Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-01 / 208. szám, szerda
Anyaggá változó tudás A szocialista rend, amelyben élünk, célul tűzte ki az előzőnél jobb, űj világ megteremtését, amelyben megvalósulnak az emberiség legnemesebb vágyai. Törekvésünk az embert, a társadalmat megszabadítani mindattól, ami fejlődésének, felemelkedésének kerékkötője. Ebben a törekvésben modern korunkban egyre nagyobb szerepe van a tudománynak és a technikának. Fejlődése a szocializmusban szerves és szoros kapcsolatban áll a termeléssel, a gyakorlattal és eredményei előbb vagy utóbb közvetlen termelőerővé válnak, materializálódnak. Elsősorban ez különbözteti meg a tőkés világ tudományától és technikájától, amely ugyan — ki tagadná — szintén jelentős fellendülése korát éli, de egyes vívmányainak megvalósítása akadályozott, sőt lehetetlen, mivel ebben nem látja érdekét az uralkodó kapitalista osztály. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a tudományos-technikai forradalom korában a gazdasági és következésképp az életszínvonalbeli felemelkedés e rendkívül fontos ^hátországának“ maximális figyelmet kell szentelnünk. Ezt tesszük is. A kutatási-fejlesztési bázisra például 1975-ben a nemzeti jövedelem teljes 3,8 százalékát fordítottuk, és ezzel lépést tartunk a gazdaságilag, iparilag magasfokúan fejlett országokkal. Ezen a fronton — szabadjon így mondani uz osztályszempontból megosztott világ feltételei között — a CSSZSZK-ban jelenleg mintegy 160 ezren harcolnak. S az eredmények tanúságtétele szerint nem is rosszul. Hadd említsük meg például, liugy csak az 1972—1975-ös években 1938 jelentős tudományos-technikai feladatot oldottak meg, mintegy ezer új gépet és berendezést szerkesztettek és négyszáz új technológiai eljárással gazdagították elsősorban az ipart és a mezőgazdaságot. Munkájuk értékének rendkívül fontos és beszédes bizonyítéka, hogy 1975-ben új gyármányainknak immár egy- liarmada érte el a világszínvonalat. Ennek az útnak további állomásait minden bizonnyal még gyorsabban érjük el azáltal, hogy a tudomány és a technika viszonylatában is elmélyítjük integrálódásunkat a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. (gály) A prágai tömegközlekedés legfontosabb vonahi lesz a metró C-szakaszának most épülő második része, mely Kačerovtól az Űrhajósok állomásáig vezet. Az új pályarész hossza 5,371 kilométer; négy állomása lesz, és 1980-ban adják át a forgalomnak. Felvételünkön előkészítik a tübbingeket az alagúthaj- táshoz. (ČSTK — J. Sýbek felvétele) A nagyközségből város lett Kiépült a városközpont # További ipari létesítmények épülnek $ Bővítik o lakossági szolgáltatásokat # A 6. ötéves tervidőszakban 562 lakással gyarapodnak Az utóbbi években Kolárovo (Gúta) rohamosan fejlődött. Üzemek keletkeztek, lakóházak tömege épült. Utcái rendezettebbek lettek, portalanították őket. Két oldalukat járda és zöldövezet szegélyezi. Míg mindezt elérték, a lakosság több tízezer órát dolgozott le társadalmi munkában. Szorgalmukat, igyekezetüket az is bizonyítja, hogy a nemzeti bizottságok versenyében 1973-ban a kerületben a második, 1974-ben pedig az első helyen végeztek. Tavaly járási méretben másodikok lettek. Mindez azt jelenti, hogy ebben a választási időszakban derekns munkát végeztek. Mivel is lettek gazdagabbak? Szép terveik voltak a lakásépítés terén. Bár közben előre nem látott akadályokba ütköztek, a múlt év végéig 515 lakást adtak át rendeltetésének, ebből 431-et egyéni építkezés keretében. A centrum lakótelep második részén az építkezést 1973 helyett 1975-ben kezdték meg, de az Itt épülő 350 lakásból néhányba már az idén beköltöznek. A földművesszövetkezet Nagyszigeten és Gútán is 1974-ben elkezdte kót-két négylakásos ház építését. A lakásépítés terén tehát a választásokig nagy vonalakban teljesítik a Nemzeti Front választási programjában meghatározott feladatokat. Számos középülettel is gyarapodtak. A tűzoltószertár építését már 1972-ben befejeaték, 2 400 000 korona ráfordítással átépítették a Pionír utcai alapiskolát, a parkban elkészült a szökőkút, és az Elemi erők legyőzése nevű szobor, amely az árvízpusztította Gúta újjáépítésének szimbóluma. Végre 1974- ben elkészült a művelődési otthon, és tavaly a nemzeti bizottság is új székházba költözött, amelyben több más állami intézmény is helyet kapott. Egy éve üzemel már a víztisztítóállomás. Több új utat építettek, s a zöldterületet az utóbbi választások óta 15-ről 19 hektárra növelték. A nagyszigeti üzletet korszerűsítették, átépítették a közvilágítási hálózatot, és folyamatosan halad a város gázvezetékének építése. Nagyszigeten a művelődési otthont tatarozták, Gútán pedig megnyitották a nyugdíjasok klubját. Mindez csak egy része annak, amivel a gútaiak ebben a megbízatási időszakban gazdagabbak lettek. A legbüszkébbek talán arra, hogy 1974-ben a Považská Bystrica-I Gépgyár gútai üzemének első részében megkezdődött a termelés. A helyi ipar keretében működik a Drevo bútorüzem, amely ma már szekrénysorokat és gyermekbútorokat gyárt. Az említettek arra engednek következtetni, hogy a város az iparosodás útjára lépett, de mezőgazdasági termelése is jelentős. Míg az efsz össztermelésének értéke 1971-ben 59 606 000 korona volt, addig 1974-ben már 78 millió 757 000 koronát tett ki. Az egyik ú\ lakótelep Lényeges javulás következett be a lakossági szolgáltatások terén is. Több új szolgáltatást vezettek be, illetve a meglevőket kibővítették, így a kozmetikai szolgáltatást, a központi fűtés kazánjainak javítását, illetve tisztítását, kiszélesítették a tisztítók be- gyű jőhálózatát. A lakosságtól eredő bevételek tervét a közszolgáltatási üzem 1975 végéig 112 százalékra teljesítette. A műszaki szolgáltató vállalat két virágházzal, a közszolgáltató üzem pedig munkacsarnokokkal gyarapodott. Míg 1970-ben a helyi ipar semmilyen terméket nem juttatott a piaci alapokba, a múlt év végéig már 16 427 000 korona árut gyártott erre a célra. További iparosításra van kilátás a 6. öléves tervidőszakban. Az új választási prog- rafh-javaslat szerint felépül a gépgyár helyi üzemének második része, s előreláthatólag teljes egészében itt készül majd a Babeta motorkerékpár. A Pieta tex ipari szövetkezet mintegy 2 millió korona beruházással egy üzemrészleget épít. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 9 millió koronát fordít helyi részlegeinek kiépítésére. Az egységes földművesszövetkezet is számos létesítménnyel, épülettel gazdagodik, s megkezdi az új vízvezetékhálózat építését. Állami beruházással autószerviz, a műszaki szolgáltató vállalat központja, a tűzoltószertár és a gyermekotthon étterme készül el a következő megbízatási időszakban. Két élelmiszer- üzlet, zöldség- és gyümölcsüzlet, a vasútállomás mellett pedig büfé épül. A Vzorodev Ipari szövetkezet 850 000 koronát fordít üzemrészlegeinek bővítésére. Az 1976—1981-es években 562 lakás, bölcsőde és két óvoda átadására számítónak. Sok tételt tartalmaz a gútaiak új választási programjavaslata. Teljes felsorolásukra nincs lehetőség, de a város lakosai a képviselőjelöltek bemutatkozásakor mindezzel aprólékosan megismerkedhetnek, ésszerű javaslataikkal hozzájárulhatnak bővítéséhez, megvalósításához. A nagyközségből lett város lakosai minden bizonnyal élnek ezzel a lehetőséggel. NÉMETH JÁNOS Programunk hitele Városaink, falvaink választókörzeteiben egyre fokozódó politikai és társadalmi aktivitás tapasztalható. Az érdeklődés homlokterébe természetesen a választási programjavaslatok és a képviselőjelöltek személye keriil. A hangulat mindenütt bizakodó, derűlátó — mindez azonban nein jelenti, hogy nem vetődnek fel problémák, nem hangzanak el bíráló megjegyzések, egyes kérdések körül nem kerekedik vita. Ez viszont a/ alkotó légkör, a jó politikai közérzet és nem utolsósorban a biztonságérzet jellemzője. Nem titok, hogy a választási programjavaslatok a CSKP XV. kongresszusának dokumentumaira épülnek, a hatodik ötéves népgazdasági terv körültekintő lebontásából születtek. Ám hitelüket nem csupán ezek a tények adják, hanem az elmúlt választási időszakban elért kiváló erediüényeink is. Községeinket, falcainkat járva, szinte kivétel nélkül tapasztalhatjuk a fejlődés jeleit. Am nem csupán az új művelődési otthonokról, bölcsődékről, óvodákról, bevásárló- központokról, a korszerű lakónegyedekről, kórházakról, modern gyárakról van szó. Többek között, sőt elsősorban az emberek gondolkodásmódjában tapasztalható változások- ról. Ügy érezzük, hogy lakosságunk valamennyi rétege felnőtt, megérett a szocialista építés mind igényesebb feladataira. A képet magától érthetően megfordítható: nagyszerű eredményeinkben dolgozóink elkötelezett magatartása tükröződik. Tehát annak a tudatformáló, szocialista embertípust alakító munkának a gyümölcsei értek be, amelyek mindenkor pártunk politikáját, gerincét alkották. Ebből következik, hogy a szocialista életstílushoz elengedhetetlenül szükséges feltételek és dolgozóink politikui, erkölcsitársadalmi fejlődése párhuzamosan halad, egyik a másiknak mintegy meghatározója. Egy politika hitelét kizárólag konkrét eredmények felmutatása biztosíthatja. A fülbemászó szólamok, ígérgetések eleve kudarcra ítélnek minden politikai vonalvezetést. Pártunk — történelmi küldetéséhez híven — az őszinte szavak, a bátor székimondás, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésének az útját választotta és járja. Politikája hitelének éppen ebben rejlik a záloga. Választásokra készülünk. S a választást megelőző időszakot a szocialista építés körülményei közepette nem csinnadratta, politikai szópárbajok jellemzik, hanem alkotó légkör, a bizalom számtalan megnyilvánulása — választási programjavaslatunk hitele. Természetesen nem közömbös számunkra az sem, vajon kikre adjuk szavazatunkat, kik kerüljenek a különböző fokú és szintű képviseleti szerveinkbe. Nos, mindenekelőtt azok a dolgozók, akik példás munkájukkal és magatartásukkal a múltban bebizonyították, hogy képviseleti szerveinkben önfeláldozó tevékenységet végeztek, illetve aktívan bekapcsolódtak a társadalmi és politikai életbe. BALOGH P. IMRE FIGYELJÜNK AZ INTÜ SZÓRA A cél: a balesetmentes termelés A gondoskodás az ember egészségéről — a nagy humanista gondolkodók álma és a munkásmozgalom praktikus célkitűzése. Ennek értelmében szervezik üzemeinkben a munkát, írják elő a munkavédelmi szabályokat, intő szóval figyelmeztetik a dolgozókat a balesetek megelőzésére. A luCene- ci (losonci) POĽANA nemzeti vállalat üzemében fozef Kojnok elvtárs a munkavédelmi felelős. Pontosan számon tartja a munkabaleseteket. Az utóbbi negyedévben az üzemben 8 baleset történt, összesen 293 naptári napot számláló betegséget okoztak ezek a balesetek. Közülük az egyik különösen Jelentős volt, hiszen fiatal dolgozóról volt szó, aki 153 napig tartó betegeskedéssel fizetett figyelmetlenségéért. Mi okozta a baleseteket? Egy esetben géphiba. Négy alkalommal: nem tartották meg a munkavédelmi előírásokat. Egy ízben elfeledkeztek a védőeszköz használatáról. Két esetben a dolgozók pillanatnyi lelki-fizikai állapota okozta a balesetet. Könnyen megálapítható tehát, hogy az esetek zömében maguk a dolgozók felelősek a történtekért. Nem figyelmeztették őket? Nem ismerik az előírásokat? Erről szó sincs, hiszen minden munkahelyen rendszeresen foglalkoztak a munkavédelmi szabályok ismertetésével. A munkavédelmi intézkedésekre vonatkozólag komplex ellenőrzést Is tartottak a munkahelyeken 60 gazdasági vezető és 100 tisztségviselő részvételével. A szakszervezeti bizottság a vállalat igazgatójának részvételével külön munkaértekezleten foglalkozott a biztonságos munka megszervezésének problémáival. Feltárták a kisebb fogyatékosságokat, intézkedéseket javasoltak eltávolításukra. Figyelmeztető plakátokat adtak ki. Az üzemi újságban több figyelmeztető jellegű cikk is megjelent. És mégis...! Tény, hogy a figyelmeztető szó nem volt hiábavaló, mert a negyedév utolsó hónapjában már egyetlen baleset sem történt. Előzőleg azonban szinte hetenként történt egy-egy baleset. Hogyan? Két esetben közvetlenül a gép mellett. Három ízben gépszíj és az anyag mozgása volt az oka. Nem a közvetlen okozó, hanem az, hogy a dolgozók nem tartották meg az előírást, a szabályt, mely meghatározza a munkafogást. Két ízben a szerszám és a berendezés helytelen használatáról volt szó. Egy alkalommal pedig a forró anyag helytelen kezeléséről. Nem sok eredménnyel védik a szabályok, az előírások a dolgozók egészségét, ha a szabályokat maguk a dolgozók sértik meg. Egyébként az említett negyedévben a balesetek következtében 0,15 százalékos munkakiesés mutatható ki. Üzemi méretben. Száz dolgozóra számítva 0,37 százalékos a munkakiesés. Nem „óriási“ esetekről van szó, hiszen 5 dolgozó összesen 374 koronás kártérítést kapott, s a nyolc baleset következtében az üzem 9865 koronás kárt (kezelési költségek, betegbiztosítási alapból eszközölt kifizetések és egyebek) mutat ki. Ha mérlegeljük ezeket az adatokat, bátran kimondhatjuk: Viszonylag jók a munkavédelmi körülmények. Azonban másról is szó van. Arról, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szabályt, melyet nagyon leegyszerűsítve, népiesen így szoktunk megfogalmazni: A termelést szolgálják a dolgozók, de a termelést a dolgozókért szervezzük, s így nem okozhat kárt a dolgozóknak. A munkavédelmi felelős figyelmeztetése nagyon is megszívlelendő: Figyeljünk az intő szóra. És akkor — de csak akkor — fogjuk elérni, hogy baleset- mentes termelésről adhassunk majd számot. (hajdú) 1978. IX. 1.
