Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-08 / 240. szám, péntek

Prága építése fontos pofitiai és gazdasági feladat /Folytatás az 1. oldalról) adutokkal foglalkozott, amelye­ket a csehszlovák főváros fej­lesztése terén a jövő időszakra tűztünk ki. A hatodik ötéves tervidőszakban — mondotta — Prága értésére legalább 60— 62 milliárd koronát fordítunk. Ez 50 százalékkal több, mintáz ötödik ötéves tervidőszakban ráfordított összeg. Prágában a tervek szerint legalább 58 00D új lakás énül. A nárt- és az állami szervek irányelvében mér7 ezt a számot sem ielölték meg felső határnak. A tervek kiemelik az építés teljes, át­fogó jellegét, tehát a követ­kező öt évre a megfelelő járu­lékos beruházások végrehajtá­sát is előirányozzák. A fenti számból Prága negyedik város- kerületében a tervek szerint mintegy 30 000 lakás épül; a város déli része, amely eh­hez a választókörzethez tarto­zik. a hatodik ötéves tervidő­szakban hazánk legnagyobb lakásépítési helye lesz. A mos­tani ötéves időszakban a fővá­rosban 13 kilométer hosszú földalatti vasút épül. ezenkívül további szakaszok építését is megkezdik. A déli város lesz az első olyan prágai lakótelep, amelyet 1980-ban a város köz­pontjával földalatti vasút fog összekötni. Hatalmas feladatok várnak ránk az úthálózat átépítése és a mélyépítési munkák terén. Ha csökkentettük is a lemaradást ezen a területen, akkor is sok a tennivaló a mostani ötéves tervidőszakban annak érdeké­ben, hogy a mélyépítési mun­kálatokat ne csak az 1980 előtt átadásra kerülő beruházások­hoz, hanem az 1980 után meg­kezdendő beruházásokhoz is elvégezzük. Hatalmas hőerőművek építé­sét tervezzük. A hatodik ötéves tervidőszakban megpróbáljuk elérni, hogv Prágában — tekin­tettel a környezetvédelem pa­rancsoló követelményeire — a nemes tüzelőanyagok haszná­latának aránya meghaladja azt a mértéket, amelyet a főváros választási programjavaslata elő­irányoz. További egészségügyi létesítményeket, sok üzle­tet fogunk építeni, folytatjuk a prágai vasúti csomópont áté­pítését. Különösen fontos feladatnak tartjuk kultúránk otthonának, a Nemzeti Színháznak átépítését. A színház rekonstruálása, ami az ebben az ötéves tervidőszak­ban elkezdődik, építőipari dol­gozóink egyik legfontosabb fel­adata. Hiszem, hogy ugyanúgy, Luhomír Strougal elvtárs a választási gyűlésen pionírokkal be­szélget. f ČSTK felvétel) mint annak idején, amikor „A nemzet önmagának“ ielszó je­gyében elődjeink nagv tudás­sal. tapasztalattal és képessé­gekkel felépítették a Nemzeti Színházat, most is hasonló lel­kesedéssel és erőfeszítéssel fognak az építők arra töreked­ni, hogy a cseh kultúra e fon­tos otthonának rekonstruálását minőségi munkával rövid idő alatt elvégezzék. Ebben a választókörzetben nemrég elkezdődött a kong­resszusi palota építése. E lé­tesítmény, amely a prágaiak je­lentős társadalmi és művelődé­si központja lesz, nemcsak a prágai, hanem az országos je­lentőségű politikai, társadalmi és kulturális akcióknak is ott­hont fog adni. Közben a sport és a testne­velés fejlesztéséről sem feled­kezünk meg. Ezen a téren Prá­gában az ötödik ötéves terv­időszakban sokat tettünk, a hatodik ötéves terv időszaká­ban folytatnunk kell ezt a munkát. Strougal elvtárs ezután a prágai lakásépítkezés néhány konkrét feladatáról beszélt. Foglalkozott a lakásépítésben részt vevő szervezetek szerve­zési és tervezési munkájával. Kiemelte annak fontosságát, hogy a járulékos beruházáso­kat idejében elkészítsék. Hang­súlyozta, hogy azok számára, akik új lakásba költöznek a lakótelepen belül meg kell te­remteni minden feltételt szük­ségleteik kielégítéséhez. Merész célokat tűztünk ki a jövő választási időszakra. E célok sokkal igényesebb, szorgalmasabb és gondosabb munkát követelnek még az em­berektől. Prága megérdemli, A fejlődési világkonferencia elé (Folytatás a 3. oldalról) máit, mert ez ellenkezik a ma­gánvállalkozás alapvető érde­keivel. A sürgető problémák megoldásának lehetőségét a ter­melőforrások állami szektorban való összpontosítása kívánja. Bebizonyosodott, hogy a továb­bi fejlődésnek csak két útja le­hetséges: a kapitalista, vagy szocialista út. Minden kísérlet, melynek célja valamiféle har­madik út volt csődöt mondott, minden kialakult új társadalmi rendszer a fejlődő országokban a kapitalista vagy a szocialista társadalmi rend valamely vál­faja lett. A szocialista irányban haladó fejlődő országok sikerei azt mutatják, hogy a szocializ­mus eredményes irányvétel a harmadik világ körülményei között is. A szocialista országokkal folytatott kapcsolatok jelzik azt az utat, amely a fejlődő orszá­gokat a gazdasági és politikai alárendeltség helyzetéből kive­zetheti és új, igazságos nem­zetközi kapcsolatokat teremt­het számukra. A szocialista or­szágokkal való együttműködés a fejlődő országokat két ko­moly veszélytől óvhatja meg: attój. hogy hosszú távú politi­kai és gazdasági érdekeket rö­vid tartamú előnyökért^ felál­dozzanak és attól, hogy elszi­getelődjenek a világ forradalmi mozgalmától, s így gazdasági elszigeteltségbe is kerüljenek. A békeerők világmozgalmá­nak célja az egyetemes béke megőrzése és a világ népeinek mozgósítása az esetleges jövő­beni konfliktusok megelőzésére. Ezért tekinti a béke világmoz­galom egyik legfontosabb fela­datának a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok új rendszerének megteremtését. Az elmaradott­ság mesterséges fenntartása az imperialista monopóliumok ré­széről s ezen keresztül a fejlő­dő népek fokozódó kizsákmá­nyolása mélyíti az ellentéteket és a világbékét veszélyeztető tényezővé válhat. Ezeknek az összefüggéseknek a feltárását a világ népeinek, haladó köz­véleményének mozgósítását szolgálja a ma kezdődő buda­pesti fejlődési világkonferencia. A néptömegek részvétele a há­ború és béke kérdéseinek meg­oldásában ma már jelentős té­nyezője a világ fejlődésének. A nemzetközi békemozgalom azért mozgósítja a tömegeket a fejlő­dő országok problémái megol­dására, mert az egyetemes, igazságos és demokratikus bé­két nem lehet a gyarmatosítás a fajvédő politika és az újgyar­matosítás teljes kiküszöbölése nélkül szavatolni. Ugyanakkor a fejlődő országok függetlensé­gi küzdelmének sikerei jelentős hozzájárulást jelentenek az enyhülés folyamatának megerő­sítéséhez. VILCSEK GÉZA hogy ezeket a feladatokat meg­valósítsuk. A prágaiak — csak­úgy, mint az elmúlt ötéves idő­szakban — a soron következő választási időszakban is bizo­nyára mindent megtesznek a célok valóra váltása érdekében. Ha az egész ország teljesíti fővárosa iránti kötelességét, és ha mindenki, aki tud és akar valamit tenni, erejét és tudá­sát az ügy szolgálatába állít­ja. akkor a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság fővárosa va­lóban felvirágzik történelmi páratlanságában és teljes szép­ségében. Mi képviselőjelöltek biztosítani akarjuk az embere­ket arról, hogy minden erőnk­kel e nagy mű megvalósításán fáradozunk. Beszédében Strougal elvtárs a hatodik ötéves terv fő fel­adataival is foglalkozott. Megállapította, hogy az ötö­dik ötéves tervidőszakhoz ké­pest a hatodikban összehason­líthatatlanul megnövekedett az igényesség, mert bennünkel: is érintenek a nemzetközi gaz­dasági életben 1973 végén, majd 1974-ben bekövetkezett változások, amelyek következ­tében jelentősen emelkedett a nyersanyagok, az energiahor­dozók és az anyagok világpia­ci ára. 1972—73-hoz, tehát az ener­gia- és nyersanyagválság előtti időszakhoz képest az elmúlt években a nyersanyagok, az anyagok és az energiahordozók árai gyorsabban emelkedtek, mint az általuk gyártott, tehát egyúttal exportált végtermékek árai. E változások következmé­nyeit csakis a munka minősé­gének javításával ellensúlyoz­hatjuk. Ezért beszélünk annyit a termelés műszaki-gazdasági színvonalának emeléséről nem­csak a gépipar viszonylatában, hanem a kutatásban és minden, olyan munkaterületen is, ame­lyek hatással vannak népgaz­daságunk hatékonyságára. Ezért hangsúlyozzuk annyiszor, hogy jobban kell gazdálkod­nunk az importált, vagy a ha­zai forrásokból származó nyersnyagokkal, energiahordo­zókkal és anyagokkal. Nehéz munka vár ránk, de népünk, országunk, nemzeteink tudása rendkívül nagy. Mun­kásosztályunk szakképzett, tu­dományos kádereink tudása nagy; mindenünk megvan ah­hoz, hogy gyorsan haladjunk előre. Ehhez bizonyos idő kell, de be kell ismernünk, hogy 1974 kezdete óta már csaknem három év telt el, és amit ezen a téren tettünk, nem felel meg hazánk fejlődési szükségletei­nek. Ezért 1977 és 1980 kö­zött többet kell tennünk, s meg kell birkóznunk a terme­lés gazdaságosságával és a műszaki gazdasági színvonalá­nak emelésével kapcsolatos igényes leladatokkal mindazo­kon a fő területeken, amelyek céljaink elérését befolyásol­ják. Beszédének további részében Strougal elvtárs foglalkozott a tüzelőanyagok és az energeti­ka helyzetével, eredményeivel, mezőgazdaságunk több problé­májával és a belföldi piac kér­déseivel. Végezetül külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Nagy­ra értékelte a Szovjetuniónak és személy szerint Leonyid Brezsnyev elvtársnak az SZKP KB főtitkárának a békés egy­más mellett élés politikájában és a népek kölcsönösen elő­nyös együttműködése szolgála­tába vállalt szerepét. Köves László emlékére Steiner Gábornak, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja ala­pító tagjának, pártunk egyik országszerte ismert és népsze­rű vezetőjének fia, László már gyerekkorában megismerte a munkások és a szegényparasz­tok küzdelmeit, hiszen lakásuk csaknem két évtizeden át a pártmunkások erőt sugárzó, el­igazító harci álláspontja volt. Ö maga, a fiatal bratislavai vasmunkástanuló, csakúgy, mint édesanyja és húgai, a párt te­vékeny tagjai lettek és bátran viselték el mindazokat a meg- viseltetéseket, melyek ezekben az időkben rájuk zúdultak. Lászlónak a fasiszta szlovák államból sikerült kijutnia és menedéket találnia a Szovjet­unióban. A Nagy Honvédő Há­borúban először a szovjet had­sereg katonájaként harcolt, majd a Szovjetunióban meg­szervezett csehszlovák katonai egység soraiba lépett. 1943-ban, mint a 4. Ukrán Front katonája megsebesült. Felépülése után részt vett a duklai harcokban, az ott kivívott győzelmet köve­tően az első felszabadító erők­kel lépett Csehszlovákia föld­jére. A felszabadulás után Steiner- Köves László elvtárs a Magyar Népköztársaságban különböző fontos beosztásokban dolgozott. Több évtizedes odaadó helyt­állásáért, áldozatos küzdelmei­ért, hűségéért több magas ma- evar kitüntetésben és érdem­rendben részesült, szovjet és csehszlovák katonai érdemren­dek ismerték el kimaeasló ér­demeit. Köves László meghalt, hű, kötelességteljesítő elvtárs távo­zott közülünk személyében, olvan kommunista, aki egész életét eszméink győzelemre jutfattásának szentelte. Köves Lászlót hétfőn, f. é. ok­tóber 4-én barátainak, elvtársai­nak, harcostársainak sokasága kísérte utolsó útjára a buda­pesti Farkasréti temetőben. A munka sok—az idő egyre rövidebb Ülésezett a mezőgazdasági munkákat irányító szlovákiai bizottság Október első hetében járunk, túl az őszi mezőgazdasági mun­kák idejének felén, több lénye ges munka végzésében mező- gazdasági dolgozóink mégis messze vannak az 50 százalék­tól — állapította meg szerdai ülésén az SZSZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­riuma mellett működő mezőgaz­dasági munkákat irányító bi­zottság, amelynek tanácskozá­sát Ján Janovic, az SZSZK me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztere vezette. Tavalyhoz képest — az őszi mélyszántást kivéve — minden munkában késés mutatkozik. Szerdáig a búza vetésterületé­nek 95,5 százalékát szántották fel, tavaly ilyenkor már 98 szá­zalékánál tartottak. A hüvelye­seknek 95,1 százalékát takarí­tották be, s a silókukorica 68,3 százalékát tartósították, amíg tavaly ilyenkor e munkákkal már végeztek a mezőgazdasági üzemek. Hasonló a helyzet a rozzsal is. Az elmúlt év októ­ber elején már befejezték a ve­tését, az idei vetéstervet azon­ban eddig csak 73,4 százalék­ra teljesítették, és tavalyhoz képest az őszi keverék ve­tésében is késés mutatkozik. Négy növénnyel, a velük kap­csolatos teendőkkel, problémák­kal részletesen foglalkozott a bizottság. A nagyobb gondot a búza és a cukorrépa okozza. Az előbbi vetéstervét eddig me­zőgazdasági üzemeink mindösz- sze 32 százalékra teljesítették a tavalyi közel 60 százalékkal szemben. A nyugat-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági üzemek vállalták, hogy október 10-ig a búza 80 százalékát el­vetik és legkésőbb 15-én végez­nek a munkával. Nagyobbak a problémák a közép- és a kelet­szlovákiai kerületben. Az előbbi helyen a mélyen átázott talaj, az utóbbin pedig a búzaterülete­ket még elfoglaló silókukorica késlelteti a vetést. Még mindig nagyon vontatot­tan halad a cukorrépa begyűj­tése. Szerdáig a répának csak 8,5 százalékát gyűjtötték be a tavalyi közel 37 százalékkal szemben. A cukorgyáraknak mindössze 3—4 napra elegendő tartaléka van, és a kevés tar­talék miatt négy gyárban még mindig nem kezdhették meg a cukorrépa feldolgozását. A Cu­kor- és Édesipar TGE vezető dolgozói e napokban több me­zőgazdasági üzembe látogattak. Tapasztalataik, sajnos, nem a legjobbak. Sok helyen a gépek 20—30 százalékos veszteséggel dolgoznak. Az aratáshoz hason­lóan sürgősen és valamennyi mezőgazdasági üzemben munká­ba kell állítani a veszteségel­lenőröket, akik elejét veszik az ilyen és ehhez hasonló nagy­arányú elszóródásnak. Azokon a helyeken, ahol a répa minő­sége és a talajviszonyok nehe­zítik a gépek munkáját, hagyo­mányos módon kell begyűjteni a cukorrépát. A közép-szlová­kiai kerület több mezőgazdasá­gi üzemében ezt teszik. Szerdáig a burgonyának 52 százalékát szedték fel, amíg ta­valy ilyenkor már az egész termés fedél alatt volt. Több helyen megkezdték a szemes kukorica betakarítását, annak ellenére, hogy a szem nedves­ségtartalma a 30—35 százalé­kot is eléri. Betakarításra érett terület jelenleg már valameny- nyi mezőgazdasági üzemben ta­lálható. A szedés megkezdésével sehol sem szabad késlekedni, mivel a szárításnál csak így le­het elejét venni a későbbi tor­lódásnak. t-el-l Megjelent a Pártélet 20. száma Bevezetőként a lap új száma ismertetést közöl a CSKP KB ez évi szeptemberi üléséről, majd közli a CSKP KB határo­zatát. Ezeket az anyagokat a lapban M. Jakešnak, a CSKP KERB elnökének A lenini mun­kastílus néhány kérdéséhez c. vezércikke követi. A bevezető cikkek közül még külön figyel­met érdemel D Hanes, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Nemzetek Kamarája elnökének a Közös cél, közös igyekezet, közös politika c. írása Hazánk belpolitikai életét a képviselő-testületi választások előkészítésének második szaka­sza jellemzi. Az ezzel járó ak- tivitás-növekedést a lapban A sikerek alapja az emberekkel való kapcsolat (kelet-szlovákiai tapasztalatok) és A választási előkészületek második szaka­sza c. cikkek, valamint A vá­lasztások előkészítése elsőren­dű politikai feladat c. cikk­összeállításban közölt rövidebb- hosszabb írások fejezik ki. A lap új számának pártpoli­tikai és -gazdasági cikkei kö­zül az olvasók figyelmét A CSKP XV. kongresszusa után az iskolákban, a Gondoskodás mil­liók elégedettségéről, A párt feladata a gazdaságban és Az elemző munka pozitív hozzájá­rulása c. írásokra, illetve a Teljesítjük a CSKP XV. kong­resszusának határozatait című cikkösszeállításra hívjuk fel. A lap új számában két tanul­mány látott napvilágot. Az egyik — A szocialista társada­lom fejlődésének eredményei c. írás a lektorok és propagan­disták munkáját hivatott előse­gíteni, míg a másik — A poli­tikai rendszer a fejlett szocia­lista társadalom építésének szakaszában c. írás konzultá­ciós cikk. Laosz: Ütőn a szocializmus felé, illetve Az imperializmus ma is fasizmust jelent címmel két figyelemre méltó külpoliti­kai vonatkozású cikk Is olvas­ható a lap új számában, (kj) 1976. X. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom