Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-02 / 182. szám, hétfő

Város a sarkkör fölött A világ legészakibb nagy kikötővárosa Murmanszk. Ugyan­azon a szélességi fokon vagyunk, mint Közép-Grönland. A leve­gőben fagy ül, s a hegyekén még júniusban is ott a hó, de a fjord vize gőzölögni látszik, mert melegíti a Golf-áramlat. Ér­dekes város. Az első világháború idején épített, ma már több szakaszon vil­lamosított fővonalon utaztunk ide. A vasútépítők között annak idején sok magyar hadifogoly is dolgozott, közülük sokan har, coltak vállvetve a forradalmárokkal a szovjet hatalomért. Meg­találtuk a múzeumban az első helyi szovjet névsorát, s a 16. név: V. Szekeres. Persze a valamikori barakkváros helyén ma már modern kikötőváros áll. Bámulatos a város fejlődése. 1926-tól 1939-ig tizenháromszorosá­ra nőtt a lakosok száma. A második világháború idején a néme­tek a város egy-egy négyzetméterére több bombát dobtak, mint Sztálingrádban. Ma már 300 000 lakosa van a városnak. Es mint a felvételen is* látható óriási plakát jelszava hirdeti: A kommu­nizmus ipari alapjának építéséért küzdenek. A városépítők gyermekei, a pionírok, nyaranta itt is pionírtá­borokban üdülnek. Eléggé zord az itteni időjárás, ezért más, déli szovjet köztársaságok pionírtáboraiba utaznak. Hangulatos ese* mény az elutazásuk. Felvonulnak, zenekar kísért őket, szülök, barátok, s a járdákról ismerősök integetnek utánuk. Hogyne, hiszen hosszú-hosszú útra indulnak: a még mindig északinak ne­vezett Leningrád ide 30 órás vonatozás. Ejféli kép az „Észak Szálló" ablakából. Hosszúra nőtt árnyak a falakon, de enyhe fénnyel ragyog a nyári hónapokban soha le nem nyugvó nap. Ne feledjük: Csaknem hetven fok szélességen vagyunkI Lassan nőnek itt a fák, lassabban, mint a város. A fel­vételen is látható fákat 30 évvel ezelőtt ültették, amikor meg­kezdték a város újjáépítését. A város azonban nagyra nőtt, s lé­tezésével hirdeti: Még a sarkvidék zordságát is legyőzi a szov­jet dolgozók építőkedve, ereje. Hajdú András felvételei Megállás nélkül A gyors munka záloga az alapos felkészülés 'A FIĽAKOVO (Fülek) felé vezető út mentén itt is, ott is előbukkannak a kombájnok és a gabonaszállító kocsik. A ha­talmas gépek ügyesen forog­nak, pedig a dimbes-dombos vi­dék alaposan megdolgoztatja őket. A kombájnosok a Fiileki Állami Gazdaság kasza alá érett gabonáját vágják. A gaz­daság központjában ottjártunk- kor a kapus Bodnár Gyulához, a személyzeti osztály vezetőjéhez irányított. — Sajnos — fűzte hozzá —, az igazgató, a főgépesítővei és a főagroiiómussal együtt a gaz­daság valamelyik részlegére ment határszemlére. — Talán Síden vannak — mondja a bemutatkozás után Bodnár elvtárs —, s valószínű, hogy csak estére térnek vissza. Általában 6 és 7 óra között ta- láthatók itt, akkor osztják szét a napi feladatokat. Utána me­gint kimennek a részlegekre. Az állami gazdaság hét részle­gének bejárása pedig nem egy­szerű feladat, hiszen több mint 60 kilométert kell „kocsikáz- niuk“, ha mindent látni akar­nak. Az állami gazdaság mező- gazdasági földterülete 5800 hektár, s ebből 3800 hektár a szántóterület. Az idén több mint 2100 hektáron termesztettünk gabonát. A hozamokról és az egyes fajtákról bővebben nem tudok beszélni, mert nem az én területem, hozzám az aratók el­látása tartozik. — Az élelmet és az üdítő italokat — folytatja Bodnár elvtárs — gépkocsikon szállít­juk a határba. Kombájnosaink- nak az üzemi konyhánkon főz­zük az ebédet. Az aratók szá­mára uzsonnát is adunk, mert ha lehet, a késő esti órákig aratnak. A kombájnok az ebéd­idő alatt sem állnak, mert a vezető kombájnos és a „segéd­je“ egymást felváltva étkeznek. Minden percet kihasználnak a gabona gyors és jó minőségű Spanyolországban a munka- nélküliség 20 év óta a legma­gasabb szintre emelkedett. A statisztikai hivatal jelentése szerint a több mint 13 milliós A Nemzetközi Búzatanács Londonban nyilvánosságra ho­zott jelentése szerint a világ Idei búzatermése nagyobb lesz, mint 1975-ben. A tanács úgy véli, hogy idén várhatóan 365—385 millió tonna búza te­rem a tavalyi 353 millió tonná­val szemben. A tanács szakér­tői szerint a búzatermés leg­nagyobb mértékben előrelátha­Á kereskedelmi mérleg javu­lására utalnak a jugoszláv kül­kereskedelem első félévi ered­ményei. Az év első hat hónap­jában 4,7 milliárd dinár volt Jugoszlávia teljes exportja, 27 százalékkal több, mint 1975 azonos időszakában. Az import viszont 11 százalékkal 59,4 mil­liárd dollárra csökkent. Az év első felében kiegyensúlyozott 'A jelenlegi ötéves terv fo­lyamán mintegy 120 milliárd zlotyt fordítanak élelmiszeripa­ri beruházásokra Lengyelor­szágban. így lehetővé válik, hogy a termelés a korábbi tervperlődushoz viszonyítva 35—37 százalékkal növekedjen. vágására, ami különösen most, ebben az esős időben fontos. Itt megemlíteném még azt Is, hogy nagy gondot fordítottunk a gé­pek alapos műszaki előkészíté­sére, s erre a kombájnosokat anyagilag is ösztönözzük. Aki­nek a gépe a hanyag előkészí­tés miatt esetleg hosszabb idő­re kiesik a munkából, az nem kap jutalmat. A kombájnosok teljesítményét naponta értékel­jük, s a terv teljesítése, illetve túlteljesítése szerint hetenként pénzjutalmat kapnak. Bodnár Gyulával rövid határ- szemlére indultunk az állami gazdaság egresi részlegére. Pár percre megállítottuk a felénk közeledő kombájnost. JAN OBROCNIK, az E-512-es kombájn vezetője, a közeledő sötét felhőkre mutatva mondja: „Nincs sok időm a beszélgetés­re, mert ezt a parcellát még az eső előtt szeretnénk levágni. Egyébként már 12 éve dolgo­zom az állami gazdaságban, s hetedik éve részt veszek min­den aratásban. Elvem, hogy a gyors, zökkenésmentes aratás feltétele a gépek jó és lelkiis­meretes előkészítése. Ezenkívül az Indulás előtt naponta ellen­őrizni kell a kombájn műszaki állapotát, hogy az esetleges hi­bákat még a vágás előtt eltávo­líthassuk. Ha az összes előírást megtartjuk, akkor nem lehet fennakadás.“ Elbúcsúzunk a kombájnostól, akiről kísérőm még elmondja, hogy az aratók versenyében ta­valy ő végzett az első helyen. Az E-512-esek csoportjában most Is az elsők között van, de a végleges sorrend még nem alakult ki. Bodnár Gyula tanácsát meg­fogadva, másnap reggel ismét jelentkeztünk a gazdaság köz­pontjában. Szabó Gyula főagro­nómus és Deák Pál főgépesítő az aznapi munka szervezésével volt elfoglalva, de szívesen vá­laszolt az aratással kapcsola­tos kérdéseinkre. munkaerőlétszám 5,5 százaléka van állás nélkül. A munkát keresők száma á jelentés alap­ján 729 700. tólag a Szovjetunióban növek­szik majd. A tanács a fejlődő országokban is a termés növe­kedésére számit. A jelentés megállapítja, hogy az öt legje­lentősebb búzaexpoi’táló (Egye­sült Államok, Kanada, Ausztrá­lia, Argentína és a Közös Piac) készletei az 1976—1977-es idényben várhatóan 5,5 millió tonnával növekednek. volt Jugoszlávia külkereskedel­me a szocialista országokkal. Növekedett a fejlett tőkésor­szágokkal folytatott árucsere­forgalom is: a kivitel 44 száza­lékkal nőtt, míg az import 21 százalékkal csökkent. A fejlő­dő országokba Irányuló kivitel a múlt évi szinten maradt, az onnan származó behozatal 10 százalékkal csökkent. A növénytermesztésben az emelkedés átlagosan 15—16 százalékos lesz, az állatte­nyésztésben valamivel nagyobb, 16—18 százalékos. A gazdaság közel kétszer annyi, 91 száza­lékkal több gépi felszerelést — A Mironovszkaja, Kaukaz, Jubilejnaja, Száva és a Zlatá Dolina búzafajták a szárazság ellenére jó termést adtak — mondja Szabó Gyula. — A Szá­va például egy 20 hektáros parcellán fc’5 métermázsás hek­táronkénti hozamot adott. A terv szerint 72 480 mázsa ga­bonát kell kicsépelnünk, amit 30 kombájnnal végzünk el. — Ebből 15 a sajátunk, 15 pedig vendégkombájn — kap­csolódik be a beszélgetésbe Deák Pál. — A kombájnok cso­portosan dolgoznak, típusok szerint. Az aratás megkezdése előtt a pártszervezettel együtt pontos munkatervet dolgoztunk ki minden egyes szakaszon, s ha csak lehet, igyekszünk az egyes pontokat teljesíteni. — HA AZ ESŐ NEM SZÖL KÖZBE, akkor 16 nap alatt vég­zünk az aratással — veszi át újra a szót a főagronómus. — A csapadék nagyon jól jött a kapásoknak. A szalmabegyűjtés és a tarlóhántás is a tervek szerint halad. Az aratás után sem pihenhetünk, mert agro­technikai határidőben kell el­végeznünk az ősziek jó talajelő­készítését. Meg kell még azt is jegyeznem, hogy sokat kö­szönhetünk az egyes helyi nem­zeti bizottságok dolgozóinak, akik segítettek a brigádosok munkájának szervezésében. A Füleki Állami Gazdaságban az aratás a végéhez közeledik. A hatalmas, korszerű magtáruk­ban a Colman-típusú folyama­tos terményszárító berendezés­sel szárítják a gabonát. Min­denki ismeri a feladatát, s asze­rint dolgozik. A kombájnosok ügyelnek gépük műszaki álla­potára, a laboránsok és a mag­tár dolgozói a tárolásra kerülő gabona minőségére és nedves­ségtartalmára, a vezetők pedig arra4 hogy lehetőleg minden zökkenésmentesen és a terv szerint menjen. PÁKOZDI GERTRÜD vásárolhatna, mint az előző öt­éves tervben. Az élelmiszeriparba 1971 és 1975 között 90 milliárd zlotyt ruháztak be Lengyelországban, többet mint az előző 25 évben együttvéve. Ebből a összegből 200 nagy élelmiszeripari válla­latot létesítettek és többet mo­dernizáltak. Az élelmiszeripar korszerűsítésének és a mező- gazdasági termelés növelésé­nek eredményeképp öt eszten­dő alatt 70 százalékkal nőtt a piacra kerülő feldolgozott élel­miszerek mennyisége. Rizstermesztő övezet Kubany, Észak-Kaukázusnak ez a kiterjedt területe napjaink­ban egyre nagyobb szerepet játszik a szovjet rizstermesztés fejlesztésében. A hatvanas évek végén több rizstermelő műsza­ki berendezés épült itt. A me­zőgazdasági művelésre koráb­ban alkalmatlan árterületek kiszárításával hatalmas rizster­melő területeket alakítottak ki. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban (1971—1975) több, mint 2 millió tonna rizst ter­mesztettek. Kubany rizstermesztői élen­járó technológiát, korszerű gé­peket alkalmaznak, amelyek biztosítják a magas termés- eredményeket. A tizedik ötéves terv (1976— 1980) - végén a kubanyl rizster­mesztők hozzájárulása az or­szág gabonatermeléséhez eléri az 1 millió tonnát. Automatizált vízmű Harkovban üzembe helyezték a városi vízművek automatikus irányítási rendszerénék első egységét. Elektronikus beren­dezések szabályozzák a szlvaty- tyúállomások és vezetékek" üzemét, ellenőrzik a vízfel­használást és a víznyomást. Előzetes számítások kimutat* ták, hogy az új rendszer több* millió köbméter ivóvíz megta-» karltását eredményezi. Épül a világ legnagyobb földgázkikötője A világ legnagyobb földgáz­kikötőjét 1973-ban kezdék épí­teni Algériában, s a munkákat 1978 első felében fogják befe­jezni. Az új kikötő az Oran mellett fekvő Arzevtől hét kilo-- méterre épül meg, s 1980-tól évi 40 milliárd köbméter föld­gázt és 30 millió tonna kőola­jat indítanak útnak. Innen szál­lítják majd a petrolkémiai kombinát termékeit is. A kikö­tő 250 000 köbméteres földgáz­szállító tartályhajók, valamint 250 000 tonnás kőolajszállító tartályhajók fogadására is alkal­mas lesz. A beruházási költsé- ségek kb. 300 millió dollárra rúgnak. Spanyol munkanélküliség Termésbecslés Javul Jugoszlávia külkereskedelmi mérlege A lengyel élelmiszeripar fejlesztése

Next

/
Oldalképek
Tartalom