Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)
1976-11-29 / 284. szám, hétfő
1UG0SZLAI3A NEMZETI ÜNNEPEN Az új társadalom születése Az internacionalista jelle- gű véres, hősi harcban új Jugoszlávia született. Az ország kommunistái egy percig sem nyugodtak bele az ország feldarabolásába s a fasiszta megszállásba. A náci Németországnak a Szovjetunió elleni támadása után alig egy hónappal a Jugoszláv Kommunista Párt felhívására 1941 őszén össznépi felkelés bontakozott ki, amelynek következtében a fasizmus Járma alatt szenvedő Európában Szerbiában Jött létre az első felszabadított terület. Az ún. Uzsai Köztársaság csupán két hónapig létezett, de örökre beíródott a jugoszláv népek nemzeti felszabadító harcának hősi krónikájába. Jugoszlávia nemzetei fegyvert ragadtak, hogy kifejezzék internacionalista szolidaritásukat a SzoDfetunlóval, a világ első munkásállamával, amelyet megtámadtak a fasiszta hordák. 1943 nagy fordulatot hozott. A szovjet hadsereg sztálingrádi győzelme után egyre inkább kiszorította a náci hadakat a Szovjetunióból, s Jugoszláviában megkezdődött az antifasiszta harc új szakasza. A Jugoszláv Kommunista Párt novemberben határozottan kijelentette: „Jugoszlávia néptömegei, amelyek annyi áldozatot hoztak hazájuk szabadságáért, követelik, hogy örökre tűnjön el mindaz, ami a jelenlegi katasztrófához vezetett, hogy sohase térjen vissza a Londonba menekült királynak és kormányának uralma. A nemzet jövőjének olyannak kell lennie és olyan lesz, amilyet a néptömegek demokratikus akarata kíván, amelyek véráldozatok árán vívták ki Jugoszlávia győzelmét és a világban elfoglalt méltó helyét.“ A néptömegek akaratát fejezte ki a Népi Felszabadító Háború Harcosainak Szövetsége Boszniában 1943. november 30-ára virradóra megtartott II. ülése. Ogy döntött, hogy szövetségi és demokratikus alapon új Jugoszláviát hoznak létre, tehát király nélkül, s olyan elveken, amelyek az új társadalom építését Igazságos szociális és nemzetiségi kapcsolatok alapjára helyezi. Jugoszlávia területére 1944- ben megérkeztek a szovjet hadsereg egységei, s a jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereggel együtt a történelmi belgrádi hadművelet eredményeként felszabadították az ország fővárosát. Vállvetve harcoltak tovább a fasiszta erők végleges megsemmisítéséért. A háború befejezése után az felismerhetetlenségig megváltozott az arculata. Korszerű ipari nagyüzemek létesültek a montenegrói Niksicsben, a boszniai Zenicében, a macedóniai Szkopjéban a szlovéniai Mariborban, a horvátországi Rt- fekában s más helyeken. Az új Jugoszlávia születéséről azonban nemcsak az ország államünnepe alkalmából emlékezünk meg. Erre lehetőséget adott Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a közelmúltban Belgrádban tett látogatása, valamint Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökével, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével folytatott tárgyalása Is. Tito elvtárs a legmagasabb jugoszláv katonai kitüntetést, a Szabad- ság-rendet nyújtotta át Brezsnyev elvtársnak politikai tevékenységéért és a fasizmus ellen vívott közös harcban szerzett érdemeiért. A kitüntetés alkalmából a szovjet vezető államférfi nagyra értékelte Jugoszlávia nemzeteinek érdemeit a szabadságért, a békéért és a haladásért vívott harcban. A belgrádi tárgyalások alkalmából természetesen nemcsak a múltat méltatták. A megbeszélések lényege a jelen értékelésében, és főleg a szovjet— Jugoszláv kapcsolatok távlatainak kitűzésében rejlett. Ez a találkozó kétségkívül elmélyítette a két ország internacionalista, elvtársi és önkéntes együtt működését és szolidaritását Marx, Engels és Lenin eszméi alapján. Ez Brezsnyev és Tito elvtárs tárgyalásainak egyik legfontosabb eredménye. A gyakorlatban ez azt Jelenti, hogy tovább bővülnek a két ország kommunista pártjainak kapcsolatai és együttműködése. Nemzetközi szinten továbbfejlődik a Szovjetuniónak a Varsói Szerződés vezető államának, és Jugoszláviának, az el nem kötelezett országok mozgalma jelentős tagjának az együttműködése, továbbmélyül- nek a két ország sokoldalú gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki kapcsolatai. Például 1976—1980 között a két ország közötti árucsereforgalom a kétszeresére emelkedik, s meghaladja a 14 millió dollárt. Jugoszlávia és a Szovjetunió gazdasági együtttműködése jelentős tényező a Jugoszláv népgazdaság stabilizációs folyamatában. A jugoszláv gazdaságban mutatkozó egyes kedvezőtlen irányzatok leküzdésében a Jugoszláv elvtársak már ígéretes eredményeket értek el, A spliti hajógyár Jugoszláviában a legnagyobbak közé tartozik. Az itt készült balfik világszerte ismertek. (CSTK — Tanjug felvétele) azelőtt is elmaradott Jugoszlávia Európa legtöbbet szenvedett, a legnagyobb mértékben elpusztított országai közé tartozott. A Szovjetunióval és Lenqyelországga! eqyütt Jugoszlávia hozta a leqnagyobb áldozatokat az antifasiszta harcban — az ország 1,7 millió lakosa esett el < minden tizedik ember), s a kommunista párt háború előtti 12 ezer tagjából a háborút csupán 3 ezer élte túl. Az elkeseredett harcban azonban több ezer új kommunista született, akik megacélo- zódottan láttak hozzá az új Jugoszlávia felépítéséhez Az ország a szó szoros értelmében a romokból született újjá, s a 1970 a problémák megoldásáért azonban tovább folyik a küzdelem. A munkatermelékenységről, a hazai nyersanyag- források jobb felhasználásáról, valamint az ország energetikai mérlegének megjavításáról van szó. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége aktivizálja a munkásosztályt ós valamennyi dolgozót, hogy az új társadalom kialakításának e szakaszában megbirkózhassanak a szocialista építés feladataival, s a jugoszláv nép forradalmi küzdelmeinek legjobb hagyományai szellemében folytassák eredményes munkájukat. LŐRINCZ P. GYULA TEUESlTIK ÉVI TERVÜKET Takarékoskodni addig kell, amíg van miből 0 Túlteljesítik tejeladás! kötelezettség güket % Az új tehénistálló a hústermelési gondofcrt is megoldja Misko Józseffel, a gbelcei (köbölkúti) Győzelmes Február Efsz elnökével és Július Malii üzemgazdásszal közvetlenül a háromnegyed évet értékelő munkaértekezlet után találkoztam. így friss élményként mondhatták el mindazt, amit a munkaértekezleten elhatároztak, és amit az évi feladatok maradéktalan teljesítése érdekében feltétlenül tenni kell. — Munkaértekezletünk mindig konkrét és e legutóbbi is ilyen volt. Számba vettük az egyes termelési szakaszok eredményeit, a sikerek és az esetleges sikertelenségek okait. Az elfogadott határozatok lényegében három pontba tömörlt- hetők. Az első kettő az állattenyésztést érinti. Mindenkinek, aki e szakaszon dolgozik, vagy az irányításért felelős, egyaránt feladatul adtuk, hogy mindent tegyenek meg az évi tervek maradéktalan teljesítéséért, s közben egy pillanatra se feledkezzenek meg a gazdaságosságról. Jelenleg még elegendő koncentrált és tömegtakarmányunk van, de tavasz még nagyon soká lesz. Ezért hangsúlyoztuk, hogy takarékoskodni kell, persze addig, ameddig van miből. A harmadik feladat- csoport már általánosabb jellegű, minden munkaszakaszt érint. Közeledik az év vége, így pontosan meghatároztuk az értékelés követelményeit, hogy a kapott eredmények tanulságul szolgálhassanak jövőbeli terveink elkészítéséhez. — A pontok jellege már elárulja — vette át a szót az elnöktől az üzemgazdász —, hogy az év hátralevő heteiben az állattenyésztőkre várnak igényesebb feladatok, hiszen a növénytermesztők lényegében már a nagy erőpróba után vannak. Persze ez nem jelenti azt, hogy azok, akik a növénytermesztésben dolgoztak, most már munka nélkül maradnak. Még folyik a répaszelet siló- zása és a kukorica kóró begyűjtése, mivel a répaszeletet ezzel keverjük. A felszabadult erőket máris átcsoportosítottuk a műhelybe, ahol megkezdtük a gépek téli javítását. Az elnök folytatta: — Szeretném elmondani, hogy az értékelés során több kimagasló eredményt írhattunk a növénytermesztők javára. Elsősorban azt, hogy a bruttó termelési tervet hiánytalanul teljesítik annak ellenére, hogy határunkban nincs öntözőberendezés, és a tömegtakarmányok, a cukorrépa, valamint a szemes kukorica egyes tábláit nagyon megviselte a nyári aszály. A gabona, a szőlő, a gyümölcs és a dohány a vártnál nagyobb hozamot adott, és a tarlókeverékek is jól fizettek. Ritkán volt rá példa, hogy még november közepén is zöldet etethettünk. — Ez utóbbinak minden bizonnyal az állattenyésztés látta hasznát. — A tehenészetben dolgozók valóban jól értékesítették a lehetőséget, Így az év végéig tejeladási tervünket több tízezer literrel túlteljesítjük. Túlszárnyaljuk a baromfihús-eladási tervünket Is. Sajnos, kevés a remény, hogy ugyanezt a szarvasmarha- és a sertéshúseladásánál Is elmondhatjuk. Ez utóbbi szakaszokon egyelőre problémáink vannak. Az üzemgazdász részletesebben is kitért e problémákra. — A lemaradás szubjektív okait következetesen keressük, s ha lehet, azonnal eltávolítjuk őket. Az üzemen belül szocialista munkaversenyt szerveztünk. Differenciáltan, tehát a hasznosságnak megfelelően adjuk a takarmányadagokat, és rendkívüli Jutalmakat adunk a legjobb eredményekért. Sajnos, objektív okok Is nehezítik a tervteljesítést, elsősorban a férőhelyhiány és a szakosított állattartás hiánya. Lényeges változásnak már a Jövő évb^n be kell következnie. Elkészül ugyanis — 19 millió korona ráfordítással — az új 500 férőhelyes tehénistállónk. Ezzel felszabadulnak a mostaniak, s nyomban megkezdjük átépítésüket. A korszerűsítést a szakosított állattartás követelményeinek megfelelően fogjuk végezni. így valóban adott a lehetőség, hogy már a közeljövőben a hústermelés szakaszán is számottevőbb eredményeket mutathassunk fel. EGRI FERENC NEM OKOZ GONDOT AZ ÁLLOMÁNY TELELTETÉSE Kedvezően alakult az év gazdasági mérlege a Horná Potôň-i Vörös Csillag Efsz-ben A Horná Potöií-l (felsőpato- nyi) Vörös Csillag Efsz a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás kiváló mezőgazdasági üzemel közé tartozik. Bár az idei kedvezőtlen időjárás komoly feladatok elő állította a gazdaságot, ennek ellenére Is eredményes háromnegyed évet zártak — mondotta Cséfalvai József mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza. A mezőgazdasági bruttó termelést a tavalyi év azonos Időszakához viszonyítva 5 millió 272 ezer koronával növelték. Magasan túlteljesítették a növénytermesztés pénzügyi tervét. A főbb terményeknél terven felüli hozamokat értek el, így búzából 70 mázsás, árpából 01 mázsás hozamot takarítottak be. Gabonafélékből 6610 mázsával termett több a tervezettnél. Bár cukorrépából és kukoricából nem sikerült elérni a tavalyi eredményeket, a mostaniakkal sem kell szégyenkeznie a szövetkezetnek. A növény- termesztésben elért jó gazdasági eredmények titka a kiváló talajművelés, a szakszerű tápanyagellátás, az agrotechnikai határidők megtartása, a vetőmag kiváló minősége és a minimális veszteségű betakarítás. Az 1668 hektár szántón gazdálkodó szövetkezetben az állattenyésztés termelési tervét eddig 1 millió 270 ezer koronával teljesítették túl. Az állatállomány növekedése mellett jelentős eredményeket mutatnak ki a tej- és a hústermelés szakaszán. Az év első kilenc hónapjában 1 millió 560 ezer liter tejet termeltek, ami az évi terv 80 százalékos teljesítését jelenti. Jelenleg a darabonkénti fejési átlag meghaladja a napi 3.0,59 litert. Minden előfeltétel adva van az évi 3680 literes fedési átlag elérésére. Jók az eredmények a sertés- ős a szarvasmarha-hizlalásban Is. Eddig 4595 mázsa húst értékesítettek, ezen felül 253 mázsa baromfihúst adtak a piacra. Az eredményes gazdálkodást az eddigi 8 millió 564 ezer koronás tiszta jövedelem is bizonyítja, ami csak néhány százezer koronával, marad az évi tervben előirányzott szint alatt. Az üzemgazdász a továbbiakban arról is tájékoztatott, hogy az év hátralevő Időszakában tovább csökkentik az egy kilogramm hús, illetve az egy liter tej kitermeléséhez feletetett abraktakarmányok mennyiségét. Ennek érdekében az ősz folyamán elegendő és jó minőségű silótakarmányt tartósítottak. A szárított rópaszeleten és a répakarajon kívül a kukori- cakórót is lesilózták, hogy ezzel is pótolják a szá las takarmány-ellátásban mutatkozó hiányokat. KRASCSENICS GÉZA KaliS SZOVJET-PORTUGÁL TÁRGYALÁSOK Befejeződött Moszkvában a szovjet—portugál gazdasági tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság első ülése. A tárgyaló küldöttségek megállapították, hogy a bizottság alapvető feladata a kormányközi megállapodások végrehajtásának elősegítése és gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok szervezése. A delegációk áttekintették a kölcsönösen előnyös együttműködési területeket: a többi között szó volt Portugália piritkész- letének hasznosításáról. Megvitatták az együttműködés lehetőségét az energetikában, _ a gépgyártásban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és az állattenyésztésben. Határozat született, hogy ezeken a területeken munkacsoportokban folytatják tovább a munkát. A soron következő ülés 1977 második felében Lisszabonban lesz. AZ NDK ÉS A SZOVJETUNIÓ FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az NDK és a Szovjetunió eredményei a tudományos-mű- szaki együttműködésben azt bizonyítják, hogy a két ország kutatási potenciálja mind hatékonyabban fonódik össze. A követelmények azonban az új nagy feladatokkal párhuzamo san növekednek. Ezt bizonyítják az 1970—80. évi ötéves tervben előirányzott Intézkedések az energia- és nyersanyagbázis biztosítására, az építőipar és a távközlés területén kötött új megállapodások. A szocialista gazdasági integráció keretében új területek nyílnak meg az együttműködésre. Példa erre a Szovjetunió és az NDK között létrejött hosszú lejáratú kormánymegállapodás a forgácsoló szerszámgépek területén. A Szovjetunióval töTténő együttműködés gyors fejlődéséről több mint 80 kormánymegállapodás tanúskodik. Ennek alapián kiváló tudományos-műszaki eredmények születtek, amelyek lényegesen hozzájárultak az NDK népgazdaságának fejlesztéséhez. Ezek a példák is bizonyítják, hogy a tudományos-műszaki együttműködés gyorsítja a fejlődést. A gépek, az építőelemek és alkatrészek fejlesztésénél és gyártásánál létrejött speclalizálás és kooperáció mind jobban meghatározza a szovjet—NDK gazdasági kapcsolatokat. A Szovjetunió részére szállított specializált termékek részesedése az NDK exportjában az 1970 évi 0,7 százalékról 1975-ben 28 százalékra szökött fel és 1980-ra 35 százalékot ér el POLSKI FIAT — 24 ORSZÁGBA Lengyelország 1976 végéig körülbelül 42 ezer személygépkocsit. 880 teherautót. 320 mezőgazdasági és közúti vontatót és 9000 áruszállító kocsit exportál. A legtöbbet a Fiat 125-ös kocsiból szállítanak külföldre. A kocsik jelentős része az NDK- ba. Csehszlovákiába Bulgáriába, Magyarországra és Jugoszláviába kerül, de exportálnak az NSZK-ba, Franciaországba, Angliába. Irakba, Indonéziába, Egyiptomba és Thaiföldre is. A Fiat 125-ösre az idén 24 országból érkezett megrendelés, de a legyártott gépkocsik többsége belföldi piacra kerül.
