Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-21 / 303. szám, kedd

Már 26 éve gondoskodik a csehszlovák néphadsereg harc- és gépkocsi-alakulatai műszaki specialistáinak kiképzéséről a Nyitrai Katonai Tanintézet. A növendékek katonai alapkiképzésben részesülnek, és megszerzik a teljes középiskolai képzettséget. A tanintézet növendékei a kilencéves alapiskolát végzett tanulók soraiból kerülnek ki. Az intézetet sokéves sikeres munkájáért a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Felvételünkön a lánctalpas vontató és a harckocsik kabinetjében a növendékek kipróbálják elméleti tudásukat a korszerű harckocsik vezetésével.

(Felvétel: J. Kolenčík — CSTK)

VAlASZ OLVASÓINKNAK

NYUGDÍJÜGYEKBEN

Cs. ].: A járási nemzeti bizottság társadalombiztosítási osztályának álláspontja, amely szerint a szociális segélyt élvező járadékos után nem jár özvegyi és árvajáradék, helyes volt. Mindkét járadék csak abban az esetben jár, ha az elhunytnak öregségi, vagy rokkantjáradékot folyósítottak, vagy arra lett volna egyébként — ha tovább élt volna — igénye.

Ön még dolgozik, és feltehetően saját munkaviszonya alapján szerez majd igényt (vagy már szerzett) öregségi, vagy rokkantjáradékra. Ha ráutalt lenne, 65 éves korában teljes rokkantsága esetében folyamodhatna szociális segély Iránt.

Az új, 1975/121 sz. törvény 81. és 82. §-a értelmében a nemzeti bizottságok eltartási hozzájárulást (príspevok na výživu) folyósíthatnak, mint önkéntes juttatást az olyan szülőknek, akiknek ellátatlan gyermekeik vannak, magányosan élő anyáknak (apáknak is), akik még ellátatlan gyermekekről gondoskodnak, nőknek terhességük idej' e, ha a csalrd, vagy a nő olyan kedvezőtlen életkörülmények közé jutott, amelyekkel nem tud saját erejéből megbirkózni. A segély formája lehet tárgyi segély, pénzsegély, ápolási segély, otthonban való elhelyezés.

Erre a segélyre utal egyébként a családi törvénykönyv 100. §-a, ezzel kapcsolatban még az 1975/121 sz. nyugdíj- törvény 172. §-ának 1. bek. b) pontja, a nyugdíjtörvényt végrehajtó 1975/128 sz. hirdetmény 126. §-a is. Az utóbbi rendelkezése értelmében azoknak a gyermekeknek, akiknek nincs elegendő saját bevételük, és akikről az ellátásukra kötelezett személyek kielégítő mértékben nem gondoskodnak, a nemzeti bizottságok rendszeres eltartási hozzájárulást folyósítanak a gyermek 10 éves koráig havi 400 korona. és idősebb gyermek esetében havi 500 korona erejéig. A rendelkezés 2. bek. értelmében ezt az eltartási hozzájárulást a kötelező iskolalátogatás idejéig, ezután csak abban az esetben lehet legfeljebb 26 éves korig folyósítani, ha a gyermek

— rendszeresen előírt gyakorlattal vagy tanulmányokkal készül jövő hivatására;

— ha bete-”,égé miatt nem készülhet fel jövő hivatására, Illetve nem dolgozhat;

— ha hosszán tartó kedvezőtlen egészségi állapota miatt nem képes rendszeres kereseti tevékenységet folytatni, vagy ha ez a foglalkozás komolyan rontaná egészségi állapotát.

Végül az idézett előírás kimondja, ha a gyermeknek, akinek a nemzeti bizo'tság eltartási hozzáiárulást folyósít, bírósági ítéiet alapján joga van tartásdíjra (pl. a házasságon kívül született gyermeknek természetes arcával szom- ben, vagy az elvált apával

szemben), az ilyen igény átszáll az államra a folyósított segély összegének erejéig. A tartásdíjat az illetékes nemzeti bizottságok hajtják be. Ha az eltartásra kötelezett személy a tartásdíjat rendesen fizeti, az eltartási hozzájárulást nem lehet tőle követelni.

Az eddig megjelent törvény- magyarázatok szerint az eltartási hozzájárulást gyakorlatban az olyan esetekben lehet engedélyezni, ahol a háztartásban, amelyben a gyermek él, egy személyre kevesebb jut 700 koronánál. Ennek az összegnek kiszámításánál be kell számítani a tartási kötelezettséggel bíró személyek havi tiszta bevételét és a gyermek saját bevételét. A szociális ráutaltság határát az elbírálás szempontjából az eddigi 620 koronáról havi 700 koronára emelték a háztartás egy-egy tagjára.

Nem egy esetben olyan családokról van szó, ahol a gyermekekről rendesen gondoskodnak és nem saját hibájukból kerültek nehéz anyagi körülmények közé.

A fentiek értelmében a még ellátatlan gyermekére ön is

folyamodhat eltartási hozzájárulás iránt, ha az említett feltételek családjukban megvannak.

B. I.: Az 1975/121 sz. társadalombiztosítási törvény az

öregségi és egyéb nyugdíjakat illetően 1976. január 1-től (az ez időpont után keletkezett nyugdíjigényeket illetően) a

munkaviszonyban dolgozókat és az efsz-ben dolgozó szövetkezeti tagokat egyformán bírálja el. A 33 beszámítható év esetében 60. életéve betöltésekor a nyugdíjigénye megnyílta előtti utolsó 5 vagy 10 év keresetéből (amelyik a dolgozó számára kedvezőbb) kiszámított havi bruttó átlagkeresete 58 %-ra lesz majd igénye. Az átlagkereset kiszámításánál a 2000 koronán felüli keresetet csak egyharmadával lehet számítani. Ez az ún. redukált átlagkereset.

A társadalmi életben való tevékenységét (CSEMADOK) nem lehet a nyugdíjnál figyelembe venni. Csak rendkívüli érdemek esetében a legfelsőbb szervek döntenek az ún. személyi nyugdíj folyósításáról. Ha nyugdíjának folyósítása nélkül tovább dolgozna. a nyugiíigénye megnvíltakori redukált havi átlagkeresete 7 % ával emelkedne nyugdíja tehát 2300 koronás redukált havi átlagkereset esetében 7 %- os évi emelés havi 161 koronát tenne ki.

Nyugdíjigényének megnyílta után állandó jelleggel havi 1100 koronára csökkentett nyugdíjjal dolgozhatna tovább, vagy rövid ideig tartó munka- tevékenységgel egv-egy évben 180 munkanapon át nyugdíjának rövidítése nélkül. Ha bruttó-keresete a havi 800 koronát i nem haladná meg, minden korlátozás nélkül is dolgozhatna. Dr. F. J.

Az űrkutatás bebizonyította, hogy Földünk légköre jóval magasabbra terjed, mint azelőtt gondoltuk: a légkör általános vastagsága valószínűleg még a sarkvidékeken is 1500—2000 kilométer, az egyenlítői tájakon pedig ennek többszörösét is eléri. Ki is alakult a meteorológiának egy egészen új ága — az aeronómia —, amely a legfelső légkör különleges jelenségeivel foglalkozik.

Ezzel egy időben a meteorológia más részei is rohamosan fejlődnek. Az aeronómiával majdnem párhuzamosan fejlődik a légkör kutatásának az az ága, amely a légkörnek csupán a legalsó néhány száz méter vastag rétegével foglalkozik. Ez az új tudomány a mikrometeo- rológia nevet kapta. Művelői azokat a fizikai folyamatokat vizsgálják, amelyek a légkör legalsó tartományának, a troposzférának a legalsó rétegeiben, tehát viszonylag kis (görögül: mikro) légtömegekben mennek végbe. Aligha kell különösebben bizonygatnunk, hogy az emberiség számára éppen ezek a legalsó levegőrétegek a legfontosabbak.

A mikromeleorológiának egyik legfontosabb kutatási területe a gyárkéményekből kilépő „füstzászlók“ alakjának és a füst további sorsának vizsgálata. Ismeretes, hogy a hőerőművek és egyéb ipari létesítmények valósággal ontják az óriási füsttömeget a levegőbe, és így ma már egész országrészek levegőjének tisztasága veszélyben van. A füst terjedése azonban rendkívül szeszélyes jelenség. Az egyik nap a füstzászló merészen a magasba ível, és szinte nyomtalanul eloszlik a légkör óriási gáztömegei között, a másik nap meg leverődik, és sok kellemetlenséget okoz nemcsak a közeli, hanem még a távolabbi területek lakóinak is.

Ma már tudjuk, hogy a füstfejlesztő források célszerű méretezésével és elhelyezésével sokat tehetünk ezeknek a bajoknak a megszüntetéséért. Ezek a kérdések a mikrometeorológia legérdekesebb problémái közé tartoznak.

Hogy egy gyárkéményből felszálló füstzász- ló szétoszlik-e a légkör magasabb rétegeiben, vagy súlyos szennyezést okozva lecsapódik a földfelszínre, az mindig az alsó levegőrétegek pillanatnyi állapotától függ. Különösen ártalmasak — mert nagymérvű füstlecsapódást idéznek elő — az úgynevezett inverziós levegőrétegek, vagyis az olyanok, amelyekben fölfelé haladva nem egyre hidegebb levegőbe jutunk, hanem ellenkezőleg: a hőmérséklet emelkedését tapasztaljuk.

A mikrometeorológiai vizsgálatoknak az az egyik fontos tanulságuk, hogy az inverziós levegőrétegek nagy része a légkör legalsó 100— 150 méteres rétegében fordulnak elő, sőt gyakoriak az olyan inverziók is, amelyek az 50 méteres magasságot sem érik el. Ebből az következik, hogy ha 50 méternél magasabb kéményeket építünk, a füst sok napon már az inverziós réteg fölött kerül a levegőbe, és ilyenkor már nem kell lecsapódástól tartani. Még jobb eredmények érhetők el 150—200 méteres kéményekkel, noha persze ezeknek az építési költsége sokkal nagyobb.

Azt, hogy az alsó levegőrétegek hőmérséklete és légmozgása milyen hatással van egy-egy nagy ipartelepnek a füstjére, kicsinyített modelleken kísérletileg tanulmányozhatjuk. Az úgynevezett szélcsatornákban előre láthatjuk, hogy a tervezett kazán füstje hogyan fog viselkedni a légkörben.

A füstártalmak hatásos leküzdésére rendkívül érdekes példát találunk a szakirodalomban. Az egyik ércolvasztó üzemnek eredetileg 60 méter magas kéménye volt. Ez kéndioxidot ontott a levegőbe, és erősen szennyezte a szomszédos lakott területeket. A baj megszüntetése végett először valamivel megnövelték a kémény magasságát. A helyzet azonban semmit sem változott: a füst ezután is gyakran leömlött a lakott területekre. Ezután kísérletképp a kéménybe alulról hideg levegőt fújtattak bele. Ez már megváltoztatta a füst viselkedését, csakhogy —■ sajnos — merőben kedvezőtlen irányban. Ekkor újabb megoldással kísérletezlek: hideg levegő helyett meleg levegőt fújtattak föl a kéménybe. A füstzászló ettől kezdve a magasba emelkedett.

E példák azt bizonyítják, hogy a mikrometeorológiai viszgálatok egyre fontosabb szerepet töltenek be a levegő tisztaságának megóvásáért folyó küzdelemben. Minél jobban terjeszkedik az ipar, és minél nagyobb területeket lepnek el a nukleáris energiát felhasználó intézmények, annál nélkülözhetetlenebbé válik azoknak a jelenségeknek a feltárása, amelyek a mikrometeorológia vizsgálati körébe tartoznak.

KARÁCSONYKOR VIRÁGZÓ SZOBA NÖVÉNYEINK

Növényeink nagy részében tavasszal és a nyár folyamán halmozódnak fel azok a különleges szerves és szervetlen anyagok, amelyek kiváltják a virág fejlesztésére irányuló hajlamot, de vannak növényeink, amelyek késő ősszel, a tél folyamán jutnak olyan állapotba, hogy virágot hajtsanak. A télen virágba boruló növények közül legnagyobb múltja hajdan a varázsnövények között Is számon tartott fekete hunyornak (Hel- leborus niger) van. Enyhébb teleken már decemberben kinyílik a kertekben az oda telepített növény fehéres vagy halvány rózsaszínű virága. Kibújik, kitör még a havon, a jégen keresztül is. Már a kö-> zépkorban edényekben virágoz- tatták karácsony körül, és akkor kapta sok nyelvben ma is használatos karácsonyi rózsa nevét.

Legelterjedtebb télen 'virágzó cserepes növényünk a ciklámen, amelynek ma már sok gyönyörű formájú és pompás színű változata van. Ezek a nemesített változatok alig hasonlítanak a szabad természetben élő apró levelű, keskeny, hosszú szirmú, fakó piros vagy

rózsaszínű, illatos virágú ősi fajokra. A ciklámen, ha párás levegőjű, világos, hűvös helyen tartják, óvatos mérsékelt öntözéssel tavaszig is virágzik. Ha az elvirágzott, levelét elhullatott növény gumóját szárazon tartjuk, pihentetjük és ősz elején kultúrába vesszük (átültetjük és öntözzük), a rákövetkező télen újból kivirágzik.

Rendkívül kedvelt télen virágzó növényünk a karácsonyi kaktusz. Hosszú időn keresztül Epiphyllum néven Ismertük, újabban Schlumbergerára változtatták a nevét. Egyike a leg- hálásabb kaktuszoknak. Ősi hazájában, Brazíliában a fákon él, korhadékból táplálkozik, mint a legtöbb orchidea. Ennek megfelelően könnyebb földet és szellős, félárnyékos helyet kíván a szobában, Rózsaszínű vagy pirosas, visszahajtott szirmú virágai több napig is díszlenek. Virágzáskor nem szabad mozgatni vagy helyét változtatni, mert elveti bimbóit.

Érdekes és igen mutatós télen virágzónk a fűtejfélék családjába tartozó és Mexikóból származó Euphordia plucherri- ma, régebbi nevén Poinsettía, magyarul Mikulásvirágnak vagy

A dél-lengyelországi Bielsko-Biala városban rohamosan fejlődik az autógyártás. Innen kerülnek ki a népszerű kisautók, a lengyel FIAT 12fíP és a Syrena kocsik. — A képen az autógyár egyik szerelőrészlege.

karácsonyi csillagnak is nevezik. Maga a virág jelentéktelen, apró, sárgászöld színű. Nem Is ez teszi különlegessé, hanem a virágokat csillagszerűen körülvevő hosszúkás, hegyezett végű, többnyire tűzvörös színű murvalevelek. A virágok hosszú ideig megőrzik színüket és alakjukat vágottan is, ha a szárukat először forró vízbe mártjuk, majd szárazon rakjuk vázába. Az elvirágzott növényt meleg, száraz helyen öntözés nélkül márciusig pihentetjük, azután visszavágva homokos lomb-, gyepszín- és trágyaföld keverékkel megtöltött cserépbe ültetjük, és párás, meleg, zárt helyen neveljük tovább a következő téli kivirágzásig.

A lakás téli virágdíszei között újabban gyakoribb lett a különös virágú billbergiák néhány faja. Ennek az Amerika trópusi vidékeiről származó növénynemzetségnek tagjai furcsa alakú virágzatukkal bizonyos orchideákhoz hasonlítanak, sőt a legtöbb esetben életkörülményeikben is azonosak azokkal. Kedvelik a párás levegőjű, meleg szobákat, de hűvösebb helyen is jól fejlődnek, itt azonban ritkábban kell öntözni. Eléggé kemény és edzett növények, bizonyos, hogy még jobban felkarolják őket.

Kimondottan télen virágzó az úgynevezett francia begónia, a Begonia Glolre de Lorraine. A decembertől február végéig nyíló, rózsaszín virágú, kis bokorszerű begőniaféleség kissé meleg szobában virágzik a legtovább, ha bővebben öntözzük, világos helyen tartjuk, és óvjuk a léghuzattól. Elvirágzás után ritkán sikerül újból kivirágozta tni, de nem is érdemes egyszeri virágoztatás után tovább tartani, mert dugványról szaporítva évről évre könnyen nevelhető.

A virágüzletben vásárolt télen virágzó növényeink legtöbbje hajtatott, vagyis különböző eljárások segítségével, például hűtéssel, melegvizes fürdetéssé), éteres kezeléssel stb. korai virágzásra kényszerített, főképpen hagymás és gumós növény. Ne tartsuk őket túlmeleg, száraz levegőjű szobában, mert nem soká lesz bennük örömünk!

fUstzászlók a városok felett