Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-30 / 206. szám, hétfő

(Folytatás az "1. öldalrólj nyékét még akkor is, ha nem a legkedvezőbbek az időjárási vi­szonyok. Az idei aratás — bele­értve a kalászosok begyűjtése előtti összes munkát — nz egész társadalom ügye, az egész lakosság áldozatkész munkájá­nak eredménye volt. Becsületes munkával sikerült megmente­ni a gabonát, a fiataljaink ál­tal meghirdetett Egy szem se vesszen kárba! jelszó jegyében. A kombájnosok minimális vesz­teséggel dolgoztak, segítségük­re siettek az üzemek dolgozói, a katonák, a népi milícia tag­jai. Hatékony segítséget nyúj­tottak a szénakaszálásban és az aratásban annak érdekében, hogy az idei kedvezőtlen esz­tendőben is a maximumot te­gyük meg a közélelmezés biz­tosításáért. Reméljük, hogy ez így lesz az őszi munkák során is. A gabonahozamok — termé­szetesen a kukorica nélkül, amelyről ma még korai beszél­ni, — valamivel jobbak, mint tavaly. Nagyra értékeljük, hogy si­kerül teljesíteni az állami ga­bonafelvásárlási tervet, és ez­zel megteremtettük a feltétele­ket lakosságunk jó ellátásához. Persze, a gabonatermelés orszá­gos tervét, amely nagyon igé­nyes volt, nem teljesítettük. Ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, mint az elmúlt évek­ben, ezért az idén is gabonát kell vásárolnunk. Az időjárási viszonyok és a vegetációs feltételek következ­tében nagy különbségek mutat­koznak az egyes kerületek ter­méseredményei között. Az egész nyugat-csehországi kerületet és az észak-csehországi kerület egyes járásait az aszály erő­sebben sújtotta. Természetesen Gustáv Husák elvtárs beszéde előfordul, hogy az azonos fel­tételek közepette gazdálkodó szövetkezetek és járások közt is vannak különbségek. Már sokszor elmondtuk: arra kell törekedni, hogy kihasználjuk azon vállalatok, járások és ke­rületek tapasztalatait, amelyek a legjobbak. A Szlovák Szocia­lista Köztársaságban bizonyos mértékben jobbak voltak az időjárási viszonyok, és az ered­mények is jobbak. Döntő sze­repe van ebben a nyugat-szlo­vákiai kerületnek, amely leg­nagyobb gabonatermésével nemcsak a Szlovák Szocialista Köztársaságban, hanem egész Csehszlovákiában az első helyet foglalja el. A Szlovák Szocialista Köz­társaságban és a Cseh Szocia­lista Köztársaságban számos vállalat, szövetkezet, állami gazdaság és járás ért el kiváló eredményeket, 4(1—50 métermá­zsás átlagos hektárhozamot. Ezeket a kitűnő eredményeket ott sikerült elérni, ahol kedve­zőbbek voltak az időjárási vi­szonyok és ahol az emberek­nek több a tapasztalatuk. Tő­lük a jövőben példát kell ven­nünk. Ezzel kapcsolatban a párt Központi Bizottsága, a kormány, az összes állami szerv nevében és saját nevemben is őszinte köszönetét mondok mindazok­nak a csehszlovákiai mezőgaz­dasági dolgozóknak, akik áldo­zatkész és becsületes munká­jukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az Idei aratás során az adott időjárási viszonyok kö­zepette viszonylag jó eredmé­nyeket érjünk el. Mindenütt, minden termelési szakaszban a „CSKP XV. kong­resszusán elfogadott határoza­tok szellemében a lehető leg­nagyobb fegyelmezettséggel, igényességgel kell dolgozni, nem szabad tűrni a rendetlen­séget és a fogyatékosságokat, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket. A Felhívás szellemében fordítsunk megfelelő figyelmet az őszi munkákra Az aratás lassan véget ér. A mezőgazdasági tennivalók ez­zel még nem fejeződnek be, és ezért nagyon jól fel kell ké­szülni az őszi munkákra. Az aszály kedvezőtlen hatással volt azokra a terményekre is, amelyeket csak később gyűj­tünk be a földekről: a