Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-01 / 155. szám, csütörtök

A küldöttségek vezetőinek felszólalásai

(Folytatás a 2. oldalról)

országában erős a szocialista párt, amely a parlamentben abszolút többséggel rendelkezik, és döntő módon befolyásolja a szakszervezeti szövetséget. A szociáldemokrata kormány az állammonopolista profitrendszerre támaszkodik. Hangsúlyozta azonban, hogy a fő ellentét nem a kommunisták és a szocialisták között van, ahogy azt a jobboldali szocialista vezetők állítják, hanem a munkásosztály és a tőke között.

A továbbiakban rámutatott, hogy Ausztria semlegessége hozzájárul az európai békés egymás mellett éléshez. Az Osztrák KP az aktív semleges- ségi és békepolitika mellett száll síkra, harcol minden olyan

kísérlet ellen, hogy ezt a semlegességet kétségbe vonják, Ausztriát mind erősebben az EGK-hoz kössék, és katonaiig a NATO-nak rendeljék alá.

„Az Osztrák KP a proletár internacionalizmusban, amely a nemzetközi osztályharc története során állandóan új tartalommal és új formákkal gazdagodik, közös harcunk egyik fontos fegyverét, munkánk egyik erőforrását látja“ jelentette ki Muhri. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, mint a szocializmus legerősebb országa, az SZKP, mint a kommunista világmozgalom legerősebb és legtapasztaltabb pártja, különösen nagy és pozitív szerepet játszik a nemzetközi osztályharcban.

Hrisztosz Petasz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) KB Politikai Bizottságának tagja

A ciprusi küldöttség vezetője bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a konferencia céljai — a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás — megfelelnek az emberiség létérdekeinek. Ezek pártjaink fő céljai, mint ahogy a legszélesebb demokratikus rétegek céljai is.

Hrisztosz Petasz elismeréssel szólt a berlini tanácskozás elé terjesztett okmánytervezet ciprusi vonatkozású részeiről, s rámutatott, hogy e tervezet a szerkesztő bizottság és munka- csoportja több mint 20 hónapos konstruktív munkájának eredménye.

Pártjaink konferenciája,

amely egy évvel a helsinki konferencia után valósul meg, döntő szerepet kell, hogy játszón a néptömegek mozgósításában, a helsinki alapelvek megvalósításában, — folytatta Hrisztosz Petasz.

„Konferenciánk az európai

béke problémáival foglalkozik, s ezért hangsúlyozottan el kell ítélni, hogy az imperializmus továbbra is intrikákat terjeszt Ciprus ellen, összeesküvéseket tervez stb.“ A ciprusi eseményeket tovább elemezve hangsúlyozta, hogy azokban a válságos időkben, amikor a ciprusi nép ellen szövetkezett az imperializmus és a görög fasiszta katonai diktatúra, őszinte támogatásra és önfeláldozó barátokra lelt. Az a támogatás, amelyet a szocialista országok — a Szovjetunióval az élen — a ciprusi népnek nyújtanak, felmérhetetlen.

A ciprusi pártküldöttség vezetője köszönetét mondott a Görögországhoz, Törökországhoz és más országokhoz intézett legutóbbi szovjet jegyzékért, amely nemzetközi konzultációt sürget az ENSZ keretében a ciprusi problémáról, ami teljesen megegyezik a ciprusi nép elképzeléseivel.

Erich Ziegler, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt alelnöke

„A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt teljesen egyetért az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának dokumentumtervezetében lefektetett alapelvekkel. Ez a dokumentum realista és konstruktív akcióprogramja az európai béke megszilárdításáért folytatott harc új szakaszának“ — kezdte beszédét Ziegler.

Tovább folytatva hangoztatta, hogy Nyugat-Berlin olyan város, amelyet az imperializmus csaknem 25 évig a szocialista országok, — elsősorban az NDK — elleni aknamunkára használt fel. Ez a tény a múltban többször fenyegette Európa és a világ békéjét és a Nyugat-Berlin

lakosságát is károsan befolyásolta.

A különböző társadalmi rendszerű európai államok között a legutóbbi években megkötött szerződések, nem utolsó sorban a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás jelentőségének méltatása után a szónok képet adott Nyugat-Berlin jelenlegi gazdasági és szociálpolitikai helyzetéről, majd a proletár internacionalizmus jelentőségét méltatta.

A szocialista országok minden sikere a békét, a demokráciát és a társadalmi haladást szolgálja Nyugat-Berlinben és további tettekre serkenti pártunk minden tagját, és barátját.

Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke

1978.

VII. 1.

Európa az utóbbi években nem állt meg a fejlődésben, hanem egyre gyorsabb társadalmi fejlődés és változások színterévé vált. A tőkés társadalom válsága arra készteti a tömegeket, hogy mély társadalmi változások formájában új utakat keressenek. Ezzel szemben a monopóliumok mindent megtesznek, hogy a rendszer válságának terheit a dolgozók vállára helyezzék. Ebből a fejlődésből a munkásosztályra és a kommunista mozgalomra az a feladat hárult, hogy a tömegeket a monopóliumok és a reakciós erők elleni harcra ösztönözze — mondotta bevezetésül a dán küldöttség vezetője.

A továbbiakban nagyra értékelte a szocialista országok, különösen a Szovjetunió szerepét az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányán, k aláírásában. Bár ezt az okmányt az imperialista államfők is aláírták, ez nem jelenti azt, hogy lehetetlenné vált számukra az agresszív politika folytatása és ezzel az aláírással nem oldódott meg minden probléma. Ismert tény, hogy Nyugaton kampányokat folytattak a helsinki határozatok

Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára

„Ma földrészünk új fejlődési szakaszába lépünk, amely számos probléma megoldását veti fel, egyben messzemenő távlatokat nyit a béke tartósításáért vívott harc számára. A béke, amely immár több mint harminc éve uralkodik, lehetőséget nyújt valamennyi nemzet biztonságának a széles körű baráti együttműködés megszilárdítására és a társadalmi haladás elmélyítésére — jelentette ki Edward Gierek. a LEMP KB első titkára.

A szocializmus Lengyelországnak meghozta a társadalom mélyreható demokratizálódását. Ez elsősorban a termelési viszonylatban levő demokrácia, amely döntő jelentőségű. Ez a demokrácia ugyanakkor a felépítményben, tehát a társadalmi és politikai életben kiszélesített demokrácia. A proletárdiktatúra állama a szocialista demokrácia fejlődésével össznépi állammá válik, melynek védőbástyája a munkásosztály és a parasztsággal, valamint az értelmiséggel kötött szövetsége.

Számos más országhoz hasonlóan mi is különféle nehézségekkel küzdünk, amelyekkel meg kell birkóznunk, köztük az utóbbi időben elsősorban a kapitalista rendszerben bekövetkezett infláció és recesszió negatív következményeivel. Továbbra is következetesen a társadalmi gazdasági stratégiának megvalósítására törekszünk, amely a társadalom és az ember életszínvonalának állandó emelésére irányul.

A szocializmus történelmi jelentőségű érdeme népünknek más nemzetek iránti kapcsolataiban, elsősorban a szomszédi kapcsolatainkban történt alapvető változás. Azáltal, hogy megalapoztuk megbonthatatlan barátságunkat a szovjet néppel és Csehszlovákia nemzeteivel, ugyanakkor a Német Demokratikus Köztársasággal a lengyel —német szomszédság megpróbáltatással teli történelmében is lényeges változást értünk el. Olyan változást, melynek leiképe ma az Odera-Neisse határ, a két ország polgárainak nyílt, szabad kapcsolata.

Lengyelországi tapasztalataink teljes mértékben igazolták a szocialista építés általános törvényszerűségeinek társadalmi helyességét amely a marxizmus—leninizmus elméletéből, a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országának vívmányaiból ered.

A szocialista államokkal való szövetség Lengyelország számára felmérhetetlen értékű. A testvéri országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való ideológiai, politikai és gazdasági együvétartozás sokoldalúan kedvező feltételeket és biztosítékot teremt a szuverenitás és a biztonság megerősítésére, a dinamikus fejlődés számára.

A jelenlegi helyzet Európában a béke és a társadalmi haladás számára kedvező, s új távlatokat nyit egész mozgalmunknak, a munkásosztálynak. Mindig is úgy vélekedtünk és ma is úgy vélekedünk, hogy a szocialista és tőkésországok kommunista és munkáspártjai, egész mozgalmunk a haladás és a béke egységes élcsapatát alkotja, amelyet közös eszmék, célok és a proletár internacionalizmus egyesítenek.

A szocialista közösség egységes irányvételének célja, hogy szavatolja a Helsinkiben jóváhagyott, államközi kapcsolatokra vonatkozó elvek következetes tiszteletben tartását. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy ezt a katonai enyhülés egészítse ki — ez a lázas fegyverkezés beszüntetését a teljes leszereléshez vezető út megnyitását és a kollektív biztonsági rendszer megteremtésének távlatát jelenti, amely valameny- nyi európai államnak egyenlő mértékben szavatolja a biztonságot.

Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a kommunisták és a szocialisták konstruktív együttműködésének. Pártunk az utóbbi években szemmel láthatóan bővítette kapcsolatait ezekikel a

jelentőségének csökkentésére, ahelyett, hogy kihasználták volna az új lehetőségeket. E kampánnyal összefüggésben Dániában újabb és újabb kísérleteket tesznek arra, hogy felélesszék a szovjetellenességet. Az állítólagos szovjet veszélyről beszélnek csak azért, hogy félrevezessék a lakosságot. A Dán KP arra törekszik, hogy az ország kilépjen a NATO-ból és isimét semlegessé váljon.

Jespersen ezután foglalkozott a dán társadalom válságával. Megállapította: amióta 1972-ben az ország belépett az Európai Gazdasági Közösségbe, ez a válság tovább mélyült.

Végezetül a kommunisták egységével foglalkozott a dán felszólaló. Az európai kommunista mozgalom gazdag és sokrétű mozgalom — állapította meg. E mozgalomban olyan pártok tömörülnek, amelyek nagyon eltérő körülmények közöt oldják meg a mostani bonyolult átmeneti Időszak számos problémáját. A Dán KP mindig megértette a nemzetközi szolidaritás fontosságát és e szolidaritás fejlesztéséért a jövőben minden tőle telhetőt megtesz.

csoportosulásokkal, e kapcsolatokat igen hasznosaknak tartja és tovább óhajtja fejleszteni.

Ma közösen olyan Európa jövőjéről tanácskozunk, amelynek kialakítására mi kommunisták törekszünk. Ez a megbonthatatlan béke Európája, a zavartalan gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés a civilizáció és a kultúra széles körű értékcseréjének Európája.

A polgári futurológusok fatalista jóslataival szembeállítjuk kommunista derűlátásunkat és a társadalmi haladásba vetett hitünket.

Azt akarjuk, hogy a munkás- mozgalom humanista eszméi szabják meg Európa fejlődésének irányvonalát. Ezek alapvető célja a béke, az ember felszabadítása, szükségleteinek kielégítése és sokoldalú lehetőségeinek fejlesztése — mondotta Gierek elvtárs.

Santiago Carrrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára

„Meggyőződésünk, hogy a kapitalizmus fejlődése elérte azt a szakaszt, amelyben a termelési eszközök továbbfejlődését már csak a szocialista társadalmi formáció segítheti elő. Mind erősebb lesz az a felismerés, hogy csak a szocializmus jelent kiutat a kapitalista országok fejlődése számára, az a társadalmi rend, amelyben leomlanak a válaszfalak a bőség és a nyomor között.

Ezután arról beszélt, hogy a szocializmushoz napjainkban több út vezet, és a szocializmus a megvalósulás formáit tekintve sokféle lehet. — Az európai kommunista és munkáspártok által kidolgozott dokumentum ebben az értelemben nagy haladást jelent. Ezt nem azért hangsúlyozzuk, mintha ki akarnánk emelni a nyilvánvaló nemzeti sajátosságokat, hanem választ akarunk adni a reakciónak — mondta Carrillo.

Carrillo hangoztatta: — A konferencia alapdokumentuma felhívja a figyelmet annak szükségére, hogy harcolni kell a fasizmus Európában még fellelhető maradványai ellen. Spanyolországban hónapokkal ezelőtt változások kezdődtek meg. A munkás- és néptömegek, a demokratikus erők követelésekkel álltak elő. Arias Navarro és Fraga Iribarne kormánya azonban elnyomással válaszolt, amely elsősorban a kommunisták ellen irányul. Mi, Spanyolország demokratikus erői, teljes erőbedobással küzdünk mindaddig, amíg ki nem vívjuk az igazi demokráciát Spanyolországban.

Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára

„A berlini konferencia a kommunista összeforrottság nagy demonstrációja — jelentette ki többek közt O’Riordan —, örömmel tölti be az európai munkások millióit. Egyúttal bizonyosak vagyunk abban, hogy konferenciánk az imperialisták soraiban dühöt és csalódást vált ki.

Ezután így folytatta: — A két pusztító világháborút megért Európának olyan kontinensé kell válnia, ahol a béke és a biztonság tartóssá válik. Nem felejthetjük el, hogy ezen a kontinensen születtek Marx és Engels nagy, megváltó gondolatai, s Európa szülötte Lenin, kinek vezetésével győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Meggyőződésünk, hogy a változások folyamán siker koronázza majd az ír nép évszázadok óta tartó nemzeti felszabadító harcát is. Előttünk áll a kis Kuba példája, amely az amerikai kontinensen vívta ki szabadságát, előttünk áll Angola és Vietnam példája. Kuba, Angola és Vietnam győzelmei ragyogó győzelmek. Ezek a győzelmek Marx—Engels és Lenin tanításain, valamint a proletár internacionalizmus eszméinek a gyakorlatba való átültetésén alapulnak.

Az ír küldöttség vezetője hangoztatta: — A mostani konferencia óriási, világméretű jelentőségű. Nagyon örülünk, hogy részt vehetünk a kommunista egység történelmi konferenciáján. Minden egyes párt győzelme az összes többi pártnak is győzelme, a közös győzelem minden egyes pártot erősít, s egyúttal erősebbé teszi a többit is.

Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára

Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára beszédét azzal a kijelentéssel kezdte, hogy pártja elfogadja és támogatja a konferencia dokumentumát. Támogatja azért, mert a szociális változások és az osztály- és politikai erők marxista—leninista elemzése, amely a dokumentumban foglaltatott, kifejezi a hidegháborútól való történelmi átmenetet, és megerősíti a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini alapelveit. A haladó és demokratikus erők joggal várják, hogy földrészünk kommunista és munkáspártjai hozzájárulnak a nemzetközi élet kedvező tendenciáinak erősítéséhez — állapította meg.

A bolgár kommunisták abból indulnak ki, hogy a népek és az államok — társadalmi rendszerünk különbözőségétől függetlenül — érdekeltek a béke megőrzésében. Az egész emberiség előtt álló globális problémák megoldásához mindkét rendszer államainak közös erőfeszítésére van szükség — mondotta Zsivkov.

A bolgár kommunisták energikusan fellépnek az imperializmus cselszövései ellen, amelyek meg szeretnék akadályozni, hogy a nemzetek maguk válasszák meg fejlődésük útját.

A szocialista országok harcolnak és továbbra is harcolni fognak a lázas fegyverkezés ellen, a fegyverzet csökkentéséért, az atomkísérletek leállításáért, a tömegpusztító fegyverek gyártásának betiltásáért és az általános leszerelésért.

Zsivkov továbbá elmondotta, hogy pártja továbbra is szolidáris marad az európai kommunista pártok és az európai proletariátus harcával a monopóliumok, a fasiszta veszély, a reakció és a háború ellen, a valódi szociális szabadságokért és a fejlődésért.

Elítélte a nemzetközi reakciónak arra irányuló kísérleteit, hogy felszítsa a szovjetellenességet. A békés egymás mellett élés és a nemzetközi feszültség enyhülése közepette a szovjetellenesség a népek elleni bűntettel egyenlő — mondotta Todor Zsivkov.

A továbbiakban határozottan állást foglalt a maoista politika ellen, amely az enyhülés aláásására és a szovjetellenes kampány szítására irányul.

A BKP KB első titkára hangsúlyozta, hogy a kommunisták ereje az egységben van, ami régi igazság. Hasonló egységes akciókkal az emberiség történelmében egy politikai mozgalom sem dicsekedhet.

Nem titok, hogy a testvér- pártok között akadhatnak nézeteltérések is, ami viszont a legfontosabb: a nézeteltéréseket baráti légkörben, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében kell megoldani, hogy a kommunisták közös céljának megvalósítását közös erőfeszítések alapján határozzák meg.

Mindannyiunk előtt világos,

(Folytatás a 4. oldalonj