Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-25 / 281. szám, csütörtök

A szovjet—román barátság impozáns megnyilvánulása (Folytatás az 1. oldalról) vítésére, azokat minőségileg magasabb szintre emeli. Nicolae Ceausescu a továb­biakban kiemelte a szocialista országok kitartó erőfeszítései­nek eredményeit, amelyeket a nemzetközi béke, biztonság és együttműködés megszilárdítása terein elértek, és ezzel kapcso­latban különösképpen rámuta­tott a szovjet kommunisták ez irányú fáradhatatlan erőfeszí­téseire. Kijelentette, hogy az európai országok a helsinki konferencia záróokmányának következetes megvalósítása ér­dekében kell, hogy elmélyítsék közös akcióikat. A továbbiak­ban Ceausescu elvtárs rendkí­vüli figyelmet szentelt a Var­sói Szerződés tagállamai poli- - tikai tanácskozó testülete ma kezdődő bukaresti ülésszaká­nak. Meggyőződését fejezte ki. hogv az ülésszak újabb gondo­latokkal gazdagítja a feszült­ség enyhülésének a biztonság és a béke megszilárdításának gondolatát Európában és az egész világon. Az RKP főtitkára végezetül kidomborította a Román Kom­munista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja felelősségét a román és a szovjet nép kö­zötti testvéri és baráti együtt­működés tartós kiszélesítésé­ért és a tegnap befejeződött román—szovjet magas szintű megbeszéléseket úgy elemezte, hogy új, minőségileg magasabb szintű szakaszt nyitnak a két háborús tűzfészkek és válság­gócok felszámolása és a fe­szültség enyhülésének tovább­vitele korunk legégetőbb fel­Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára a Román Szocialista Köz­társaság elnöke és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a bukaresti szovjet—román barátsági nagygyűlésen. (Telefoto: CSTK — TASZSZ) ország kommunista pártja és népe szolidaritásának megszi­lárdításában a béke, a szocia­lizmus és valamennyi imperia­listaellenes erő érdekében. L. I. BREZSNYEV: KÖZÖS NÉZETEK ÉS KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSEK 1978 XI. 25. „Jelenlegi véleménycserénk hasznos és termékeny volt. A megbeszélések tovább szilárdí­tották a kölcsönös megértést és a bizalom légkörét pártjaink között, ami rendkívül fontos baráti kapcsolataink további megszilárdítása szempontjából. Közösen új távlatokat tűztünk ki együttműködésünk elé, több Irányban is,“ — mondotta be­szédében Leonyid Brezsnyev. A szovjet és román kommu­nisták mindig a történelmi ta­pasztalatokból vonták le követ­keztetéseiket. Jelenlegi kap­csolatainkat a barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés rögzíti. Ez a szerződés a feltétlen egyenlőség, a függetlenség, a másik fél belügyeibe történő be nem avatkozás elveire épül, vagyis olyan elvekre, amelyek az elvtársi kölcsönös segítség- nyújtás és a proletár, szocia­lista internacionalizmushoz va­ló hűséget tartják szem előtt. A szerződés kommunista párt­jaink azon akaratát, valamint a szovjet és román nép azon el­határozását fejezi ki, hogy megőrzi és továbbfejleszti a szovjet—román barátság eddi­gi eredményeit. A szerződés betűjét és szellemét a jövőben is következetesen betartjuk. A szocialista országok kom­munistái joggal büszkék arra, hogy a mindennapos gyakorlat­ban olyan államközi kapcsola­tokat alakítottak ki egymás között, amelyekből kizárják a nacionalista egoizmust, ame­lyekben a partnerek iránti megértés nyer teret a marxis­ta—leninista elvek alapján. Ott, ahol egész évszázadokon ke­resztül a kizsákmányoló ural­kodó osztályok ösztönözték és támogatták a nemzetiségek kö­zötti viszályokat, mi el tudtuk hinteni a barátság magvait, amelyekből erőteljes életképes hajtások nőttek ki. Jól tudják ezt osztályellen­ségeink is. Éppen ezért igye­keznek oly buzgón kihasználni a szocialista államok között jelentkező minden problémát. Ezért törekednek arra, hogy minden eszközzel új bonyodal­makat támasszanak, kétkedést és kölcsönös bizalmatlanságot szítsanak közöttünk, hogy rá­galmazzák országainkat, eltor­zítsák politikájukat és kapcso­lataik lényegét. E rosszindu­latú próbálkozásokra a legjobb válasz az, ha megsokszorozzuk a szocialista országok össze- forrottságának megszilárdítá­sát célzó erőfeszítéseinket a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el­vei alapján és elmélyítjük együttműködésünket a szocia­lizmus és a kommunizmus épí­tése fő kérdéseinek megoldá­sában. Mi, elvtársak, pontosan ezt tesszük! Külpolitikánk a szocialista országokban folyó építőmunka nemzetközi feltételeinek bizto­sítását célozza. Tudjuk, hogy a szocializmusnak sok ellensége van. A kizsákmányoló országok sehol nem mondanak le önként pozícióikról. Ezért megőrizzük éberségünket és arra kénysze­rülünk, hogy erősítsük védel­münket, hogy oltalmazzuk né­peink békés alkotómunkáját, megvédelmezzük a szocializ­must. A Varsói Szerződés tag­országainak közös erőfeszíté­seivel olyan védelmi potenciált hozunk létre, amely eleve ku­darcra ítéli az imperializmus­nak minden olyan kísérletét, hogy fegyveres erővel számol­jon le a szocializmussal. A nemzetközi feszültség a bizalmatlanság és a háborús pszichózis fokozása — ezek a legjellemzőbb vonásai a hideg- háborús időszaknak — jelenleg egyre inkább háttérbe szorul­nak és nyugodtabb, egészsége­sebb légkör születik, amely al­kalmat nyújt a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködésére. Konstruktív párbeszéd kezdődött a szocialis­ta és a kapitalista országok között. A nemzetközi feszültség enyhülésének légkörében egyre eredményesebben fejlődnek a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai a békés egymás mellett élés elvei alap­ján. Mindez az emberiség nagy történelmi győzelme. Ehhez kétségtelenül elsősorban a szo­cialista országok járultak és járulnak hozzá nap mint nap. Románia, a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország a helsinki alapelvekből indul­nak ki és tevékenyen részt vesznek a békés államközi kap­csolatok kialakításában. E té­ren állandó újabb kezdemé­nyezéseket teszünk. Természe­tesen, a lehetőségeket még tá­volról sem merítettük ki. Eu­rópa jó és konstruktív kezde­ményezésekre vár. A tartós béke azonban nem csupán az európai kontinens kiváltsága lehet. A béke oszt­hatatlan és napjainkban ez az igazság sokkal jobban érvé­nyes, mint bármikor a múltban. Ameddig nem alszik ki a há­borús tűzfészek a Közel-Kele­ten, amíg az arab népnek nem juttatják vissza a tőle jogtala­nul elvett földterületeket, amíg a palesztin arab népnek nincs hazája, amíg a pretoriai és sa- lisburyi fajgyűlölő rezsimek durván eltiporják a dél-afrikai színes bőrű lakosság alapvető jogait és ártatlan afrikaiak vé­rét ontják, nem létezhet való­ban tartós béke a világon. A adatainak egyike. Őszintén örü­lünk annak, kedves barátaink, hogy e feladatok megoldásá­ban a Szovjetunió és a szocia­lista Románia közös nézeteket vall és közös erőfeszítéseket tesz. A béke mindaddig nem le­het tartós, amíg le nem állít­juk a lázas fegyverkezést, a katonai költségvetések fokozá­sát és az egyre károsabb hatá­sú és nagyobb hatósugarú tö­megpusztító fegyverek előállí­tását és kifejlesztését. A hely­zet jelenleg olyan, hogy ameny- nyiben sor kerülne valamennyi létező fegyver bevetésére, az emberiség teljesen megsemmi­sülne. A Szovjetunió kötelességének tartja, hogy mindent elköves­sen, ami erejéből telik annak érdekében, hogy mielőbb útját állja a tömegpusztító fegyve­rek gyártásának és korlátozá­sának. örülünk annak, hogy harcunkban oldalunkon halad Románia csakúgy, mint a többi baráti szocialista ország is, — mondotta Leonyid Brezsnyev. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev megismételte a Szov­jetunió leszerelési javaslatait, és hangoztatta hatékony lépé­sek mielőbbi megtételének a fontosságát. Reményét fejezte ki, hogy az új amerikai kor­mány hivatalba lépése után folytatódnak és sikeresen be­fejeződnek a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról foly­tatott tárgyalások. Beszédének befejező részé­ben Leonyid Brezsnyev emlé­keztetett arra, hogy tíz éve Bukarestben fogadták el a Var­sói Szerződésbe tömörült orszá­gok az európai biztonság meg­szilárdításáról szóló nyilatko­zatot. A benne foglalt eszmék egy része már megvalósult a gyakorlatban — mondotta Brezsnyev, majd kijelentette: A napokban Bukarestben tartja rendes ülésszakát a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testülete. Hiszek abban, hogy a román fővárosban ho­zandó határozatok ezúttal is jól szolgálják Európa és az egész világ békés jövőjének biztosítását. Román kitüntetés Leonyid Brezsnyevnek Bukarest — Tegnap délután Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, az államtanács elnöke a Bukaresti Köztársasági Palo­tában ünnepélyes keretek kö­zött átnyú)totta Leonyd Brezs­nyevnek, az SZKF Központi Bi­zottsága főtitkárának a Román Szocialista Köztársaság Csilla­ga érdemrend első fokozatát, amelyet az RKP és az SZKP, a román és a szovjet nép kö­zötti barátság és együttműkö­dés elmélyítésében szerzett ér­demeiért közelgő 70. születés­napja alkalmából adományoz­tak az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárának. NYILATKOZAT az SZKP és az RKP, a Szovjetunió és Románia együttműködésének és testvéri barátságának további fejlesztéséről Bukarest — Leonyid Brezs­nyev és Nicolae Ceausescu teg­nap Bukarestben! a következő dokumentumot írta alá: „Nyi­latkozat az SZKF és az RKP, a Szovjetunió és Románia együttműködésének és testvéri barátságának további fejleszté­séről. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, az RSZK el­nökének meghívására 1^76. no­vember 22-től 24-ig baráti lá­togatást tett a Román Szocialis­ta Köztársaságban, állapítja meg a nyilatkozat. Leonyid Brezsnyev és Nicoiae Ceauses­cu Bukarestben szívélyes barát­ság és kölcsönös megértés lég­körében megbeszéléseket foly­tatott. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy az 1970. jú­lius 7-i barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés szellemében, az engyenjogúság, a függetlenség, a szuverenitás, az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös elvtársi segít­ség elveinek szigoiú tisztelet­ben tartása mellett kibontakozó szovjet—román együttműködés egyre sokoldalúbb jelleget ölt. A szovjet—román kapcsola­tok általános fejlődésében dön­tő szerepe van a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Román Kommunista Párt együttműkö­dése bővülésének és szolidari­tása szilárdulásának, valamint az SZKP KB főtitkára és az RKP főtitkára találkozójának. Az SZKP t és az RKP-t az a szilárd elszántság hatja át, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus, az egyenjogúság elvei szellemében, a kölcsönös biza­lom és tisztelet szellemében sokoldalúan továbbfejleszti elv­társi együttműködését és szilár­dítja a szovjet és a román nép testvéri barátságát. A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos eszmecsere során az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és az RKP főtit­kára elégedetten állapította meg, hogy a szocialista orszá­gok erejének növekedése, a népek békéjének és biztonsá­gának szavatolásáért kifejtett aktív tevékenysége, a fejlődő országokkal, az einem kötele­zett államokkal és a nemzet­közi életben mind nagyobb szerepet játszó összes demokra­tikus, haladó és antiimperialis- ta erőkkel folytatott együttmű­ködése eredményeként sikerült fontos változásokat elérni a vi­lág színterén. A nemzetközi kapcsolatokban mindinkább utat tör a feszültség enyhíté­se és az emberiség mai prob­lémáinak politikai megoldása, az államok társadalmi rend­szerüktől független békés egy­más mellett élésének elvei fe­lé való orientálódás. A két vezető különleges fi­gyelmet szentelt a jelenlegi helyzetnek és az európai béke, biztonság és együttműködés távlatainak. A Szovjetunió és Románia elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy az egységes egészet alkotó záró­okmányt aláíró államok kö­vetkezetesen valósítsák meg a dokumentum elveit és a meg­állapodásokat. Egyidejűleg megállapították, hogy a politi­kai enyhülést feltétlenül ki kell egészíteni és meg kell szilárdítani a katonai konfron­táció veszélyének enyhítésére és az európai leszerelésre irá­nyuló konkrét lépésekkel. A két párt vezetői Hangoz­tatták annak elengedhetetlen fontosságát, hogy valamennyi haladó erőt egyesítsenek és ak­tivizálják a népek harcát a fe­szültség további enyhüléséért és az együttműködésért, az im­perialista gyarmatosító és neo- kolonialista politikai felszámo­lásáért, azért, hr>gy visszafor­díthatatlanná váljék az enyhü­lés és együttműködés orientá­ciója. Ma, amikor mind több nép száll síkra az új társadalmi rendszer építése mellett, külö­nösen fontos a szuverén és egyenjogú szocialista országok kapcsolatainak rendszeres javí­tása az internacionalista szoli­daritás, és az új típusú nem­zetközi kapcsolatok kialakítá­sának elvei alapián, állapítja meg a továbbiakban a nyilat­kozat. A Szovjetunió és az RSZK úgy véli, hogy a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása megköveteli a lázas fegyverkezés beszüntetésére s a háború anyagi előkészítése egész machanizmusának felszá­molására irányuló erőfeszítés fokozását. A tartós és szilárd béke csakis az általános és tel­jes leszerelésre, tehát a nukleá­ris leszerelésre is irányuló ha­tékony lépésekkel biztosítható, szögezi le a dokumentum. A Szovjetunió és Románia kész támogatni e célhoz vezető bár­milyen konstruktív lépéseket. Síkraszáll amellett, hogy hívják össze az ENSZ-közgyűlés le­szerelésről tárgyaló rendkívüli ülésszakát, amely a leszerelési világértekezlet összehívásához vezető út egyik szakasza lenne. Mindkét fél úgy véli, hogy, fontosak volnának további lé­pések az erőszak nem alkalma­zása, vagy az erőszakkal való fenyegetés nem alkalmazása elvének érvényesítésére a vitás kérdések megoldása során, hogy ez az államközi kapcso­latok megmásíthatatlan törvé­nyévé váljék. E célt szolgálná a nemzetközi kapcsolatokban erőszak alkalmazásáról való le­mondásra vonatkozó világszer­ződés megkötése. A Szovjetunió és az R3ZK az igazságos és tartós közel-keleti politikai rendezés híve, állapít­ja meg a nyilatkozat. Úgy vé­lik, hogy a genfi békekonferen­cia munkájának felújítása va­lamennyi érdekelt fél, tehát a Palesztinai Felszabadító Szerve­zet részvételével is. égetően sürgős. Az SZKP-t és az RKP-t az a szilárd elszántság hatja át, hogy a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolida­ritás szellemében, minden egyes testvérpárt egyenjogúságát és önállóságát, a belügyekbe való be nem avatkozást tiszteletben tartva, hozzájárul a kommunis­ta és munkáspártok egységé­nek további szilárdulásához. A két párt vezetői az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáját a konti­nens és az európai kommunista és munkásmozgalom életének fontos eseményeként jellemez­ték. A szovjet és a román fél tel­jes megelégedését fejezte ki a látogatás eredményeivel, álla­pítja meg a nyilatkozat. A VSZK-NAK JOG A VAN AZ ENSZ TAGSÁGRA A külügyminisztérium nyilatkozata Hanoi — A Vietnami Szocia­lista Köztársaság külügymi­nisztériuma Hanoiban közzé­tett nyilatkozatában elítélte az ország ENSZ-felvételét meg­akadályozó, a Biztonsági Ta­nácsban a közelmúltban alkal­mazott amerikai vétót. Az Egyesült Államok kormá­nya — hangsúlyozta a nyilat­kozat — ismét félreérthetetle­nül bizonyította a vietnami néppel szembeni ellenséges magatartását. Ez az eljárás tel­jes mértékben szembenáll az ENSZ Alapományának szelle­mével és betűjével. „Mint független orszignak, a Vietnami Szocialista Köztársa­ságnak joga van arra, hogy az ENSZ tagja legyen. A vietnami kormány továbbra is minden tőle telhetőt megtesz, hogy hozzájáruljon a béke, a bizton­ság és a társadalmi haladás ügyéhez“ — hangsúlyozta vé­gezetül a nyilatkozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom