Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-15 / 220. szám, szerda

(Folytatás a 3. oldalról) hetővé teszik a termelőerők rendsze­res fejlesztését, az ország védelméhez szükséges anyagi eszközök megterem­tését. valamint azt, hogy a gépipart fontos, exportra termelő ágazattá vál­toztassuk, s ennek alapján biztosítsuk Csehszlovákia aktív részvételét a szo­cialista világrendszer gazdasági fej­lesztésében. Az a céltudatos politika, amely a gépipar fejlesztését előnyösen biztosí­totta, helyesnek mutatkozott, és sok téren pozitív eredményekhez vezetett. A gépipar gyors fejlődése lehetővé tet­te az ipari termelés lényeges növelését, az ip.Tr műszaki színvonalának emelé­sét, a mezőgazdaság és az építőipar gé­pesítését, a közlekedés és más ágaza­tok korszerűsítését, s egyúttal hazánk védelmi képességének jelentős megerő­sítését is Gépiparunk jelentős mértékben járult hozzá egész sor szocialista ország ipa­rosításához. Míg 1975-ben az ipari termelés egé­szében véve a tízszerese volt az 1948. évinek, a gépipari termelés ugyanezen idő alatt a 21-szeresére növekedett. A gépipar a legfontosabb iparág lett, ré­szesedése az ipari termelésből 12,5-ről 30,8 százalékra nőtt. Egyidejűleg növe­kedett ü gépiparnak a nemzeti jöve­delem képzésében játszott szerepe is. 1948-ban a gépipar a nemzeti jövede­lemnek kb. egytizedét adta, jelenleg mintegy egyötödét adja. Népgazdasá­gunkat jelenleg 80 százalékban gépipa­runk látja el gépi berendezésekkel. A gépipar fejlődése folytán javult a nemzetközi gazdasági életben elfog­lalt helyzetünk is. Hazánk az ipari termelésben való részesedésének növe­kedésével a műszaki fejlődést legjob­ban előmozdító országok közé sorako­zott fel, s egyúttal a világ egyik leg­fejlettebb országa lett. Mivel kivite­lünkben a gépipari termékek részese­dése csaknem 50 százalék, gépiparunk lett a fizetési eszközök beáramlásának legfőbb forrása. Nagyra értékelik gép­ipari berendezéseinket, pl. a Szovjet­unióba szállított hengerműveket, főleg a Kvarto 3600-at. a ČKD üzem által gyártott különleges kompresszorokat, a Chepos tröszt által gyártott vegyipari berendezéseket, többféle élelmiszeripa­ri komplexumot, a vékony szalagok hengerlésére szolgáló húszhengeres hengerszéket, nehéz szerszámgépein­ket, mozdonyainkat, villamosainkat, egyes textilipari szerszám-, alakító- és cipőipari gépeinket, speciális rendelte­tésű és további gépeinket is. A gépipari közszükségleti cikkek gyártása — amely cikkek a hazai piac­ra gyártott ipari cikkeknek több mint egyötödét teszik ki — lényegesen hoz­zájárult a motorizmus fejlődéséhez, a háztartások korszerű gépekkel való fel­szereléséhez. Ezek az árucikkek meg­könnyítik az emberek életét és mun­káját, s egyben az életszínvonal fej­lesztésének fontos tényezői is. A szocializmus építésének éveiben maga a gépiari termelés is megválto­zott. Oj, műszakilag igényesebb terme­lési szakaszok keletkeztek, a termelés szakosodott és nagyobb egységekbe koncentrálódott, erős gépipari tudomá­nyos kutatási alap keletkezett, nőtt a dolgozók képzettsége, lényegesen erő­södtek az ipari ágazatok gépipari bá­zisai, különösen a fémkohászatban és a vegyiparban. Mindezeket a körülményeket számí­tásba vettük a 6. ötéves terv kidol­gozásánál. Társadalmunk új, jóval n»- gobb szükségletei, a világpiacokon ki­alakult új helyzet törvényszerűen tük­röződött ennek az ágazatnak felada­taiban is Miközben a 6. ötéves tervidőszakban az Ipari termelés globálisan egy har­madával növekszik, a gépipari