Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-25 / 281. szám, csütörtök

Ä kfnol sajtä a „sanghafl csoport" tevékenységéről Bírálják a gazdasägpoliiíkál Peking — A kínai sajtó foly­tatja a vezetőségből kizárt Vang Hung-ven, Csang Csung- csiao, Csiang Csing és Jao Ven-fuan csoportot bíráló cik­kek közlését. Jellemző, hogy a bírálat most a Kínai Népköz- társaság gazdaságpolitikájának kérdéseire is átterjed. A Zsenmin Zsipao minapi - cikkében azt írja, hogy a „né­gyek csoportjának leleplező­dött vezetői szembeállították a forradalmat a termeléssel, a politikát a gazdasággal, az osztályharcot a termelési fel­adatok megoldásával“. Nyíltan vádolják a „négyek csoportját“ azzal, hogy nagy kárt okoztak Kína gazdasági fejlődésének. A Rínál sajtóban mostanában gyakran olvashatók ilyen jel­szavak: „Dolgozzatok kemé­nyen, hogy behozzátok a „né­gyek bandája“ és mások ak­namunkája miatt elvesztegetett Időt!“ A Zsenmin Zsipao egyik Cikkében felszólít az önálló gazdasági elszámolás megte­remtésére, az ipari termelés önköltségének csökkentésére, a felhalmozás fokozására, a műszaki újítás és technikai forradalom kibontakoztatására, a munkaverseny bővítésére, a munka termelékenységének nö­velésére. A' felhívások többségét nem­rég még „jobboldali elhajló hóbortnak“ minősítették volna. Munkaversenyről immáron több mit tíz éve a „kulturális for­radalom“ kezdete óta szó sem esett. Gyakorlatilag megszüntették Kínában a munkások és pa­rasztok munkája anyagi ösz­tönzésének bírálatát. Megértéi, mutatkozik „a dolgozók anyagi és szellemi életkörülményei ja­vításának“ szükségletei iránt, bár eddig semmiféle konkrét tervet sem hoztak erről nyil­vánosságra. A sajtó első ízben közölt ki­egyensúlyozott értékelést az elmúlt évek néhány nagy po­litikai kampányáról, köztük a „kulturális forradalomról“ is. Rámutatnak egyebek között, hogy ezeknek a kampányok­nak negatív oldalai is voltak. Elismerik, hogy a „kulturális forradalom“ időszakában alap­talanul megrágalmazták a párt és az állami káderek jelentős részét, sok dolgozót. Felvetődik a „kulturális for­radalom“ idején irodalmi és művészeti téren történtek át­értékelése is. Mint ismeretes, ezen a területen az intézke­déseket Csiang Csing asszony és környezete hozta. A Zsen­min Zsipao közlése szerint a lakosság köréből most olyan kérések érkeznek, hogy újból bírálják felül a tíz évvel ez­előtti események előtt alkotott és a tüntetések hatására az ország filmszínházainak műso­ráról levett filmeket. A sajtó olyan anyagokat is közölt, amelyek azzal vádol­ták a „négyek csoportját“, hogy Kína több mint kétezer­éves történelmét a konfucia- nizmus és az „írástudók isko­lája“ hívei elleni harc Prok- rusztész-ágyába kényszerítet­ték. Személy szerint Mao Ce- tung özvegyét, Csiang Csinget hibáztatják ezért. KOMMENTÁRUNK Számháború az OPEC-ban T íz százalék? Húsz, hu­szonöt, negyven? E szá­mok körül élénk vita folyik a napokban a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetében. A szám­vita témája az, hogy milyen mértékben emeljék az olaj ex­portárát. Az olajárszint az utóbbi idő­ben viszonylag állandósult, hi­szen tavaly óta nem került sor megváltoztatására. Most azon­ban egyre inkább az exportá­lók hangoztatják az áremelés elkerülhetetlenségét. Felmerül a kérdés, miért ve­tődött fel éppen most az olaj­árszint jelentős emelése? Nyil­vánvalóan az olajtermelő or­szágok kezdik megelégelni a fejlett tőkésországokból im­portált Iparcikkek árának ro­hamos emelkedését. Köztudott ugyanis, hogy a Közel-Kelet olajtermelő országai ipari cik­keik jelentős részét a fejlett nyugati országokból szerzik be. Viszont az is közismert, hogy a legutóbbi években az erőteljes nyugati inflációs hul­lám 40, sőt 50 százalékkal is megdrágította ezen termékek árát. így azután az olajexpor­táló országok, amelyek nagy ré­sze gazdaságilag elmaradott, megérzik ezt a drágulást, s en­nek következtében költségve­tési kiadásaikban hatalmas de­ficitek mutatkoztak. Az olaj- szállítók elérkezettnek látják az idejét annak, hogy az olaj árának emelésével válaszolja­nak az ipari termékek árának emelkedésére. Ebben látják a módját annak, hogy ellensú­lyozzák az egyre növekvő nyu­gati infláció számukra káros következményeit. Nyilvánvaló, hogy az olajkinccsel rendelke­ző fejlődő országok foggal pa­naszkodnak az importált ter­mékek árának rohamos emel­kedésére. Irak például Bécsben az OPEC múlt heti tanácsko­zásán 25 százalékos áremelést javasolt és az olaj ilyen mér­vű drágítását a nyugatról szár­mazó importcikkek árának 30, 40 százalékos emelkedésével indokolta. Irán, az egyik leg­jelentősebb közel-keleti olaj- exportáló ország is támogatta ezt a javaslatot. Az iráni kül­dött azon véleményének adott kifejezést, hogy a fejlődő or­szágok egyre inkább eladásod­nak, ha egyetlen természeti kincsükkel, az olajjal nem gazdálkodnak okosan és annak árát nem igazítják a nyugati inflációs hullám emelkedési üteméhez. Az áremelés mértékét illető­en jelentős véleménykülönbsé­gek tapasztalhatók az OPEC-en belül. Vannak ugyanis jóval megfontoltabb, kevésbé követe­lőző országok is. Szaűd-Arábia is ezek közé tartozik és úgy ítéli meg, hogy egyelőre elég lenne a 10 százalékos emelés és a jövő majd bebizonyítja, vajon elég-e, és ha kevésnek bizonyul, jövőre újabb áreme­léshez folyamodhatnak. A múlt heti bécsi OPEC-ta- nácskozás nem adott választ egyértelműen arra a kérdésre, milyen mértékű áremelésre ke­rül majd sor. A tanácskozás résztvevőinek nézete megegye­zett abban, hogy elkerülhetet­len az újabb áremelés, annak mértékéről azonban csak a de­cember közepén sorra kerülő OPEC-csúcsértekezleten dönte­nek. Az olajár emelésének kérdé­se természetesen nem csupán a termelőket, hanqjn az olaj vá­sárlóit is érdekli. Az OPEC- körökből érkező valamennyi ér­tesülésre feszült figyelemmel várnak a fejlett tőkésorszá­gok, amelyek olajbehozataluk mintegy 30 százalékát az olaj­termelő arab országokból fede­zik. Azt is mondhatnánk, hogy nemcsak figyelik, hanem egye­sek kedveskedő gesztusokat is tesznek az OPEC-tagországok irányában. Példa erre az Egye­sült Államok magatartása, ami­kor mintegy két héttel ezelőtt az ENSZ-ben megszavazott egy Izraelt elítélő határozatot. Köztudott, hogy az Egyesült Államok támogatja Izraelt ag- ressziós törekvéseiben és mind­eddig ellene szavazott olyan ja­vaslatoknak és határozatoknak, amelyek Izraelt elmarasztalják az arab területek megszállása miatt. Most viszont Washington változtatott álláspontján és megszavazta az Izraelt elítélő határozatot. Azt reméli, hogy ilyen „kedveskedő gesztussal“ elérheti: ha mindenképpen ár­emelés lesz, legalább ne legyen nagymértékű. P. VONYIK ERZSÉBET A sobesiavi Elitex vállalat nagyarányú kooperációt folytat szovjet vállalatokkal, amely keretében vetőkarszekrényeket gyárt STD-típusú nyomás alatt működő szövőgépekhez. A terv szerint az előző ötéves tervidőszakhoz kőpest a 6. ötéves tervidőszakban a vetőkarszekrények termelése 50 száza­lékkal nő. Az Elitex dolgozói a minőség javítására, a munkaigényesség csökkentésére, valamint az importált színes fémek és anyagok megtakarítására törekszenek. Tavaly például 1,2 tonna szí­nes fémet és 9,5 tonna nemesacélt takarítottak meg. A képen Gisela Vavŕínová beállítja a vető­karszekrény bütyköstengelyét. (Felvétel: J. Kruliš — CSTK) Lakásépítési program a hatodik ötéves tervben A hatodik ötéves tervben a lakásépítés meg­tartja az előző ötéves tervidőszakban elért üte­mét, mivel megteremtettük hozzá a korszerű, műszakilag fejlett színvonalú anyagi bázist — közölte Prágában a 9ajtó képviselőivel Karéi Nutil, a szövetségi műszaki és beruházásfejlesz­tési miniszter helyettese. Az 1971—1980-as tervidőszakban azonban a la­kásépítési programban néhány alapvető módosí­tás történik. Ezekben az években a lakásépítke­zés területi elhelyezése szorosabban kapcsoló­dik a döntő fontosságú termelőágazatok előnyös munkaerő ellátásához. Nagy szerepet játszik itt a munkaerő-stabilizálással kapcsolatos szövetkezeti lakásépítés s nem utolsósorban a családiház­építés. A hatodik ötéves tervben az átfogó lakás- építési program megvalósításában kulcsfontossá­ga van a közművesítési feltételek megteremtésé­nek, valamint annak, hogy a lakótelepek járulé­kos létesítményei (bölcsődék, alapiskolák, ke­reskedelmi, egészségügyi, vendéglátóipari, kul­turális és közművelődési létesítmények) az új lakótelepekkel egyidőben készüljenek el. A tervidőszakra kitűzött feladatok közt van az elő­ző ötéves tervben a lakótelepek közművesítése, szolgáltatási hálózata kiépítése terén való lema­radás behozása is. A lakásépítéshez szüksége® közművesítés nagyságát befolyásolja az a körül­mény is, hogy a meglevő víz- és hőforrások fo­kozatosan kimerülnek és így minden űj lakóte­leppel együtt új víz-, hő- és energiaforrásokat kell létesíteni. Az így megnőtt új beruházások mennyiségét részben a lakásépítés maximális összpontosításával lehet csak csökkenteni; de még így is közel százezer korona beruházási költségbe kerül a hatodik ötéves tervben egy lakótelepi új lakás. A korszerű, de ugyanakkor gazdaságosabb la­kásépítkezés szempontjából fontos szerepet ját­szik az építőipari szerelhető típuselemek skálá­jának bővítése, a lakótelepi közművesítési és szolgáltatási létesítmények új típustervei. Az átfogó lakásépítés és az új lakónegyedek építéséhez szükséges beruházások folyamatos jel­lege már most szükségszerűvé teszi a követke­ző, a hetedik ötéves terv lakásépítési program­jának megalapozását. Ezért már 1977 elején sót kerül az 1980 utáni lakásépítési terv szám­beli meghatározására, valamint a termelőalapok fejlesztésének követelményeit tekintetbe vévő lakásépítkezés területi elhelyezésének kijelölé­sére. (sm ) KÖLCSÖNÖS BIZALOM ÜJ MEGBÍZATÁSI IDŐSZAK — ÜJ FELADATOK Nehéz rátalálni munkaidő alatt az irodájában. Olyan em­ber, aki ideje nagyobb részét közvetlenül az emberek között, választópolgárai és beosztottjai társaságában tölti. Mészáros József elvtársat, a Holice na Ostrove-i (Gellei) Efsz elnökét a közelmúltban immár harmad­ízben választották meg a Du­najská Streda4 (Dunaszerdahe­lyi) Jnb képviselőjévé. Közked­velt, népszerűségnek örvend választói körében. Tekintélye megalapozott, a munkában ön­magával és másokkal szemben következetes és igényes. Ráter­mettségét mint szövetkezeti el­nök 13 éve kamatoztatja, a legutóbi választásokon sem vé­letlenül nyerte el választói bi­zalmát. Nem szeret a szavak­kal játszani, inkább tettekkel bizonyít. Szűkszavú és szerény, nehéz őt szóra bírni, pedig az elért eredményekben nem kis érdemeket szerzett. — Mint gazdasági vezető és képviselő minden alkalmat megragadok a választóimmal való kapcsolatok elmélyítésére — mondja Mészáros elvtárs. — Elsősorban a politikai tömeg­munka hatékonyságának és az emberek kezdeményező munká­jának köszönhetjük eredmé­nyeinket. A Nemzeti Front vá­lasztási programját szövetke­zetünk tagsága és községünk egész lakossága magáénak vall­ja. Képviselői munkámban ha­tékony segítséget és sokoldalú támogatást kapok a járási szer­vektől és közvetlen munkatár­saimtól is. A község szülöttje, apróléko­san ismeri az emberek gond­jait, bajait, úgyszólván a köz­ség minden lakosa személyes ismerőse. — Bizalmat csak bizalomra lehet építeni. Örvendetes, hogy sikerült felkelteni a lakosság érdeklődését a közügyek iránt, s így tevékenyen kapcsolódnak be a termelési és községfejlesz­tési akciókba. Munkájában és magánéleté­ben egyaránt kiegyensúlyozott, mindig tudja, kit képvisel és hol a helye. A jól gazdálkodó szövetkezet egyre nagyobb se­gítséget nyújt a falufejlesztés­ben., Több mutatóban országos viszonylatban is az élen van­nak. Az idén pl. búzából 60,5, árpából 55, kukoricából 67,5 métermázsás átlaghozamokat értek el, az évi tejtermelés pedig tehenenként meghaladja a 3600 litert. — A CSKP XV. kongresszusa, valamint a járási pártkonferen­cia határozatait aprólékosan lebontottuk saját viszonyaink­ra. Ez képezi hatodik ötéves tervünk alapját és új választá­si programunk gerincét. Mi a gazdasági feladatok teljesítését és a politikai tömegmunka színvonalának emelését dialek­tikus egységben értelmezzük. Mint képviselő és funkcioná­rius kettős felelősséggel tar­tozik választóinak. Tudatosítja, hogy a pártot és a népet kép­viselni nem könnyű feladat. A szövetkezet élén az igényes tervfeladatok maradéktalan teljesítését, s mint képviselő a lakosság munkakezdeményezé­sének kibontakoztatását szor­galmazza. — A szövetkezetben súlyt helyezünk. a munkakörül­mények és az életkörnyezet javítására. E célból a közel­múltban a pósfai telepen egy szociális és gépesítési közpon­tot építettünk hétmillió koro­na ráfordítással. Ebben a vá­lasztási időszakban építjük fel a 90 férőhelyes óvodát, mely­nek költségeihez jelentős ösz- szeggel járul hozzá szövetke­zetünk. A fiatalság, de az egész község sportszerető. lakossága örömére is felépül a tornate­rem és az iskola politechnikai műhelye. A politikai tömegmun­ka és a kulturális tevékenység fellendítését szolgálja majd az ötmillió korona ráfordítással épülő művelődési otthon, mely­nek építésébe szintén besegí­tünk. Egy régi, fájó problé­mánk azonban továbbra is fennáll. Az öt településből ál­ló központi községnek mind ez ideig nincs megfelelő egész­ségügyi ellátottsága. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom