Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-01 / 208. szám, szerda

Ötvenezer namíbiait űzött el otthonából a dél-afrikai fajuldozo rezsim Washington — Ford ameri­kai elnök és Kissinger külügy­miniszter hétfői tanácskozása után a külügyminisztérium szó­vivője közölte, hogy Kissinger és Vorster, a fajüldöző dél- afrikai rezsim miniszterelnöke, szeptember 4. és 6. között ta­nácskozást tart Zürichben. A hét végére tervezett tanácsko­zás tárgya a dél-afrikai és a rhodesiai helyzet, továbbá Na­míbia függetlenségének kérdé­se. Kissinger és Vorster június­ban tanácskozott először Nyu- gat-Németországban a dél-afri­kai és a rhodesiai helyzetről. A TASZSZ hírügynökség az újabb Ki‘ nger—Vorster talál­kozóról e h. ügzott bejelentés­ről hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a preto­riai fajüldözők között létesített látványos kapcsolatok a világ közvéleményének rendkívül he­ves tiltakozásába ütköznek. Kissinger és Vorster megbeszé­léseire olyan időben kerül sor, amikor a fajüldözők megpró­bálják vérbe fojtani az apart­heid ellen tiltakozó afrikai la­kosság tömeges megmozdulá­sait. Johannesburgi jelentések sze­rint a hét végén Sowetóban újabb hat áldozata volt a rend­őrterrornak, összesen most már 293. A londoni The Guardian hét­fői száma interjút közölt egy Bill Anderson nevű volt dél­afrikai katonával. Anderson részletesen elmondta, hogyan űztek el júniusban a dél-afri­kaiak negyven-ötvenezer em­bert Namíbia (Délnyugat-Afrl- ka) és Angola határáról. Az akció célja az volt, hogy el­szigeteljék a délnyugat-afrikai felszabadító erőket Angolától, és a határon egy kilométer mély „pacifikált“ övezetet hoz­zanak létre. A The Guardianban közölt interjú szerint a határ mentén végrehajtott akcióban öt zász- lóaljnyi gyalogság, helikopterek és ejtőernyősök vettek részt. A katonáknak megparancsol­ták, hogy lőjék le a menekü­lőket és tartóztassák le azt, aki nem akarja elhagyni lakó­helyét. A letartóztatott embe­reket kivétel nélkül megkínoz­ták. A The Guardian megjegyzi: az észak-namíbiai eseményekre elrendelt hírzárlat ellenére már eddig is kiszivárgott egy-két hír a dél-afrikaiak beavatkozá­sáról, ez az első eset azonban, amikor szemtanú is megszólal­hatott. Faji zavargások Londonban Karnevál véres incidenssel London — ötszáz ember megsebesült — közöttük több, mint háromszáz rendőr — és hetven a rendőrségi fogdában töltötte az utolsó Notttng Hill-i karneváli éjszakát. London szí­nes bőrű bevándoroltak lakta nyugati Notting Hill kerületét a nyugat-indiai fiatalok és a rendőrség valóságos utcai har­cai után kedden reggel felté­pett kövezet, üvegcserép és vér borította. A kirakatokat kifosz­tották, az ablakokat betörték a tüntetők, akik szombaton és vasárnap rezesbanda mellett, jelmezesen, békésen szórakoz­tak, amíg csak hétfőn meg nem kezdődtek az összecsapások. Ezekért mindkét fél a másik­ra hárítja a felelősséget. Not­ting Hill-ben, London egyik szegény városrészében, amelyet a Portobello Road zsibvásárja tesz ismertté a külföld előtt, évről-évre karneválokat ren­deznek, akárcsak Trinidadban, ahonnan a kerületiek lórésze elszármazott. 1958-ban ebben a kerületben már törtek ki faji zavargások, és az utóbbi esz­tendőkben a hatóságok meg­próbáltak enyhíteni a színes bőrű és a fehér közösség élet- színvonala közti különbség miatt támadt feszültségeket. Ezek a próbálkozások mind sikertelenek maradtak. A há­romnapos karnevál szinte egy szempillantás alatt változott véres csatatérré. Ez akkor kö­vetkezett be, amikor a rend­őrök letartóztattak egy zseb­tolvajnak nézett fiatalt és megverték. A tömeg a gyanúsí­tott védelmére kelt. A rendőrö­ket téglákkal, kövekkel, üveg­palackokkal dobálták, azok pe­dig gumibotos attakokat intéz­tek a színes bőrűek ellen órá­kon át. Sok bámészkodó járó­kelő Is a verekedés középpont­jába került és úgyszintén meg­sebesült. A közösségi intézmények ve­zetői és a rendőrség egyaránt úgy nyilatkoznak, hogy a tör­téntek rendőrellenes felkelés­sé váltak. A SZOVJETUNIÓ jelentős részt Vállalt a lengyel nép­gazdaság