Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-30 / 206. szám, hétfő

A MUNKA ÖRÖMONNEPE VOLT Párt- és kormányküldöttségünk tagjai megtekintették az Ag­rokomplex ’76 országos mezőgazdasági kiállítást is. Nemzeti aratóünnep — szo­cialista nagyüzemi mezőgazda­ságunk szép hagyománya. Az ősrégi, de Immár új, modern köntösben tündöklő Nyitra ti­zenegyedik alkalommal látta vendégül Szlovákia minden tá­járól érkező mezőgazdasági dolgozókat, akik együtt, nagy család tagjaiként ünnepelték az aratás sikeres befejezését és az új kenyeret. Az idei aratóünnep jelentősé­gét növelte, hogy arra a CSKP megalakításának ötvenötödik, a Szlovák Nemzeti Felkelés har- mlnckettedlk évfordulójának évében és a közelgő választá­sok jegyében került sor. Nem véletlen, hogy a tizenegyedik nemzeti aratóünnep résztvevői „A párt és minden dolgozó egységével a XV. kongresszus feladatainak teljesítéséért“ jel­szó jegyében egyrészt a XIV. és a XV. kongresszus közti idő­szakban elért eredményekről adtak számot, másrészt pedig kifejezésre juttatták elhatáro­zásukat, miszerint pártunk leg­utóbbi kongresszusának felada­tait sikeresen akarják teljesíte­ni. Nyitra a korábbi évekhez ha­sonlóan ezúttal is ünneplőbe öltözve, méltóan fogadta a ga­bonaföldek hőseit. A lengő zászlóerdő, az eredményeket summázó számtalan transzpa­rens, a színes népviseletbe öl­tözött embercsoportok, a lép- ten-nyomon felcsendülő zene, valamint az általános jókedv és vidámság látványa felejthe­tetlen élmény marad minden résztvevő számára. Az örömet a jól végzett mun­ka tudata és az elért siker tet­te teljessé. Mezőgazdasági dol­gozóink pártunk és államunk legmagasabb rangú képviselői és az egész társadalom előtt olyan aratási mérlegről adhat­tak számot, amelyre a mostoha időjárási viszonyokat tekintve jogosan lehetnek büszkék: Szlovákiában a gabonaföldek­ről az eddigi második legjobb Gaztiasájiosabban Kelet-Szlovákia egyik legje­lentősebb vegyipari üzemében, a Humennéi Chemlonban immár nyolc év© hagyományosan, gaz­dag programmal tarkított szak- szervezeti napokat rendeznek minden esztendőben. Ennek keretében vállalati szakszervezeti konferenciát tar­tottak, melyen többek között értékelték az idei tervfeladatok, valamint a Chemlon munkakö­zösségének kezdeményezéséből fakadó felajánlások teljesíté­sének eredményeit. Megállapították, hogy az idei tervfeladatokat az első hat hó­nap alatt 52 százalékra teljesí­tették, s terven felül 55 millió korona értékű árut termeltek. Ezen a vállalati konferen­cián sor került a Mladá Bo- leslav-i felhívás megtárgyalásá­ra is. A gazdaságos és jó minő­ségű termelés jegyében vála­szoltak erre a felhívásra a Chemlon n. v. dolgozói s köte­lezték magukat, hogy ebben az évben terven felül hétszáz ton­na fonalat gyártanak, s jelen­tős anyagmegtakarítás mellett növelik a termékek minőségét. filc) termést takarították be, ami a becsületes és kitartó munka eredménye. A siker részesei közül sokan ott voltak a színpompás, lelkes menetben, amely közel két órán át vonult az ünnepélyesen fel­díszített emelvény előtt. A nép­viseletbe öltözött csoportok, a népi zenekarok és a tánccso­portok változatossá tették a fel­vonulást. Fiatalok és idősebbek boldog kézlengetéssel üdvözöl­ték pártunk és államunk kép­viselőit, a tánccsoportoknak pedig szinte mindegyike meg­állt a tribün előtt, hogy öröme és tisztele jeléül elénekeljen vagy eltáncoljon valamit. A legnagyobb sikert kétségkívül a Bratislava-vidéki járás legki­sebbjei aratták. Táncuk végén felcsattanó taps közepette bol­dogan vonultak tovább szüleik társaságában, akiket az aratás Idején bizony nélkülözniük kel­lett, hiszen arató, szalmát gyűjtő vagy szántó apukájuk reggel korán indult munkába, amikor ők még aludtak, és es­te későn tért haza, amikor már nyugovóra tértek. A menet élén ezúttal a nyu­gat-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági dolgozói haladtak, közel tizenegyezer jókedvű, vidám ember. Annak a kerületnek képviselői, amelynek mezőgaz­dasági dolgozói az idén 320 ezer hektáron termesztettek ga­bonát. Nehéz a visszaemléke­zést író helyzete. Melyik já­rást, mezőgazdasági üzemet emelje ki? A dunaszerdahelyit? Kétségkívül megérdemlik. Az aszály ellenére Is kimagasló eredményeket értek el, és az idei aratóünnepélyen a járás eddigi legjobb gabonahozamá­val dicsekedhettek el. Persze ugyanígy a galántai, a trna­vai, az érsekújvárl és a többi járás mezőgazdasági dolgozói is kitettek magukért. Sikerekről, teljesített vállalá­sokról adtak számot a közép- és a kelet-szlovákiai kerülete­ket képviselők is. Járási, üzemi viszonylatban innen is bőven említhetünk kimagasló, szép eredményeket. A szárazság az itt termesztett gabonákból is vámot szedett, de például a rimaszombati járásban mégis a legnagyobb eddigi átlaghoza­mot érték el, és hasonlót mond­hatunk el az egész kelet-szlo­vákiai kerületről. Az időjárási feltételeket is tekintve kétszeres jelentőség­gel bíró sikerek ezek, amelyek szocialista nagyüzemi mező- gazdaságunk vitathatatlan elő­nyeit, pozitívumait bizonyítják. A közösen végzett munka, a szocialista társadalom széles­körű összefogása hatalmas erő, amely a kedvezőtlen időjárási viszonyokat is lényeges mér­tékben ellensúlyozni tudja. Ezt mutatja, igazolja az Idei aratás eredménye, ezt látta, tapasztal­ta a szombati aratóünnepélyen az ország sok-sok millió polgá­ra. EGRI FERENC A Mladá Boleslav-1 Autógyár munkakollektívájának felhívá­sáról vállalatainkban és üze­meinkben sok szó esik. Példá­jukat elsőként a Bratislavai Priemstav dolgozói követték. A vállalatban komolyan foglalkoz­tak a CSKP KB kongresszusi beszámolójának azzal a fejeze­tével, amely hangsúlyozza, hogy nem lehet szemet hunyni az építkezéseken előforduló fogya­tékosságok, a gépek és a mun­kaidő helytelen kihasználása, az építkezési munkák gazdasá­gossága és minősége terén ta­pasztalható fogyatékosságok fe­lett. A bratislavai Priemstav dol­gozói a hatodik ötéves tervidő­szak feladataival megismerked­ve politikai-szervezési intézke­déseikben és a két pártkong­resszus tiszteletére tett szocia­lista kötelezettségvállalásukban leszögezték, hogy ebben az év­ben lényeges változást érnek el a tervfeladatok teljesítésé­ben, valamint az anyaggal, a tüzelőanyaggal és az energiá­val való gazdálkodásban. A kö­telezettségvállalást, amely egyéni, kollektív és csoportos felajánlásokból áll, ez év jú­lius 15-én Bratislavában politi­kai-gazdasági aktívaértekezle­ten adta át Dalimír Orfanus mérnök, vállalati igazgató, Ján Jókedvűen, a sikeres munka tudatában ünnepeltek mezőgaz­dasági dolgozóink. (CSTK felvételei) Pont a kétmillió után Szerte a világon nagy az érdeklődés a jó minőségű hő­szigetelő anyagok iránt. Hasz­nálatosak a vegyiparban, a kohászatban, sőt a hajóépítés­ben is. Tehát nem csodálkoz­hatunk azon, hogy a caloter- mexért mindenütt arannyal fizetnek. Miből van ez az ér­tékes anyag, milyen nyers­anyagokból készítik? Ezek a kérdések a Banská Bystrica-i Ércbányák vállalati igazgató­ságának dolgozóit is nyugta­lanították. Nem véletlenül. A vállalat kremnlcai üzemében ugyanis kitűnő villamos kemencéket gyártanak, amelyek azonban az említett hőszigetelő anyag nélkül semmit sem érnek. František Jusko mérnök mun­katársával, Milan Urbánekkel közösen addig kísérleteztek, míg rájöttek, hogy az említett anyag diatomitból is elkészít­hető. Ebből a nyersanyagból pedig Banská Štiavnica kör­nyékén gazdag lelőhelyek vannak. Igen, de meg kellett találni a calotermex előállí­tási módját is. Ezt pedig csak a brnói Építőanyag-kutató In­tézet dolgozóinak 1 hatékony segítségével tudták megvaló­sítani. Őket szintén nagyon érdekelte ez a feladat, ezért a közös munkát szívesen vál­lalták. A kísérletek eredmé­nye már megvan: Az Ércbá­nyák Banská Štiavnica-i üze­mében a sikeres kísérleti gyártás után üzembe helyez­ték azt a részleget, ahol a jövő évben már 360 köbméter calotermexet állítanak majd elő. Július Sebő technikust bíz­ták meg a Banská Štiavnica-i üzemben az új termék gyártá­sának vezetésével. Asztalán mindig kétféle calotermex- minta található. Mutatja a könnyű, krétafehér anyago­kat: „Ez a darab Angliából való, ez pedig a mi termé­künk. Ha már a közeljövőben évente legalább ezer négyzet- métert gyártanának belőle, a komáromi hajógyárban azon­nal megvásárolnák az egé­szet“. Vizsgálgatjuk a fehér, nem gyúlékony anyagot, amely a hajófülkék szigeteléséhez is szükséges. Idekívánkozik a kérdés: Csupán hazai nyers­anyagból készül-e a termék, s milyenek a tulajdonságai? „Kitűnőek. Teljesen megegye­zik azzal, amelyet eddig kül­földön vásároltunk. Igaz ugyan, a gyártásához szük­séges azbesztot Afrikából Im­portáljuk, de a ml dolgozóink és a brnói szakemberek ke­resik a megoldást, ennek az anyagnak hazaival való he­lyettesítésére.“ Sebő elvtárs még hozzáteszi: „Az új gép­sor szerelése eléggé gyorsan halad, főleg azért, mert a Szovjetunió készségesen ren­delkezésünkre bocsátotta a szükséges terveket. így a ha­zai nyersanyagot nagyon gyorsan hasznosíthatjuk.“ A műszaki szabadalom egyik szerzője, František J_us- ko mérnök szintén támogatja ezt a véleményt: „Igen. Fő cé­lunk az, hogy elegendő calo­termexet állítsunk elő hazai nyersanyagokból. Átmenetileg csupán az említett 360 köb­métert gyártjuk évente, ké­sőbb azonban gyártásunkkal fedezni szeretnénk a teljes hazai szükségletet. Ehhez szükség lenne egy évente 5000 köbméter calotermex gyártására szolgáló üzemre. Ennek kapacitását a jövőben a háromszorosára növelhet­nénk, mert a környéken ele­gendő nyersanyag található. Gondolom, hogy hamarosan az azbeszt hazai nyersanyag­gal való pótlásának kérdését is megoldjuk. Most mindenek­előtt azt kell elérni, hogy az egyes üzemek és vállalatok, amelyek a szükséges techno­lógiai berendezéseket szállít­ják nekünk, megértsék a leg­fontosabbat. Azt, hogy való­ban sokról van szó. Arról, hogy a calotermex behozata­láért már lehetőleg ne sokáig fizessünk kemény valutával.“ Elmondható, hogy a Közép­szlovákiai Építővállalat dolgo­zói megértették ezt a fontos követelményt, és munkájukat az ütemterv szerint végzik. Az is igaz azonban, hogy erőfe­szítéseik és a beruházó vál­lalat erőfeszítései felesleges­sé válnának, ha például a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem dolgozói nem szállítanák idejében a nélkü­lözhetetlen autoklávot. S még sorolhatnánk tovább a külön­böző berendezéseket szállító vállalatokat, üzemeket. július Sebőnak, aki felügyel az építőmunkák menetére és irányítja is őket, a jövőben már kevesebb gondot okoz majd a calotermex. Elegendő jut belőle nekik is, és minden bizonnyal a komáromi hajó­gyárnak is. S nemcsak ők, hanem egész népgazdaságunk vásárolhat majd belőle. „Ter­mészetesen — helyesel Sebő elvtárs —, de ez csak akkor valósul meg, ha felépítjük az évi 5000 köbméter calotermex előállítására alkalmas üzemet. Az alapvető nyersanyagból — diatomitból — viszont olyan tartalékaink vannak, hogy a későbbiekben külföldre is szál­líthatnánk ezt az értékes ter­méket.“ Az tehát, hogy a kétmillió devizokorona megtakarítása után pontot tehetnek-e a Banská Bystrica-i, a Banská Štiavnica-l és a brnói kezde­ményezők, nem csupán rajtuk múlik. Ök viszont derűlátók és hiszik, hogy a kétmilliós megtakarítás már a jövő év­ben megvalósul. JÁN BARTÓK MLADÁ BOLESLAVOT KÖVETIK Cermek, a pártbizottság elnö­ke, Vincent Koríš, a vállalati szakszervezeti bizottság elnöke Miloslav HruŠkovtčnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB titkárának, és Ján Bróska mérnöknek, az SZSZK építésügyi miniszterének. Az át­adásnál jelen volt Ladislav Ja­šík, a Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsának titkára és más vendégek. A kötelezettségvállalásban többek között kitűzték, hogy: — az építőipari munkákat egyenletesen' teljesítik; — 31 építkezést fejeznek be, köztük a Záhoriet Cementgyár második szakaszát; — a kormány által kiemelt nyolc építkezésen a munkák­nak évi tervezett terjedelmét december 15-ig teljesítik, és az év végéig terven felül 3 millió korona értékű munkát végez­nek el. Az alapvető építőipari terme­lést, amely az elmúlt év ugyan­azon időszakához viszonyítva 7 százalékkal nagyobb, 3 millió koronával szárnyalják túl. Hoz­zá kell tenni, hogy azonos szá- mű dolgozóval. Az 1976 első félévében szü­letett eredmények igazolják, hogy a Priemstav dolgozói vál­lalásukat maradéktalanul tel­jesítik. Erről számolt be a vál­lalati igazgató a politlaki-gaz- dasági aktívaértekezleten is. A beruházási feladatokat 42,8 százalékra, az alapvető építő­ipari termelés feladatait pedig 48 százalékra teljesítették, s a tervet összesen 2,4 millió ko­ronával túlszárnyalták. A mun­katermelékenységi tervet 102,2 százalékra teljesítették. Az ál­lami beruházási terv előirány­zott építkezésein elérték az évi feladatok 51,4 száazlékos meg­valósítását. Emellett a Bratis- lava-Komisárky lakótelepet egy hónappal előbb adták át, Levi- oében (Léván j a transzformá­torgyár építését pedig határ­idő előtt három hónappal fe­jezték be. Teljesítették az épí­tőipari kapacitásoknak a CSSZK-ba való áthelyezését is. A lakásépítés keretében 102 la­kást adtak át a lakóknak, ami az évi feladat 45 százaléka. Jó eredményeket értek el ezenkí­vül a nyereség tervének telje­sítésében Is. Az Idei feladatokat és a ha­todik ötéves terv valamennyi feladatát a munka minősége komplex irányításának Ívovi rendszere alkalmazásával és to­vábbi intézkedések segítségé­vel érik el. Kötelezettségválla­lásukban leszögezték, hogy 1977-ben az épületeknek leg­alább 52 százalékát és 1980-ig legalább 80 százalékát hiba, selejt nélkül adják át. Termé­szetesen az idei feladatok, vál­lalások és a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak telje­sítéséhez az egyes üzemek és vállalatok gazdasági vezetősé­gének, a párt-, a szakszervezet, az ifjúsági szervezet és egyéb szervek segítségéhez hozzájá­rulnak a Zlobin és Baszov- módszerekkel dolgozó munka- közösségek, szocialista brigá­dok, a százezres mozgalom, az ésszerűsltők, a komplex racio­nalizációs brigádok és az újí­tók Is. Ezenkívül hozzájárul még ^ tudománynak és a tech­nikának merészebb alkalmazá­sa a termelésben. Ezen a té­ren a Priemstav hatékonyabb segítséget vár az illetékes Wakágazati kutatóintézetektől. MIKULÁS MATASEJE

Next

/
Oldalképek
Tartalom