terme­lés gyarapodása mintegy 50 százalékos, sőt Szlovákiában majdnem 70 száza­lékos lesz. Ugyanakkor a gépipari ter­melés gyarapodásának túlnyomó részét a munkatermelékenység növelésével kell elérni. A munkatermelékenységnek a nehézgépiparban 40, az általános gépiparban pedig 43 százalékkal kell növekednie. A gépipar feladatai ebben az ötéves tervidőszakban nemcsak nagyobbak lesznek, mint bármikor ezelőtt, hanem összetettebbek is. Elsősorban külgazdasági kapcsola­tokban koncentrálódnak. Lényegesen kell növelnünk főleg a gépipari ex­portot. A XV. kongresszus a gépipar feladatául meghagyta, hogy a 6. ötéves tervidőszak éveiben 72—74 százalékkal növelje a kivitelt. A 6. ötéves terv­időszak feltételezett gépipari kivite­A termelés koncentrálódása és a sza­kosítás, az új progresszív termelési szakaszok és technológiák, valamint a dolgozóknak gépekkel és gépi berende­zésekkel való ellátottsága — ami a há­romszorosára emelkedett — lehetővé tették, hogy a munka termelékenysége a gépiparban egy főre számítva csak­nem nyolcszor akkora legyen, mint 1948-ban volt. A gépipar fejlődése — ami alapja az egész népgazdaság műszaki színvo­nala emelkedésének — nemcsak vál­tozásokat idézett elő a népgazdaságban és megváltoztatta a foglalkoztatottság szerkezetét, hanem egyúttal az egész társadalom szerkezetére és életére is hatott, befolyásolta a munkamódsze­reket és -kultúrát, az emberek tudatát; gondoskodását és teljesítőképességét. Ez jelentős mértékben Szlovákiában nyilvánult meg, amely elsősorban a gépipar fejlesztésének köszönheti, hogy a többnyire mezőgazdasági jellegű te­rületből fejlett iparú országrésszé ala­kult át. Amíg a népgazdaságban fog­lalkoztatottak száma egyharmadrésszel nőtt, országos méretekben a gépipar­ban foglalkoztatottaké csaknem a há­romszorosára emelkedett, és elérte az egymillió főt. A gépiparral párhuzamosan jelentős mértékben fejlődött fémkohászatunk is. Terjedelme 1948-hoz képest csaknem a nyolcszorosára nőtt, jelentősen bővült a termelés választéka, különösen a bá­doglemez-, a cső- és a nemesített acél­gyártás terén. Korszerűsödött a fém­kohászat műszaki bázisa, a munkater­melékenység csaknem a négyszeresére növekedett. Az egy lakosra jutó acél­gyártás terén az egész világon az el­sők között vagyunk. A CSKP XV. kongresszusa kitűzte, hogy a gépipar gyors fejlesztésének politikáját tovább kell folytatni. Fontos, hogy a termelés szerkezetét rendsze­resen alkalmazzuk az itthoni újonnan keletkező szükségletekhez és a világ­piac változó feltételeihez. Ez nemcsak azt jelenti, hogy továb kell folytatni a kiemelt gépipari termelési szakaszok mennyiségi fejlesztését, hanem azt is, hogy nagy figyelmet kell szentelni a minőségnek, a műszaki színvonalnak, hogy megálljuk helyünket az igényes nemzetközi piacokon, és hogy magas műszaki színvonalon elégítsük ki a ha­zai piac szükségleteit. Ha alaposabban elemezzük Csehszlo­vákia részesedését a KGST-tagállamok gépipari kivitelében, ezen a téren sem lehetünk elégedettek. 1965-ben gépipari kivitelünk a KGST egész gépipari kivi­telének 18 százalékát tette ki, 1975- ben már csak 12 százalékát. Igaz ugyan, hogy ezek az országok — a Szovjetuniótól és az NDK-tól eltekint­ve — a második világháború után a mostaninál sokkal kisebb gépipari ter­melési alapból indultak ki, tehát gép­iparuk sokkal gyorsabb ütemben fejlő­dött. Törvényszerű tehát az, hogy a KGST-tagállamok gépipari kivitelében csökken részesedésünk, de nem lett volna szabad csökkennie akkora mér­tékben, ahogyan történt. A csehszlovák gépipar elért színvo­nalának értékelésénél tekintetbe kell venni a munkatermelékenység színvo­nalát is. Az összehasonlítható szak­ágak zömében a munkatermelékenység lényegesen alacsonyabb mint a fejlett országok iparában. Egyes összehason­lítható gyártmányok esetében az ener­gia- és az anyagigényesség mutatói sem szólnak a javunkra. lének összértéke 336 milliárd korona lesz. A kivitelnél előnyben részesítjük főleg a hagyományosan magasfokú ex­port-hatékonyságot elérő gyári mányo- kat. A gépipar igényes feladata az exportképességet és a nagy hatékony­ságot biztosítani olyan gépipari gyárt­mányoknál is, amelyek egyelőre nem kerültek kivitelre, jóllehet hagyomá­nyos részei a gépipari termelési prog­ramnak, s gyártásukkal — természe­tesen magasabb műszaki szinten — számolunk a 6. ötéves tervidőszakban. A tervek egyeztetése keretében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa államaival megegyeztünk, hogy a 6. öt­éves tervidőszakban az előző öt esz­tendőhöz mérten majdnem 60 százalék­kal növeljük a gépek külkereskedelmi forgalmát. Gépeink kivitele a Szovjetunióba hosszú távon megalapozza népgazda­ságunk izmosodását és további fejlő­dését. Ez a kivitel a 6. ötéves terv­időszakban a globális gépipari export­nak csaknem 31 százalékát teszi ki. Az 5. ötéves tervidőszakhoz képest a gépek és a gépi berendezés szállítása a Szovjetunióba 68 százalékkal nö­vekszik, s ennek a kivitelnek döntő hányadát már lekötötték a hosszú le­járatú kereskedelmi és hitelnyújtási egyezmények. Jelenleg megvitatás tár­gyát képezik szállítmányaink a vegy­ipar, a petrolkémiai gépipar, a gumi- és a műanyagipar számára. Itt a szál­lítási határidők megtartása érdekében hatékony műszaki és szervezési intéz­kedéseket kell foganatosítani a gép­ipari termelésben. Ez elsősorban a Krá- lovo Fole-i Gépgyárra, a Hradec Krá­lové-i ZVIJ üzemre, a Lenin Művekre és további kooperáló vállalatokra vo­natkozik, amelyektől elsősorban függ a Szovjetunióba irányuló kivitel rend­kívül fontos feladatainak teljesítése. A gépipari kivitel a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa többi tagálla­mába 46 százalékkal fog növekedni. A tőkésországokba irányuló kivitel gyors növekedése annál összetettebb feladat, mivel megoldása főleg néhány termelési-gazdasági egységre hárul, amelyeknek kapacitása problémákat okoz. Ugyanakkor sokat kell még ten­ni az adott gyártmányok műszaki színvonalának és minőségének tökéle­tesítése érdekében. Különösképpen a szállítás határidőit kell a nálunk meg­szokottnál jobban lorövidíteni hogy teljes mértékben helytálltunk a kül­földi konkurenciában. A tőkés pia­cokra irányuló gépipari kivitel terén a legösszetettebb feladatok egyike a 6. ötéves tervidőszakban a beruházási egységek exportja. Hányadának az ed­digi 12 százalékról 17 százalékra kell növekednie. A beruházási egységek exportja növelésének kívánatos tenden­ciáját biztosítanunk kell. A gépek és a berendezések tervezett paraméterekben és idejében történő szállítása a hazai megrendelőknek múl­hatatlan feltétele az összes többi ága­zatban és a gépiparban is a 6. ötéves terv feladatai teljesítésének és lénye­ges hatással van a párt XV. kong­resszusán kitűzött alapvető szociális és gazdasági célok elérésére. Gépiparunk 1976—1980-ban gyártmá­nyaival hozzávetőleg 50 százalékban fog részesedni a népgazdaság építke­zési beruházását szolgáló gépek és be­rendezések globális szállítmányaiban. Ezeknek a beruházási szállítmányok­nak jelentős hányadát szántuk a cseh­szlovák tüzelőanyag- energetikai bázis fejlesztésére. Ebbe az ágazatba olyan gépeket és berendezéseket szállítanak, amelyek konstrukciójukat, méreteiket és teljesítményüket illetően Csehszlo­vákiában páratlanok. Ilyen például a K 10 000-es nagy rakodógép, amelynek órateljesítménye 10 000 köbméter, to­vábbá távolsági szállító szalag, na­gyobb mélységekben alkalmazható szénfejtő gépek. A Vítkovicei Klement Gottwald Vas­műben, az uničovi Gépgyárban, a chru- dími Transportában, és a breznói Híd- gyárban kitűzött határidők megtartásá­val teljesíteni kell az igényes felada­tokat, le kell szállítani a nagy töme- dékelőgépeket. szállító szalagokat, mivel azoktól függ a barnaszén fejté­sének szükséges növelése. A konstruk­tőröknek és más szakembereknek hatá­rozottabban kell megoldaniuk a kőbá­nyai berendezések komoly műszaki problémáit, mivel a gyakori üzemza­varok következtében nagy a kiesés. Minden érdekelt kollektíva közös ügye, hogy ezek a műszaki és szerkesztési szempontból igényes berendezések jól szolgálják céljukat. A gépiparra ugyanakkor jelentős szerep hárul a többnyire 200 megawatt, sőt a Méiník-I! erőmű esetében 500 megawatt teljesítményű blokokkal rendelkező új, 3500 -4000 megawatt összteljesítményű villanyerőmüvek épí­tésénél. Részt vesz a dalešicei és a Fekete Vág-1 vízi erőmű építésén, to­vábbá az atomerőművek építése prog­ramjának biztosításában. Ezzel kapcso­latban kompletizálnia kell a Szovjet­unióval együtt jaslovské Bohunicén épített atomerőművet. Ismerjük jelenlegi energetikai hely­zetünket. Ez nagyon feszült, a szüksé­ges tartalékok nélkül dolgozunk. Az áramtermelésben a legkisebb kiesés is kedvezőtlenül tükröződik népgazdasá­gunkban. A Központi Bizottság Elnöksége jú­lius elején foglalkozott ezzel a súlyos helyzettel. Bíráló szellemben értékelte az energetikusok tevékenységét az egész villanyerőmű-rendszer irányítá­sánál, kifejezésre juttatta elégedetlen­ségét a villanyerőművek építése vala­mennyi résztvevőjének tevékenységé­vel. Rendkívül nyugtalanítónak minő­sítette energetikai gépiparunk eredmé­nyeit is. Egyes energetikai blokkok minősége, teljesítménye és megbízható­sága rendkívül ki nem elégítő. A Központi Bizottság Elnöksége és a kormány konkrét, határidőkhöz kö­tött feladatokat szabott meg, melyek­nek teljesítésével javítani kell a ren­delkezésünkre álló energetikai beren­dezések üzemmenetén. Következetes teljesítésüknek szüntelenül figyelmet Ennek csaknem a feiét a Ne.uet Oe- mokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság veszi át. Egyelőre fő­leg a vegyiparral, az energetikai be­rendezésekkel és a mezőgazdasági technikával kapcsolatban konkretizál­juk a szállítás kérdését. Kivitelünk jelentős hányada irányul a tőkés- és a fejlődő országokba. A népgazdaság szükségletei kielégítése érdekében feltétlenül szükséges a tő­késországokba irányuló gépipari kivi­tel volumenjének és növekedése üte­mének jelentős fokozása. Ez szavatolja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapvető kereskedelem-politikai érde­kei'. szentelünk. A kohászok és a gépipari dolgozók, különösképpen a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben, az I. Br­nói Gépgyárban, a plzeňi Lenin Mű­vekben és Tlmačeban ebből a súlyos megingásból, amely az ilyen fontos beruházási egységek minőségénél volt tapasztalható, kell hogy levonják a következtetéseket nemcsak egyes erő­műblokkok javítását és rekonstrukció­ját, hanem különösképpen az új vil­lanyerőművek építését illetően. A vegyipari ágazat feladataként megszabtuk a petrolkémiai komplexu­mok építésének befejezését, főleg új etiléngyártó kapacitások építését a CSSZK-ban és az SZSZK-ban, továbbá a Záluži pri Moste-i Cheza nemzeti vállalatban 3 millió tonna évi kapa­citású kőolajfinoraító építését. Jóllehet a szükséges technológia túlnyomó ré­szét importtal fedezzük, a gépiparra nem kis feladatok hárulnak e terje­delmüket tekintve egyedülálló létesít­mények építésénél. Elsősorban a Che­pos termelési-gazdasági egység vesz részt kompletizáló szállítmányaival és főleg szereléssel, — beleértve az im­portberendezés szerelését is — az épí­tésben. A párt XV. kongresszusa és a CSKP Központi Bizottságának 1975 októberi ülése meghatározta a mezőgazdaság és élelmiszeripar fontos feladatait is. Fej­lesztésük érdekében a gépiparnak 28 milliárd korona értékű különféle gépet és technológiai berendezést kell szál­lítania. A mezőgazdasági munkálatok további gépesítése céljából a mezőgazdaság 49 000 traktort és 18 000 tehergépko­csit kap, ezeknek egy részét már spe­ciális Tatra-Agro kivitelben. A gabona betakarítására behozatalból majdnem 11000 arató-cséplőgépet kap a mező- gazdaság, s ezeknek egy része már alkalmazható lesz a lejtősebb hegyvi­déki és hegyaljai területeken. A ma­gánjáró mezőgazdasági gépek és trak­torok közös vonása lesz a nagyobb motorteljesítmény, a több hidraulikus elem, a nagyobb fogásszélesség és a gyorsabb munkaműveletek. Az új gépek a mezőgazdaságban fokozzák a munka kulturáltságát, higiéniáját és bizton­ságát. További gépeket szállítanak a gabo­na, kukorica és burgonya, a cukorrépa és a terimés takarmányok termeszté­sére, valamint betakarítására. Ezzel összefüggésben figyelmeztetni kell arra, hogy ezeknek a gépeknek jó mi­nősége. pontossága és megbízhatósága nem kis mértékben eldönti a termés és a betakarítás eredményeit. Különle­ges figyelmet kell szentelni a vető­gépeknek, mivel a vetés pontossága nem felel meg az előírt paraméterek­nek, s ennek következtében a növény­sorok egyenetlenek és a növényzet nem eléggé sűrű. Általában a mező- gazdasági gépiparban, ahol a szocia­lista közösség keretei között viszony­lag széles körű a szakosítás, a műsza­ki színvonalat, a minőséget és a meg­bízhatóságot illetően meg kell gyorsí­tanunk fejlődésünket. Ezenkívül a gépipar technológiai be­rendezést kell hogy szállítson a mi­nimálisan 1,6 millió tonna gabona el­raktározására alkalmas nagy befogadó- képességű silók, illetve 64 000 hektár­nyi területen až öntözőberendezések számi ra. Az idei tapasztalatok alapján lemér­tük, hogy jelentősen növelni kell az öntözött területet. A növénytermesztés sok vonatkozásban minden szükséges­sel — agrotechnika, műtrágya, gépek — rendelkezik. Földművesünk kiismeri magát a kulturált munkában. Csak a víz gyakran hiányzik E tekintetben limitáló tényezők az öntözőberendezé­sek. Szükséges az, hogy a Nehézgép­ipari Minisztérium e berendezés fő gyártójával, az olomoucl Sigma Üzem­mel és a Mezőgazdasági Minisztérium­mal együtt ezeket a kérdéseket álta­lában megítélje és megfelelő javasla­tokat terjesszen elő az öntözött terület növelésére. A gépipar részt vesz más népgazda­sági ágazatok fejlesztésében és kor­szerűsítésében is. Az építőiparnak /Folytatás az 5. oldalon) Az eddigieknél nagyobb és bonyolultabb feladatok Se kell tartani a szállítási határiriéket 01 1976. IX 1 4 Kohó- és gépiparunk fejlfldése a CSKP XV. kongresszusa után

Next

/
Oldalképek
Tartalom