felújításában és fej­lesztésében a második világhá­ború után — hangsúlyozza a Segítség és együttműködés cí­mű publikáció, amelyet a Len­gyel Állami Tudományos Könyv­kiadó jelentetett meg. A BRIT CSALADOK nagy ré­szénél súlyos anyagi problémát okozott a tanszerek árának emelése, jelentette az Evening Standard című londoni lap. A LÍBIAI ARAB KÖZTÁRSA­SÁG forradalmi vezetősége meghívására Tripoliba érkezett az Artúr Vader, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek alelnöke által vezetett szovjet állami küldöttség. DOMINIC MINTOFF, a máltai kormány Algériában tartózkodó elnöke, Huari Bumedien algé­riai elnökkel a két ország kap­csolatairól és a földközi-ten­geri helyzetről tárgyalt. TÖRÖKORSZÁGBAN hétfőn emlékeztek meg a külföldi in­tervenció leverésének 54. év­fordulójáról. A győzelem kiví­vásában jelentős szerepet ját­szott a török nép segítségére siető fiatal szovjethatalom. GENFBEN a hátrányos meg-, különböztetés ellen és a ki­sebbségek jogaiért küzdő ENSZ albizottság nyilatkozatban fe­jezte ki aggodalmát az alap­vető emberi és szabadságjogok argentínai megsértése miatt. RHODESIA területe fölött a dél-afrikai fajüldöző rendszer rendőrségének helikopterei be­vetéseken vesznek részt a nemzeti felszabadító mozgalom tagjai ellen. Ezt a tényt az ENSZ dekolonizációs bizottsá­gának New York-i jelentése is megerősítette. Libanonban riadókészültségbe helyezték a sziriai csapatokat A libanoni jobboldal erősíti pozícióit Bejrút — Eliasz Szarkisz megválasztott libanoni elnök kedden egynapos látogatásra Damaszkuszba utazott, hogy Hafez Asszad köztársasági el­nökkel tanácskozzék. Napirend­ként az Arab Liga új béketer­véről tárgyaltak és azt a kér­dést vitatták meg, hogy meny­nyi ideig maradjon Libanonban a 20 000 főre becsült sziriai katonai kontingens. Bejrútban úgy tudják, hogy a sziriai vezetők lényegében megadták a zöld fényt Hasszán Szabri El-Kholinak, az Arab Liga libanoni különmegbízott- jának béketervéhez. Ez a liba­noni arcvonalakon lévő csa­patok fokozatos visszavonását irányozza elő. Hírügynökségek viszont arról számolnak be, hogy riadóké­szültségbe helyezték a Libanon­ban tartózkodó sziriai csapato­kat. Bejrúti diplomáciai körök­ben hétfőn este azt hangoztat­ták, hogy Szíria jelentősen megerősítette a hegyvidéken és az ország délkeleti területén állomásozó egységeit. Taujik El-Szafadi, a palesz­tin ellenállási mozgalom egyik vezető személyisége, hétfőn es­te Bejrútban tartott sajtóérte­kezletén közölte, hogy megkez­dődött a 18 és 30 életév közöt­ti, Libanonban tartózkodó pa­lesztinok katonai mozgósítása. Pierre Gemajel falangista ve­zető hétfőn kilátásba helyezte, hogy a jobboldali keresztény erők szintén általános katonai mozgósítást rendelnek el, sőt katonai szolgálatra kötelezik a külföldön élő libanoni kereszté­nyeket is. Hétfőn este Bejrutban meg­alakult a jobboldali keresztény katonai erők egységes parancs­noksága, élén Besir Gemajellel, a falangisták katonai vezetőjé­vel — jelenti az AFP Bejrútból. A katonai parancsnoksághoz a következő négy jobboldali cso­portosulás tartozik: a falangis­ták, a Nemzeti Liberális Párt, Cédrus Őrei és a Maronita Li­ga. Kairó — Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter hét­főn este Kairóban Faruk Kad- dumival, a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet Politikai Bi­zottságának vezetőjével a li­banoni helyzetről és a terve­zett arab csúcsértekezletről tár­gyalt. Fahmi később újságírók­nak kijelentette, az „őszinte légkörben“ lezajlott megbeszé­léseken megállapodtak abban, hogy a csúcsértekezlet összehí­vása szükségessé teszi az arab országok álláspontjának megfe­lelő egybehangolását. Milliók írták alá a stockholmi felhívást Ulánbátor — A második stockholmi felhívás aláírási kampánya Mongóliában már be­fejeződött. A felhívást 786 000 ember írta alá, ami gyakorlati­lag a Mongol Népköztársaság felnőtt polgárait jelenti. Accra — Ghanában a Ghánái Békevédők Tanácsa az aláírási A 6. KÍNAI MESTERSÉGES HOLD Peking — Pekingben kedden hajnalban sajtóközleményben adták hírül a sorrendben hato­dik kínai mesterséges hold fel­bocsátását. A kommüniké a tényen kívül semmi egyéb technikai részlet­tel nem szolgált, így semmit sem tudni a szputnyik paramé­tereiről, vagy rendeltetéséről, még kevésbé, ami a dolog ér­deme szempontjából fontosabb lehet, a hordozó rakéta minő­ségéről. Elmondja viszont a közle­mény, hogy a mesterséges hold „kitűnő helyzetben“ érte el a Föld körüli pályáját, ami adott esetben nem a légköri viszo­nyokra vonatkozik, hanem „a Teng Hsziao-ping bírálatát cél­zó kampány óriási sikereire“. Kínában megszokott dolog, hogy a sikeres rakéta-, nukleá­ris vagy űrkísérletet mindig az éppen napirenden lévő politi­kai kampány „sikereivel“ hoz­zák összefüggésbe. Kommentárunk Uolnap a haladó világköz­** vélemény a nemzetközi békenapot ünnepli. Az első pil­lantásra micsoda kontraszt: 1939-ben ezen a napon, szep­tember elsején robbantották ki a nácik a második világháborút. Lengyelország lerohanásával kezdődött meg századunk leg­véresebb emberirtása, amely csak a Szovjetunió részéről húszmillió ember életébe került. Lengyelország megszállása és a náci Németország hódítói be­rendezkedése csupán nyitánya volt a későbbi európai hadjá­ratnak, amely 1941 ben a Szov­jetunió megtámadásával csú­csosodott ki. A világuralomra törő nácik ezzel léptek a dics­telen véghez vezető útra. Miért említjük ezeket a régi Igazságokat? Nem akarunk ön­célú ismételgetésekbe bocsát­kozni és nem csupán a legif­jabb nemzedékhez, a békeidők szülöttéhez szólunk, a múltat idézve. Hozzájuk és minden ha­ladó, békeszerető, antifasiszta erőhöz szólunk, fogjanak ösz- sze, mozgósítsanak a még nem lebecsülendő hidegháborús po­litikai csoportok ellen, mert csak ők képesek megakadályoz­ni azok bűnös terveit, akik nem okultak az élet tanítómesteré­től, a történelemtől, kacérkod­nak a náci hagyományokkal és szovjetellenességükben képesek volnának megkockáztatni egy újabb világháborút Is a maga beláthatatlan következményei­vel. A béke és a háború kérdése mindenkor időszerű volt tágabb pátriánkban, Európában, s a ta­valyi helsinki világértekezlet után ennek a kérdésnek még nagyobb a súlya. Hisz Helsinki­ben olyan megállapodások szü­lettek, amelyek évtizedekre, sőt továbbra Is utat mutathatnak békés viszonyok teremtésére Európában, sőt az egész vilá­gon is. A lényeg az, hogy a Helsinkiben papírra vetett és egyhangúlag elfogadott okos tartása, amolyan pálfordulása a helsinki záróokmány követel­ményeinek életbe léptetésével kapcsolatban. Ezek a körök, csoportok olyan hangosak, hogy vezető politikusokat, államfér­fiakat is befolyásolnak. Tanúi vagyunk ennek az amerikai és a nyugat-németországi válasz­tási kampányban. Ford elnök nyilvánosan visszatáncolt a fe­A békéért Helsinki szellemében szöveg ne maradjon holt betűk halmaza, hanem aláírói azt kö­vetkezetesen léptessék életbe, érvényesítsék szellemét min­dennapi tevékenységükben. Kü­lönösen vonatkozik ez az álla­mok kapcsolatait szabályozó tíz alapelvre és az európai együtt­működés kibontakoztatására bá­zist adó egyéb ajánlásokra. Helsinki szellemének realitá­sát, megvalósíthatóságát bizo­nyítják az utóbbi évek példái, nem utolsósorban hazánk és az NSZK viszonyának rendezé­se, továbbá Csehszlovákia kap­csolatainak normalizálása a szomszédos Ausztriával, kap­csolatainak alakítása a nyugati tőkés világ országaival. Ez örvendetes, biztató, a tör­ténelem logikájából következő folyamat volt, amelynek folyta­tódnia kell. A szocialista világ- rendszer fennállása a maga po­litikai, gazdasági és katonai erejével önmagában is nagy fi­gyelmeztetés a kardcsörtetők- nek. Ám annál érthetetlenebb bizonyos nyugati körök maga­szültség enyhítésének világosan kifejezett politikájától s annak állítólagos folytatását köntör- falazó, nem világos, kibúvót ke­reső frázisokkal ködösíti el. Egyes vélemények szerint ezt választási fogásból teszi poli­tikai ellenzékének elnémításá- ra, illetve lecsendesítésére. Az NSZK-ban a Strauss féle neo­nácik is az említett egyezmé­nyek felülvizsgálását követelik, azzal vádolva a bonni kor­mányt, „hogy kiárusította az ország, a németek érdekeit“. Buzgó pártfogókra találtak a maóisták személyében, s Peking és Straussék kapcsolataira is illik az ismert közmondás: ma­darat tolláról, embert barátjá­ról. Érdemtelen volna mindezzel foglalkozni, ha a nyugati világ más országaiban, mégpedig te­kintélyes körökben nem hallat­szanának olyan hangok, hogy a helsinki eredmény csak egy­oldalúan kedvező, éspedig a szocialista világnak. Nem vala­milyen szocialista személyiség, hanem Callaghan brit minisz­terelnök jelentette ki nemrégen a helsinki értekezlet évforduló­jával kapcsolatban: „A tavalyi helsinki csúcsértekezlet biztosi- totta a haladást a Kelet és Nyugat kölcsönös megértésének irányában. A Helsinkiben alá­írt megállapodás' nemzetközi mércét adott nekünk, amelynek segítségével minden jél megha­tározhatja a másik fél kezde­ményezéseinek jelentőségét. Ily módon a feszültség enyhülése mindkét irányban hat — mind a Nyugat, mind a Kelet javára“. A nyugati világban azonban a Helsinki eredményét „prag­matikusan“ értelmező politikai körök, a hidegháborús erők be­folyása alatt szeretnének vál­toztatni Helsinki irányvonalán, a maguk egyoldalú javára hasz­nálni fel a záróokmány rendel­kezéseit és e címen aknamun­kát folytatni a szocialista or­szágok és a haladó fejlődésre törekvő összes békeszerető vi­lágerők ellen. Ez persze egy­szerűen nem megy, ez lehetet­len. Maguk is tudják, mégis megpróbálnak a zavarosban ha­lászni. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország világos állás­pontja tömegeket nyer meg. Ez a politika vezetett végered­ményben a vietnami, laoszi és kambodzsai békéhez, állította meg a zsoldosok térhódítását Angolában, ez a politika védi a ciprusi nép igazságos érde­kelt és szorgalmazza az igazsá­gos, békés rendezést a Közel- Keleten. L. L. kampány megkezdésére szólí­totta fel a lakosságot. A Gha- nian Times című lap ebből az alkalomból megjegyzi, hogy csakis a fegyverkezési verseny megszüntetésével lehet a fe­szültségenyhülési folyamatot to­vább fejleszteni. A lap felszó­lítja a lakosságot, hogy támo­gassa a stockholmi felhívást. Ankara — Törökországban a Haladó Nők Szövetsége meg­kezdte az aláírások gyűjtését. A szervezet vezetősége sajtó- értekezleten bejelentette, hogy ez évben szeptember 1-ét elő­ször ünnepük a béke nemzet­közi napjaként Törökország­ban. Szófia — Az új stockholmi felhívást, amely a lázas fegy­verkezés megszüntetésére és a világbéke megszilárdítására szólítja fel a világ népeit, ez; ideig csaknem 5 200 000 bolgár dolgozó és fiatal írta alá, ami a Bolgár Népköztársaság 16 évnél idősebb polgárainak 77 százalékát jelenti. Az aláírási kampányt ország­szerte magas fokú politikai ak­tivitás kíséri. Ebből az alkalom­ból sok helyen gyűléseket, ta­lálkozókat és beszélgetéseket rendeznek a feszültségenyhülés jelentőségéről. A plovdivi kerületben —, ahol a felhívást a lakosság 97 szá­zaléka írta alá —, több mint hatezer összejövetelt és talál­kozót rendeztek a felhívás tiszteletére. A kerület minden községében önkéntes műszako­kat tartottak. A béke nemzetközi napján Berlin — A béke nemzetközi napját — szeptember 1-ét eb­ben az évben a politikai fe­szül tségenyhiUés további elmé­lyítésének, a világ haladó erői megszilárdításának jegyében ünnepeljük — állapítja meg a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség nyilatkozata. A világban elért sikerek a szocialista országok és a többi demokratikus erő harcának eredményei. Ebben nagy segítsé­get nyújtanak a nők. akik aktí­van részt vesznek a békéért, demokráciáért, feszültségenyhü­lésért, nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért vívott harcban. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség felhívja a világ de­mokratikus közvéleményének figyelmét arra, hogy fokozza a harcot a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel való kiegészí­téséért, a béke megszilárdítá­sáért, fiz általános leszerelésért és az új stockholmi felhívás aláírásainak gyűjtésénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom