Új Szó, 1976. december (29. évfolyam, 286-311. szám)

1976-12-21 / 303. szám, kedd

Karácsonyi könyvkínálat A bőség zavarával küzdünk, amikor a Madách Könyvkiadó legújabb kiadványait, illetve a közös könyvkiadás keretében megjelent kötetek sokaságát kínáljuk olvasóinknak. Nézzük a listát. A csehszlovákiai ma­gyar irodalomból Mikola Anikó második verseskönyve, a „Fák és hajók a szélben“ érdemel különleges figyelmet. Fiatal lí­rikusunk, az „Egyszemű éjsza­ka“ nemzedékének egyik leg­izmosabb tehetsége, második önálló kötetével is bebizonyítot­ta, méltó volt a bizalomra, be­váltotta az antológia, illetve első kötete, az 1971-es „Tűz és füst között" megjelenése után hozzá fűzött reményeket. A cseh irodalmat František Langer bűbájos filatelista köny­ve, a „Haidarabi légiposta“ képviseli, melyet Rácz Olivér tolmácsolt a magyar olvasók­nak, a tőle megszokott magas színvonalon. A Madách és a budapesti Kossuth Kiadó közös gondozásában jelent meg a Po­litikai kisszótár bővített, immár harmadik kiadása. Ugyancsak a politika iránt érdeklődőknek okoz majd izgalmas perceket Lev Bezimenszkij világsikerű könyve, amely most magyarul is megejelent. Címe Martin Bormann utolsó naplója. Jakab István tanulmányának, „A maqyar igekötők állományi vizsgálatá“-nak az érdekessége, hogy a budapesti Akadémia Ki­adó sorozatában, a Nyelvtudo­mányi értekezésekben jelent meg, annak 91. kiadványaként. Úgy érezzük, jelentős sikere ez mind a csehszlovákiai magyar tudománynak, mind pedig a Ko­menský Egyetem magyar tan­széke tanárának. Gazdag választékot kínál az évvégi könyvjegyzék a világiro­dalom területéről is. A sort Trencsényi-Waldapfel Imre pompás kötetének, a „Görög regék“-nek a harmadik kiadá­sával kezdjük, amely a „Regék és mondák“ sorozatban látott újra napvilágot. Héliodórosz nagysikerű regénye, a „Sorsül­dözött szerelmesek“ ugyancsak a görög, a kései görö« kultúrát képviseli. Ez utóbbi kiadvány egyébként az Olcsó Könyvtár köteteként került a könyvpiac­ra. A „Vörös és fekete“ halhatat­lan írójának, Stendhalnak, köt izgalmas regénye is olvasható megint. Az egyik a filmről is jól ismert „Pármai kolostor“, a másik a „Vörös és fehér". Mindkettőt Illés Endre, a kiváló Stendhal-szakértő fordította. S egy kötet a XX. század világiro­dalmának képviseletében: Erich Maria Remarque: Szeresd fele­barátodat című regénye, a Világ­könyvtár legfrissebb kiadványa. A görög regék magyar test­vérdarabjaként könyvelhetjük el Lengyel Dénes gyűjteményét, a •Régi magyar mondákat, amely rövid időn belül ugyancsak har­madik kiadását érte mag. Ismét olvasható Kazinczy Ferenc halhatatlan emlékirata, a „Fogságom naplója“. A ritka értékű szöveget Szauder József gondozásában jelentette meg a Magyar Helikon könyvkiadó. Móricz Zsigmond regényeinek IV. kötetét vásárolhatják meg az új Móricz-sorozat gyűjtői. A mostani kiadvány az író három regényét tartalmazza: a „Boldog ember"-t, Az asszony beleszól című kisregényt, és a „Jobb mint otthon“-t. Mindhárom a harmincas évek terméséből való. A könyvpiacon egyébként még egy másik Móricz-kötet is megjelent. A Szépirodalmi Kis­könyvtár a Pillangót és az Ár­vácskát jelentette meg egy kö­tetben. A kiváló magyar orientalista, Germanus Gyula legsikeresebb kötetét, az 1934-ben írt Allah Akbart lapozhatjuk most tel új­ra. S az csak természetes, hogy a Passuth-rajongók nagy tábora sem maradhatott új kötet nél­kül karácsonyra. Ezúttal a si­keres szerzőnek Bíborban szüle­tett című történelmi regényét olvashatjuk Kommenosz Ma­miéiról, a magyar László ki­rály unokájáról. Az 19-13 ban írt regényről első megjelenése­kor Szerb Antal azt írta, hogy Passuth László a sokrétű isme­retanyagot kormegelevenítő fantáziával lelkesítette át, sze­rencsésen egyesítette a tudást és a képzeletet, a szorgalmat és az ihletet. Szinte azt mondhatnánk, hogy Passuth László regényeinek Ml OJSAG, PALÓC? Nem találkoztam még fag­gatásomra hálásabb tekintettel válaszoló riportalanyra. Molnár Tibor szemének csillogása dik­tálja jegyzetfüzetembe az első mondatot: Lám, esetenként már a puszta érdeklődése is segít­het ... Bár riportalanyom csak ne­hezen „enged fel“, de még kér­dezni is jobb így. Valójában egyetlen kérdésem van: Mi új­— Nincs szó stagnálásról. ­(A szerző felvétele) ság Palóc? Mi újság hazánk egyik legismertebb, legrango­sabb amatőr csoportjánál, a fü- lekpüspöki Palóc Táncegyüttes­nél? Legismertebb!? Legrango­sabb!? Néhány éve kétségkí­vül az volt... Aztán mintha megtört volna a kezdeti lendü­let ... Bár Zselízről ebben az évben is értékes második helye­zéssel tértek haza, ezen kívül nem sokat produkált a csoport. Stagnálás? Miért!? — Problémáink vannak, nena is kevés, de szó sincs stagná­lásról — feleli a csoport veze­tője, majd lelkesen bizonygat­ja 'az együttes életképességét. népszerűségével vetekszik Dal- los Sándor két Munkácsy-regé- nye, az Aranyecset és A Nap szerelmese, amelyeknek új, im­már hatodik kiadása ugyancsak karácsonyra jelent meg pompás külsőben. S ha már a népszerűségnél tartunk, el ne feledjük Alexan­der Dumas-t. Mert természete­sen ő is jelen van. Ezúttal A régens lánya című, kissé talán háttérbe szorult, ám érdemte­lenül elfeledett regényével. Az ifjú olvasók is sok könyv között válogathatnak. Az Iskolások Könyvtára két kiadványt kínál. Az egyik Pe­tőfi Sándor két elbeszélő köl­teményét, Az apostolt és A helység kalapácsát tartalmazza, valamint Fazekas Mihály Ludas Matyiját, a másik pedig Négy mai elbeszélő (Déry Tibor, Len­gyel József, Sánta Ferenc és Fejes Endre J legkiválóbb írá­sait. A rendkívül népszerű Del­fin könyvek két legújabb kö­tete Teknős Péter: Háború a vadonban, és Doán Gió Hajsza a fegyverekért című regénye. A Pettyes Könyvek sorozata Szabó Magda: Álarcosbál című leányregényének harmadik ki­adását kínálja. A fiúk viszont a már említett Delfin-könyvek mellett Róna­szegi Miklós történelmi kaland­regényének fognak örülni. Cí­me: A királynő kalóza, s a le­gendáshírű, bátor kalőzadmirá- lis, Sir Francis Drake Föld kö­rüli útjáról, a spanyolok ellen vívott „magánháborújáról“, pá­ratlan hajóskalandjairól szól. A legkisebb olvasóknak pedig az Ezeregyéjsznka legszebb meséiből kínálunk egy pompás válogatást. Az ötödik kiadásban megjelent kö'tetet Róna Emy il­lusztrálta. A humor kedvelőinek a nem­rég elhunyt népszerű humorista, Ősz Ferenc kötetét ajánljuk. Címe: Archimedes a Rubrikán. CSELÉNYI LÁSZLÓ — Csakhát — mélyül gondo­lataiba — van néhány, évek óta megoldatlan, talán-talán meg­oldhatatlan, problémánk. Leg­inkább a tagok állandó cserélő­dése. Iskolák, katonaság, mun­kahelyek szólítják el tagjain­kat. A csoport évente, kétéven­te kényszerül újjászerveződni. Máig sincs saját koreográfu­sunk. Még jó, hogy Székely István tud és hajlandó már évek óta segíteni... Zeneka­runk legutóbb vezetőjük több hónapig húzódó betegsége miatt esett ki, s bár határtalanul lel­kes társaság, van amit nem pó­tolhat a lelkesedés. — Panaszaink ellenére azon­ban bíztató a-helyzetünk. Sike­rült időben, jó utánpótlásról gondoskodnunk így a mostani „csapat“ már idestova két éve együtt van. Törvényszerű, hogy munkánk gyümölcse előbb- utóbb beérkezik. Lelkes, tehet­séges társaság, ha nincsenek is olyan kiugró egyéniségek, mint Katona István vagy Varga Ervin volt. E téren minden le­hetőségünk megvan arra, hogy jobbak legyünk mint a Palóc csúcskorszakaként emlegetett molnártáncok idejében. — Mikor láthatjuk tehát leg­közelebb az együttest? — Mire ez az írás megjele­nik, már talán túl is leszünk az újabb bemutatkozáson. De­cember 19-én, a CSEMADOK- évzárón. Új műsorunkról!? Mi­vel a tizenkilencedikén bemu­tatásra kerülő összeállítás még nem a végleges forma, marad­jon ez titok — meglepetés. Ki­csit annak is szánjuk ..., kel­lemesnek ... Igaza van Molnár Tibornak. Meglepetésre szívesen várunk még néhány hetet, hónapot. Kü­lönösen, ha a meglepetés kelle­mesnek ígérkezik... Csak úgy is legyen... PÁLHÁZY JÓZSEF kulturális hírek • Hang-radar segítségével idnítottak kutatást Firenzében az olasz és amerikai művészet­történészek Leonardo da Vinci egy rég eltűntnek tudott fal­képe után. A csataképet Leo­nardo nem fejezte be. s a pa­lotát, amelyben dolgozott raj­ta, 1560-ban átépítették — a kutatók azonban remélik, hogy munkájuk nem lesz hiá­bavaló. • A moszkvai Művészet parkjában épülő új galéria na­gyobb lesz, mint a három leg­nagyobb múzeum együttvéve. Az építést 1980 ban fejezik be. • A közelmúltban elkészült a vietnami játékfilmstúdió 70. filmje. A háborús évek. és az újjáépítési időszak nehézségei ellenére a 17 éve működő stú­dió kollektívája folytatta mun­káját, s nem egy filmjüket nemzetközi fesztiválokon is be­mutatták. • Bertolt Brecht mintegy ötszáz verse jelent meg ango­lul a londoni Eyre Metheuen ki­adónál. Martin Esslin a „Books and Bookmen“ című szemle hasábjain „az angol könyvki­adás nagy diadalának“ nevezi a kötetet. Elismeréssel szól a kiadvány harmincöt fordítójá nak teljesítményéről, de azt is megállapítja, hogy a kötött formájú versek a fordításban lényeges csonkulást szenved­tek. Leginkább Brecht intellek­tusának ereje érvényesül, és sok minden megőrződik slilá- ris gazdagságából is, de teljes­séggel elvész a többértelmű­ség, Brecht „nyelvének csillo­gó és mély ambivalenciája“. A fordítók a legegyszerűbbnek látszó népies hangvételű ver­sekben vallanak leginkább ku­darcot. Esslin szerint a kiad­vány jegyzetanyaga mintasze­rű, jobb mint bármely német nyelvű kiadásé. így az a pa radox helyzet áll elő, hogy en­nek a fordításkötetnek kriti­kai apparátusát most már Brech német szakértői sem hagyhatják figyelmen kívül! Az angol Brecht-kötetet John Willet, Ralph Manheim és Erich Fried szerkesztette. Roman Polanski rendezi a Bajor Állami Operaházban a Rigoletto felújítását. Karmes­ter; Carlo Franci. ÚJ FIL MEK A SZERELEM PALETTÁJA (cseh) Aki szereti a képzőművésze­tet és a nagy emberekről szó­ló történeteket, bizonyára szí­vesen megnézi. A szerelem pa­lettáját, hiszen az alkotás Josef Mánesről, a cseh nemzeti fe^ tészet egyik első jelentős kép­viselőjéről szól. Az alkotás nem kimondottan életrajzfilfn, ugyan­is nem kíséri végig Josef Má- nes egész életét, csupán mű­vésszé érésének éveit, sorsá­nak jelentős állomásait ábrá­zolja. a művész a cseh nép életéből vett jeleneteket örökítette meg, megkapó realitással, a népda­lok lírai felfogásában.) Aztán megelevenednek a nézők előtt a csehországi és szlovákiai tá­jak, melyeken a miívész szíve­sen barangolt, népi típusokat és viseleteket rajzolva. Mondjuk meg nyíltan: Josef Mach rendező vállalkozása nem járt teljes sikerrel. Filmje ugyan nem érdektelen, s pozi­tívumnak tekinthető is. Josef Mánes életének egyes mozzanatait bemutatva az al­kotók korhű történelmi hátte­ret rajzoltak. Sikerült plaszti­kus képet festeniük a múlt század ötvenes-hatvanas évei­ről, az elnemzetlenedett cseh burzsoáziáról és a demokrati­kus érzelmű művészekről, tudó­sokról. így megelevenednek előttünk az 1848—49-es, majd az 1865—66-os évek, a drámai és sorsdöntő események idő­szaka. Láthatjuk a filmben Jo­sef Mánes barátait, Karéi Pur- kynét, Jan Nerudát. (Kár, hogy az alkotók nem utalnak az említettek személyiségére, s nem adnak a nézőknek némi „fogódzót“, hogy könnyebben eligazodhassanak a sok sze­replő közölt.) A filmben újjá­élednek Prága ódon utcácskái s elénk- tárul az Övárosháza órája, a híres Orloj, Josef Má­nes fő műve is. (Az óra egyes hónapjain — mint ismeretes — hogy a haladó és demokrati­kus gondolkodású művészt élet- közelbe hozva sokat felvillant a múlt század cseh nemzeti történelméből is. Fenntartása­ink az alkotás ábrázolásmódjá­val kapcsolatosak: a rendező a történetet csupán elmeséli — elég nyújtott tempóban; már- már az az érzésünk, hogy a cselekmény csupán ürügy arra, hogy bemutassa .a művészt. Márpedig a történet ez esetben semmiképpen sein másodrendű, meghatározó szerepe van a mondanivaló szempontjából. A főszerepet Petr Koslka játssza. Mánes alakjával elég nehezen tudott azonosulni, fő­leg a film elején, a vége felé azonban egyre meggyőzőbben formálja meg a művészt. A sze­relem palettája az említett fo­gyatékosságok ellenére azon­ban közönségsikerre számíthat, hiszen a nézők körében kedvel­tek az életrajzfilmek. Egy ismeretlen férfi holttes­tének megtalálásával kezdődik a film története. A nyomozás során az aldozat személyazo­nosságát egy ideig ugyan nem sikerül megállapítani, a körül­mények azonban bűntényre utalnak. A sajtóban megjelenő rendőrségi felhívásra jelentke­zik egy fiatalember, s az ál­dozatban felismeri apját, aki évtizedekig egy kis falu köz- tiszteletben álló rendőre volt. Az ismerősök, a barátok elbe­szélései alapján megismerjük az idős ember életét, segítő­készségét. De miért utazott a nyugal­mazott idős ember a távoli To­kióba, s ki volt az a fiatalem­ber, akivel a pályaudvar köze­lében levő kocsmában látták őt a halála előtt? Yoshitaro Nomura rendező filmje a bűnügyi nyomozás ese­ményeit követi nyomon — igen unalmasan és logikátlanul. Pe­dig a rendező nem csupán egy bűnügyi film izgalmával akart szolgálni; a cselekményt ugyan­is a manapság igen divatos pszichológiai dráma köntösébe „bújtatta“, hogy ily módon fel­tárja egy ember lelkivilágát, aki gyermekkora óta szabadul­ni akart a „babonás“ megbé­lyegzéstől. Filmje azonban tö­kéletes érdektelenségbe és za­varosságba fullad. Ez a címe a DEFA-stúdió újabb indiántörténetének. A fil­met Gottfried Kölditz rendezte, a főszerepet pedig a korábbi indián filmekből ismert jugo­szláv színész, Gojko Mitics játssza. A kalandtörénet az 1846—48-as években, az- ame­rikai-mexikói háború viharos esztendeiben játszódik. Az al­kotó elég szerencsés kézzel nyúlt a történethez, s az ered­mény: a kalandelemeket közös nevezőre tudta hozni az auten­tikus történelmi eseményekkel. Az alkotás azonban így is job­bára csak a kalandfilm kedve­lőinek igényeit elégíti ki. —ym — 1976. XII. 21. [elenel az Ulfrma című indián filmből Soiia Valentuvá és Petr Kostka A szerelem palettájának fősze­repében HOMOKVÁR (japán) ULZAN A (NDK-beli)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom