen kö­rülvevő hosszúkás, hegyezett végű, többnyire tűzvörös szí­nű murvalevelek. A virágok hosszú ideig megőrzik színü­ket és alakjukat vágottan is, ha a szárukat először forró vízbe mártjuk, majd szárazon rakjuk vázába. Az elvirágzott növényt meleg, száraz helyen öntözés nélkül márciusig pihentetjük, azután visszavágva homokos lomb-, gyepszín- és trágyaföld keverékkel megtöltött cserépbe ültetjük, és párás, meleg, zárt helyen neveljük tovább a kö­vetkező téli kivirágzásig. A lakás téli virágdíszei kö­zött újabban gyakoribb lett a különös virágú billbergiák né­hány faja. Ennek az Amerika trópusi vidékeiről származó nö­vénynemzetségnek tagjai furcsa alakú virágzatukkal bizonyos orchideákhoz hasonlítanak, sőt a legtöbb esetben életkörülmé­nyeikben is azonosak azokkal. Kedvelik a párás levegőjű, me­leg szobákat, de hűvösebb he­lyen is jól fejlődnek, itt azon­ban ritkábban kell öntözni. Eléggé kemény és edzett növé­nyek, bizonyos, hogy még job­ban felkarolják őket. Kimondottan télen virágzó az úgynevezett francia begónia, a Begonia Glolre de Lorraine. A decembertől február végéig nyí­ló, rózsaszín virágú, kis bokor­szerű begőniaféleség kissé me­leg szobában virágzik a legto­vább, ha bővebben öntözzük, vi­lágos helyen tartjuk, és óvjuk a léghuzattól. Elvirágzás után ritkán sikerül újból kivirágoz­ta tni, de nem is érdemes egy­szeri virágoztatás után tovább tartani, mert dugványról szapo­rítva évről évre könnyen ne­velhető. A virágüzletben vásárolt té­len virágzó növényeink legtöbb­je hajtatott, vagyis különböző eljárások segítségével, például hűtéssel, melegvizes fürdetéssé), éteres kezeléssel stb. korai vi­rágzásra kényszerített, főképpen hagymás és gumós növény. Ne tartsuk őket túlmeleg, száraz levegőjű szobában, mert nem soká lesz bennük örömünk! fUstzászlók a városok felett

Next

/
Oldalképek
Tartalom