burgo­nyára, a kukoricára, a cukor­répára, a gyümölcsre, a zöld­ségre. Ezért nagy gondot kell fordítani az őszi munkákra, gondoskodni kell mindannak a begyűjtéséről, ami a földön megtermett, és természetesen az őszi munkák során a jövő évi terméshez is jó előfeltéte­leket teremteni. Tudatosítanunk kell, hogy senkitől a világon ingyen nem kapunk semmit. Amit nem termelünk meg, azt meg kell vásárolnunk, azért fi­zetnünk kell, vagy termékeket kell exportálnunk. Ezért a XV. kongresszus is kiemelte, hogy a lehető legjobban ki kell hasz­nálnunk forrásainkat, minél jobban meg kell művelni a termőföldet. Ezért az őszi munkák során ki kell használni a szükséges takarmányalapok létrehozásá­nak összes forrását és lehető­ségét. Ezekkel az alapokkal, különösen a gabonával, nagyon ésszerűen kell gazdálkodnunk. Sokan jönek nagyon értékes ja­vaslatokkal, hogyan lehetne gazdagítani a takarmányalapo­kat a szalma jobb felhasználá­sával, a szénának a félreeső rétekről, legelőkről való be­gyűjtésével. Fel kell használni az összes jó ötletet az ország minden részéből, és mihama­rabb valósítsuk meg azokat. Az előttünk álló őszi mun-, kákát országos feladatként tartjuk számon. Persze, a leg­nagyobb súly a mezőgazdasági dolgozók vállára nehezedik, de az egész társadalomnak segítsé­get kell nyújtania ahhoz, hogy feladatainkat sikeresen oldjuk meg. A mezőgazdaság népgazdasá­gunk nagyon fontos ágazata. Tegnap pártunk elnöksége egész sor mezőgazdasági és élelmezésügyi kérdéssel fog­lalkozott. Leszögeztük: keresni fogjuk a lehetőséget, hogy a mostani ötéves tervidőszakban hogyan és hol segíthetünk az öntözés, a talajjavítás terén, szóval ott, ahol a mezőgazda­ságnak segítségre van szüksé­ge. Ha nem akarunk az időjá­rás szeszélyeitől függni, döntő előrehaladást kell elérnünk az öntözött terület nagyságának növelése terén. A vezető párt- és állami szervek nagy figyel­met szentelnek a mezőgazda­ságnak; így lesz ez a jövőben is, hogy teljesítsük a XV. párt- kongresszuson kitűzött felada­tot, teljesítsük az élelmiszerek­ből való maximális önellátást. Felelősségteljesen és igényesen teljesítsük a feladatokat minden téren A népgazdaság többi ágaza­tában, például az iparban és az építőiparban a dolgozók dina­mikusan teljesítik a tervet és semmilyen komolyabb probléma nem adódik. Vannak olyan vál­lalatok és termelési szakaszok, amelyek tervüket kiválóan tel­jesítik, ezzel szemben azonban számos vállalat elmarad ezen a téren és gondokat okoz. Ahogy ezt már a mezőgazdasággal kapcsolatban elmondottuk, min­den területen küzdelmet kell vívni a hatodik ötéves terv Igé­nyes feladatainak teljesítéséért, most az Idei terv teljesítéséért, hogy biztosíthassuk lakossá­gunk boldog és nyugodt éle­tét. Természetesen probléma, gcnd akad elég. A népgazdaság gyors fejlődése, az életszínvo­nal emelkedése nyilvánvalóan sok problémát vet fel, ame­lyekkel a párt- és az állami szerveknek foglalkozniuk kell. Néhány esetben a múlt hibái­val, 10—15 éves lemaradások­kal kell szembenéznünk. Ilye­nek például a beruházások ha­táridejének meg nem tartása miatt adódó gondok. A fogya­tékosságok javarésze azonban nem a múltban keresendő, ha­nem a jelenben, ilyenek az üze­melési hibák, vagy az elégtelen munkafegyelem. Párt- és kor­mányszerveink egész sor konk­rét intézkedést foganatosítot­tak, hogy a minisztériumok, a tüzelőanyag- és energetikaügyi, a gépipari és az építőipari re­szort, tehát azok az ágazatok, amelyek feladata az energiá­ról való gondoskodás, felelős- ségtellesen valósítsák meg cél­jainkat. A gépiparnak, amely .a leg­nagyobb ágazatok egyike, van­nak bizonyos problémái, de mindenekelőtt nagyon igényes feladatai. Ahogy a XV. párt­kongresszus is hangsúlyozta, a gépipar a népgazdaság kulcs- fontosságú ágazata. A létező problémák megoldása során ar­ra törekszünk, hogy a gépipar­ban növekedjék a munka ha­tékonysága, megvalósuljanak a hatodik ötéves terv nagy fela­datai, és felszámoljuk a fogya­tékosságokat. Ha jól akarunk élni, jól kell dolgoznunk A jó ellátás szerves része a magas életszínvonalnak. Egé­szében véve nem állíthatja sen­ki, hogy Csehszlovákiában rossz a lakosságnak élelmiszerekkel és ipari árucikkekkel való el­látottsága. Néhol keletkeznek fogyatékosságok, különösen he­lyi jellegűek, de az emberek milliói és azok, akik hozzánk jönnek — évente mintegy 13 millió turista — tapasztalhat­ják, hogy magas az életszínvo­nal. Helyenként problémák adódlak a hús- és füstöltáru- ellátással. A tavalyi gyengébb termés, a takarmányozási ne­hézségek hátrányosan befolyá­solták az állattenyésztés fejlő­dését, az állatok súlygyarapo­dását. Azt a célt tűztük ki, hogy a hússal és hústermékek­kel való ellátást nagyjából az idén is a tavalyi szinten tart­suk, tehát egy főre évi átlag­ban 82 kg hús és hústermék jusson. Látni kell azonban azt is, hogy a fogyasztás arányta* lanul növekszik, nem mindenütt gazdálkodnak ésszerűen az élelmiszerekkel, néhol a hús­sal és a kenyérrel pazarolnak. Bizonyos gondok az élelmisze rek szállítása és néhol terme­lésük helyes irányítása terén is vannak. Néha azonban az emberek fölöslegesen pánikba esnek. Ha valaki aránytalanul sok élelmiszert vásárol, akkor mások igényeit nem lehet ki­elégíteni, és így teljesen fe­leslegesen fennakadás keletke­zik. Ezért a hústermelés és szállítás kérdéseivel kapcsolat­ban a párt elnöksége és a kor­mány inlézkedéseket foganato­sított annak érdekében, hogy ésszerűbb legyen az élelmisze­rekkel való gazdálkodás, hogy a következő hónapokban és a jövőben is zökkenőmentesen biztosítsuk a közélelmezést. Egyszerű lenne egyszerre vágó­hídra vinni az összes szarvas- marhát és teletömni az üzlete­ket hússal. Csakhogy a követ­kező évekre is kell gondolni, hiszen emelni akarjuk az élet- színvonalat. Problémák vetőd­tek fel a burgonyaellátással kapcsolatban a gyengébb ter­més és a behozatali nehézsé­gek miatt. Őszre a lakosság számára megfelelő mennyiségű burgonyát ak írunk biztosítani. Korlátozásokat csak esetleg .az ipari feldolgozásra szánt bur­gonyával kapcsolatban lépte­tünk életbe. Az emberek gyakran bocsát­koznak találgatásokba arról, változnak-e majd az árak. A fogyasztói árakkal kapcsolatban a CSKP XV. kongresszusa egy­értelmű álláspontot foglalt el; Ehhez tartjuk magunkat most és a jövőben is akkor, ha a termelés a hatodik ötéves terv­ben kitűzött ütemben fejlődik. Ezt akarjuk megvalósítani. Per­sze, ez nem könnyű feladat. Tudjuk, mi van külföldön. Nyu­gaton tovább tart a válság, sok millió a munkanélküliek szá­ma, az* árak állandóan emel­kednek. Ezt a terhet a dolgo­zók vállára teszik. Azoknak a nyersanyagoknak és élelmisze­reknek az ára is emelkedik, amelyeket importálunk. Ezt a negatív hatást a termelésben, az Iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban aktív intéz­kedésekkel, a meglevő tartalé­kok felhasználásával igyek­szünk ellensúlyozni. Erre tá­maszkodik a fogyasztói árszint stabilizálásának politikája, ame­lyet a jövőben is követni fo­gunk. Fontos alapelv, hogy az összes termelési ágazatban ja­vítani kell a munka minőségét, növelni kell a gazdálkodás ha­tékonyságát, és feli kell szá­molni a fogyatékosságokat. Ezek a dolgok összefüggnek. Ha jól akarunk élni, jól kell dolgozni. Nem kell tartani sem­milyen veszélytől, semmilyen válságtól. Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XV. kong­resszusa elfogadta a párt poli­tikájának irányvonalát, mi eh­hez tartjuk magunkat. Ezt azért mondom, hogy az embe­rek ezekben a kérdésekben biz­tosak legyenek és tisztán lás­sanak. A Szlovák Nemzeti Felkelés élő hagyatéka E napokban ünnepeljük meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 32. évfordulóját. Dolgozóink Prágá­ban, Bratislavában és az egész országban megemlékeznek nem­zeteink, egész Csehszlovákia antifasiszta harcának e fontos eseményéről. Ha visszatekin­tünk az elmúlt 32 esztendőre, láthatjuk, hogy a csehszlová­kiai ellenállás, a Szlovák Nem­zeti Felkelés, a felszabadulás, a kommunista párt nagy haladó eszméit sikerrel valósítjuk meg a gyakorlatban. Láthatjuk, hogy azóta mennyit javult a dolgo­zó nép élete egész Csehszlová­kiában. Különösen Szlovákia, amely annak idején elmaradot­tabb országrész, volt, kifejező példája annak, mire képes a szocialista társadalom. A mun­kásosztály, a parasztság és az értelmiség szövetsége, a kom­munista párt politikájába he­lyezett mély bizalma, a cse^ hek, a szlovákok és a nemze­tiségek testvéri együttélése ar­ról tanúskodik, hogy egész Csehszlovákiában jó a belpoli­tikai helyzet, és hogy Csehszlo­vákia nemzetközi helyzete is fejlődik és szilárdul. Megbízható és hü barátaink vannak Köztársaságunk külpolitikájá­ról pártunk XV. kongresszusa kimondotta a döntő szót. Hang­súlyozta, hogy nemzeteink sza­badságának, nyugodt életének, hazánk biztonságának alapfel­tétele a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal való szövetség és együttműködés. Ez a politika az utóbbi évtizedek során be­vált, hasznosnak bizonyult dol­gozó népünk számára, és azt a távlatot nyújtja, hogy féle­lem nélkül, nyugodtan a mun­kával kapcsolatos problémákra összpontosíthatjuk figyelmün­ket Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával és a töb­bi szocialista ország képviselői­vel való legutóbbi találkozóink is megmutatták, mennyire mély a bizalom, a barátság és a szo­ros együttműködésre való tö­rekvés köztünk, a szocialista országok között. Tehát jó és hű barátaink vannak, akikben megbízhatunk. A világbékéért, a békés egy­más mellett élésért sok éve vívott nagy küzdelem számos akadály és probléma ellenére is hozott sikereket, előrehaltja a történelem kerekét. Egyre inkább teret hódít Európában és az egész világon a népek egymás mellett élésének esz­méje. Ezt nagyrészt az az egy év is bizonyítja, amely a hel­sinki értekezlet óta eltelt. Az európai kommunista és mun­káspártok július elején meg­tartott berlini tanácskozása „az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társa­dalmi haladásért“ jelszóval vi­lágosan kifejezte a kommunis­ta és munkáspártok közös erő­feszítését, amely a békés egy­más mellett élés megszilárdítá­sára Irányul. A konferencia eredményei jelentősen hozzájá­rulnak e folyamathoz. Nemrég fejeződött be az el nem kötelezett országok colom­ból tanácskozása. Több tucat állam vett rajta részt. Az ázsiai, afrikai, európai és amerikai or­szágok ezen tanácskozásának legfontosabb eredménye az im­perialistaellenes állásfoglalás és a problémák békés rendezé­sére való törekvés. Ez számunk­ra és az egész világ számára is rendkívül fontos. A békés egymás mellett élés eszméje tartós győzelmének út­jában még számos akadály áll. A nyugati tőkés országokban egyre mélyül a gazdasági, po­litikai és társadalmi válság. Az Amerikai Egyesült Államokban és a Német Szövetségi Köztár­saságban választásokra készül­nek, a legreakciósabb burzsoá erők és pártok egymással ver­senyezve támadják a szocializ­must és a kommunizmust, a szocialista országokat. A Szov­jetunió, Csehszlovákia, a Né­met Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen indított rágalomhadjárat része ennek a választási küzde­lemnek. Abban versenyeznek, ki nagyobb ellensége a szocia­lizmusnak és a kommunizmus­nak, minden lehetőséget, min- dpn rég elfelejtett emigráns ostobaságait felhasználják arra, hogv befeketítsék a szocializ­must. Mi e kampányok célja? El­sősorban az, hogy a nyugtalan­kodó dolgozó tömegeket félre­vezessék, a szocializmust minél sötétebb színekben - ábrázolják, hogy azok más lehetőséget ne lássanak, csak a kapitalista rendszert. Nyugaton arra törek­szenek. hogy a dolgozó népet eltérítsék a forradalmi útról, megváltoztassák a munkásosz- tálv küzdelmének céljait. Má­sodsorban az is a céljuk, hogy propagandájukkal félrevezessék a szocialista országok dolgo­zóit. Fölöslegesnek tartiuk, hogy válaszoljunk erre a pro­pagandára, a rágalmakra, mert tudjuk, hogy sok esetben csak választások előtti manőverezés­ről van szó. Egy nyugati or­szág magas beosztású politiku­sa azt mondta, még sohasem látott annyira piszkos választá­si kampányt, amilyen most fo­lyik az ő országukban. Ez ben­nünket nem idegesít, bár sem­mi örömünk sem származik be­lőle. A realista politikát követő erők száma a nyugati orszá- gokban nagy és állandóan nö­vekszik. Belátják, hogy nincs más kiút, csak a békés egy­más mellett élés és az eltérő társadalmi rendszerű országok népei békés együttműködésé­nek a megszilárdítása. A választásokra a XV. kongresszus programjával Politikai életünk egyik leg­fontosabb eseménye, a válasz­tások előtt állunk. Elmondhat­juk, hogy kedvező bel- és kül­politikai helyzetben járulunk az urnák elé. Tiszta lelkiismeret­tel állhatunk a dolgozók elé. Büszkék vagyunk azokra az eredményekre, amelyeket 1971, tehát a legutóbbi választások óta elértünk. Nálunk a válasz­tások szocialista demokráciánk nyújtotta gazdag lehetőségeket tükrözik. A kis községektől kezdve a városokig és a járá­sokig a Nemzeti Front jelölt­jei a munkásosztály, a szövet­kezeti parasztság, az értelmi­ség, az összes társadalmi réte­gek, az ifjúság, a nők soraiból kerülnek ki,„ a nép, a csehek és a szlovákok igazi képviselői; az a küldetésük, hogy kifejez­zék a dolgozók akaratát és ér­dekeit. Ilyen a mi demokrá­ciánk, a polgári demokráciától eltérően, amelyben a politikai és a gazdasági hatalmat a tő­ke tartja kezében. A választásokra a CSKP XV. kongresszusának programjával indulunk, ezt a programot tá­mogatják a többi politikai pár­tok és a Nemzeti Front összes társszervezetei. Már több hónap telt el a kongresszus óta, s így bátran állíthatjuk, hogy a ta­nácskozás programja az egész nép céljává vált. Bátor és reá­lis program ez, amely bizton­ságot ad a dolgozó népnek, és a dolgozók érdekeit szolgálja. Joggal elmondhatjuk, hogy a legutóbbi választások óta el­telt időszakban, a XIV. és a XV. kongresszus közti időszak­ban helyes utat követtünk, ezen az úton akarunk tovább haladni. Reális optimizmussal, biztonsággal és világos távla­tokkal tekintünk előre a követ­kező hónapokra és évekre. Dolgozó népünk nyugodtan végezheti alkotó munkáját. Éljenek a csehszlovákiai me­zőgazdasági dolgozók! Éljen drága hazánk, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság! Éljen a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal való barátságunk és szövetségünk! Éljen Csehszlovákia Kommu­nista Pártja, népünk sikereinek szervezője, társadalmi vezető politikai ereje!

Next

/
Oldalképek
Tartalom