Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-13 / 218. szám, hétfő
ségeivel, s gépesítés további útjaival, a növények vegysze- rezésének fejlesztésével, a korszerű állattenyésztési központok építésével, s általában a nagyüzemi mezőgazdasági termelés feladataival, lehetőségeivel. A korszerű mezőgazdasági termelésben ma már nélkülözhetetlen ' nagy teljesítményű traktorok, vetőgépek, szalma- begyűjtőkocsik, hatalmas mező- gazdasági komplexumok modelljei előtt ugyanolyan érdeklődéssel álltak meg a hozzá nem értők és a szakemberek, mint a szemet gyönyörködtető akváriumok, vadásztrófeák előtt. A hazai növénytermesztés, állattenyésztés, valamint az er* dő- és vízgazdálkodás eredményeinek hatalmas seregszemléjén kívül a látogatók megismerkedhettek a szocialista élet- környezet kialakításának, valamint a rendszeres és körültekintő természetvédelem jelentőségével. Az Éltető föld leglátogatottabb pavilonjai közé kétségkívül azokat sorolhatjuk, amelyekben a különböző vadásztrófeák százait helyezték el. A kiállítás keretében ugyanis először került sor az 1971— 1975 ös években érmekkel díjazott vadásztrófeák országos bemutatójára. A szebbnél szebb agancsok, medve-, farkas-, vadmacska- és hiúzbundák, halkoponyák tarka sokasága megérdemelten kötötte le a látogatók ezreinek figyelmét. Ezekben a pavilonokban a legtöbbet talán az erdészek és a vadászok időztek, akik elismeréssel és szakértelemmel nyilatkoztak egy-egy szép vadász- trófeáról. A kiállítás rendszeres látogatóinak bizonyára feltűnt, hogy néhány szocialista állam már szintén hagyományos kiállítóként szerepel Ceské Budéjovi- cén. Ezúttal sem hiányzott a Szovjetunió, az NDK, Magyar- ország és Bulgária. A felsorolt országok kiállítási anyagaikat úgy válogatták össze, és úgy csoportosították, hogy a szemlélő a lehető legtöbbet megtudjon az Illető állam mezőgazda- sági termeléséről, hal- és vad- gazdálkodásáról, élelmiszeriparáról stb. A nagyszabású rendezvény — amely túlnőtte nemcsak a kerület, hanem az ország határát is — megérdemelten kötötte le az odalátogatók figyelmét. S aki az idén először lépte át a kiállítás kapuját, az a következő években minden bizonnyal hagyományos látogató lesz. PAKOZDI gertrüd Növelésében az ú] technikák átvétele, a gépesítés és az automatizálás, valamint a felszíni fejtésfi módszerek korábbinál szélesebb körfl alkalmazása játszott jelentős szerepet. Ismét növekszik az NSZK gumifogyasztása A múlt évi 7 százalékos visz- szaesés után a nyugatnémet gumiipar termelése és szintetikus gumifogyasztása együttesen idén ugyanennyivel emelkedik, s így ismét eléri az 1974. évi szintet. A felhasznált mennyiség körülbelül 50 százalékát az autóipar dolgozza fel. Az ott jelentkező javulás tette lehetővé a mennyiség növelését. Az év első felében 79 Ü00 tonna természetes és 132 OCX) tonna műgumit használtak fel. Az év második felében a feldolgozás növelése valószínűleg lassul, mert az autóipar részéről kisebb lesz a kereslet. Norvég kereskedelmi flotta A norvég kereskedelmi tengeri flotta, amely fontos helyet foglal el az ország gazdasági életében, komoly válságba került. A gazdasági hanyatlás következtében július végén 87 nagy tengeri hajó (együttes teherbíró képességük 6 millió bruttó- regisztertonna) tétletnül vesztegelt. Különösen súlyos helyzetbe került a tartályhajóflotta, amelynek egyharmada — ösz- szesen 73 tartályhajó (együttesen 4,5 millió bruttóregisz- tertonna) ugyancsak a kikötőkben vesztegel. lóvoM vtHanyvezeték építése Vinnyica és Albertirsa kitölt Az Éltető föld kiállítás közönséqe — elsősorban a gyerekek' — nagy érdeklődéssel szemlélték a dél csehországi kerület halászainak bemutatóját ts. (ČSTK felvétele) ÉLTETŐ FÖLD ’76 A dél-csehországi kerületbe évről évre sok ezer hazai és külföldi turista, természetbarát látogat el. A CSSZK „gyöngyszemének“ is nevezett vidék iránti nagyarányú érdeklődés indokolt, hiszen sűrűn váltogatják itt egymást a festői szépségű erdők, halastavak, folyók, történelmi nevezetességű városok, falvak. A számtalan vonzó látnivalóhoz az utóbbi években felsorakozott az „Éltető föld“ nevű országos mezőgazdasági kiállítás is, amelyet České Budéjovicén, a kerület központjában rendeznek meg. Ez az egyre közkedveltebbé és ismertebbé váló kiállítás az idén augusztus 2ö-tól szeptember 12-ig fogadta a látogatók ezreit, sőt százezreit. Az ezúttal hetedik alkalommal megrendezett kiállítás sikerességét bizonyítja az a tény is, hogy tavaly több mint 610 000 látogató tekintette meg a minden tekintetben gazdag és színes bemutatót. Az idei rendezvény látogatottsága pedig bizonyára nagyobb az 1975-ös kiállításénál, hiszen csupán az első tíz napon több mint 500 000-en érkeztek az ország minden tájáról Ceské Budéjovicére, ahol látnivalóban, érdekességben és nem utolsósorban szórakozási lehetőségben most sem volt hiány. Néhány érdekes adat a kiállítási területről, amely jól szemlélteti nagyságát. Aki végig akarta járni a csaknem harminc hektárt felölelő kiállítási területet, annak — ha minden kiállított tárgyat és kiállítási pavilont látni akart — több mint 15 kilométert kellet gyalogolnia. A gyönyörű parkban fekvő kiállítási terület, amelyből a halastó sem hiányzik, továbbá a gazdag kultúrprog- ram, a jó fúvószene, és a jó ellátás azonban feledtette a fáradságot. Az „Éltető föld“ kiállítást ebben az évben a következő jelszó jegyében rendezték meg: „A CSKP XV. kongresszusán kijelölt úton a mezőgazdaság, az élelmezés, az erdő- és víz- gazdálkodás, a halászat és a vadászat továbbfejlesztéséért a hatodik ötéves tervidőszakban.“ A jelszó mondanivalóját a rendezők hét tematikai csoportba tömörítették. így a figyelmes szemlélő többek között találkozhatott a mezőgazdasági termelésünk eredményeit és céljait dokumentáló kiállítási tárgyakkal, az életkörnyezet átalakítása terén elért eredményeinket ugyancsak hűen szemléltető kiállítási anyaggal, valamint a halászat és a vadászat eredményeivel. A kiállítás rendezői, s maguk a kiállító vállalatok, a mező- gazdasági üzemek, kutatóintézetek, halász- és vadászszövetségek mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a célszerű kiállítási eszközök segítségével a lehető legtöbbet mutassanak meg a látogatóknak az előbb felsorolt ágazatok tevékenységéről, eredményeiről, céljairól, s nem utolsósorban az ott dolgozók munkafeltételeiről. Az érdeklődők megismerkedhettek hazánk gabona- és takarmány- termesztési programjával, a termőtalaj sokoldalú és gazdaságos kihasználásának lehetőŰj ipari üzemek Kubában Az év első felében Kubában 28 új üzem kezdte meg a működést. Ezek között szerepel nyolc építőanyaggyártó üzem és egy bútorgyár. Az élelmiszeripar fejlesztése érdekében több sütőipari üzem, egy kávé- pörkölő, egy halfeldolgozó kombinát, valamint édességeket gyártó vállalat kezdte meg a termelést. 1978. IX. 13, A CKD nemzeti vállalat Kutná nora-i üzemében acélöntvényeket gyártanak. Az öntvények minőségét a defektoszkópikus központban ellenőrzik, amelyet a legkorszerűbb ipari röntgengépekkel szereltek fel. A gépeket héttaqú ifjúsági szocialista munkabri- qád kezeli. A briqád taa}ai tavaly benyújtott és megvalósított újítási javaslataik révén 150 000 koronát takarítottak meg. Felvételünkön Dalibor Kotán, (jobboldalt) és Jiŕí Veselý beállítják a röntgengépet. (Felvétel: ČSTK — S. BartošJ A szén jövője a KGST fütőanyag- és energiamérlegében A KGST-országokban a szén a jövőben is a legjelentősebb fűtőanyag marad, és a vaslpar- nak továbbra is nélkülözhetetlen nyersanyaga lesz a kokszolható szén. A KGST-tagországok szénkészletei jóval felülmúlják olaj- és gáztartalékaikat, és a szén szinte minden tagországban megtalálható. A jelenlegi ötéves periódusban a KGST-országok évi termelése meg fogja haladni az 1 milliárd tonnát. Az elmúlt 15 évben tüzelőanyag- és energiakészleteikből a szén részesedése 62 százalékról 32 százalékra csökkent, mivel az olaj- és gázkitermelés volt a kiemelten fejlesztett terület. U- gyanakkor a kitermelt szén mennyisége, különösen az értékes szénfajták tekintetében évi 970 millió tonnáról 1,3 milliárd tonnára növekedett. Az évi széntermelés különösen a Szovjetunióban, Lengyel- országban, hazánkban, az NDK-ban ős Romániában gyarapodott jelentős mértékben. (ČSTK) — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak az 1976—1980-as évekre szóló sokoldalú Integrációs intézkedési tervében fontos alkotórészként szerepel az ukrajnai Vinnyica és a magyar- országi Albertirsa között építendő 750 kv feszültségű távolsági áramvezeték. Csehszlovákia, amely a beruházási költségekhez tíz százalékkal járult hozzá, ezt a befektetést villanyáramban kapja vissza, s e távolsági áramvezeték építésében Magyarországgal, a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal és Bulgáriával együtt vesz részt. A Vinnyica—Albertirsa közti áramvezeték kiépítésével a jövőben erre az energetikai hálózatra kapcsolódnak a KGST tagországai, Európa nyugati határaitól kezdve az Líráiig, a Fekete-tengertől egészen az északi sarkkörig. Az energetikai együttműködésben szerzett tapasztalatok már 1960-ban megmutatták, hogy a nemzetközi energetikai együttműködés sikeres fejlesztése érdekében diszpécserközpontot kell létesíteni, amely szervezné és összeegyeztetné az energetikai rendszerek munkáját. Ezzel a tevékenységgel 1962-ben megbízták a Prágában székelő CDO központi diszpécserszervezetet. A Vinnyica—Albertirsa között építendő mintegy 860 kilométer hosszú áramvezeték 1980- ban lehetővé teszi a CDO-tagor- szágok energetikai rendszerének párhuzamos tevékenységét (a Szovjetunió nélkül 100 000 megawattos kapacitással). A prágai vasúti építőipari vállalat, valamint a Ceská Lípa-t Vasúti Javítóüzem és Gépgyár dolgozói Plzeíiben befejezték az elektropneumatikus fékek, valamint a kompresszorállomás és az elosztótelep szerelését. A vonatszerelvények szétkapcsolása és tolatása alkalmával a tíz elektropneumatikus gép nemcsak növeli a teljesítményt, hanem csökkenti az üzemi balesetek lehetőségét és lényegesen emeli a munka színvonalát. Felvételünkön: Horst Sto- wasser (baloldalt j és Zdenék Málek, a Ceská Lípa-l Vasúti javítóüzem és Gépgyár szerelői ellenőrzik a szabáluozószekrény működését. (Felvétel: CSTK — J. Vlach) A „jövő bányája“ épül a Do- nyec-medencében, Szverdlovszk- tól nem messze. A bánya műszaki és egyéb berendezései nem a Jelenlegi legmodernebb, hanem az ezredfordulóra várható előírásoknak fognak megfelelni. A Dolzsanszkaja—Kapltalna- ja bányában csaknem hétszáz méteres mélységben, négy fronton folyik majd a termelés. Az üzem tervezett kapacitása: évi 4,2 millió tonna, azaz napi 14 000 tonna antracit, a legkiválóbb minőségű feketeszén. A bányászok munkáját komplett automata berendezések segítik majd, köztük a „Szojuz-14“ és a „Szojuz-19u típusú önjáró, távirányítású szénkombájn. A szállítást Is teljes mértékben automatizálják, a hatalmas futószalagok kapacitása óránkint másfél ezer tonna lesz. A bánya felszíni épületeiben a szokásos egészségügyi és egyéb létesítményeken kívül mozlterem és uszoda várja a bányászokat. A jövő bányája a Szovjetunióban
