Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-15 / 220. szám, szerda

Kohó- és gépiparunk fejlődése a CSKP XV. kongresszusa után ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE A CSKP KB 3. ÜLÉSÉN Elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége je­lentést terjesztett elő a csehszlovák gépipar és kohászat feladatairól és fejlődéséről a CSKP XV. kongresszusa után. Amint Husák elvtárs kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta, a gép­iparinak döntő szerepe van gazdasági fejlődésünk stratégiájában. A gépipar­tól függ az építés, a termelési-techni­kai bázis felújításának és korszerűsíté­sének minőségileg magasabb színvona­la, ami feltétele a társadalmi munka­termelékenység gyors növekedésének. Gépiparunk exportképességétől függ a behozatal fedezéséhez szükséges anya­gi eszközök döntő részének előterem­tése. A gépipar közvetlenül hozzájá­rul ahhoz, hogy a lakosságot kielégít­sük a közszükségleti cikkok bő vá­lasztékával. A C3KP Központi Bizottsága Elnök­ségének jelentése összegezi a gép- és a kohóipar kommunistáinak és dolgo­zóinak tapasztalatait és ismereteit, va­lamint a népgazdaság többi területé­nek a hatodik ötéves terv feladatai tel­jesítése során szerzett tapasztalatokat. A gépipar és a kohászat további fej­lődésének mai helyzete és feltételei, valamint annak szükségessége, hogy a hatodik tervidőszakban következetesen teljesítenünk kell a kitűzött feladato­kat, megköveteli, hogy az erőket és eszközöket az alapvető problémák meg­oldására összpontosítsuk, és ebben az irányban mozgósítsuk a gépipari dol­gozók, a kohászok és az egész társa­dalom alkotó energiáját. Tekintettel arra, hogy széles körű, bonyolult és hosszú lejáratú kérdés- csoportról van sző, feltételezzük, hogy a Központi Bizottság Elnöksége és a kormány a mai tanácskozás eredményei alapján konkrét intézkedéseket foga­natosít az ilt hozott határozatok meg­valósítására. Az általános fejlődés megfelel a lerv irányzatának Mielőtt rátérnék a gépipar és a vas­kohászat kérdéseire, engedjék meg, hogy legalább részben jellemezzem az állami terv ez idei teljesítését, vala­mint gazdasági fejlődésünk irányát. A hatodik ötéves tervidőszak első évének nyolc hónapja lehetővé teszi, hogy rámutassunk gazdasági fejlődé­sünk pozitív és negatív oldalaira. Már az idei tervjavaslat megtárgya­lása során megállapítottuk, hogy az új feltételek, a világgazdaság új hely­zete, amelynek gazdaságunkra gyako­rolt hatása az ötödik ötéves terv máso­dik felében jelentősen elmélyült, vala­mint belső gazdasági problémáink nagymértékben fokozzák azoknak a fel- adutoknak az igényességét, amelyeket 1976-ban és az egész hatodik ötéves tervidőszakban kell megoldani. A népgazdaság ez idei fejlődése azt mutatja, hogy a terv alapvető céljait és feladatait lényegében teljesítjük, az általános fejlődés megfelel a terv irányzatának. Az idén nyolc hónap alatt az ipari termelés 1975 azonos időszakához vi­szonyítva 5,8 százalékkal növekedett. Ez az ütem valamivel gyorsabb a ter­vezettnél. Kedvező jelenség, hogy a munkatermelékenység is a tervezett­nél gyorsabban növekedett. A termelés növekedését 9ü százalékban a munka­termelékenység növekedése fedezte. A tervezettnél gyorsabban növekedett a termelés a gépiparban és a vegy­iparban. Az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest a termelés 9 százalékkal nagyobb. A közszükségleti ipar olyan ágazataiban, amelyekben hazai nyers­anyagokat használnak fel, pl. az üveg-, kerámia-, porcelángyártásban és a fa- feldolgozó iparban a tervezettnél na­gyobb volt a fejlődés dinamikája. Az építőipari munkák terjedelme a tervezettnél kisebb és a munkaterme­lékenység növekedésének üteme is las­súbb volt. Folytatódott a pozitív fejlődés az életszínvonalat illetően. Erről tanús­fontosságú kapacitásokat, nem teremt­jük meg a feltételeket a megkezdett építkezések számának csökkentéséhez, és az építési határidők lerövidítéséhez. A tavalyihoz viszonyítva a kiemelt épít­kezéseken rosszabbul teljesítik a ter­vet. Ezt a tervezési előkészületet az építési munkálatok, a gépek és beren­dezések szállítmányainak és szerelésé­nek fogyatékosságai okozzák. Hét hónap alatt az építőipari mun­kák növekedésének üteme lassúbb volt, mint ahogyan azt az idei terv előirányozta, és mint amilyen tavaly volt. Az építkezési beruházások terü­letén nem teljesítjük a munkálatok nö­vekedésének tervét. A javítások terén viszont túlteljesítjük a tervet. A lakás­építés tervét nem teljesítjük egyenle­tesen. Elsősorban a járulékos építke­zések és a műszaki ellátottság késik. Az építkezési beruházások hazai gép- és berendezésszállítmányai az első hét hónapban a tervezettnél 15 ponttal gyorsabban növekedtek. Ugyanakkor továbbra is lemaradás tapasztalható a kiemelt építkezések gépeinek és be­rendezéseinek szállításában. Nem kielégítő a kiemelt építkezések üzembe helyezése. A lerv szerint az idén 75 ilyen építkezést kell átadni, Strougal elvtárs előadói beszédét mondja kodik a lakossság pénzbevételének nö­vekedése. amely az idén az első hét hónapban a tavalyi azonos időszak­hoz hasonlítva 4 százalékkal volt na­gyobi). A lakosság áruvásárlása válto­zatlan árszint mellett 3,3 százalékkal volt nagyobb, és a szolgáltatásokra for­dított kiadások 5 százalékkal növeked­tek. A nyugdíjellátás területén hozott intézkedések következtében csaknem 9 százalékkal volt nagyobb a nyugdíja­sok pénzbevétele. (A ČSTK felvétele] ebből 25-öt az első félévben. A való­ságban azonban csak 12-t adtak át. A kiemelt építkezéseken a feladatok teljesítése és túlteljesítése, az építési határidő lerövidítése kulcsfontosságú az olyan ágazatok további fejlődése szempontjából, mint a tüzelőanyag­ipar, az energetika, a vegy- és gépipar, a kohászat, az építő- és könnyűipar. Következetesebben kell megkövetelnünk a beruházók, a kivitelezők, a szerelő­munkákat végzők, a gépeket és beren­dezéseket szállítók személyes felelőssé­gét, az adott kapacitásokat a döntő építkezésekre kell összpontosítanunk, fokoznunk kell az anyagi ösztönzőket, s ugyanakkor szigorúan felelősségre kell vonnunk azokat, akik az idén nem teljesítik feladataikat. Az elmúlt időszakban folytatódott az adminisztratív és a műszaki-gazdasági dolgozók számának aránytalan növe­kedése. Az irányító apparátus 14 500 személlyel gyarapodott, míg a munká­sok száma 2700-zal csökkent. Kedve­zőtlen a helyzet a foglalkoztatottság alakulásában a vasúti közlekedésben, ahol csökken az alkalmazottak száma. E kedvezőtlen helyzet megjavítása ér­dekében a minisztériumoknak és a nemzeti bizottságoknak, főleg pedig a termelési gazdasági egységeknek céltu­datosan, az állami tervnek megfelelő­en kell irányítaniuk az adminisztratív apparátust, és a műszaki-gazdasági dol­gozók fejlődését. Régebbi jelenségről van szó, amelyet a munakerők mai helyzetében továbbra nem tűrhetünk meg. Egyes minisztériumok és termelé­si gazdasági egységek már intézkedé­seket foganatosítottak, s ezek pozitív eredményekhez vezetnek, de a többség közömbös e kedvezőtlen fejlődéssel szemben. Ebben az évben kedvezőtlenül hat népgazdaságunkra a mezőgazdaság helyzete, amit elsősorban a rendkívül kedvezőtlen időjárás okozott. A betaka­rítás eredményei azt mutatják: számí­tanunk kell arra, hogy több milliárdos utólagos behozatalra lesz szükség, fő­leg a tőkésországokból. Elsősorban a gabonafélék gyengébb termését kell pótolnunk, ki kell egyenlítenünk a gyengébb burgonya-, cukorrépatermést és az alacsonyabb tömegtakarmány- termelés okozta hiányokat. A párt Köz­ponti Bizottságának Elnöksége ezzel a helyzettel rendszeresen foglalkozik és intézkedéseket foganatosított, hogy biz­tosítsuk a lakosság élelmiszer-ellátását. Közös erőfeszítéssel oldjuk meg a problémákat Fokozott felelősségérzettel és kezdeményezéssel a fogyatékosságok leküzdéséért A vitathatatlan pozitívumok ellenére több tény utal arra, hogy eddig nem sikerült elég gyorsan és hatékonyan kiküszöbölnünk egyes fogyatékosságo­kat, nem sikerült rugalmasan reagál­nunk a helyzet változására, nem sike­rüli javítanunk az irányítómunkát, és megfelelő intenzitással fejlesztenünk, a fő feladatokra irányítanunk a dolgo­zók kezdeményezését. Gyakran előfordult, hogy azokon a munkahelyeken is, ahol a termelési tervet általában teljesítjük, nem sike­rült mindig idejében és megfelelően egybehangoini a termelés struktúráját az építkezési beruházások, a hazai és a külföldi piac követelményeivel. Az egyes negyedévekben, hónapok­ban és dekádokban az egyes ágazatok­ban, termelési gazdasági egységekben és vállalatokban nem eléggé egyenle­tes i tervteljesítés. Az ipar nem tel­jesíti egves fontos exportfeladatait, el­sősorban a kapitalista országokba irá­nyuló kivitelben és az építkezési be­ruházások. főleg a kiemelt beruházá­sok számára. A kivitelben a leg­figyelmeztetőbb jelenség a gépek és berendezések részarányának csök­kenése. Általában nem sikerül tel­jesítenünk a kitűzött célt — a ki­vitel nem nagyobb, mint a behozatal. Komoly nehézségeink vannak népgaz­daságunk villanyenergiával való ellá­tásában, annak ellenére, hogy a ter­melés a tavalyihoz viszonyítva csaknem 5 százalékkal volt nagyobb. A nehéz­ségek okai elsősorban az építkezési beruházások megkésett átadásában, a termelési és elosztóberendezések zava­raiban rejlenek. Ezeknek az okoknak az elhárítására utólag sok eszközt for­dítunk. Ennek ellenére nem kerülhet­jük el a szigorú szabályozó intézkedése­ket és zavarok fordulnak elő az áram­ellátásban, amelyek kedvezőtlenül be­folyásolják az üzemek termelését, az emberek életét és munkáját. A következő hónapokban következe­tesen kell teljesítenünk feladatainkat a szénfejtésben, a szén szállításában, beleszámítva a lakosság ellátását is, valamint a villanyenergia termelésé­ben. Nagyobb gondot kell fordítanunk a tüzelőanyag és energia megtakarítá­sára. Ezzel kapcsolatban konkrét fel­adatokat határoztunk meg, s egyes he­lyeken értékes felajánlásokat tettek. Az általános eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. Egyesek ha­tékonyan próbálják megoldani a hely­zetet, más gazdasági dolgozók és funk­cionáriusok azonban még mindig úgy tekintenek a tüzelőanyag- és energia- fogyasztás kérdésére, mintha ezen a területen nem történt volna semmi sem a világban, sem nálunk. Újabb és újabb követelményeket támasztanak. Tudjuk, hogy nem egyszerű rövid lejáratú fel­adatról van szó. Azonban ezen a téren sokkal nagyobb felelősségérzetet, elkö­telezettséget és kezdeményezést kell megkövetelni. Az építkezési beruházásokban nem si­kerül teljesítenünk a terv legfontosabb feladatait: nem teljesítjük az építés kötelező feladatait, nem helyezzük a kitűzött határidőben üzembe a kulcs­Ez rendkívül nagy mértékben növe­li a hatékonysággal és a munka minő­ségével szemben támasztott igényeket nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az egész népgazdaságban. A problémákat az ágazatok közös erőfeszítésével koli megoldani. A tervteljesítéssel kapcsolatban ké­szített elemzések azt bizonyítják, hogy az idei feladatokat egészben véve túl lehet teljesíteni és be lehet hozni az egyes szakaszokon mutatkozó lemara­dást. Természetesen ehhez az kell, hogy az illetékes helyeken felszámolják az akadályokat, és következetesen megold­ják a problémákat. Elsősorban az szükséges — a CSKP XV. kongresszusának határozatával tel­jes össszhangban —, hogy az irányítás minden szintjén következetesen ellen­őrizzék a2 állami terv teljesítését. Nem adminisztratív módon, globálisan és a konfliktusokat elkerülve, hanem tárgyi­lagosan, konkrétan és névre szólóan úgy,, hogy a fogyatékosságok ne for­duljanak elő újra, ne sokasodjanak, ha­nem sikerüljön őket felszámolni. Az eredmények értékelése során az alap­vető kritériumoknak a társadalmi szem­pontoknak kell lenniük. Nem elég az eredmények értékelését csak a bruttó termelés vagy az egészében vett tel­jesítmény alapján elvégezni, hanem egyidejűleg tekintetbe kell venni a mi­nőségi szempontokat, pl. a kötelező szállítások, a megkívánt választék ter­vének teljesítését, vagy az elért anyag- és energiamegtakarítást. Ezekhez a szempontokhoz kell alkalmazni a fele­lős dolgozók anyagi ösztönzését is. Úgy tűnik, hogy a mostani időszak igényességét, ahogy pártunk XV. kong­resszusa is kiemelte, nem értik meg mindenütt teljes mértékben. Az elmúlt évekhez képest a mostani ötéves terv­időszak igényei lényegesen nagyobbak. Az a vezető dolgozó, aki ezt nem ér­tette meg és nem érvényesíti a gya­korlatban — és úgy tűnik, több ilyen eset van —, nem tud sikeres munkát végezni. Nem képes jól vezetni a vál­lalatot vagy a trösztöt, vagy sikeresen dolgozni központi méretekben. Ez nem tűrhet halasztást. A Központi Bizottságban, a szövetsé­gi, a cseh és a szlovák kormányban, valamint a párt-, az állami és a gazda­sági irányítás minden szintjén jelenleg az 1977-es tervet dolgozzuk ki. Tudjuk, mi vár ránk a mostani ötéves tervidő­szakban. Igényes célokat tűztünk ki a nép életszínvonala emelésének terén. Ez sem ma, sem holnap nem lesz könnyű feladat. így annál több függ az idei erőfeszítéseink eredményeitől. Az adott helyzet megköveteli az álami és a gazdasági vezetők felelős magatartá­sát, a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetek nagy áldozatkész­ségét és az öss/es dolgozók fokozott kezdeményezését. A gépipar a gazdasági fejlődés alapja Elvtársak! Tekintettel arra a helyzetre, amelyet a gépipar és a fémkohászat népgazda­gunkban elfoglal, magától értetődik, hogy ezen ágazatok sikerei vagy si­kertelenségei a ti. ötéves terv felada­tainak teljesítése során döntő mérték­ben fogják befolyásolni népgazdasági eredményeinket. Ezért azoknak a sza­vaknak, amelyeket Husák elvtárs a XV. kongresszuson ezen ágazatok dolgozói­hoz szólva kiemelt, hatékony és helyes vissszhangra kell találniuk a dolgozók cselekedeteiben és állásfoglalásaiban. Husák elvtárs gondolatai nemcsak a jelen időszak követelményeit tükrözik, hanem a múlt. tapasztalatait is általá­nosítják. A szocialista országépítés kezdetétől fogva pártunk nagyon fontosnak tartja a gépiparnak a népgazdaságban betöl­tött szerepét megerősíteni, mert ez az egyik alapvető feltétele a szocialista népgazdaság építésének és szerkezeti átalakításának a háború utáni évek fel­tételei között. Ezzel pártunk azt a célt követte, hogy modern gépeket biztosít­son népgazdaságunknak, amelyek le­(Folytatás a 4. oldalon/

Next

/
Oldalképek
Tartalom