Új Szó, 1976. november (29. évfolyam, 260-285. szám)

1976-11-17 / 274. szám, szerda

A kommunistők kezdeményezése A szaratovi mozgalom követői © A politikai munka ás a pártos aktivitás A textilgépeket gyártó nyit- rai Elitex vállalat alig tízéves múltra tekint vissza. E rövid idő mégis elegendő volt arra, hogy a pártépítéssel párhuza­mosan lépésről lépésre lokoz­zák a gyártásfejlesztést, ered­ményesen ültessék át az életbe a XV. kongresszus és a CSKP KB legutóbbi, a gépipar tovább­fejlesztését célzó határozatait. — Jóformán még javában folyt a szerelőcsarnokok épí­tése — emlékezik Ján Mcchút elvtárs, a pártbizottság tagja, egyben a szerkezetgyártó rész­leg vezetőmérnöke — amikor hét évvel ezelőtt a csehszlo­vák B 200-as típusú kötő- és fo­nógép alkatrészeinek gyártásá­hoz hozzákezdtünk. Bár héza­gos szakértelemmel, de annál lelkesebben folyt minden sza­kaszon a munka. Alnpszerveze- teink kommunistái, hogy szak­mai téren is jó példát mutas­sanak, a vállalaton belül szer­vezett tanfolyamok keretében egészítették ki eddigi ismere­teiket. Hogy mi lelt az ered­mény? A fiatal. lelkes törzsgárda szilárd munkűskolleküvává kn- vácsolódolt, és ma ott tartunk, hogy a nálunk kifejlesztett tex­tilgyártó gépek az igényes nemzetközi piacokon is állják a versenyt. Nem is szólva arról, hogy hazai textilgyárainkban éppen a mi gépeink jelentős mértékben segítették a műsza­ki fejlesztést és a termelés kor­szerűsítését. — Természetesen — vette át a szót Ján Kováč elvtárs, a minő­ségellenőrző osztály vezetője — sok munkát kellett elvégez­nünk, míg végre elindulhattunk a holtpontról. Azzal tisztában voltunk, hogy zömmel fiatal dolgozóinknak jő viszonya van a gyárhoz, mert kínálkozó munka- és érvényesülési lehető­séget biztosított számunkra. Ezért a szerszámgépekhez és a gyártandó textilgépekhez való viszonyuk kiépítésére, megszi­lárdítására vettük a fő irányt. Fáradozásunk komoly eredmé­nyeket hozott. A dolgozóink keze alól kikerülő gyártmánya­ink minőségére egyre kevesebb volt a panasz. És ma? A leg­főbb ágazatokban 43 an bene­veztek a szaratovi mozgalom­ba, személyesen is felelősséget vállalva a végtermékek minősé­géért. — Milyen szerepe volt ebben a munkaversenynek? — Csak hangsúly ozhafBm, hogy a munka verseny fontos politikai megnyilvánulást, tár­sadalmi mozgalmat indított el a vállalatban. Nem túlzás állí­tanom, hogy a versenyben va­ló aktív részvétel kifejezi dol­gozóinknak a szocializmus irán­ti tudatos elkötelezettségét. Az az üzemrészleg, amelynek kere­tében dolgozóink munkájukat végzik, és alkotó kezdeménye­zésüket kifejtik, egyúttal társa­dalmi szervezet is, legyen az műhely, vagy nagyobb mun­kaközösség. Ezekben a szerve­zeti egységekben alakul, fejlő­dik az elvtársi, munkatársi vi­szony, erősödik a szőkébb és tágabb közösségért, az egy­másért érzett felelősségtudat, az üzemhezkötöttség, a ragasz­kodás érzése. Itt formálódik az üzemi demokrácia, a kőzügyek iránt megnyilvánuló mind na­gyobb érdeklődés, és növekszik az aktivitás mind a párt-, mind pedig a vállalati életben. En­nek a légkörnek a kialakítása pártalapszervezeteink javuló munkáját, kommunistáink elv­hű magatartását dicséri. így lehetne talán a legjelleg­zetesebben ecsetelni azt a lég­kört, amelyben megtartották októberi taggyűlésük tanácsko­zását a Nové Mesto nad Vá- hom-i Slrojstav kommunistái. Miután a pártcsoportok előzete­sen alaposan megvitatták a taggyűlés napirendi pontjait, Štefan Kováčik elvtárs, az üze­mi pártalapszervezet elnöke rö­vid beszámolójában is sokat- mondóan értékelte az alapszer­vezet és az üzem tevékenysé­gét. A Strojstov kommunistái igen felelősségteljes küldetés­nek tesznek eleget, hiszen köz­1976 XI. 17. 6. ötéves terv beruházási prog­ramjának teljesítésében. Arról a területről van szó, amely ki­elégíti a lakosság mindennapi szükségleteit. így például an­nak ellenére, hogy előrehala­dást értünk el a lakásproblé­ma megoldásában, nem lehe­tünk elégedettek az új laká­sok minőségével, sem pedig a lakótelepek járulékos ellátott­ságának színvonalával. A köz­vélemény Jogosan bírálja a já­rulékos építkezések tervének nem teljesítését. Az 5. ötéves tervidőszakban Szlovákiában az erre a célra előirányzott összegnek csak 76,8 százalékát merítettük ki. A nemzeti bi­zottságok e probléma megoldá­sára irányítják a Z-akciót. Az elmúlt ötéves időszakban a Z- akcló keretében 266 óvoda épült csaknem 12 000 gyermek számára, ami Szlovákiában az átadott óvodák 32 százalékát jelenti. Továbbá 71 alapiskola épült fel, összesen több mint 86 000 négyzetméter területű kereskedelmi létesítmények, 386 népművelési intézmény, 364 művelődési otthon. Ha nem épültek volna fel ezek a léte­sítmények a Z akcióban, a já­rulékos ellátottság területén még nagyobb lenne a lemara­dás. A járulékos épületekre elő­irányzott összeg a 6. ötéves tervidőszakban gyorsabban nö­vekszik, mint a komplex lakás­építésre előirányzott összeg. A komplex lakásépítésre elő­irányzott, a nemzeti bizottsá­gok által befolyásolt összegből 15 milliárd koronát, vagyis az összeg 37 százalékát fordítják a járulékos létesítményekre. A CSKP XV. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy ezek az eszközök nem maradhatnak ki­használatlanul. A nemzeti bizottságok gaz­dasági tevékenységének többi szakaszán is mennyiségileg és minőségileg igényesebb felada­tokat kell megoldani a követ­kező időszakban. Ügy, mint az egész népgazdaságban, ezen a területen is kulcsfontosságú kérdés a hatékonyság fokozása. A XV. kongresszus rámutatott a hatékonyság fokozásának út­jára. A nemzeti bizottságoknak tehát olyan politikai-szervezési intézkedéseket kell foganatosí­taniuk, amelyek elősegítik a munkatermelékenység növeke­dését, a nyersanyagokkal, tü­zelőanyaggal és energiával va­ló takarékosságot, valamint a gazdaság irányítása és terve­zése színvonalának emelését. A nemzeti bizottságok terv­szerű munkája elmélyítésének jelentős eszközei a Nemzeti Front választási programjai. Ezek konkrétan lebontják a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határoza­tait az egyes községek, járá­sok és kerületek feltételeire. A Nemzeti Front váftisztási prog­ramjai az elmúlt megbízatási időszakban a nemzeti bizottsá­gok, a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok szer­vei jó politikai, szervező és ne­velő munkáját példázták. A nemzeti bizottságok előtt álló új feladatok közül csak a legfontosabbakat említettük meg. Az előttünk álló időszak feladatainak igényessége meg­követeli, hogy állandóan javít­suk a politikai-nevelő munkát a társadalmi-politikai és gaz­dasági területen. A rendelke­zésünkre álló eszközök, mód­szerek és formák választéka valóban gazdag. A nemzeti bizottságok előtt jelentős, minőségi szempontból sokkal igényesebb időszak áll. Funkcionáriusaitól és képvise­lőitől függ. hogy ezt az idősza­kot tettre kész irányító és szer­vező munka jellemezze. A fel­adatok teljesítését és a fejlett szocialista társadalom további építésében kitűzött célok meg­valósítását a politikai tömeg­munka fejlesztése feltételezi, amely révén az állampolgáro­kat megnyerjük a pártpolitika megvalósítására. társasági viszonylatban ők ja­vítják a nagyberuházásokon dolgozó építőipari gépeket. Ezen a taggyűlésen sem volt közömbös számukra, milyen határidőn belül végzik el a ter­vezett főjavításokat. — Mestereink és dolgozóink pártos elkötelezeftségériek kö szönhető — állapította meg a beszámoló — hogy záros határ­időre elkészülünk a főjavítások­kal annak ellenére, hogy a 138-as Tatra, valamint a T 180- as és T 200-as teherszállító gépkocsikhoz a koprivnicei Tat­ra üzemtől, a pierovi és a tú­róéi gépgyártól rendszertelenül kapjuk a szükséges pótalkat­részeket ... A vitában aztán kitűnt, hogy mi mindent tettek a kommunisták e rend­ellenességek következményének elhárításáért. Ľudovít Haruštiak mérnök, a KRB vezetője példá­ul így foglalta össze a lénye­get. — Meg kellett kezdenünk az alkatrészek gyártását és felújí­tását. Ezáltal a ráfordítási költ­ségek ugyan jelentősen meg­növekedtek, de a főjavítások idejekorán történő befejezésé­vel, a gépek munkábaállításá- val a társadalomnak sokszoro­san visszatérítettük a többlet­kiadásokat. Javítókapacitásun­kat — hála a kommunisták kezdeményezésének és dolgo­zóink megértésének a lehető­ség határáig bővítettük. Ez bár többletmunkával jár, mégsem tudjuk teljes mértékben kifizet­ni érte a megérdemelt bére­ket. Ezért lavaslom, mielőtt el­készülne az új, korszerű üzem, térjünk át mielőbb a műszaki fejlesztésre. Indokolt ez annál is inkább, mivel a tervidőszak­ban, évközönként legalább 15 millió koronával kell emelnünk a főjavítások értékét. — Nagyon üdvös — emelke­dett szólásra Michal Slávik e\v- társ, a kiszerelési részleg veze­tője —, hogy üzemi pártalap- szervezetünk kommunistái azon­kívül, hogy élén lámák a kez­deményezésnek, a munkaver­senynek, hasznos gazdasági propagandamunkát végeznek. Ennek következtében természe­tes, hogy nálunk a munkaver­seny — tartalmát illetően — több az átlagon felüli munka­végzésnél. Fogalomkörébe tar­tozik a korszerű szakismeretek elsajátítása, a szocialista em­beri kapcsolatok tudatos fej­lesztésére irányuló törekvés és tevékenység Is. Ezen belül is nagy jelentőségű a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás. Kiemelkedő munkasikerek elérésére elsősorban azok az egyének és kollektívák képe­sek, akiket ill. amelyeket kör­nyezetük is segít, különöskép­pen a bonyolultabb feladatok megoldásában. Javaslom, hogy ezután még jobban erősítsük a versenymozgalom emberi vo­natkozásait is. Mert soha nem hagyható figyelmen kívül a dolgozóknak az az igénye, hogy közvetlenül is érezni, ta­pasztalni akarják erőfeszítéseik hatását, eredményeit az egész közösség, az üzem fejlődésére A párt politikai munkája és a kommunisták aktivitása ösz- szefüggő fogalmak együttesen biztosítják gazdaságpolitikai céljaink elérését. SZOMBATH AMBRUS A munkaverseny eredménye Vörös vándorzászlót kapott a vállalati vezérigazgatóságtól a seredi (szered!) pékiizem. Szlová­kia 13 hasonló Üzeme közül az első helyen végeztek a szocialis­ta munkaversenyben. A bruttó termelés tervét 140,1 százalékra, az árutermelés tervét 136,7 száza­lékra, a munkatermelékenység ter­vét 158 százalékra teljesftették. Az üzem dolgozói a munka- és életkürnyezet szépítése terén tár­sadalmi munkában 55U0 óra le­dolgozását vállalták az év ele­jén. eddig inár 6700 órát dolgoz­tak. Ez a szép munkasiker fő­ként az üzemben dolgozó, 15 szo­cialista munkabrigád tagjainak köszönhető. FODOR RUDOLF Forrásművek, dokumentumok Rohanó világunkban, az információáradás viszonyai között szinte lehetetlen figyelemmel kísérni és számon tartani, hogy egy-egy témáról hol, mikor, milyen publikáció jelenik meg. A tematikus kiadványok, az elszórtan megjelent publikáció­kat csokorba szedő gyűjtemények azért hasznosak, mert meg­könnyítik a tájékozódást, és elfelejtett forrásmüveket, doku­mentumokat tesznek élővé, elevenné, hozzáférhetővé. A Pravda Könyvkiadó a napokban három gyűjtemény jellegű kiadványt, fontos alapanyagot jelentetett meg. A KOMMUNISTA ÉS MUNKÄSPÄRTOK NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSAINAK DOKUMENTUMAI Ismeretes, hogy a világ kom­munista és munkáspártjainak képviselői eddig háromszor ta­lálkoztak. Mind a három alka­lommal Moszkvában. A kommu­nista és munkáspártok nemzet­közi tanácskozásának dokumen­tumai c. kiadvány összegyűjtve tartalmazza mindazt a fontos alapanyagot, közleményt, ál­lásfoglalást és felhívást, ame­lyet az említett tanácskozások résztvevői 1957-ben, 1960-ban és 1969-ben Moszkvában elfogad­tak. Megtalálható a gyűjtemény­ben az 1957-es Békekiáltvány, az 1960-as tanácskozáson elfo­gadott Az imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi sza­kaszban, s a kommunista és munkáspártok, az összes anti- imperialista erők akcióegysé­ge, a Vlagyimir lljics Lenin születésének századik évfordu­lófáról és a Felhívás a béke védelmére című dokumentum, valamint Leonyid Brezsnyevnek és Gustáv Husáknak a tanács­kozáson elmondott beszéde. Az 1963-es tanácskozáson el­fogadott fő dokumentum egye­bek között kiemelte: „a kom­munista mozgalom a modern társadalom elválaszthatatlan része és legaktívabb ereje.“ Egyben elmondja, hogy a mar­xizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus iránti hű­ség saját népünk érdekeinek, a szocializmus közös ügyének ön­zetlen és odaadó szolgálata el­engedhetetlen feltét ’e annak, hogy a kommunista és mun­káspártok egységakciói haté­konyak legyenek, és helyes irányba hassanak. A kötetben közölt anyag kö­vetkeztetései ma is helytálló, időszerű. Tulajdonképpen irányvonal, harcunk formáinak és módszereinek a meghatáro­zója. TÉNYEK ÉS DOKUMENTUMOK TANÚSÄGTÉTELE Lassan tíz éve, hogy Cseh­szlovákiában megindult a szo­cialista társadalom bomlasztá- sa, a széles körben, tudatosan, rafináltan előkészített csendes ellenforradalom. A zavaros né­zetek hatástalanítása, a politi­kai és társadalma élet konszo­lidálása szívós küzdelmet igé­nyelt. A Tények és dokumen­tumok tanúságtétele című gyűj­temény azt mondja el, mi tör­tént Csehszlovákiában a vál­ságos években, milyen erő el­len vívtunk csatát, és arattunk győzelmet. A közel hatszáz oldalas kö­tet három fejezetre oszlik. A Dokumentumok című rész a CSKP-nak az 1968—69-es idő­szakkal kapcsolatos állásfogla­lását, határozatait, valamint Leonyid Brezsnyevnek, Gustáv Húsúknak és Jozef Lenárt nak a témával kapcsolatos beszé­deit, vita felszólalásait tartal­mazza. A Tanúsági ételek című rész azokat az interjúkat köz­li, amelyeket az ellenforradal­mi kísérlet eseményeiről a központi pártlapoknak adott Vasit Biľak, Alois Indra, Old­rich Svestka, Jan Fojtík, Ján Janik, Miroslav Hruškovič és Michal Scibolčik. A Tények és az igazság című fejezet az úgy­nevezett vysočanyi kongresszus és a bratislavai városi pártbi­zottság 15. plénuma lefolyásá­nak, valamint a brnói jobbolda­li opportunista központ kiala­kulásának a leírását és azokat az elemzéseket tartalmazza, amelyek a Pravda 1968-as szá­mairól, a szlovákiai rádiónak, valamint más központi szervek­nek és intézményeknek 1968— 69-es szerepéről és tevékenysé­géről készültek, és amelyeket az illetékes pártszervek a vál­ságos időszak kritikai értékelé­seként hagytak jóvá. A Pravdában, a Rudé právo- ban és a Tribunában az 1969 és az 1971 közötti időszakban megjelent (most kötetbe gyűj­tött) anyag — Vasil Bejdának, a kötethez Irt bevezető sza­vaival: — „azoknak az elvtár­saknak a kiállását dokumen­tálja, akik a válságos időben is elvhűen harcoltak a hazai tár­sadalmi viszonyok megváltoz­tatására irányuló kísérletek el­len. ... Az 1968—69-es cseh­szlovákiai válságos időszak elemzése és a belőle fakadó tanulságok (az itt közzétett írások szerves részel ezeknek az elemzéseknek és tanulságok­nak f tartós történelmi értékkel bírnak az egész nemzetközi kommunista mozgalom szem­pontjából. Alátámasztják azt a tényt, hogy az idevágó elemzé­sek és tanulságok egy olyan osztályküzdelemmel függnek össze, amely a háború utáni időszakban a legádázabb ösz- szecsapások egyike volt egyfe­lől a szocialista világ, másfe­lől a hazai f csehszlovákiai) és a nemzetközi reakció egyesült erői között.44 A kötet bemutat­ja, hogyan viselkedtek Cseh­szlovákiában 1968-ban és 1969 elején a nemzetközi imperializ­mus által támogatott revizío- nisták, jobboldali opportunis­ták, szocialistaellenes erők, és hogyan juttatták mély válság­ba, a nyílt ellenforradalom szélére az országot. A világos koncepciót kifejező, fontos gyűjteményt Eugen Hanisko állította össze, és írta a kötet tartalmas zárszavát. AZ EURÓPAI BÉKÉÉRT. EGYÜTTMÜKÖDÉSÉRT, BIZTONSÁGÉRT ÉS TÁRSADALMI HALADÁSÉRT Berlinben ez év június 29- én és 30-án ülésezett az európai kommunista és munkáspártok konferenciája. Az európai kom­munisták találkozója nagy visszhangra talált a többi földrész testvérpártjai köré­ben is. Sok Európán kívüli kommunista párt vezetőjének értékelése szerint a berlini konferencia jelentősége túlnő Európán. Kifejezték azt is, hogy az európai kommunista mozgalom összeforrottságának demonstrálása „aktivizálja a béke, a demokrácia és a társa­dalmi haladás erőit az egész világon", valamint elősegíti az egész kommunista mozgalom egységének megszilárdítását. Akik a kudarcot jósolták, ké­sőbb kénytelenek voltak elis­merni, hogy tévedtek. A berli­ni konferencia teljes egyetér­tést fejezett ki a jelenkor leg­nagyobb kérdéseiben, és egy­értelműen tükrözte az európai kommunista és munkáspártok törekvését, hogy a közös célo­kért folyó harcban még követ­kezetesebben és egységesebben cselekedjenek Marx, Engels és Lenin eszméi alapján. Az európai békéért, együtt­működésért, biztonságért és társadalmi haladásért címmel megjelent kiadvány közli az európai kommunista és mun­káspártok konferenciájának do­kumentumát, Leonyid Brezs­nyevnek és Gustáv Husáknak a konferencián elmondott beszé­dét, valamint az SZKP KB Po­litikai Bizottságának és a CSKP KB Elnökségének a kon­ferencia eredményéről szóló közleményét. Elismerésre méltó, hogy a Pravda Könyvkiadó a politikai munkához nélkülözhetetlen for­rásműveket. dokumentumokat összegyűjtve magyarul is az ol­vasók kezébe adja. Dicsérendő az is, hogy az említett kiad­ványok viszonylag magas pél­dányszámban jelentek meg. BALÁZS BELA

Next

/
Oldalképek
Tartalom