Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-21 / 251. szám, csütörtök
A propaganda és a fiatalok A Hydrostav nemzeti vállalatnak a Veľké Kostofany-i telephelyen tevékenykedő dolgozói, akik a tranzitgázvezeték második ágát építik, határidő előtt teljesítik feladatukat. Ezideig 37 km hosszá csövet hegesztettek össze, és 22 km-nyit már a földbe fektettek. Az egyik legfontosabb feladatunk, amelyre most készülnek. a Zelenice melletti Vág-hídon a gázvezetékek elhelyezése. Felvételünkön a Vágón végzett előkészületi munka látható. f Felvétel: J. Loí'aj — Cstk i Mindannyiunk programja Egységesen a választási urnák elé 0 A Nemzeti Front jelöltjeire szavazunk Már csak egy nap választ el V mnünket attól, hogy közösen a választási urnák elé Járuljunk. Az általános választások megtartása rendkívüli esemény a társadalom életében. A választások során megnyilvánul a nép akarata és hatalma, ez a szocialista demokrácia egyik legfontosabb aktusa, és további lépés a demokrácia fejlesztéséhez. A választások nálunk minden állampolgárt a társadalmi feladatok megoldására mozgósítanak. A feladatok megvalósítása a szocialista társadalom fejlődését és a nép jólétét szolgálja. A választások megtartása a szocialista rendszerben a dolgozók politikai eszköze a közügyek intézésében való részvételük elmélyítéséhez. A csehszlovák demokratikus választási rendszer biztosítja a választások szocialista jellegét. Lehetővé teszi, hogy a nép alkotóerejét a társadalom sokol- dalö fejlesztése érdekében kovácsoljuk és fogjuk egybe, biztosítja az osztály- és szociálpolitikai szempontok érvényre juttatását és védi a nép vívmányait. A választásokat nemcsak egyszeri aktusként értelmezzük, hanem az egész társadalom fejlődésével összefüggő kérdések viszonylatában. A választások demonstrálják népünk politikai fejlettségét, bebizonyítja, hogy teljes mértékben támogatjuk pártunk bel- és külpolitikáját, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetséget. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a szavazat leadásával nemcsak a megválasztandó személy iránti bizalmunkat nyilvánítjuk ki, hanem egyúttal kifejezzük a szocializmus, a béke eszméi iránti támogatásunkat is, mert ez nvugodt alkotó, örömteli építőmunkánk legfontosabb feltétele. Támogatjuk a leghumánusabb célokat a nép, gyermekeink boldogságáért, a nép jólétének növeléséért, a személyiség sokoldalú fejlődésének biztosításáért vívott küzdelmet. Ez pártunk ős szocialista államunk minden erőfeszítésének fő értelme. A CSKP XV. kongresszusa világos célt tűzött ki: azt, hogy az egész társadalom fejlődésével összhangban gondosabban ős sokoldalúbban elégítsük ki az emberek növekvő Igényeit. Éppen ebben különbözik a szocialista és a polgári demokrácia küldetése. Ebben rejlik a szocialista országok demokratikus választásai és a tőkésországok űrt demokratikus választásai közti formai és tartalmi különbség. Nálunk a választások során az embereket nem vezetik félre, hanem mindenbe bevonják őket. Sérthetetlen szabadságjogaik vannak ők az ország urai. A képviselőket ők jelölik ki, választják meg, nekik tartoznak a képviselők felelősséggel és a nép által visz- szahívhatók. A Választóknak lehetőségük van arra, hogy a képviselőt — ha nem teljesíti kötelességeit — visszahívják tisztségéből. Ezzel szemben a burzsoá parlamentek képviselőit és szenátorait a két választás közti időszakban nem lehet visszahívni. A polgári demokrácia a gazdagok demokráciája, nem veszi tekintetbe az adott ország osztály- és szociális ösz- szetételét. Erről hivatalos statisztikai adatok is tanúskodnak. Az Egyesült Államok képviselőházában a száz szenátor és 435 képviselőházi tag között egyetlen munkás sincs, a kis- és a középparasztokról nem is beszélve. A tőkésországok képviseleti szervei így nem a népet szolgálják, hanem az uralkodó monopóliumok érdekeit. Egészen másképp van ez a szocialista társadalomban. Mint a CSKP KB harmadik ülése is megállapította: a Nemzeti Front képviselőivé az idei választások során olyan személyeket jelölnek. akik politikai, szakmai és erkölcsi képességeikkel megfelelnek a képviselői tisztségre; n kommunista párt a többi politikai párt és a Nemzeti Front más szervezeteinek bizalmát élvezik. Köztük sok az élmunkás, a szövetkezeti földműves, az újító, a kitüntetett, a kiváló mérnök, technikus, termelésszervező, az élvonalbeli tudós, művész, orvos, katona, pedagógus, sportoló stb. Az eddigi helyzethez képest az új képviselő-jelölt — névjegyzékekben több munkás és szövetkezeti földműves neve szerepel. Ök teszik ki a képviselőjelöltek számának több mint 50 százalékát. Jelentősen növekedett a női és a fiatal képviselőjelöltek száma is. A női képviselőjelöltek számaránva hat százalékkal nőtt, és elérte a 29,8 százalékot. A nemzeti bizottságok meg alakulásuktól kezdve a szocialista demokrácia szerveinek szerepét töltik be, kifejezik a munkásosztály és a többi dolgozó hatalmát, internacionalista jellegűek. A képviselő testületekben a cseheken és a szlo vákokon kívül más nemzetiségű csehszlovák állampolgárok is vannak. Számarányuk megfelel hazánk lakossága nemzetiségi összetételének, jelenleg például több mint 7000 magyar és több mint 2000 ukrán nemzeti bizottsági képviselő tevékenykedik. Hasonló arányban vannak képviselve ezek és a további nemzetiségek a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Szövetségi Gyűlésben is. A fejlett szocialista társadalom építésének ügye a nemzetiségek szívügye is Ök is hozzájárultak ahhoz, hogy felszámoltuk az elmaradottságot Dől- és Kelet-Szlovákiában, ahol a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok zöme él. Ma már ezek a területek is dinamikusan fejlődnek. A magyar, az ukrán, a lengyel és a német nemzetiségű áltamoolgároknak a nemzeti bizottságok biztosítják alkotmányos jogaikat az anyanyelven való kulturáliság megszerzéséhez, a művelődéshez, továbbá ahhoz, hogy anyanyelvűket a hivatalokban használhassák; a nemzetiségek minden anyagi támogatást megkapnak kulturális létesítményeik fejlesztéséhez. Mindannyian örülünk azoknak a távlatoknak, amelyeket a CSKP XV. kongresszusának programja biztosít számunkra. A program szerint például az átlagos havi kereset 1980-ban eléri a 2700 koronát. Azt a feladatot tűztük ki, hogy bővítsük és tökéletesítsük az egészségügy, a szociális gondoskodás rendszerét, az oktatási és művelődési rendszert, a művelődés- és testnevelésügyet, s ily módon növeljük a lakosság társadalmi fo<?vasztását. Erre a célra a hatodik ötéves terv időszakában 607 milliárd koronát fordítunk, ami 38 százalékkal több, mint az elmúlt ötéves tervidőszakban ráfordított ösz- szeg. Ezenkívül emeljük a társadalmi fogyasztás színvonalát, amely már ma is — nemzetközi méretekben — magas. Csehszlovákia a világ országai közül elsőként megtéríti az embereknek az egészségügyi gondoskodás összes költségeit születésüktől kezdve egészen halálukig. Nem mindenki tudatosítja, hogy egy személy egynapi kórházi kezelésének költsége mintegy 200 korona, a vakbélműtét vagy a szülés levezetése 2000—5000 koronába kerül, míg a gyomorműtét és más műtétek 5000—14 000 koronába is kerülhetnek. A világ fejlettnek tartott országaiban, például az Egyesült Államokban ezeket a költségeket a betegnek kell megfizetnie. Ezért a munkások, a földművesek és más dolgozók gyakran olyankor sem kaphatnak orvosi segítséget, amikor arra elkerülhetetlenül szükségük van Amikor bizalmunkat fejezzük ki képviselőjelöltjeink iránt, veliik együtt tudatosítjuk nagv és igényes feladatukat és kötelességüket. A képviselő-testületek munkája — ahogy ezt a XV. kongresszus is kiemelte — rendkívül felelősségteljes. E szervek törvényhozó, kezdeményező és ellenőrző tevékenysége olyan fontos eszköz, amelynek révén hazánkban a népakarat érvényesül Egyúttal azt is tudatosítjuk, hogy csak mindannyiunk tevékeny, áldozatkész és céltudatos munkájával teljesíthetik ezek a szervek és a képviselők a XV. kongresszuson kitűzött feladatokat. amelyeket a Nemzeti Front választási programja, valamennyiünk programja konDR. JAN MACHYNIAK Nem véletlenül esik napjainkban egyre több szó a fiatalok neveléséről. A CSKP XV. kongresszusának beszá* mólója is nagy figyelmet szentelt ennek a témának. Rámutatott, hogy nem kell félni a fiatalok, 30—35 éveseket vezető tisztségekbe helyezni, akik rugalmasságuk, f e l k ész ti 1 tségü k segítségév« 1 lépést tudnak tartani a tudományok rohamos fejlődésével, egyszóval mindazon tulajdonságok birtokában vannak, melyeket egy vezető beosztású dolgozójától társadalmunk megkövetel. Minderről meggyőződhettünk a képviselőjelöltek kiválasztásakor is. A jelöltek számottevő hányadát fiatalok alkotják. Szepsihen például nemcsak a helyi nemzeti bizottság jelöltjei fiatalok, hanem a városi pártbizottság tagjainak hetven százaléka is az. A fiatalok jelölésekor a munkahelyen felmutatott eredmények mellett figyelembe vették, hogy az illető milyen tevékenységet fejt ki az ifjúsági szervezetben, milyen fejlett politikai téren, van-e szervezőkészsége és így tovább. A fiatal káderek kiválasztásához elengedhetetlenül szükségesek ezek a szempontok. Elmondhatjuk, hogy az ifjúsági szervezet a fiatalok legaktívabb rétegét tömöríti, J s a fiatal kommunisták, tagjelöltek is, az ő soraikból kerülnek ki. Természetes tehát, hogy pártszervezeteink nagy súlyt helyeznek a SZISZ keretében folyó politikai iskolázások színvonalának emelésére. Kevesebbet beszélünk azonban azokról, akik egyáltalán nem, vagy pedig csak tessék- lássék kapcsolódnak be a szervezet munkájába. Az ő számuk sem elhanyagolható, s ezen kívül — bár már közhelynek tűnik —: számunkra egyetlen fiatal sorsa sem lehet közömbös. Náluk van tehát a legnagyobb szükség a formalizmustól mentes ráhatásokra. A mai fiatalban — akire naponta az információk tengerét zúdítják, — erősen kifejlődött a tárgyilagosság, az észokok megtartásának igénye. Községünkben, Szímőn, a múltban több párt működött. A burzsoá pártok programja nagyon is megegyezett, hiszen a kizsákmányolókat szolgálta valamennyi. A választások előtt minden párt „munkásköpenybe öltözött". Céljuk az volt, hogy meg nem értést szítsanak a dolgozók között. ígértek mindent. de soha nem adtak. Hirdették, hogy kormányozni csak vagyonos és bölcs ember tud, a kormányban csak gazdagok lehetnek; urak. akik csak adhatnak. De abban az esetben adhatnak, ha a választók rájuk adják szavazatukat. Szímőn 1927-től a kommunista pártnak 11, majd 14 képviselője volt. A kommunista párt hirdette az osztályharcot, és gyökerestől akarta megváltoztatni a társadalmi rendszert. Emlékszem, az egyik választást megelőzően az agrárpárt nevében dr. Hodia Milan miniszter a szomszédos Negyed községben búzát, a mezítlábasoknak pedig csizmát ígért. Nálunk Csömör István képviselte az agrárokat és ezt mondta/ „A hatalmon levő kormánypárt földet fog osztani, a földhöz vetőmagot is. Megcsináltatjuk az útjaikat, hogy ne járjanak sárban. A Vág folyón hidat építünk, s megszüntetjük a munkanélküliséget. Persze mindez csak akkor történik, ha a falu lakossága a kormánypártra adja szavazatát.“ Ha hatalmi szerv volt az agrárpárt, miért hagyta éhezni a munkást, miért volt munka- nélküliség. miért nem osztotta ki az egyházi és a grófi birtokokat? Számos fiatallal beszélgettem az utóbbi időben. Azt kifogásolták — ipari tanulók esetében —. hogy a társadalmi jelenségek magyarázatakor túlságosan leegyszerűsítették, kategorizálták a dolgokat. Természetes, hogy a szűk kategóriákba nem fér bele az információözön, azok a kérdések, melyekkel naponta találkoznak az Iskolában, a munkahelyükön stb. Véleményem szerint tehát az ilyen, a nem szervezett fiatalok számára megrendezett politikai előadások célja nem lehet az, hogy azt az infor- mációözönt még továbbiakkal tetézzük, hanem, hogy a meglevőket megmagyarázzuk, emberközelbe hozzuk. Mi okozza a legtöbb gondot? Az összefüggések megértése. A fiataloknak feltett néhány kérdés és felelet után többnyire arra a megállapításra (utunk, hogy sokan különálló, felsőbb valaminek képzelik például a XV. kongresszus határozatait, melyből talán még számokat is tudnak idézni. Ez a politika, mondják, de azt már kevesen látják, hogy milyen köze van az egészhez saját munkahelyüknek, környezetüknek, az „más ügy“ a szemükben. A felnőtt, tapasztalt előadó néha akaratlanul is elsiklik a lényeg megértéséhez szükséges apróbb részletek fölött, hiszen számára mindez természetes és kézenfekvő. Pedig a marxizmus—leninizmus tudomány, amit tanítani kell, s éppúgy mint a matematikában, itt sem szabad egyetlen lépést sem kifelejteni. Fiatalokról van szó, még nem kiforrott egyéniségekről, véleményüket könnyen lehet formálni. Rajtunk múlik, hogy hogyan és mire tanítjuk őket. Minden fiatal egy külön kis világ, s csak ezután érvényes rá a mindenkori fiatalság jellemzője: a nagy lázadás, a nagy lelkesedés. Éppen ezért a propagandamunkában, a személyes agitációban — ez esetben akár pedagógiának is nevezhetjük — ne tévesz- szük szem elől az egyik alapelvet: személyenként változhatnak a megközelítés módjai, a végső cél ugyanaz. MALINAK ISTVÁN A kisgazdapárt nevében Ko- cor Gyula képviselő sem fukarkodott az ígéretekkel. Védte a földbirtokosokat, szította a nacionalizmust. Ügy gondolta, hogy imádsággal, buzgó vallásossággal szolgalelkűen kérjük az urakat, segítsenek a szegényeken, nyújtsanak alamizsnát az éhezőknek. Ök azok, akik a helyi kommunista pártszervezet megfékezése érdekében iskola helyett csendőrlaktanyát óhajtottak építeni. Az említett példák is bizonyítják, mi volt a célja a burzsoá pártoknak. Emlékszem, a régi választások idején a kom. munlsta párt e kedves slágert szövegezte: a „Megy a gőzös Kanizsára“ dallamára: Jár az autó, agrár autó a faluba, / Hodia Milan szól belőle, de el van bújva. / ígér búzát és nagy csizmát, / Vár hadd, agrár, vár- hadd, agrár. míg megadják. / ígér csodát, sült galambot, / Várhadd, proli, várhadd, proli, / míg megkapod, t Eszterházy is azt dalolja, gyere vélem, / Gyere édes magyar testvér, fog- junk össze végre, t Hisz csak a vérünket akarja, hogy csak nőjön / Az uraknak a pocakja. A régj, választások csak formálisan voltak demokratikusak. A pártok listájára kerültek ugyan a megtévosztett szegény emberek, de csak a lista végére, és képviselők sohasem lehettek. Vagyis a választásig a szegény ember kalapjával köszöntöttek, s ez külsőleg demokratikus formát mutatott. BÚKOR JÓZSEF ROSSZ EMLÉK Milyenek voltak a régi választások ? 1970. X. 21. 6
