Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-11 / 269. szám, csütörtök

Feldolgozzák a kidöntött fákat Komoly károkat okozott az erdőkben az idén januárban pusztított szélvész. A Dél-Csehországban levő Český Kiidulec-i Erdőgazda­ságban 220 000 köbméter kidöntött fát kell feldolgozni. A jó mun­kaszervezésnek és más erdőgazdasági üzemek segítségének kö­szönhető, hogy november 1-ig már 213 000 köbméter fát feldol­goztak. (Felvétel: J. Kruliš — ČTK) KEDVEZŐ ADATOK A népesedés pozitív alakulá­sára kedvezően hatnak azok az előnyök, melyeket szocialista társadalmunk és kormányunk biztosít a gyermekes családok számára. Jó példa erre a kelet­szlovákiai kerület, ahol az el­múlt fél év alatt 15 424 élő csecsemő született, azaz 474- gyel több, mint a múlt év első felében. Szocialista egészségügyünk állandó fejlődésének köszönhe­tő, hogy az említett kerületben csökkent az ezer lakosra szá­mított halálozások száma, va­lamint az újszülöttek és a cse­csemők elhalálozása is. Ugyanez mondható el a válá­sokról is. 1975 első felében 5154 pár kötött házasságot, 484-et pedig felbontottak. A vá­lások száma a jnúlt év első fe­lével összehasonlítva lényege­sen csökkent (271), s így száz házasságkötésre 5 válással ke­vesebb esett, mint a múlt év azonos időszakában. KACSÍR ZITA Többért több jár Nehéz új csöveket szerezni $ Két parcella csak kerülő úton közelíthető meg 0 Gon­dot okoz a pótalkatrészhiány # A pártonkívüli gazdasági vezetőket is meghívják tanácskozásaikra Takács István, a Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság hrušovi (körtvólyesi) részlegé­nek gépesítője és üzemi párt- szervezetének elnöke. Élete szinte elválaszthatatlan a me­zőgazdaságtól, hiszen édesap­ja uradalmi kocsis volt. Saját földjük mindössze egy hektár 20 ár volt. Ez pedig a meg­élhetés biztosítására igazán kevésnek bizonyult. Kivált, ha figyelembe vesszük, hogy öten voltak testvérek. Az 55 éves Takács István családja ma korszerű, minden igényt kielégítő családi házban lakik Bodrogon, a trebišovi já­rásban. Két fia van — az egyik a Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozik és a kommunista párt tagjeiöltje. Takács István 1958- tól tagja a pártnak, 1950-től pedig a nemzeti bizottságnak. Abban tehát, hogy ma más az élet, aktív szerepet játszott. Természetesen részt vett a fa­lu szocializálásában is. Munká­járól szerényen így vall: jó érzés, ha látom, hogy ki­kel a növény. Ebben nekem is részem vau. Imádom a termé­szetet. A legszívesebben a gazda­ságról beszél. — Gazdaságunk a bodrogi és a körtvélyesi részleg egye­sülésével jött létre. Az össze­vonásra ez év áprilisában ke­rült sor. Most 1470 hektár a földterületünk és főleg búzát, árpát meg lóbabot termesztünk. A két gazdaság egyesítése igen hasznosnak bizonyult, jobban ki tudjuk használni a gépeket. Ezt főleg az aratásnál és a vetésnél tapasztalhattuk. A ve­zetőség igyekszik szakképzett fiatalokat is megbízni tisztsé­gekkel. Gazdasági eredmé­nyeink elérésében annak is szerepe van, hogy 1965-től ön­tözni tudunk. Igaz, a meglevő öntözőberendezés fokozatosan elhasználódik, s az új csövek beszerzése nagy nehézségekbe ütközik. Két éve alagcsöveztet- lünk is gazdaságunkban. Az­óta nem okoz olyan gondot a víz, mint korábban. Ennek el­lenére kárunk is származott az alagcsöveztetésből, mivel a munkát elvégző michalovcei meliorációs üzem két tervezett liidat nem készített el. Ennek következtében bizonyos par­cellákat csak kerülő úton tu­dunk megközelíteni, s ez drá­gítja a termelést. A mulasztást már többször írásban is szóvá- tettük, de sajnos, eddig nincs foganatja. Gondjaik közül megemlíti a közismert gépalkatrészhiányt is. Nemegyszer csekélység miatt állnak a gépek. Néha hónapo­kig is. Olykor két hibás al­katrészből csinálunk egy hasz­nálhatót. Nagyon nehéz besze­nepnapon is dolgoznak az em­berek — mondja Takács elv­társ. — A pártonkívüliek is. Természetesen az igyekezetei a jutalmazásnál mindig figyelem­be vesszük. Vagyis a többért több jár. Nálunk jól lehet ke­resni. A taggyűléseken is meg­említjük, ha valaki jól dolgo­zik. Ha gazdasági feladatokról tárgyalunk, akkor a pártonkí­vüli gazdasági vezetőket is meghívjuk a tagsággyűlésre. Szükség esetén rendkívüli ta­nácskozásokat is tartunk. Kört­vélyesi szervezetünk 17 tagú. A jövőben a két pártszervezet is egyesül — mondja befeje­zésül Takács István pártelnök. FÜLfjP IMRE A jnb élén KOMMUNISTA PÉLD.A MUTATÁS SÁL Irodájában csaknem ötper­cenként cseng a telefon, az ügyfelek egymásnak adják az ajtó kilincsét. A közügyekben jártas, az ügyintézés formáit ismerő, a közéletben tevé­keny szerepet betöltő emberrel beszélgetek. Miklós István elv­társ, a Dunajská Streda-\ (Dunaszerdahelyi) Járási Nem­zeti Bizottság elnöke, a jnb Miklós István és a Nyugat-szlovákiai Kerü­leti Nemzeti Bizottság képvi­selője. Eddigi munkájában mindig őszinte, elvtársi légkör kia­lakításán fáradozott. Nem is lehetett másképp, hiszen kö­zel harminc éve tagja a párt­nak, érdemes munkát fejtett ki különböző párt- és állami funkciókban, mindenkor tud­ta, hol a helye, kit képvisel. Több mint tíz éve a jnb el­nöke. A választópolgárok bi­zalommal keresik fel képvise­lőjüket, aki szívesen segít gondjaikban. Elfoglaltsága el­lenére gyakran látogat vá­lasztói közé, megbeszéli ve­lük a tennivalókat. — Enélkül a képviselői munka elképzelhetetlen — jegyzi meg mosolyogva. — Munkámban hatékony segítsé­get kapok a járási pártbizott­ságtól és a Nemzeti Front járási bizottságától. Miklós elvtárs a párt érde­mes tagjaként aktív munkát végez az SZLKP járási bizott­ságának elnökségében. Mun­kájában nagy gondot fordít a párt és a lakosság kapcso­latának elmélyítésére. Sok­oldalú tevékenységet fejt ki a CSSZBSZ-ben, melynek já­rási elnöke. A Szovjetunió őszinte barátjaként népszerű­síti és propagálja együttmű­ködésünket a világ első szo­cialista országával. Többször járt a Szovjetunióban, ahol sok barátot és ismerőst szer­zett, akikkel kapcsolatot tart fenn. — Járásunkban tudatosít­juk, hogy a mezőgazdaság te­rén elért eredményeinket nagymértékben a szovjet szakembereknek köszönhet­jük. A munkában propagáljuk együttműködésünket, mely szerves része közös munkasi­kereinknek. Jó érzés tudni, hogy az em­berek bíznak bennem. Az em­berekkel való kapcsolatok ki­építésében nincsenek problé­máim, hiszen a munkaköröm nagy körzetre terjed ki, így naponta több községből kapok tájékoztatást, ami a képvise­lői teendők végzését is előse­gíti. Azt soroltuk be a vá­lasztási programba, ami a leg­égetőbb, amire a lakosságnak a legjobban szüksége van. Szeme felcsillan, amikor a jövő elképzeléseiről beszél. Arról, hogy a mostani válasz­tási időszakban fa járásban 5300 lakás épült, s 17 000-en költöznek új lakásba, 340 fé­rőhellyel bővül az óvodák be­fogadóképessége, hogy a já­rás mezőgazdasági termelése 20,2 százalékkal növekszik, s jelentősen bővül a szolgálta­tások hálózata. Amióta a nemzeti bizottsá­gon dolgozik, és a járást szolgálja, számtalanszor tér haza éjfél felé. A pártot és a népet szolgálni nemes, meg­tisztelő feladat, . de egyben többletmunkát is jelent. SVINGER ISTVÁN AGITÁTOROK, AGITÁCIÓ NEMCSAK A PEDAGÓGUSOK ÜGYE Takács István pártelnök rezni többok közt olaj- és naf­tapumpát a Kristály-8011-es traktorra. Sürgős esetekben ki­segítjük egymást a közeli szö­vetkezetekkel. Legutóbb a szi- nyéri szövetkezetből kértünk kölcsön silókombájnra való tengelyt. Reméljük, eredmé­nye lesz annak, hogy a fel­sőbb szervek is egyre jobban hangsúlyozzák: az iparnak még jobban figyelőmbe kell vennie a mezőgazdaság szükségleteit. Ezt a nyitrai aratóünnepélyen elhangzott beszámoló is meg­erősítette. A gondok és*nehézségek el­lenére figyelemre méltó ered­ményeket érnek el. — Gazdasági- egységünk igaz­gatósági méretben is a leg­jobb eredményt érte el a tej­termelésben: tehenenként évi 4000 litert. A tej zsírtartalma is magas: 3,8—4 százalékos. 220 tehenünk van, főleg hol­land fekete-tarka. Eredményeik egyik magyará­zata az általános munkafegye­lem. Ebben nagy szerepük van a kommunistáknak, akiknek példája hat a pártonkívüliekre. — Ha kell, sötétben és ün­Új rekordot állítottak fel (ČSTK) — A Veľký Krtíš-i Dolina Bánya pászíafcjtő munkacso­portja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójának tiszteletére éjszakai műszakban új vállalati szénfejtési csúcstel­jesítményt ért el. Stefan ValoviC csoportvezető vezetésével 31 munkanap alatt 14 246 tonna szenet fejtettek, ami 1226 tonnával több az eredeti tervükhöz képest. A munkacsoport ezzel a teljesítményével egyút­tal megdöntötte az egy műszakra és egy dolgozóra eső tulajdon szénfejtési rekordját: átlagban 460 tonna szenet fejtettek, ami bányászonként 17 tonna teljesítményt jelent. E figyelemre méltó eredményeiket a Veľký Krtíš i bányászok a szovjet progresszív munkamódszerek érvényesítésének, vala­mint a szovjet gépek, elsősorban a 2 MKE típusú fejtőpajzs és a KS 1 KG típusú szénfejtőkombájn használatának köszönhetik. Nem vitás, hogy erkölcsi és helyzeti fölényben vagyunk, amikor tudatformáló agitációs tevékenységünket most, a vá­lasztások után is folytatjuk. Minden szavunkat tények, az országépítés, a faluépítés té­nyei teszik rangossá. A válasz­tások bebizonyították, hogy nincs rangosabb szó, nincs meggyőzőbb szó, mint a ténye­ket leíró, érveket kifejező, igaz szó. Nem árt azonban, ha mód­szereinket vizsgálat tárgyává tesszük, mert célunk a tudat- formálás folytatása, s az, hogy szavunk mozgósító legyen, mindenhova eljusson. Erre tü­lekedtünk, erre az önvizsgá­latra, amikor Snlka (Ipolyszal- ka) községben Szeritesi László elvtárssal, az agitációs központ vezetőjével felmértük a helyi agitációs tevékenység mozza­natait. A művelődési ház klubjában rendezték be az agitációs köz­pontot. „Szükség törvényt bont“ alapon még évekkel ezr előtt a tűzoltószertárat építet­ték át művelődési házzá. Ak­koriban ez az intézkedés sér­tette is a tűzoltók „önérzetét“, de más lehetőség nem volt. A szükségmegoldás azonban érez­teti hatását: nem olyan a mű­velődési ház, mint amilyenre a valamikori mezővárosnak, a ió ütemben épülő, fejlődő, nagyközségnek szüksége vol­na. Az úgynevezett nagyterem a klub, ott rendezték be az agitációs központot. A válasz­tások előtti időszakban egészí­tették ki, újították fel a be­rendezést: 30 000 korona ér­lékben 23 asztalt, 150 széket vásároltak. így véleményezi Szentesi László elvtárs ezt az intézkedést: „Enyhíti a gon­dot, de véglegesen nem oldja meg.“ Ezzel az intézkedéssel jó feltételeket biztosítottak a nyilvános gyűlések, a beszél­getések megszervezéséhez. Elsőként a fiatalokat hívták össze. Hatvan fiatal vett részt az agitációs központban meg­rendezett beszélgetésen. Jól megszervezték, a program ér­dekes volt, az előadók a fia­talok „nyelvén“ szóltak. Nem maradt el a vita sem. Tízen kérlek szót. De nemcsak ez bi­zonyítja az agitátorok sikerét, hanem az is, hogy több fiatalt bevontak a további agitációs munkába. A park szélén díszes agitációs tábla áll: időszerű jelszóval hívja fel a figyelmet az időszerű teendőre. A táblát józsa Erzsébet gimnazista lány készítette. És persze az agitá­ciós kettősök közé is bekerüli több fiatal. Említésre méltó, hogy a pio­nírok már a vakáció idején, később pedig egyre gyakrabban kérdezték meg az agitációs központ vezetőjétől: Miben se­gíthetünk? Persze, akadt szá­mukra munka. Miközben be­szélgetniük Szentesi László elvtárssal, két hatodikos, Ma­gyar Elvira, Kovács Attila szor­goskodott a klubban: helyük­re hordta *iz asztalokat és a székeket. A pionírok a faliúj­ságok készítéséből, a klub díszítéséből is derekasan ki­vették részüket. jó és hatékony módszernek bizonyult tehát mind a beszél-’ getések megrendezése, mind a fiatalok bevonása. Ennek kö­szönhetően most, a választások után sem lanyhul majd a tevé­kenység a szemléltető agitáció terén. A plakátok, a jelszavak, a faliújságok úi tartalmi mon­danivalóval jelennek meg. Nem kétséges, hogy hatásuk jelen­leg is biztosítja a választások előtti lendület töretlen erejét. A helyi hangszóró műsorában továbbra is rendszeresen jelent­kezik az agitációs központ, hi­szen most az új választási program feladatainak megvaló­sítása semmivel sem kisebb ügy, mint a feladatok ismer­tetése volt. Mi a helyzet a személyes agitáció terén? Erről mintha ritkábban esne szó. Talán nincs rá szükség? Szentesi László elvtárs véleménye: „Az agitációnak ez a formája fon- tos, szinte nélkülözhetetlen. Megkérdeztem: Hány agitátorra bízták ezt a munkát? Válasz: „Tizennyolcán vállalták.“ A la­kosok számihoz viszonyítva nem kevés, nem is sok. Lénye­gesebb a felkészültségük. Ami­kor erről beszélgettünk, meg­tudtam, hogy mind a tizennyol­cán pedagógusok, csak az utóbbi időben került közéjük néhány fiatal, főként diák. Nem kétséges, hogy tevé­kenységük sikeres, de önkén­telenül is felvetődik a kérdés: Nem volna hatékonyabb a sze­mélyi agitáció, ha más foglal­kozásúak, nemcsak pedagógu­sok lennének az agitátorok? Ellátogattam az Üj Élet Efsz irodaházába, s megkérdeztem Magyar József elvtárstól, az eísz pártszervezetének elnöké­től: Hány agitátort adott a pártszervezet? Válasza: „Egyet sem, de mindenben segítjük az agitációs központ tevékenysé­gét, fényképeket adunk a fali­újságokra, megfelelő anyagot u hangszórós kör műsorához.* Nem árt tehát, ha Ipolyszal- kán, de máshol is, mérlegelni fogják a személyi agitáció módszerének problémáit. Cé­lunk, hogy szavunk meggyőző, mozgósító legyen, mindenhova eljusson. A plakátokat min­denki látja, a hangszóró mű­sorát mindenki hallja, általá­ban népesek a nyilvános gyű­lések, a beszélgetések is, de gyakran mindennél többet je­lent, ha a munkahelyen is szót vált a közügyekről a dolgozók­kal, a lakosokkal az agitátor. Szükség van erre, hiszen a jól és gondosan szervezett sze­mélyi agitáció nyomán lesz minden faluban, minden mun­kahelyen közügy a választási program megvalósítása. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom