Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-27 / 204. szám, péntek

Beszélgetés KAROL MARTINKA mérnökkel, az SZSZK kormányának alelnekével, a Szlovák Tervbizottság elnökével Bl 1970 I. 27. 5 A GAZDASAGIEGYÜTTMÜKÖOES OBJEKTÍV TORVENVSZERŰSEG (A lapunk tegnapi számában megje­lent cikk befejező része) A szovjet gépipari gyártmányok nö­vekvő behozatalával fokozatosan bő­vül a behozatal összetétele. Főleg a bányaipari gépek (pl. a szénkombáj­nok — bányaipari gépesített dúcolá- sok), az útkarbantartó és útépítési gépek (földgyaluk, bulldózerek külön­böző típusai), különféle fémmegmun­káló gépek szállítmányai növeked­nek. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban a traktorok és mezőgazdasági gé­pek behozatala keretében például 3320 darab lánctalpas és kerekes traktort és 5000 darab gabonakombájnt hozunk be, a gépkocsikból behozzuk a ZIL-131 márkájú tehergépkocsikat, Zsiguli, Volga és Moszkvics személygépkocsi­kat. A legfontosabb importált gépipari termékek közé fognak tartózni a kü­lönféle energetikai berendezések, el­sősorban az atomerőművek berende­zései, a prágai földatti vasút építésé­re szolgáló berendezések és a ház­gyárak berendezései. A mostani ötéves tervidőszakban importálásra kerülő könnyűipari be­rendezések között lesznek textil-, szö­vő- és konfekcióipari berendezések, to­vábbá elektronikaipari termékek. Már hagyományosan importálunk a hajó- és a repülőgépgyártáshoz szükséges be­rendezéseket, valamint a vegy- és a kőolajfeldolgozó ipar berendezéseit is. Hazánk gépipari kivitelében hagyo­mányosan fontos szerepet tölt be a beruházási egységek és a különféle technológiai berendezések kivitele a vegy- a petrolkémiai ipar, a fémkohá­szat, az élelmiszeripar, és a könnyű­ipar területén egyaránt. Legújabban kőolaj és földgázkitermeJő és -szállí­tó berendezéseket is exportálunk. • Melyek a gépipari termékeket ex­portáló legnagyobb szlovákiai vállala­tok? — Elsősorban a dubnicai Gépipari és Fémkohászati Vállalat nevét kell megemlítenem. Ez a vállalat főként ércdúsító gépsorokat visz ki számos szovjet fémkohászati vállalat számára Leningrádba, Karagandába, Balhasba és máshová. A beruházási egységek kivitele terén a bratislavai elektro­technikai vállalat is hagyományos ex­portőr. A további vállalatok közül, amelyek termékei az új szovjetunióbeli kapa­citások üzembe helyezése szempontjá­ból fontosak, megemlíthetjük a Koši­cei Kelet-szlovákiai Gépgyárat, amely formázógépeket és vegyipari berende­zéseket, a sninái Vihorlat vállalatot, amely nyomás alatti fémöntésre szol­gáló gépeket szállít, továbbá a myja- vai Szerelvénygyárat, a závadkai Sig- mát és más vállalatokat. A gépek és gépi berendezések köl­csönös szállítása bizonyítja a legjob­ban a Csehszlovákia és a Szovjetunió közti gazdasági együttműködés elő­nyeit. Egyrészt a csehszlovák gépek­nek és gépi berendezéseknek a Szov­jetunióba irányuló exportja hozzájárul a szovjet beruházási terv sikeres tel­jesítéséhez, másrészt a nagy csehszlo­vákiai gépipari vállalatok, például a brnói Chepos tröszt, a prágai ČKD, a plzeňi, Skoda, a martini Nehézgépipa­ri Vállalat számára biztosítja a ter­melési programok teljesítését és a távlati megrendeléseket. • A Szovjetunióból való csehszlo­vák importban továbbra is a legfon­tosabb nyersanyagok és tüzelőanyagok foglalják el az első helyet. — Igen. A megbeszélések eredmé­nyei alapján 1970—80-ban ezen termé­kek behozatala az 1971—75 ös hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény ada­taihoz képest több mint 21 százalék­kal növekszik, miközben a tüzelő­anyagok és az alapvető nyersanyagok a tavalyihoz képest számított behoza­tali növekedését azzal biztosítják, hogy Csehszlovákia kétoldalú és sok­oldalú viszonylatban is részt vesz a nyersanyagbázis bővítésében a Szov­jetunió területén. • Melyek a konkrét távlatai ennek a részvételnek? — A hazánk részvételéről szóló megállapodások, akár szovjetunióbeli kapacitások építéséről, akár tüzelő­anyag- és energiatermelésről vagy — szállításról van szó, több szakágaza­tunk számára megteremtik az előfel­tételeket a termelés fejlesztéséhez és a csehszlovák termékek eladásának biztosításához. Példaként megemlít­hetjük a podbrezovái Sverma Vasmű építését, az acélcsövek gyártását, ame­lyek 62 százalékát a Szovjetunóiba fogjuk exportálni. Egy másik példa annak a trebišovi új üzemnek az épí­tése, amely berendezéseket fog szál­lítani a Szovjetunió távolsági kőolaj- vezetékeinek szivattyúállomásaihoz. A 6. ötéves terv időszakában ha­zánk tovább folytatja az avanzsált szállítmányok küldését a Szovjetunió­ba az azbeszt, az ammóniumfoszfát, a vasércnyersanyagok, a vasöntvények szállításáról szóló megállapodások alapján. Az első két termék szállítá­sáról kötött egyezmény rövidesen le­jár, a vasércszállítással kapcsolatos megállapodás 1978-ig van érvényben. Ebben a szlovákiai vállalatok is részt vesznek. A vasércnyersanyagok­ról szóló megállapodás alapján a brez- nói Hídgyár toronydarut, a detvai Gép­gyár hidraulikus földkotrógépet, a trenčíni TOS SU-18 RA típusú eszter­gapadokat, a Košicei Kelet-szlovákiai Gépgyár excentrikus sajtológépeket és bádoglemezegyengető gépeket, a Pie- soki Gépgyár szegélyező sajtolókat és bádoglemez vágókat, a bánovcei Tat­ra teherautókat, a Stará Turá-i Chyra- na gyógyászati berendezéseket, a No­vé Mesto nad Váhom-i VUMA pedig elektromos kisüléskeltő gépeket szál­lít. Az e megállapodás keretében le­bonyolítandó szlovákiai szállítások az országos gép- és gépiberendezés ex­port 12,2 százalékát teszik ki. • Az együttműködés formái között megemlítette a termelés szakosítását és a kooperációt. Milyen új szakosí­tási megállapodásokat kötöttünk? — A két ország között érvényben levő szakosítási egyezményekhez, ame­lyeket az 5. ötéves tervidőszakban kö­töttek, az idén újabbak kapcsolódtak. Üj szakosítási egyezményt kötöttünk a vegyipari termékek gyártásában való szakosításról és kooperációról, az ammóniagyárjásra szolgáló komplett technológiai gépsorok készítésében va­ló együttműködésről, a textilfonalak orsó nélküli pneumechanikus fonására szolgáló gépek és eljárások tökélete­sítéséről, cellulóz- és papíripari ter­mékfajták választék szerinti cseréjé­ről, a könnyűipari gépi berendezések gyártásában való szakosításról, vége­zetül jegyzőkönyvet írtunk alá az élel­miszeripari gépek és gépi berendezé­sek gyártása terén való szakosításról és kooperációról szóló egyezmény meghosszabbításáról. Ezen szakosítási és kooperációs megállapodások alapján a mostani öt­éves tervidőszakban az előző ötéves időszakhoz képest a Szovjetunióba irá­nyuló csehszlovák kivitelben a szako­sított termékek volumene 40 száza­lékkal, a csehszlovák importban 50 százalékkal nőtt. Ami a szlovákiai vállalatok szakosított termékeinek ki­vitelét illeti, ez a tavalyi 1,4 milliárd koronáról 1980-ban 55 százalékkal, te­hát 2,2 milliárd koronára növekszik. Ebből az exportból a gépipar kb. 81, a vegyipar 18, a cellulóz- és papíripar pedig mintegy 1 százalékban veszi ki részét. A Szlovákia Iparát érintő megálla­podások közül megemlíthetjük az aszinkron elektromotorok gyártása te­rén való együttműködésről szóló egyezményt, amelynek alapján 1978- ban Mlchalovcében egy elektromotor­gyár építését kezdik meg. A Szovjet­unióval való együttműködés lehetővé teszi a termelés koncentrálását, a munkaigényesség csaknem 50 száza­lékkal való csökkentését, a felhasz­nált fémmennyiség több mint egy ne­gyedével való csökkentését az előző elektromotor-típusokhoz képest, mi­közben az új termékek elérik a világ- színvonalat. A hajógyártásban való eddigi együtt­működés alapján, Csehszlovákia és a Szovjetunió egyezményt írt alá az 1976—80-as hajószállításokról. Ezen megállapodás szerint a mostani ötéves tervidőszakban megközelítőleg 42 szá­zalékkal nőtt az előző ötéves időszak­hoz képest a Szovjetunióba exportált víziművek* száma. A komáromi hajó­gyár egyebek közölt 400 utas befoga­dására alkalmas személyhajókat szál­lít a Szovjetuniónak. Ezek a hajók lesznek a szovjet folyamokon és ta­vakon közlekedő legnagyobb hajók. Ezzel szemben a Szovjetunióból 150 000 tonna teherbírású tankhajót importálunk, amely jelentős mérték­ben hozzá fog járulni a csehszlovák tengeri flotta szállítási kapacitásának növeléséhez. összehasonlításképpen meg kell említenünk, hogy a jelenle­gi legnagyobb csehszlovák hajó, a Vít­kovice teherbíró képessége 41 000 ton­na. • A többi érdekes és jelentős koo­perációs programok között szerepel atomerőművek építése is. Hogyan vesz részt hazánk ebben? — A WER típusú atomerőművek berendezéseinek gyártása terén való kooperáció, amelyet kétoldalú megál­lapodás alapján folytatunk, Csehszlo­vákia hozzájárulása a szocialista or­szágok jelenlegi energetikai helyzeté­nek megoldásához. Ennek a megálla­podásnak egyrészt az a célja, hogy Csehszlovákiában biztosítsa az atom energiai létesítmények építésének sa­ját programját, másrészt pedig az, hogy megteremtse a feltételeket tech­nológiai berendezések, de különösen magenergiai anyagok Szovjetuniótól való megvásárlásához. A Csehszlová­kiából szállított berendezéseket a szovjet fél a Szovjetunióban és né­hány más szocialista országban épí­tett atomerőművek tökéletesítésé­re használja föl. A Szovjetunióba irá­nyuló csehszlovák szállításokban részt vesz a Tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyár is, amely szeparátorokat ex­portál. Ez a vállalat az első olyan csehszlovákiai szervezet, amely nem­csak gyártott, hanem exportált is atomerőmű-berendezéseket. • A szakosítási és kooperációs meg­állapodások keretében a tlmačei gép­gyár mögé niás vállalatok sorakoz­nak föl... — Igen. Ugyancsak szakosítási és kooperációs egyezmények alapján ké­szülékeket exportál a prešovi Pre­cíziós Csőszerelvénygyár és a Brati­slavai Élelmiszeripari Gépgyár. Ez a két vállalat adja a szerződés kereté­ben lebonyolított országos kivitel kb. 15 százalékát. A Detvai Gépgyár ŰN- 050-es univerzális rakodógépek kivite­lével vesz részt az útépítő, az építő­ipari és a koímmunális gépek gyártá­sa terén való szakosításról kötött meg­állapodás végrehajtásában. A szer­szám- és formázógépek gyártása terén való szakosításról és kooperációról szóló megállapodás keretében a cseh­szlovák kivitelben a szlovákiai válla­latok közül részt vesz a Košicei Ke­let-szlovákiai Gépgyár, a Trenčíni TOS, a Piesoki Gépgyár és a Trnavai Sme- ral Vállalat. A Nové Mesto nad Vá­hom-i légtechnikai üzem a mostani öt­éves tervidőszakban az élelmiszeripari berendezések gyártása terén való sza­kosításról szóló megállapodás kereté­ben szárítóberendezéseket, a gépgyár­tásban, valamint a traktor- és mező- gazdasági gépgyártásban való szakosí­tásról és kooperációról szóló egyez­mény alapján pedig komlószárítók al­katrészeit szállítja a Szovjetuniónak. A Slovchémia tröszt különféle tömlőket, dielektrikus" szőnyegeket, gumiabron­csokat és biztonsági öveket exportál a Szovjetunióba. Ez a vállalat az 1976— 80 as kőolajfeldolgozási és petrolké­miai szakosítási és kooperációs egyez­mény keretében lebonyolítandó cseh­szlovák exportból több mint 71 száza­lékban veszi ki részét. A 6. ötéves tervidőszakban ezenkívül a tröszt üze­mei a vegyiparban való szakosításról és kooperációról szóló egyezmény alapján a textilgyártáshoz szükséges készítményeket, lakkokat, gumiipari adalékanyagokat és növényvédőszere­ket exportálnak, szállítmányaik a sza­kosított vegyipari kivitel országos vi­szonylatának 21 százalékát fogják ké­pezni. • A külgazdasági kapcsolatokban fontos szerepet tölt be a tudományos- műszaki együttműködés... — Igen. A Szovjetuniónak hatalmas tudományos-műszaki potenciálja van, amit talán jellemeznek a következő adatok: a tudományos intézmények száma tavaly elérte az 5251-et. A tu­dományban és a kutatásban dolgozók száma meghaladja a 3,5 milliót. A Szovjetunióban folyó tudományos-mű­szaki kutatások terjedelmét bizonyítja az, hogy sokat költenek a tudomány fejlesztésére. 1974-ben ez az összeg elérte a 16,4 milliárd rubelt. A tudományos-műszaki fejlődés ak­kora méreteket öltött, hogy ma már egy ország számára gyakorlatilag le­hetetlen kutatómunkák végzése a tu­domány és a technika minden terüle­tén. Ennek következtében elkerülhe­tetlenül fontos a nemzetközi együtt működés a tudományban és a techni­kában. Közben, koordináltan és céltu­datosan kell megvalósítani a tudomá­nyos ismeretek gyakorlati felhaszná­lását szolgáló kutatásokat, miközben persze figyelembe kell venni a kö­zös akciókban részt vevő egyes or­szágok lehetőségeit és érdekeit. A szocialista országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési lehetőségeinek meggyőző okmánya a KGST-tagállamok együttműködése to­vábbi elmélyítésének és tökéletesítésé­nek, valamint ezen államok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének Komplex Programja. Ezen átfogó program egyik központi gondolata az, hogy meg kell teremteni az újratermelés lntenzifikálásának elő­feltételeit a KGST minden tagállamá­ban és ki kell használni az együttmű­ködésnek azokat a módszereit, amelyek megfelelnek a jelenlegi tudományos­műszaki fejlődés tendenciáit elősegítő termelési ágazatok fejlődésének. E táv­lati, 15—20 évre szóló célkitűzés alap­ján több mint 200 súlyponti programot dolgoznak ki és készítenek elő; ezek a programok döntő mértékben befolyá­solják az intenzív típusú újratermelés dinamizmusa és hatékonysága prog­resszív előfeltételeinek kialakulását, külön-külön az egyes tagállamokban és a szocialista világrendszer egészében is. A 6. ötéves terv időszakában reánk váró új, igényes feladatok és azok a bonyolult körülmények, amelyek köze­pette ezeket a feladatokat meg kell va­lósítanunk, megkövetelik, hogy tovább tökéletesítsük és mélyítsük tudomá­nyos-műszaki együttműködésünket a KGST tagállamaival, különösen a Szov­jetunióval. A Szovjetunióval együtt több mint 300 olyan pre jlémát fogunk megoldani, amelyek a gépek és a gépi berendezések kutatásával, fejlesztésé­vel és gyártásával kapcsolatosak. Itt olyan fontos feladatokra gondolok, mint például az automata irányítási rendszerek bevezetése a népgazdaság különféle ágazataiban, az energia- és nyersanyagforrások közös feltárása és hatél ony kihasználása, új gépek ős gépi berendezések, új vegyipari terme­lési eljárások, közlekedési rendszerek kifejlesztése, élelmezési feladatok meg­oldása és más problémák. • Mit szeretne még befejezésül hoz­zátenni az elmondottakhoz? — Csak annyit, hogy mindkét ország, az egész szocialista világrendszer szá­mára fontos új korszak kezdődik, még­hozzá egy olyan korszak, amelyben még élénkebben megnyilvánulnak a fejlett szocialista társadalom előnyei. Meg vagyok győződve arról, hogy a ki­tűzött feladatokat teljesítjük, mivel pártunk és népünk egységes, mivel dolgozóink határtalanul megbíznak a kommunista pártban, a párt program­ját magukévá tették, saját programjuk­ként tartják számon és aktívan küzde­nek a párt politikájának megvalósításá­ért. Állandóan nő szocialista társadal­munk ereje, ami nagyon pozitívan hat a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalom fejlődésére. Meg vagyunk győződve arról — ahogy ezt az SZKP Központi Bizottsá­gának a CSKP XV. kongresszusához in­tézett üdvözlő levele is megállapítja —, hogy a szovjet—csehszlovák együtt­működés továbbra Is fontos tényezője lesz országaink szocialista és kommu­nista építésének, a béke és a bizton­ság megszilárdításának Európában és az egész világon. • Miniszterelnök-helyettes elvtárs, köszönjük a beszélgetést. ĽUBOMÍR LEŇOCH A trenčíni TOS- vállalat dolgo­zóinak az év el­ső jelében igé­nyes jeladatok­kal kellett megbirkózniuk. Jól helyt álltak, amiről ékesen tanúskodik, hogy 100,2 szá­zalékra teljesí­tették az áru­termelés, 104,3 százalékra a munkatermelé­kenység és 109 százalékra az export tervét. J. Lojaj — ČSTK — jelvételén a gyár egyik mun­kása, Ján Dedík látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom