Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-25 / 281. szám, csütörtök

A XV. kongresszus dokumentumaiból, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB plenáris üléseinek határozataiból kiindulva járásunk gépipari vál­lalatainak az a legfontosabb feladata, hogy minősé­gileg magasabb szinten gondoskodjanak népgazda­ságunk termelési-műszaki bázisának további kiépíté­séről, korszerűsítéséről, jelentős mértékben járulja­nak hozzá a társadalmi munkatermelékenység gyors ütemű emeléséhez, s nem utolsósorban a lakosság szükségleteinek gépipari és fogyasztási cikkekkel való kielégítéséhez. Járásunkat ezen a területen főleg, a Považská Byst­rica-i Szerszámgépgyárak, a Dubnicai Gép- és Fém­ipari Művek, a KOVO és az ÉVŰ kísérleti-kutatóin­tézet keretében működő Nová Dubnica-i Elektro­technika- képviselik. Miután járásunk ipari termelé­sének 70,7 százalékát éppen az említett vállalatok teljesítik, a járási pártbizottság legutóbbi plénum- ülése foglalkozott a gépipar termelésének és fejlesz­tésének kérdéseivel. Mindjárt az elején leszögezhetem, hogy gépipari vállalataink ÍGÉRETESEN KEZDTÉK IDEI TERVÜK TELJESÍTÉSÉT. Az árutermelési tervet az elmúlt tíz hónapban 100,2 százalékra, a kiviteli tervet pedig 101,2 százalékra teljesítették. A termelési program sikeres kialakításával párhu­zamosan — a CSKP KB harmadik ülése határozatai­val összhangban — gépipari vállalataink biztosítják a következő, 1977-es évi feladataik teljesítését. Elő­irányzatuk szerint a bruttó termelési érték 9,1 szá­zalékkal, az árutermelés 8,6 százalékkal, a munka­termelékenység 6,1, a nyereség pedig 20,7 százalék­kal növekedik az idei évvel szemben. A nagyobb feladatok természetesen igényesebb munkát követel­nek mind a vállalatok gazdasági vezetőitől, mind pedig az üzemi pártalapszervezetektől. Ezért már most együtt keresik és tárják fel a teirmelés eddig kihasználatlan tartalékait és leghaladóbb formáit. Ezt a módszert üzemi pártalapszervezeteink és a vállalatok vezetői eddig is sikeresen alkalmazták. Hogy csak néhány jellemző példát említsek: a Po­važská Bystrica-i Szerszámgépgyárak dolgozóinak 94,7 százaléka részt vesz a MINDENKI SZOCIALISTA MÓDON mozgalomban s 9716 egyéni, valamint 452 kollektív felajánlással segítik elő az idei év feladatainak tel­Eredmények a pártmunka tükrébe! A Považská Bystrica-i járás kommunistáinak tapasztalatai ^ Igényesség, műszaki fejlesz­tés és hatékonyság a gépiparban jesítését. Ezenkívül jól érvényesítik a szocialista munkaverseny magasabb szintű formáit is. A válla­latban jelenleg 193 szocialista munkabrigádot tarta­nak nyilván, amelyek eddig csaknem 3 millió koro­nával lépték túl árutermelési tervüket. A komplex racionalizációs brigádok tagjai ugyanakkor ésszerű javaslataikkal, a termelési eljárások korszerűsítésé­vel több mint 27 millió koronát takarítottak meg a vállalatnak. A Balázs Kornél vezette 140-tagú ifjúsági brigád a Považská Bystrica-i Szerszámgépgyár megbecsült kollektívája. A racionalizálási intézkedések kereté­ben 263 ezer korona értékű energia- és anyagmeg­takarítás mellett 162 ezer koronával szárnyalta túl árutermelési tervének értékét. Felvételünkön Chlá- dek Vladimír óraműpontossággal dolgozik az eszter­gapadon. (V. Gabčo — CSTK felv.) Hasonlóképpen beszélhetek a Dubnicai Gép- és Fémipari Művek dolgozóiról is, akik a kiegészítő, szakágazatok üzemeiből későn érkező szállítmányok ellenére jól biztosítják termelési feladataikat. A vál­lalat törzsgárdája HÜSZ ÉV LEFORGÁSA ALATT tízszeresére emelte a termelési értéket s nem ők tehetnek róla, ha csak 99,7 százalékos eredményt mutathatnak fel az évi bruttó termelési terv teljesí­tésében. Sorolhatnám tovább is az eredményeket, de talán jelenleg fontosabb az, ho'gy a gazdasági propagan­dát és a termelést előrelendítő szaratovi és Ívovi — egyre nagyobb népszerűségnek örvendő — moz­galomról szólok. Gépipari üzemeink pártalapszervezetei, kommu­nistái nemcsak buzdítanak, hanem személyes példa- mutatással maguk is serkentenek e mozgalmak kö­vetésére. Természetesen önmagában sem a szaratovi, sem a Ívovi mozgalom nem képes megoldani gépipa­runk továbbfejlesztésének problémáit a tgrvteljesí- tés kérdéseit. Annak azonban fontos eszközei, hogy az üzemek, amelyek a személyes felelősség vállalá­sára, kifogástalan minőségű termékek gyártására és a kísérleti intézetek bevált tudományos eredmé­nyeinek gyakorlati . alkalmazására vezessék dolgo­zóikat, és termelési céljaiknak megfelelően egyúttal gondoskodjanak szakmai továbbképzésükről is. Enél- kül a tervidőszak felemelt feladatait korántsem tudnánk teljesíteni. Meggyőződésem, hogy a maga­sabb szakképzettség és a felelősségvállalás a mun­kában pozitív irányban hat mind a politikai, mind a gazdasági aktivitás, magatartás kedvező alakulására. Erre pedig nagy szükségünk van, hogy a pártkong resszus határozatában rögzített feladatokat megva­lósíthassuk a kohó- és gépiparban is. ŠTEFAN KUBÍK, az SZLKP Považská Bystrica-i Járási Bizottságának titkára Az elsők közölt Célravezető gazdasági propaganda a púchovi Május 1 Gumigyárban A púchovi Május 1. Gumiabroncsgyár a vegyipari szak­ágazathoz tartozik. Ám dolgozó törzsgárdájának kezdemé­nyezését tekintve elsők között emlegetik a járásban. A rész­letekről ŠTEFAN HOLÄK mérnökkel, az üzem gazdasági igazgatóhelyettesével beszélgettünk. Q Milyen feltételeket kellett teljesíteniük, hogy kiérde­meljék ezt a megtisztelte­tést? — Feltételeket...? Mi a já­rás legfiatalabb üzemei közé tartozunk, nálunk a jó mun­ka már kezdettől fogva a becs­vágyból fakad. Persze, nem azért, mintha a gumiipari szak­mában a gépipari üzemektől eltérően kedvezőbbek lennének a munka- és a kereseti lehe­tőségek. Mi ebben a ' tekintet­ben más ágazatokkal nem na­gyon versenyezhetünk, mert a gumiipari szakma nem könnyű foglalkozás, a munka igénybe veszi dolgozóink egész fizikai erejét, nem szólva arról, hogy fele-fele arányban női munka­erőket foglalkoztatunk. Elő­nyünk azonban, hogy törzsgár­dával, azokkal és azok leszár- mazottaival dolgozunk, akik az alapkőletételtől a befejezésig részt vettek a gyár építésében és ezért egy kicsit magukénak is tartják ezt az üzemet. A má­sik szempont: a gyár létesíté­sével szinte egyidőben építet­tük meg a korszerű szociális berendezéseket és a čertovái üdülőtelepünket, mely csak fo­kozta a szakmánk iránti érdek­lődést és üzemünk vonzerejét. @ E gondoskodás mellett bizo­nyára nagy szerepet játszott a nevelés és a szakmai kép­zés is? — Valóban így igaz. Mert mi az első pillanattól kezdve ne­veltük, oktattuk is dolgozóin­kat. A pártalapszervezet és a szakszervezet üzemi bizottsága nagy körültekintéssel kezelte ezt a kérdést. Ennek köszön­hetjük, hogy erejéhez, tudásá­hoz mérten szinte mindenki a legnagyobb teljesítményt nyújt­Šteľan Holák ja. És erre szükségünk van még akkor is, ha a munkafolyama­tokat gépesítjük, könnyttjük és tökéletesítjük. ® Hogyan szoktatták rá dol­gozóikat, hogy kezdemé­nyezzenek? — A gyár vezetősége, párt- szervezete, üzemi bizottsága minden fontos döntés előtt ki­kérte a dolgozók véleményét s így fokozatosan bevontuk őket az irányításba. Úgy is mondhatnám: maradéktalanul érvényesítettük az üzemen be­lüli demokráciát. . • És hol tartanak most? — Ott, hogy dolgozóink, kol­lektíváink nemcsak tervüket, kötelességeiket, hanem az egész gyár feladatait is isme­rik. Másnaponként pontosan kihirdetjük az előző napi mun­kaeredményeket — egyénen­ként is, csoportonként is. Hogy ez rengeteg adminisztrációs munkával jár? Csak járt. Mert néhány év óta számítógéppel gyorsan, pontosan, megbízha­tóan értékeljük a teljesítmé­nyeket. Ennek az eljárásnak a meghonosítása az irányítás tö­kéletesítését, rugalmasságát is elősegítette. ® A tervfeladatok teljesítését is? — Közvetve igen. Mióta ezt a módszert alkalmazzuk, az időszakos tervek teljesítésében nincs lemaradás, csúszás. Pél­dául: a bruttó termelés tervét október végéig 100,8 százalék­ra teljesítettük, a múlt évihez viszonyítva 11,8 százalékos ter­melésnövekedést értüpk el. @ Minek tulajdonítható ez a siker? — Az előbb elmondottakon kívül a célravezető gazdasági propagandának és az érveken alapuló agitációs munkának. S hogy a tervteljesítéssel párhu­zamosan javult a minőség, ez nem utolsósorban a szaratovi és a Ívovi mozj/ilomra épülő nemes versengésnek az e 3d- ménye. • Mi a véleménye e két ver­senymozgalomról? — A szaratovi mozgalomban a gazdasági propagandát a munka irányításának és minő­sége javításának szolgálatába állítottuk.. Ezzel csaknem tel­jesen sikerült száműznünk a selejtet, fokoztuk dolgozóink felelősségét. A Ívovi mozgalom már igényesebb szempontok figyelembevételét, a korszerű­sítést, a tudományos ismere­tek szélesebb körű alkalmazá­sát tette lehetővé. Az előző mozgalom az elmúlt év hason­ló időszakában 604 776 korona megtakarítást eredményezett. Jelenleg — ugyancsak az év első tíz hónapjában — már 870 176 korona, megtakarításról beszélhetünk. A Ívovi mozga-' lom nagyon sokat segít ezenkí­vül az 1977-es évi tervfelada­tok végleges rögzítésénél, a termelés hatékonyságának biz­tosításánál. SZOMBATH AMBRUS Az elmúlt tervidőszakban Kolá­rovo (Gúta), a komárnói (komá­romi ) járásnak ez a több mint tízezer lakost számláló és dinami­kusan fejlődő városa az iparoso­dás útjára lépett. Az ipar megho­nosodását ebben az egykor mező- gazdasági jellegű kisvárosban a motorkerékpárokat és bút őrt gyár­tó üzem létrehozása jelentette. A városi szolgáltatóvállalat új faipari részlege a motorkerékpár­gyár tőszomszédságában található. Az üzem a bratislavai Kovoprojek- ta tervezővállalat tervei alapján épült. Az 1969-es alapkőletétel után, két évvel ezelőtt, 1974 no­vemberében kezdték meg az üzemben a termelést. A sikeres próbaüzemelés után fokozatosan nőtt a termelés, s az idén már mintegy 40 millió korona értékű bútort készítenek. Gyártási prog­ramjukról Rudolf Straöiak mér­nök, a Gúlái Szolgáltatóvállalat faipa. i részlegének vezetője a kö­vetkezőket mondotta: — Termékeink között az első helyen az Igor elnevezésű bútorfal szerepel. Idei tervünk 2000 darab bútorfal elké­szítését irányozta elő. Néhány héttel a 6. ötéves tervidőszak első évének befe­Korszerű üzem — szép bútorok jezése előtt elmondhatjuk, hogy a terv- teljesítés kedvezően alakult. így minden feltétel megvan ahhoz, hogy idei tervün­ket maradéktalanul teljesítsük. Az Igo­ron kívül tervünkben szerepel még 8000 étteremasztal, ugyanannyi irodabútor és egyéb lakberendezési tárgy elkészí­tése is. Üzemünk jelenleg 280 dolgozót foglalkoztat, ennek a fele nő. A helyi ipari vállalatoknak az idén Brnóban árusítással egybekötött kiál­lításon az Igor bútorfal elnyerte a lá­togatók és a szakemberek tetszését. Úgy tervezik, hogy a jövő évi brnói kiállításon új termékekkel vesznek részt. Egy gyermekszobabútort és az Igor egy újabb változatát küldik majd Brnóba. Belépve . a tágas és világos műhe­lyekbe, a frissen megmunkált fa és a bútorlakk jellegzetes szaga is jelzi, hogy ‘bútorkészítő üzemben járunk. Korszerű hazai, lengyel és olasz gépe­ken folyik itt a termelés. Ha körül­nézünk, keresve sem találunk már ké- zigyalut, sem más, az asztalosszakmá­ra nem is olyan régen még jellemző szerszámot. A dolgozók egészségesebb munkakörnyezetéről elszívóberendezé­sek gondoskodnak. Végignézzük a termelési folyamatot. Az egyik munkahelyen a nyersanya­gok durva megmunkálása folyik. Itt vágják ki a bútorelemeket, amelyek a gépi megmunkálás után a henger- és szalagfényezőkre kerülnek. A fényezés két fokozata automata gépeken törté­nik. Az így elkészült bútorelemeket a szerelőműhelyben szakavatott kezek szerelik össze. A dolgozókról való gondoskodás is magas színvonalú. Kor­szerű öltözők és szociális helyiségek állanak a dolgozók rendelkezésére. Ipari tanulókat is nevelnek. Kürthy Márta, a fiatal szakmunkások egyike, szintén az üzemben sajátította el a szakma fortélyait. Rudolf Straöiak mérnök még elmon­dotta, hogy nem kis gondot okozott számukra a kész termékek raktározá­sa. Ennek érdekében felépítettek egy 1200 négyzetméter alapterületű bútor­raktárt, amely átadás előtt áll. A ter­vek szerint jövőre egy továbbit építe­nek, s a tűzveszélyes anyagokat is kü­lön helyiségben tárolhatják majd. A jó munkaviszonyok között a szo­cialista munkaverseny is szépen kibon­takozott. Az élvonalban a szocialista munkabrigádok és a cím elnyeréséért versenyző kollektívák állnak. Csente Miklós szerelő- és Muzsica Pál karban­tartó brigádja már a megtisztelő cím viselője, további öt munkacsoport pe­dig versenyez érte. A szolgáltatóválla­lat elhatározta, hogy üzemi óvodát épít. A terv rövidesen megvalósul. A bútorüzem dolgozói rendkívüli műsza­kok ledolgozásával járulnak majd hoz­zá az $voda felépítéséhez. Hazánkban az új lakások ezreit adják át évről évre boldog tu­lajdonosaiknak. Éppen ezért a bú­torok és lakberendezési tárgyal' iránti kereslet egyre nő. A nö­vekvő kereslet kielégítéséhez pedig a bútorgyártó vállalatokon kívül a he’yi ipari üzemek is jelentős mértékben hozzájárulnak. Ezek egyike a Gútai Szolgáltatóvállalat új üzeme is, amely kiváló termékeivel öregbíti bútoripa­runk hírnevét. K. NÉMETH ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom