Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-02 / 209. szám, csütörtök

lohnslBV Chňiupek Keppenhógában Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Felvételünkön Hanoi lakosai lelkesen ünneplik az ország egyesí­tését. (CSTK-felv.) ___________VIETNAM NEMZETI ÜNNEPÉN___________ Eg ységes, szocMsia ország Koppenhága — Bohuslav Chňoupek, hazánk külügymi­nisztere a dán kormány meg­hívására hivatalos látogatásra Dániába érkezett. Tegnap délelőtt Koppenhágá­ban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Bohuslav Chňou­pek és Knud Andersen dán kül­ügyminiszter között. A megbe­szélésekre a Christiansborg el­nevezésű várban került sor, amelyen külügyminiszterünk kí­séretének tagjain kívül részt vettek a dán külügyminiszté­rium vezető képviselői, vala­mint a két ország nagyköve­te, František Mike és Skjold Gustav Mellbin. A csehszlovák és dán kül­ügyminiszter a találkozó során áttekintette a két ország eddi­gi kapcsolatait, valamint esz­mecserét folytatott a két or­szág kapcsolatainak további ki- szélesítéséről. A két felet köl­csönösen érintő problémákon kívül néhány időszerű nemzet­közi kérdést is megvitattak. A megbeszéléseken megkü­lönböztetett figyelmet szentel­tek a helsinki záródokumentum megvalósításának. A tanácsko­zásokon állást foglaltak a le­szerelés időszerű kérdéseiről és ezzel kapcsolatban mindkét fél hangsúlyozta a bécsi had- erőcsökkentési tárgyalások je­lentőségét. Bohuslav Chňoupek és Knud Andersen állást foglalt az erő­szak kizárása mellett a nem­zetközi kapcsolatokban és sík­Bonn — A nyugatnémet „vá­lasztási háború“ számtalan ki- sebb-nagyobb csatája közül az egyik legszínesebbnek ígérke­zik a két kancellárjelölt: Hel­mut Schmidt és Helmut Kohl — egyelőre csak papíron léte­ző — tévépárbaja. A bonni ellenzék, a CDU— CSU hetek óta állhatatosan kö­veteli, hogy „a jelenlegi kan­cellár álljon a kamerák elé a trónkövetelővel“. A jobboldal közvéleménykutatási eredmé­nyekre hivatkozva állítja, hogy az NSZK lakosságának kéthar­mada türelmetlenül várja, hogy a két jelölt egymás mellett je­lenjék meg és ütköztesse néze­teit.. Kohl és Strauss azzal vá­dolja Schmidtet, hogy „megla­pul“ és nem hajlandó kimoz­dulni abból a viszonylagos biz­tonságból, amit a kancellári hi­vatal jelent számára. Az SPD és személy szerint Schmidt többféle válasszal is szolgált. Ezek közül az egyik, hogy az NSZK-ban nem ameri­kai típusú elnökválasztás fo­lyik, hanem pártok csapnak össze. Keményebben hangzott Moszkva — A moszkvai Prav­da New York i tudósítója sze­rint Kissinger amerikai kül­ügyminiszter és Vorster dél­afrikai miniszterelnök szomba­ton kezdődő zürichi tárgyalá­sainak fő témája az úgyneve­zett „rhodesiai formula“ lesz, .melynek kidolgozása most dön­tő szakaszába jutott. Az Egye­lt Államok és Anglia magára A^nlalta e formula garantálását, valamint a közvetítő szerepet a pretóriai kormány és néhány afrikai ország között. A „rhodesiai formula“ lénye­ge a szovjet laptudósító meg­fogalmazásában: a „fekete többség hatalomátvételének“ jelszavával próbálják megőriz­Brüsszel — A török kormány írásban juttatta el észrevételeit a Hágai Nemzetközi Bíróság­hoz Görögországnak az Égel- tengerre vonatkozó állásfogla­lásával kapcsolatban. A bíróság a múlt héten indította meg tár­gyalását arról a görög óhajról, hogy a nemzetközi testület szó­lítsa fel az érdekelt feleket: tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely növelné a fe­szültséget ebben a térségben. Ez a javaslat — elfogadása esetén — megkötné a török kormány kezét, s lehetetlenné rászállták a nemzetközi feszült­ség enyhülésének folytatása, a különböző társadalmi rendsze­rű országok kölcsönösen elő­nyös együttműködésének to­vábbi kiszélesítése mellett. Ez­zel összefüggésben azon el­szántságuknak adtak kifejezést, hogy mindkét ország a jövőben is hozzá kíván járulni a hel­sinki konferencia határozatai­nak teljesítéséhez. A két külügyminiszter a teg­napi tanácskozások során meg­vitatta országaik gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit. Állást foglaltak az együttműködés kibővítése mel­lett a közlekedés, az energeti­ka és az életkörnyezet védel­mének terén. Az európai kontinens legidő­szerűbb kérdéseinek megvitatá­sa során kölcsönösen megálla­pították, hogy a jövőre a hel­sinki záródokumentum cikke­lyeinek teljesítéséről tervezett belgrádi konzultatív tanácsko­zás hozzájárulhat a dokumentu­mok további gyakorlati megva­lósulásához. A tanácskozás során Chňou­pek külügyminiszter javaslatot terjesztett elő a dán képvise­lőkkel folytatandó politikai párbeszéd rendszeresítésére, csehszlovák—dán együttműkö­dési nyilatkozat aláírására és egv olyan megállapodás meg­kötésére, amely elejét venné a kétszeres adóztatásnak. Chňou­pek javasolta a kulturális együttműködés kibővítését is. Bölling kormányszóvivőnek az a kijelentése, hogy Schmidt kancellár „nem akar edzőpart­nerrel szorítóba lépni“. Ez any- nyit jelent, hogy az SPD nem az ellenzéki kancellárjelölt Kohlt, hanem a háttérből — és néha nyíltan — irányító Strauss CSU-vezért tartja az Igazi ellenfélnek. A legkomolyabb okra aligha­nem a Bonner General-Anzei­ger tapintott rá: Schmidt nem akarja, hogy a kormánykoalí­cióban részt vevő „kisebb part­ner“, az FDP megsértődjék. Ezért ragaszkodik a szeptem­ber végén megrendezendő „né­gyes vitához“, amelyen vala­mennyi parlamenti párt vezető­je megjelenik. Mint több nyugatnémet lap megállapítja, az utolsó szót még nem mondták ki a Schmidt— Kohl tévévita ügyében. A köz- véleménykutatási adatokra rendkívül érzékenyen figyelő SPD-központban még úgy Is dönthetnek, hogy további sza- vazatnyeréshez mégiscsak szük­ség van a kancelláVjelöltek párviadalára. ni a rhodesiai fajüldözők és a nemzetközi monopóliumok pozícióit, s megakadályozni, hogy az őslakosság tényleges politikai képviselői hatalomra jussanak. A dél-afrikai faji po­litikát folytató kisebbség e tö­rekvése találkozott Washington afrikai érdekeivel — a felsza­badító mozgalom általános visz- szaszorításának érdekeivel. A Kissinger—Vorster találko­zón — állapítja meg végül a moszkvai Pravda — Namíbia kérdése is napirenden lesz, ez azonban csak „ködfüggöny, mely a dél-afrikai fajüldözők amerikai támogatását hivatott leplezni“. tenne minden olyan lépést, amit Athén provokatívnak ítél meg, például a geológiai kuta­tást a tenger térségében. Tö­rökország nem fogadta el ille­tékesnek a hágai nemzetközi testületet ebben a kérdésben, s így nem küldte el képviselőit a jelenlegi tárgyalásokra sem, de észrevételeit írásban közöl­te. A bíróság a török észrevéte­leket Is megtárgyalja. A tes­tület állásfoglalása a jóvő hé­ten készül el. JAROSLAV KOŽEŠNÍKET, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia elnökét tegnap Budapes­ten fogadta Huszár István, a' Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának alelnöke. A PAP lengyel hírügynökség bejelentette, hogy szeptember 1-től Lengyelországban 10—12 százalékkal csökken a televí­ziós készülékek ára. SVÉDORSZÁG kommunistái aktív választási kampányt in­dítottak a szeptember 19-én tartandó parlamenti és helyi választások előtt. LENGYELORSZÁGBAN meg­emlékeztek a hitleri támadás és a második világháború ki­törésének 37. évfordulójáról. A SZOVJETUNIÓ békés kül­politikájának nagy jelentősége van a gyarmati uralom ellen harcoló nemzetek számára — jelentette ki Joao Filipe Mar­tins, az Angolai Népi Köztár­saság minisztere, a TASZSZ- nak adott interjújában. GISCARD D’ESTAING francia elnök szeptember 15—18 kö­zött Jugoszláviába, majd októ­ber 4—7 között Iránba látogat. GERALD FORD amerikai el­nök rendelete alapján Laoszt törölték a vámkedvezmények­ben részesülő országok közül, mert amerikai megfogalmazás szerint „kommunista országgá vált“. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK fel­oldotta a korlátozó kereske­delmi intézkedéseket Portugá­liával szemben és így az a jö­vőben újra kedvezményes vá­mok alapján kereskedhet az Egyesült Államokkal. AZ AMERIKAI KÜLÜGYMI­NISZTÉRIUM cáfolta az Avia­tion Week című magazin jelen­tését, amely szerint Pakisztán 110 amerikai vadászgép ellené­ben hajlandó lemondani a fran­cia atomerőmű megvásárlásá­ról. RAS1D KIKHIA líbiai diplo­mata a Biztonsági Tanács kö­vetkező soros elnöke. A dip­lomata megbízása szeptember Inén lépett életbe és egy hó­napra szól. KOPPENHÁGÁBAN szeptem­ber 3-án kezdődik az Atlanti Szerződés Társaságának évi kongresszusa, amelyen beszé­det mond Luns NATO-főtitkár is. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hadügyminisztériuma utólag be­jelentette: szombat óta az Egye­sült Államokban tartózkodik B. Feled, az izraeli légierő fő- parancsnoka. FRED IKLE, az amerikai Fegyverzetellenőrzési és Lesze­relési Hivatal Igazgatója Los Angelesben kijelentette, hogy „az atomfegyverzetek ellenőr­zése nem korlátozódhat csak az úgynevezett hadászati fegy­verrendszerekre. A VIETNAMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG küldöttsége, amely háromnapos hivatalos lá­togatást tett Vientiánéban, szer­dán elutazott a laoszi főváros­ból. Ford burkoltan bírálja Cartert Washington — Ford elnök Washingtonban mondott válasz tási beszédében bírálta azokat, akik vissza akarják vonni az amerikai csapatokat Európából és Ázsiából. Az elnök lényegében válasz­tási ellenfelét, Jimmy Cartert támadta, nevének említése nél­kül. A demokrata elnökjelölt ugyanis nemrég a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok fokozatos kivonását irányozta elő. Ford fogalmazása szerint „a világ még mindig veszély­ben van, és nem vonhatjuk vissza erőinket annak puszta reményében, hogy majd mások is így tesznek.“ Bírálta az elnök a demokra­ta többségű kongresszust is, amiért az csökkenteni akarja a hadügyi kiadásokat. A vietnami nép ma olyan ** lelkesítő helyzetben emlé­kezik meg az augusztusi for­radalom 31. évfordulójáról és Délkelet-Ázsia első népi de­mokratikus államának megszü­letéséről, amikor immár egész Vietnam szabad, befejeződött az ország egyesítése, megala­kult az 50 millió lakosú Viet­nami Szocialista Köztársaság. Méltón lehet büszke az eddig megtett több mint három év­tizedes útra, a francia gyarma­tosítók elleni küzdelemre, az Egyesült Államokkal szemben győzelmesen megvívott honvé­dő háborúra, s a békés szocia­lista építőmunkában e hihetet­lenül nehéz körülmények elle­nére elért nagy eredmények­re. Mindez a Vietnami Dolgozók Pártjának helyes politikáját igazolja, a vietnami nép hő­siességét és áldozatvállalását, a haladó emberiség, mindenek­előtt a szocialista országok szo­lidaritását bizonyítja. A szocia­lista közösség országai — kö­zöttük hazánk is — a proletár internacionalizmus eszméjétől vezérelve hatékonyan támogat­ta és segítette a vietnami nép forradalmi ügyét, honvédő küz­delmét, és segíti ma is békés építőmunkáját. A Vietnami Szocialista Köz­társaság megalakulása újabb szakaszt jelentett az ország fej­lődésében. Vietnam kivívta füg­getlenségét és szabadságát, eredményesen építi a szocializ­must. Ez a fejlődés az augusz­tusi forradalommal és a Viet­nami Demokratikus Köztársaság megalakulásával kezdődött. Északon a társadalom vezető ereje a háború éveiben is a Vietnami Dolgozók Pártja volt. Az a párt, amelyet Ho Si Minh alapított, s amelynek megte­remtéséért, kiépítéséért annyi börtönt szenvedett el évekig. Most beteljesültek végrendele­tének szaval: „Hazánk kétség­telenül egyesülni fog. Északi és déli honfitársaink feltétle­nül egy családban, egy fedél alatt fognak találkozni... Vég­ső kívánságom, hogy pártunk, népünk a harcban szorosan összeforrva építse a békés, egy­séges, független, demokratikus, gazdag és erős Vietnamot, és méltóképpen járuljon hozzá a világforradalom ügyéhez Ho Si Minh, a vietnami nép nagy fia, sainos, már nem ér­hette meg azt a jövőt, amelyet végakaratában vetített előre, de Hanoi ünneplő népe június 24-én az ő nevét kiáltva kö­szöntötte ujiongva az egysé­ges nemzetgyűlés ülésszakának megnyitását. Ezzel az ülésszak­kal immár. intézményesen is új korszak kezdődött a vietnami nép életében: az egységes, szo­cialista haza építésének korsza­ka. Az egész világ megkülön­böztetett figyelme kísérte Le Duannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának politikai beszámoló­ját a nemzetgyűlés ülésszakán, aki így fogalmazta meg a jövő programját: „Csakis a szocia­lizmus biztosítja Vietnam dol­gozó népének azt a jogát, hogy az ország valódi gazdája le­gyen. Vietnamnak csakis a szo­cializmusban lehet korszerű gazdasága, kultúrája, és élen­járó tudománya, erős védelmi potenciálja, és csakis a szocia­lizmusban őrizheti meg függet­lenségét és biztosíthatja bol­dog életét. Vietnam csakis a szocializmusban juthat ahhoz a lehetőséghez, hogy teljesen egységes legyen területileg, kulturális, társadalmi és gaz­dasági téren. Az egységes szocialista Viet­namnak hatalmas feladattal kell megbirkóznia, hogy — a kitűzött program értelmében — 15—20 év alatt befejezze a szocializmus anyagi-műszaki bá­zisának lerakását az egész or* szágban. Az ország vezetői nyíltan beszélnek a roppant ne­hézségekről, amelyekkel meg kell küzdeniük: lakóházak száz­ezreit kell újjáépíteni a sem­miből, csupán délen hárommil­lió embernek kell munkát adni, a mesterségesen felduzzasztott városokból milliókat kell is­mét vidékre telepíteni, négy­millió embert kell megtanítani írni-olvasni. A szocialista köz­társaság politikája két évtized­re szóló programjának megva­lósítása tehát óriási vállalko­zás. Semmivel sem kisebb, mint két imperialista hatalom kive­rése Indokínából. A szocializmus alapjai lera­kásának az egész országban azonban elengedhetetlen felté­tele az, hogy Vietnam végre békében élhessen. A vietnami nép páratlan hősiessége és helytállása, a szocialista hát­ország segítsége, a nemzetközi tiltakozó mozgalom hatása, a békés egymás mellett élés esz­méinek térhódítása — mindez közrejátszott abban, hogy az ország népe ma egységes ha­zában, a lelkes építőmunka kö­zepette ünnepelhet. A nemzet­közi békemozgalomnak azonban új feladatai vannak: legalább olyan erővel kell segítenie a szocialista Vietnam építését, mint amilyen erővel a vietnami nép igazságos harcát támogat­ta. Forradalmi éberségéről a vietnami nép a békés munka közben sem mondhat le. Az amerikai Imperializmus veresé­ge ugyan alapvetően megvál­toztatta a délkelet-ázsiai erő­viszonyokat, de Vietnam köze­lében ma is találhatók katonai támaszpontok éppúgy, mint he­gemóniára törekvő hatalmak. Ezért oly nagy jelentőségű a szocialista közösség internacio­nalista támogatása, amely is­mét megnyilvánult a kommu­nista és munkáspártok berlini konferenciáján is. Nem kevésbé fontos a Viet­nami Dolgozók Pártjának vilá­gosan leszögezett, a szocialis­ta eszmeiségen alapuló inter­nacionalista programja, amely kimondja: „Együtt fogunk ha­ladni a szocialista országokkal és a világnak mindazon népei­vel, amelyek fáradhatatlanul harcolnak a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciá­ért és a szocializmusért. To­vábbra is aktívan támogatjuk azt a harcot, amelyet a világ népei az amerikai imperialisták vezette nemzetközi imperializ­mus ellen folytatnak. Ugyanak­kor hozzájárulunk az összes forradalmi erők harci össze- forrottságának, együttműködésé­nek megszilárdításához, és köl­csönös segítségének erősítésé­hez. Kivesszük részünket a szo­cialista országok és a nemzet­közi kommunista mozgalom szo­lidaritásának megszilárdításá­ból.“ A szocialista országok túl­nyomó többsége — köztük a mi hazánk — a mai ünnepna­pon e közös célkitűzések je­gyében lelentik ki: Veled va­gyunk, Vietnam! PROTICS JOLÁN Schmidt—Kohl tévévita? Az ellenzék kamerák elé hívja a kancellárt ÚJ FORMULA — RÉGI TARTALOM Kissinger szombaton Zürichben találkozik Vorsterral A TÖRÖK KORMÁNY ÁLLÁST FOGLALT

Next

/
Oldalképek
Tartalom