Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-13 / 244. szám, szerda
Három falu: közös irányítás JUBILEUM JEGYÉBEN # KOMMUNISTÁK KÖSZÖNTÉSE A szádellől völgy gazdag növényvilágával, festői szépségével nemcsak a botanikusok, hanem a pihenni vágyó turisták körében is egyre közkedveltebb. A völgy „bejáratánál“ apró falu terül el: Szádellő alig 200-an lakják. Tőle két kilométernyire van Tldvarnoki hat kilométerre pedig Méhészke. A település nevének végén találó a kicsinyítő képző, hiszen lakosainnk száma a százat sem éri el. Tizenkét évvel ezelőtt nemcsak a három falu szövetkezete egyesült, hanem a nemzeti bizottság vonalán is közös lett az irányítás. A lakosok össz- létszáma így is csak 750 körül mozog. Udvarnokiban van a három falu központja. A hnb épületéhen Ünneplőbe öltözött felnőtteket, pionírokat találok. Pártunk megalakulása 55. évfordulójának alkalmából a helyi pártszervezet és az újbód- vai társult szövetkezet közös ünnepséget szervezett a polgári ügyek testületének közreműködésével. A szövetkezet két 50 éves assszonyát: Páll Dezsőnél és Páll Miklósnét, valamint a pártszervezet idős, érdemes tagjait: Jifina Hankovát, Soltész Miklóst, Haczel Pált, Ján Laurot és Lukács Jánost köszöntötték a pionírok és a munkatársak. — A választási előkészületek szerves részét képezi ez az ünnepség — mondotta Schneider János titkár. — Agitációs központunk munkájában a választási program ismertetése és a képviselők bemutatása mellett nagy súlyt helyez a munkásmozgalmi hagyományok ápolására, a CSKP történetének ismertetésére. E téren sok segítséget kapunk az idős, tapasztalt elvtársaktól. A választások kapcsán szóba kerülnek az eredmények, tervek. Varga Miklós már nyugdíjas, de ő tölti be a hnb elnöki tisztét is. — Mit csináltunk az eltelt öt év alatt? Habár nem soknak tűnik, a mi viszonyainkhoz képest eleget, elvégeztük mindazt, amit célul tűztünk ki magunk elé. Itt kell megjegyeznem, hogy mi nem vagyunk úgynevezett fejlődő .község, nincsenek nagy beruházásaink. Meglevő eszközeinket kell fenntartanunk, felújítanunk. Szádellőben átalakítottuk az iskolát, Udvarnokiban óvodát építettünk. A járdák építése még folyamatban van. — írja be azt is — szól közbe egy fiatal tanítónő —, hogy amikor javítani, építeni kell, Miklós bácsi az első, aki megmarkolja a szerszám nyelét és dolgozik keményen. Miért nem számítanak a távlati tervekben a további fejlesztésre? Sokan elmennek innen. Szádellőn talán még inkább megmaradnak az emberek, főleg a mezőgazdaságban dolgoznak, de Udvarnoki- ból a fiatalok többnyire az iparban helyezkednek el: a tornai cementgyárban, a Kelet-szlovákiai Vasműben. Ebből adódik másik gondjuk: az iskola kérdése. A jövő évben az egy—öt-osztályos szádellői iskolában összesen csak hat gyerekre számíthatnak, ami kevés az osztály fenntartásához. A központban, a tornai magyar iskolában viszont kevés a hely. Egyelőre keresik a megoldást. Búcsúzáskor, kézfogás közben mondta Miklós bácsi: — így van ez nálunk, látja, hiszen a három falu is csak egy kis falu. MALINÁK ISTVÁN A nemzetközi kommunista mozgalom A FELVILÁGOSÍTÁS eszközei Fellendült a politikai tömegmunka £ Az agitációs központok Morvay Károly elvtársat munka közben kerestem fel. A Komárnói Járási Népművelési Központ igazgatójánál az iránt érdeklődtem, hogyan szeretnének hozzájárulni a választási előkészületek és a választások lebonyolításának sikeréhez a járási népművelési központ dolgozói. Megtudtam, hogy a választási előkészületeket ebben az intézményben már kora ta- vasszal elkezdték. — Két alkalommal rendeztünk 3—3 napos iskolázást az agitációs központok vezetői, illetve a kulturális intézmények vezetői számára. A napirenden a politikai tömegmunka megszervezésének a kérdése szerepelt. A további hónapok, hetek folyamán egyre többször találkoztunk agitátorokkal, népművelőkkel, akiket rövid tartamú iskolásokon láttunk el újabb módszertani utasításokkal, anyagokkal. Külön figyelmet szenteltünk a szemléltető agitáció és a rádiós-körök tevékenységének. Közösen megvitatjuk a felmerülő problémákat, az új módszerek alkalmazását a politikai tömegmunkában. Ezeket az összejöveteleket úgy készítjük elő, hogy minden Morvay Károly alkalommal tudjunk valami újat, hasznosat nyújtani azoknak, akik a politikai tömegmunka fellendítésén fáradoznak a járásban. Az igazgatótól megtudtam azt is, hogy a választások sikeres előkészítése és lebonyolítása érdekében tíz módszertani segédanyag kiadását vették tervbe a kollektíva tagjai. Ezek közül hét már meg is jelent. Az első szám tartalmazza többek között az agitációs központok fő teendőit a választások előtti időszakban és a választások idején, a párt propagandájának és agitációjának fő irányát a választások előkészítésének időszakában, az agitációs központ mintatervjavaslatát, rövidfilmek, brosúrák jegyzékét, egyéb segédanyagokat és a választási jelszókat. A másik kiadvány a faliújság-szerkesztőknek, a szemléltető agitáció irányítóinak nyújt kitűnő segítséget. A napokban kezdi vándordíját a járási népművelési központ „Vándor“ című dia-újságja, amely a járás egyes községeiben, városaiban képekben ismerteti a járásban elért eredményeket és kitűzött célokat. Az igazgató bízik abban, hogy ez az újság közkedveltté válik. A közeli napokban készül el a járás legjobb dolgozóinak galériája. A szocialista műn- kabrigád címért versenyző kollektíva tagjai a választások tiszteletére újabb kezdeményezéssel léptek elő: minden szakdolgozó négy agitációs központ felett vállalt védnökséget. Hetente látogatnak el egy-egy védnökségi agitációs központba. KOLOZSI ERNŐ ÖSSZEFOGÁSSAL Célok kitűzésekor magától értetődően merül fel a kérdés, vajon kikre számíthatunk gyakorlati megvalósításukban. Elképzeléseink tehát nemcsak attól függően valósak vagy sem, hogy milyenek anyagi feltételeink, hanem attól is, kik vesznek részt a munkában. Ezt azért érdemes figyelembe venni, mert számos helyen — faluhelyen és városban egyaránt — az anyagiak biztosítása nem okoz olyan gondot, mint az emberi segítség hiánya. Ennek olykor objektív okai is lehetnek, például az, hogy némelyik községben kevés a fiatal. Illetve a produktív életkorú lakosság nagy része nem helyben dolgozik. De a legtöbb esetben ennek a kérdésnek a megoldásában az emberek megnyerése a döntő tényező, éppen ezért tűzhetünk ki egyre bátrabb célokat, hiszen a tömegek aktív részvételére joggal számíthatunk, ha közérdekű célok megvalósításáról van szó. Az összefogásnak a közös érdek az alapja. Ha céljainak mielőbbi megvalósítása közvetlenül vagy közvetve mindenkinek érdeke. A legutóbbi választási programok . általános teljesítése, számos tekintetben történő túlteljesítése is mindenekelőtt ezzel magyarázható. Az új választási programok is elsősorban ezért vonzóak. Erről a képviselőjelöltek bemutatkozásán, a nyilvános gyűléseken már eddig is meggyőződhettünk. A képviselőjelöltek nem véletlenül mindenekelőtt arról tájékoztatják a választókat, mit értünk el az elmúlt öt év alatt, és milyen feladatok várnak az egyes községekre és városokra az elkövetkező időszakban. Erről beszélt a választókkal való találkozáson Erős Vendel, a Nemzetek Kamarájának képviselője és egyben képviselőjelöltje a komáromi járásban, erről esett szó a Kostolná pri Dunaji-i (egyházfai), a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), a Veľký Krtíš-l fnagykürtösi) választók és képviselőjelöltek találkozásán. A Nemzeti Front a kommunista párttal az élen tűzi ki programját, így a kommunisták számára természetes követelmény, hogy a nép, az egész társadalom céljai valóra váljanak. Ezért vállalnak döntő szerepet a feladatok teljesítésében. A párt mindig is hangsúlyozta, hogy tagjai nem saját maguknak harcolnak az újabb és újabb vívmányokért, hanem az egész társadalom javára dolgoznak. Ugyanakkor azt is mindig kiemelte a párt, hogy politikájának megvalósításában mindenkinek a hozzájárulására számít. A párttagok és a pártonkívüliek összefogása, a párt és a nép egységének szilárdítása állandó követelmény. Ez a magyarázata minden eddigi sikerünknek, s ez a záloga annak, hogy céljaink ezután is megvalósulnak. Ma örömmel nyugtázhatjuk, hogy a párttagok túlnyomó többsége példát mutat a konkrét feladatok megvalósításában, s a pártonkívüliek is derekasan kiveszik részüket céljaink valóra váltásából. A közös program, az összefogás fokozza erőnket. A képviselőjelöltek — párttagok és pártonkívüliek — ennek tudatában vállalják azt a többletmunkát, ami az elkövetkező években rájuk vár. Tudják, hogy bár merészek elképzeléseink, a közös érdek mindenkit valóra váltásukra serkent. FÜLÖP IMRE H elsinki után Berlin is megerősítette, hogy napjainkban a kommunista és munkásmozgalom már nemcsak a politikai eseményeket határozza meg döntő módon, hanem korunkat is formálj«, alakítja. A kommunista és munkáspártokból álló nemzetközi kommunista mozgalom, a munkásosztály új típusú forradalmi pártjai, élcsapatai, a munkásosztállyal, a dolgozó tömegekkel összefogva vezetik a proletariátus harcát korunk arculatának az átalakításáért: a kapitalista társadalmak felszámolásáért, a proletárdiktatúra megteremtéséért, a szocialista és kommunista társadalom felépítéséért. Oj típusú munkáspárt elsőként a cári Oroszországban jött létre 1903-ban. Erejét, élet- képességét, korformáló befolyását az bizonyítja a legjobban, hogy 1917-ben vezetésével győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az új fípusú kommunista és munkáspártok szervezése, alakítása világszerte a bolsevik párt példája nyomán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására indult meg. A pártépítés lenini elveit követő kommunista és munkáspártok a marxizmus—leninizmus alapján a szocialista forradalom békés úton vagy fegyveres felkelés útján történő megvalósítását tűzték maguk elé. A célt a világ egyhatodán elérték, a világ többi részén ostromolják. Az említett pártok fejlődését, gyarapodását jól szemlélteti az is, hogy míg 1918-ban mindössze 10, 1921-ben 34, 1928-ban 46, 1935-ben 61, 1957-ben 75, 1961- ben 87 országban tevékenykedett, jelenleg már több mint 90 országban levékenykedik kommunista és munkáspárt több mint 50 millió taggal. Az európai kommunista és munkáspártok Berlinben ez év júniusában megtartott konferenciájának Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért címmel elfogadott dokumentuma már így fogalmazhatott: „A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc fontos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon ... a találkozójukon kitűzött célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek, és fontos hozzájárulás a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen“ Korunk formálójáról a napokban átfogó jellegű, hézagpótló kiadvány jelent meg. A nemzetközi kommunista mozgalom című kötet az 1974- ben oroszul megjelent mű második és bővített magyar nyelvű kiadása. A közép- és felsőfokú pártoktatás résztvevőinek, a propagandistáknak, a főiskolai tanároknak és hallgatóknak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a felszabadító mozgalom kérdései iránt érdeklődő olvasóknak szánt kiadvány tíz fejezetre oszlik, és a kommunista és munkáspártok tevékenységének néhány alapvető kérdését elemzi. Képet ad a kommunista mozgalomnak a világ forradalmi fejlődésében, az imperializmus elleni harcban betöltött élcsapatszerepéről, a forradalmi folyamat alkotórészeiről. Sokrétűen tárgyalja a szocialista forradalom kérdéseit, a kommunista és munkáspártoknak a munkásosztály egységéért, a monopólium- és imperialistaellenes világfront megteremtéséért és megszilárdításáért folytatott küzdelmét, kitér a kommunisták politikai tömegmunkájának a formáira és módszereire, részletesen elemzi a jobboldali és a „baloldali“ opportunizmus ismertetőjegyeit, a kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvein alapuló egységéért és összeforrottságáért vívott harc időszerű kérdéseit, a nacionalizmus és a szovjetelle- nesség elleni harc szükségességét, és számos más, a nemzetközi kommunista mozgalmat jellemző kérdést, feladatot. A nacionalizmus a kommunista mozgalomban és A nacionalizmus és a szovjetellenesség elleni harc szükségessége című fejezetben kifejti, a kommunista mozgalomban jelentkező nacionalizmusnak az a lényege, hogy a nemzeti tényezőt fölnagyítják az általános osztály- és nemzetközi tényező rovására. Képviselői letérnek a forradalmi mozgalom valamennyi osztagának, elsősorban a szocialista országokkal történő együttműködésnek és akció- egységnek útjáról. A nacionalizmus ott jelentkezik, ahol az illető pártok vagy egyének eltérnek az osztályharc és a szocialista forradalom törvényszerűségétől: a proletár nemzetköziség elvétől. Jellemzője az is, hogy szinte elválaszthatatlan az opportunizmustól és a revizionizmustól. A nem szocialista országok kommunista pártjaiban a nacionalizmus legjellemzőbb megnyilvánulása az, hogy a nemzeti feladatokat szembeállítják az internacionalista feladatokkal, kitérnek az internacionalista kötelezettségek teljesítése elől, elkülönülnek a közös mozgalomtól, elhárítják az akcióegységet, a politikai együttműködést a testvérpártokkal. A nacionalizmus mindkét esetben gyakran a szovjetellenesség alakjában jelentkezik. Napjainkban a burzsoá ideológusok és politikusok a kommunista mozgalomban a nemzeti érdekeket a nemzetközi érdekekkel szembeállító jobboldali és „baloldali“ opportunistákat tekintik a legjobb szövetségesnek, a szocialista tábor és a marxizmus—leninizmus ellen irányuló aknamunkájukban is elsősorban rájuk számítanak, közvetve is, közvetlenül is az ő segítségüket ve* szik leggyakrabban igénybe. A szocializmus új „modelljét“ vagy a „nemzeti kommuniz* must“ hirdetők így — akár tu* datosan, akár nem — a búr* zsoázia szekértolói. A szerzők az említett negatív jelenségből azt a következtetést vonják le, hogy a nacionalizmus ellen állandó és meg nem alkuvó harcot kell folytat* ni. A kérdéssel kapcsolatban Lenint idézik, aki így írt: „Az öntudatos munkások harcolnak mindenféle nemzeti elnyomás és mindenféle nemzeti kiváltság ellen, de nem korlátozzák erre harcukat. Harcolnak minden, még a legkifinomultabb nacionalizmus ellen is, s nemcsak amellett szállnak síkra, hogy valamennyi nemzetiség munkásai egyesüljenek, hanem amellett is, hogy egybeolvadjanak a reakció és mindenféle burzsoá nacionalizmus elleni harcban." Az internacionalizmusra nevelés célját a szerzők abban látják, hogy a dolgozók megértsék: „... szerves kapcsolat áll fenn küzdelmük nemzeti és nemzetközi feladatai között" A kötetnek Az SZKP következetes internacionalizmusa című fejezete a Szovjetunió Kommunista Pártjának útját, politikáját jellemzi. E fejezetben az domborodik ki, hogy az SZKP — Lenin útmutatásának megfelelően — fennállásának kezdetétől a kommunista mozgalom szerves része. Egész tevékenységének jellegzetes vonása, hogy a mozgalom egyik osztagaként következetesen teljesíti forradalmi kötelességét. A testvérpártokkal együtt nagy munkát végzett a nemzetközi kommunista mozgalom egységes eszmei-politikai platformjának a kidolgozása érdekében is, és építően hozzájárult a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásainak a munkájához. A nemzetközi kommunista mozgalom című kötet az SZKP XXV. kongresszusán született következtetések ismertetésével zárul. Fontos jellemzője, hogy nemcsak ösz- szegez, hanem meghatározza azt a stratégiát és taktikát is, amelyet a kommunisták céljaik eléréséért a jelen időszakban követnek, illetve alkalmaznak. Kissé tankönyv is, forráskiadvány is. A sok ismeretet nyújtó, mindenki által haszonnal forgatható művet szerzői kollektíva írta, Gallyas Ferenc fordította, és a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. BALÁZS BÉLA 1976. X. 13. * KÖNYV KORUNK FORMÁLÓJÁRÓL