Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-04 / 263. szám, csütörtök

A HOZAMOK CSÖKKENÉSE NÉLKÜL MEGFELELŐ AZ ÁLLATÁLLOMÁNY TAKARMÁNYELLÁTÁSA Az aszályos nyár miatt a mezőgazdasági üzemek a szo­kásosnál kevesebb tömegtakar­mányt tudtak tartalékolni. A Nové Zámky-i (érsekújvári} Já­rásban például a szeptember vé­gi felmérés szerint a mezőgaz­dasági üzemek a szükséges ta­karmánykészletnek mindössze 68 százalékával rendelkeztek, ami az intézkedések egész so­rát tette szükségessé. — A helyzeten mindenkép­pen javítanunk kellett és öröm­mel mondhatom, hogy jelenle­gi takarmánykészleteink már sokkal jobbak. Az előző évek­től eltérően nemcsak a hagyo­mányos tömegtakarmányokat tartósítottuk, hanem mindazon mezőgazdasági és élelmiszer­ipari melléktermékeket, ame­lyek ugyancsak hasznos táplá­lékul szolgálnak az állatállo­mánynak. így összehangolt és tervszerű munkával teljesítjük legfőbb célunkat, azt, hogy a téli hónapokban is tartani tud­juk az állatállomány hasznos­ságának szintjét — mondta Ján Dojčan dr., járási főzoo- technikus. Szavaink igazát az őszi hó­napok eddigi eredményei bizo­nyítják. Tavaly 2830 liter volt a járás fejési átlaga és 3000 li­teren felüli eredményt öt me­zőgazdasági üzemben értek el. Az idén előreláthatólag további hat üzemük lépi túl a 3000 li­teres fejési átlagot, így a já­rási, átlag is megközelíti e ha­tárt. A járás jelenleg már hiánytalanul teljesíti tejeladási tervét. Hasonlóan pozitív ered­mények dicsérik a hízómarhák és sertések gondozóinak mun­káját is. A sikerek persze nem jön­nek ' maguktól, sokoldalú és tervszerű munkát igényelnek. Ennek részleteiről Emil Bvec mérnök, a takarmányozásért felelős zootechniki^s tájékozta­tott. — Gondosan számba vettük mindazt, amivel kiegészíthet­tük tömegtakarmány-készletein- ket. Legfontosabb intézkedé­seink egyike, hogy a kukorica­szár legkevesebb felét betaka­rítjuk és répaszelettel lesilóz- zuk. A szalmát is hasznosítjuk. Csak ezzel szabad tartósítani a répakarajt, és ízesítés után a szalmát külön is etetjük. Nagy eredmény, hogy mezőgazdasági üzemeink csaknem teljes egé­szében megszárították azt a szemes kukoricát, amelyik nem ért be. A sok eső a tarlóvete- ményeknek és a lucerna aláve­tésének egyaránt használt, így még októberben is meglehető­sen sok zöldtakarmány volt kint a határban, amit a fagyok beállta előtt maximálisan hasz­nosítunk. A meghosszabbított zöldetetés kitűnő fehérjepótlék a kukoricasilóhoz. Kevésnek a felsorolt intézke­dések sem mondhatók, de ott, ahol olyan célt tűztek ki, hogy az idei takarmánykiesést a ho­zamok csökkenése nélkül kell áthidalni, a sok is kevés. Tud­ják ezt a járás takarmányozás­ért felelős vezetői, ezért az ete­tést illetően még további in­tézkedéseket is tettek. Nagy gondot fordítanak a nem ha­gyományos takarmányok érté­kesítésére. Az egyes mezőgaz­dasági üzemek szerződést kö­töttek az élelmiszeripari üze­mekkel, és maradéktalanul hasznosítják a Slovlik nemzeti vállalat érsekújvári konzerv­gyárának hulladékait, a tej­üzem melléktermékeit, a savót és az emberi fogyasztásra már nem alkalmas túróhulladékot, akárcsak a kenyérgyár hulladé­kait és a sörgyártás mellék- termékét is. Szép siker, hogy 901 hektáron, tehát minden ed­diginél nagyobb területen ter­mesztenek őszi takarmánykeve­rékeket, így erre vonatkozó tervüket 126 százalékra teljesí­tik. Tavasszal e takarmányke­verékekre nagý szükség lesz. — Minden lehetőt értékesí­tünk és minden lehetőséget ki­használunk, hogy kiesés nélkül áthidaljuk a takarmányproblé- mákat. Ugyanakkor azonban egy pillanatra sem tévesztjük szem elől, hogy nagy termelő­képességű állataink vannak, amelyek összetett, kiegyenlített takarmányt igényelnek. Szük­ségük van ásványi anyagokra, vitaminokra, fehérjékre. Tehát azzal, hogy elhatározzuk, az ed­digi 1—3 kg szalma helyett 5—6 kilogrammot etetünk meg, még nem tettünk meg min­dent. Pontos laboratóriumi vizs­gálatokkal állapítjuk meg, hogy milyen kiegészítőkkel kell dú­sítani a szalmát, hogy a hoza­mok is maradjanak és az állo­mány egészsége se romoljon le. EGRI FERENC A hatsoros répafejeid munka közben Sárban is halad a munka SOK GONDOT OKOZ A CUKORRÉPA BEGYŰJTÉSE A TRNAVAI JÁRÁSBAN A trnavai járásban az idén 5490 hektárról takarítják be a cukorrépát. Tetemes mennyiség ez, különösen ha figyelembe vesszük a vegetáció késését és az őszi esőket, amelyek jelen­tősen megnehezítették a gépi betakarítást és a szállítást. Az idei termés nem tartozik a csúcshozamok kózé, ezért is nagy szükség van arra, hogy a betakarító gépek után kéz­zel szedjék össze az elhullott, vagy a földben maradt répát. Megtudtuk, hogy ezzel a kér­déssel behatóan foglalkozik az őszi mezei munkákat koordiná­ló járási operatív bizottság. A bizottság a napokban a Hloho- veci Állami Gazdaságban ülé­sezett, ahol valamennyi üzem feladatául adták a földeken visszamaradt cukorrépa1 kézi begyűjtését. A trnavai járásban szeptem­ber 23-án kezdték el a cukor­répa begyűjtését, de a mun­kák nem haladtak a kellő ütemben. Október közepéig a termésnek csupán 20 százalé­kát gyűjtötték be. Ez bizony kevés, hiszen a mezőgazdasági üzemeknek a járásban 90 ré- pakiszedőjük, 56 rakodógépük és elegendő szállítóeszközük van. Ennyi gép még sohasem volt a járásban. A Veľké Kostolany-i Efsz-ben 185 hektáron termesztettek az idén cukorrépát. Ök is az elsők között kezdték el a begyűjtést, de az időjárás nekik sem ked­vezett. Amikor a szövetkezet­be látogattunk, a^nap délelőtt háromszor esett az eső. A har­madik zápor után már kényte­lenek voltak abbahagyni a munkát. Délután újból kiderült, s a gépkezelők, a traktorosok, s mindenki, akinek a cukorré­pa betakarítása volt a dolga, újból hozzáláttak a munkához. Az eső után a hatsoros kiszán­tót is megjavították, s azt is munkába állították. — Sajnos, ma sem megy a munka — panaszkodik Jaros­lav Rehák, a szövetkezet elnö­ke, aki az udvaron Karol Ka­rába mérnökkel, a szövetkezet agronómusával a betakarítás további menetéről tárgyalt. — Pedig ki kellene használni min­den percet, mert már közeledik a tél. Az elnök közben a mezőre invitált, hogy tekintsük meg a munkát közelebbről. A szövet­kezetnek a legkorszerűbb gépei vannak a cukorrépa betakarí­tásához. mégis úgy határoztak, hogy az idén a hagyományos begyűjtésit is alkalmazzák, hogy tartani tudják z szállítási ütemtervet. Erről kint a mezőn is meggyőződhettünk. Michal Gúla traktoros és segédje, Ján Semesi éppen befejezték a munkát a háromsoros kiszántó­val, és a szomszédos parcellá­ra igyekeztek. A sorok között mintegy 30 asszony szorgosko­dott, ügyes mozdulatokkal fe­jelték és tisztították a répát. — Látja, mennyi munkát ad az idén a répa betakarítása? Ezen a parcellán a kombájnok bizony nem boldogulnának. Még jó, hogy legalább a rako­dót tadjuk üzemeltetni, amely az asszonyok után összeszedi a répát. Éppen most indult el a tábla felső szélén. Egy továb­bi munkacsoport a répafejet rakja kocsikra, hogy az is he lyére kerüljön — magyarázza az elnök. Minket azonban Inkább az út másik oldalán, a magasabban fekvő táblán dolgozó gépek ér­dekeltek, ahol a talaj nem volt annyira elázva. Slavo Mikuš traktorosnak azonban így is elég gondot okozott a ha;so- ros kiszántó vezetése, hiszen a sáros föld tömegesen trpadt a gép kerekeire és a répára. Rudolf Orihel segite neki eb­ben a munkában. Előttük Vít Zemko és Robert Orihel dolgo­zott a fejezővel. A három trak­torosnak is ügyei n kellett mo­zognia, akik a répát szállítot­ták. A répafejet a tábla szélé­re hordták. A répaföld végében két há­romsoros kiszántó és két há­romsoros fejelő pihent. Kérdé­sünkre, hogy miért nem dol­goznak a gépek. Karol Kárába mérnök így válaszolt: „Az egyik gépsorban elromlott a fejelőgép. Lehet, hogy helyben kijavítják. Ha nem, a műhely­be viszik, s a gépek kezelői a másik gépsorral folytatják a munkát. Ezt itt tehát tartalék­ként tartjuk, mert a második gépsorhoz már nincs elég em­berünk. A két gépsor egyidejű munkába állítása ugyanis több traktort, szállítóeszközt is igé­nyelne, ezekre psdig jelenleg máshol van szükség. Mi első­sorban arra törekszünk, hogy a munkákat minden szakaszon agrotechnikai határidőben vé­gezzük el, s arányos figyelem­ben részesítsünk minden me­zei munkát még a tél beállta előtt.“ Kép és szöveg: JOZEF SLUKA A felszedtük egyetlen répát sem hagynak a földön Mintaqazdws'á fejlődik ki a Breznói CSSZBSZ Efsz NAGY TERMELÉSI EGYSÉG Lassan halad az építkezés Túlteljesítik a tejeladási tervet Jó hasznosságú állatokat nevelnek A jövőben 12 000 juhot tartanak fa Fokozzák a rétek és lege­lők hektárhozamát kezdték meg még a régi elnök . idejében a 733 férőhelyes te­hénistálló építését. Ez a tejter­melő kombinát silótornyokkal is rendelkezik, amelyekben az állatálomány számára megfelelő minőségű és' elegendő takar­mányt tárolnak. Sajnos, a Ban­ská Bystrica-i Agrostav csiga- lassúsággal végzi az építkezési munkákat és emiatt az átadási határidőt már többször megvál­toztatták. Ha minden sikerül, talán az új évben üzembe he­lyezik az annyira szükséges is­tállót. A pártelnök szerint még legalább két 500 férőhelyes te­hénistállóra lenne szükség. El­kelne egy kisebb borjúnevelde is, bár a jövőben a kooperációs együttműködés értelmében a Befiusí Efsz szállítja nekik a növendékállatokat. Az építkezé­sek sok problémával járnak, de ennek ellenére a 6. ötéves terv­ben átadnak rendeltetésének egy 6000 férőhelyes sertéshiz­laldát, műszárítót és egy be­rendezést a pogácsázott takar­mány készítésére. Szakszerű válogatással, ne­veléssel, gondozással tenyész­tik ki a legnagyobb hasznossá­gú teheneket. Az átlagos évi tejhozam a múlt évben már 3330 liter volt. Jelenleg a napi darabonkénti tejhozam 9—10 liter között mozog. Kevés ab­raktakarmányfogyasztással, nyereséggel termelik a tejet. A versenyzőkollektívák 101 szá­zalékra teljesítették a tejeladás tervét és terven felül még 17 000 litert termeltek. A ver­senyben különösen élen jár a Františka Belková, Adela Schö- nová, és a Mária Koštalová ve­zette szocialista munkabrigád. Samuel Fllo, a brezeneci rész­leg segédzootechnikusa elége­dett a dolgozók igyekezetével és úgy véli, hogy a szocialista munkabrigádok és a többi dol­gozó is túlteljesíti vállalását. A Šimunička domb lejtőjén dolgoznak a juhászok Andre) Demeter vezetésével. A gond­jaikra bízott 1801 anyajuh és 550 növendék jó hasznosságú. Minden anyajuhtól 20 kg saj­tot készítettek és 3,70 kg gyap­jút nyírtak. A juhtenyésztés nagy távlatok előtt áll. ígéretesen bontakozik ki te­hát a szakosítás ebben a hegy­vidéki szövetkezetben és adot­tak a feltételek, hogy minta­gazdasággá fejlődjön. BALLA JÓZSEF Az 1976—1980-as gazdasági ős szociális fejlesztési irányelvek textiliparunknak előírják, hogy fejlessze a modern kötöttáruk gyártását. A kitűzött célokat sikeresen megvalósítja a Pleas vál­lalat Kutná Hora-i üzeme. Felvételünkön: Hana Menclová kötőnő négy láncfonal-kötőgépet kezel. (Felvétel: ČTK — S. Bartoš) Egy újságíró-küldöttséggel pár évvel ezelőtt jártam a brez­nói szövetkezetben. Az akkori veterán .elnök lelkesen beszélt a helyi adottságokra alapozott szakosításról. Arról volt szó, hogy a növénytermesztésben nagyobb területen termelnek rozst és burgonyát, javítják, trágyázzák a legelőket, fej­lesztik a szarvasmarha-állo­mányt. Kíváncsian toppantam be az irodába, vajon mi való­sult meg a tervekből, elképze­lésekből. Ilyenkor, ősz idején, nehezen találtam meg a vezetőket. Az elnök járási értekezletre ment, az agronómus a határt járta. Szinte minden épkézláb ember a gazdag termést adó burgo­nyát takarította be. František Kán üzemgazdász azonban most Is a számokkal hadakozott, ö a gazdaság mindentudója, a múlt és jelen élő krónikása. Kisvár­tatva megérkezett Ladislav Išt- ván, az üzemi pártszervezet el­nöke is. Fiatalos lelkesedéssel beszélt a taggyűlés hosszabb távlatokra szóló határozatáról. A részletesen kidolgozott doku­mentum — figyelembe véve a helyi adottságokat — javasolja a termelés szakosításának irá­nyát. Nem könnyű a kibonta­kozás, hisz a gazdaság földte­rülete állandóan bővül, válto­zik. Több szakaszos egyesítés­sel a Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság nevű közös gazdaság ma már 6200 hektáron gazdálkodik. Az új évben csatlakozik hozzá­juk a Čierný Balog-i Efsz is és ekkor már 9000 hektáros szö­vetkezetté terebélyesednek. Ez a változás még jobban sietteti a termelési ágak szakosítását. A szövetkezetnek már 1972 hek­tár rétje és 2813 hektár legelő­je van. Indokolt a szarvasmar­ha és a juhtenyésztés fejleszté­se. Olyan szakképzett vezetőség irányítja most az efsz-t, amely az állattenyésztés szakosításá­nak szolgálatába állítja a nö­vénytermesztést. A 6. ötéves tervidőszakban 350 hektárnyi legelőn végeznek talajjavítási munkákat, további 300 hektáron pedig nagy termőképességű fű­féléket termesztenek. Kidolgoz­ták a rétek és legelők szak­szerű trágyázásának, gondozá­sának tervét. Két istálló mel­lett trágyaleves öntözést is be­vezettek. Remélik, ily módon kedvező feltételeket teremte­nek a hektárhozamok növelésé­re. Idén csak 29 mázsa szénát takarítottak be hektáronként. Az eredménnyel bizony távolról sincsenek megelégedve. A ta­karmányalap gazdagabbá, válto­zatosabbá tétele érdekében az új évben több hüvelyest, egy­éves takarmányt termelnek. A réti fű nagy részét silózzák. Igaz a megállapítás, hogy be­ruházás -nélkül nehezen valósít­ható meg a szakosítás. Ezért

Next

/
Oldalképek
Tartalom