Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-23 / 174. szám, péntek

A LAKOSSÁG segítségével TÚLTELJESÍTIK A VÁLASZTÁSI PROGRAMOT A íilinai Állami Erdőgazdálkodási Vállalatban egy év alatt több mint 210 000 köbméter gömbfát dolgoznak fel. Felvételünkön Jo- tef Matula a felrakásra váró gömbfákat méri. (Felvétel: V. Gabčo — CSTK) ORVOSI TANÁCSADÓ CSECSEMŐKOR! ES Hül ranfiza HASMENISEK A fertőző beteg gyermekek jelentős része a bélrendszer betegségében szenved. Vizsgá­latok alapján a kórokozót az eseteknek csak kb. 30 százalé­kában lehet kimutatni. Ez a megállapítás a csecsemőkorban fokozottan érvényes, s ezen csak gondos, egybehangolt kli­nikai és laboratóriumi munká­val lehet javítani. Az ismeret- lan eredetű bélhurutos kórfor­mák felismerése még jelenleg Is egyike az előttünk álló meg­oldandó feladatoknak. A csecsemőkori hasmenései megbetegedéseknél a betegség okát illetően elsősorban bizo­nyos bakteriális, azaz coli-in- fekciók jönnek szóba. A másik fajtát a shigellózisok, a harma­dikat pedig a salmonellózisok okozzák. Végül egyre növek­szik az egyéb bakteriális és ví­rusos eredetű bélfertőzéseknek a száma. Emellett figyelembe kell venni egyes táplálkozási tényezőket is (táplálási techni­ka és higiénia). Mindezen té­nyezők figyelembevétele után Is kb. 50 százalékos az isme­retlen okú csecsemőkori has­menések előfordulása. A csecsemő- és kisgyermek- kori hasmenések hatásos gyógy­kezelése komoly és felelősség- teljes feladat. Kezelésünk akkor célravezető, ha az okot és a tüneti tényezőket egyaránt fi­gyelembe vesszük. A betegség korai, kezdeti szakaszában, többnyire elegendő az egysze­rű diéta alkalmazása. Az anti- biotikus kezelés alkalmazása gondos mérlegelést igényel. A bélcsatorna megbetegedésé­nek előfordulása a nyári Idény- ben 60—70 százalékkal növek­szik. Ami a salmonellózisokat ille­ti, elsősorban a félévnél fiata­labb gyermekeket érinti. Annak ellenére, hogy minden gyermek meggyógyuT egynegyed részük bacilusürítő marad. Ebben a csoportban nem ritka a véres széklet. A napi székürítések száma 4—5. Ezt a fertőzést a rosszul tárolt ételek és a ben­nük elszaporodott baktériumok, valamint az általuk termelt mérgek Idézik elő. A kórokozók forrásai az illatok, a házi ál­latok közül főleg a sertés, a borjú, valamint a kacsa, illet­ve a kacsatojás. Az átvitel szennyezett étel útján történik (salmonellózisban szenvedő ser­tés húsa, úgyszintén salmonel­lózisban szenvedő kacsák tojá­sa), vagy pedig másodlagosan, az étel helytelen feldolgozása és raktározása folytán. A fer­tőzés többnyire hideg ételek fogyasztásával (majonéz, krém, fagylalt, disznósajt, szalámi stb.) történik. A baktériumok mérge az étel melegen való elkészíté­se során semlegesítődik. A betegség gyors rosszullét-* tel, hányingerrel, fejfájással, hi­degleléssel és magas lázzal kezdődik. Ezután következik a hányás, hasmenés, hasfájás vi­zes széklettel. A hányás és a hasmenés ismétlődik, miáltal a beteg nagy mennyiségű vizet és sót veszít. A tünetek már más­nap enyhülnek, de a hasmenés és a hányinger többnyire csak a harmadik napon szűnik meg. A betegség lefolyása lehet könnyű, szövődménymentes vagy pedig súlyosabb. Ezen cso­portra jellemző a járványszerű előfordulás. A shigellózisok disentéria formájában jelentkeznek. A fer­tőzés forrása többnyire a beteg ember vagy az egészséges ba- cilushordozó. Az átvitel történ­het közvetlen érintkezés útján, vagy pedig fertőzött tárgyak, étel, néha fertőzött víz, pisz­kos kéz és legyek által. Míg a salmonellák a vékonybelet tá­madják meg, a shigellák a vas­tagbél falában telepednek meg. jellegzetes tünete a gyakori székelési Inger fájdalmas gör­csök kíséretében, a nap folya­mán 10—20-szor. A széklet ele­inte ritka, később nyálkás, néha lehet véres és gennyes. A be­tegség elején hőemelkedés lép fel, ami 2—3 nap után megszű­nik. Gyermekeknél gyakori a magas láz. Csecsemőknél a bél­panaszok hiányozhatnak. A be­teg elkülönítése szükséges, ez biztosítja egyúttal a beteg nyu­galmát is. Az első nap folya­mán a beteg koplal, »csak a szükséges folyadékot szaharin- nal édesített tea formájában kapja. Másnap és a következő napokon reszelt almát, kétszer- sültet, főtt sárgarépát citromlé­vel, valamint főtt darált bor­jú- vagy marhahúst, lágy tojást adhatunk a betegnek. A cse­csemőknél a kezelést úgyszin­tén teával kezdjük, és csak a következő napokon térhetünk vissza a szoptatáshoz, illetve sárgarépalevest adhatunk a gyermeknek. A hasmenéses megbetegedé­sek kórokozói közül meg kell említeni a coli baktériumok ál­tal előidézett bélhurutot, amelynek lefolyása többnyire enyhe, és diétával rendezhető. Az elmondottakból nyilvánva­ló, hogy a legnagyobb súlyt a betegség megelőzésére kell he­lyezni, ami azt jelenti, hogy fő­leg a nyári időszakban csak frissen készült, és kellő hőmér­sékleten tárolt ételéket fo­gyasszunk, és az ételeket csak romlatlan, friss nyersanyagok­ból állítsuk elő. Továbbá kerül­ni kell az érintkezést a kóro­kozó forrásaival, és a nyári időben még nagyobb hangsúlyt kell vetni a személyi higiéniá­ra. Dr. MILADA KARASOVA A Zbrojníki (Fegyverneki) Helyi Nemzeti Bizottság kép­viselői és különböző albizottsá­gainak tagjai az elmúlt válasz­tási időszakban személyes pél­damutatással, jó agitációs mun­kával serkentették a dolgozó­kat a választási program minél sikeresebb teljesítésére. Az ed­dig megtett útról, eredmények­ről, sikerekről, problémákról beszélgettünk Favei Kueharik elvtárssal, a helyi nemzeti bi­zottság elnökével és Duba Já­nos elvtárssal, aki a pártalap- szervezet elnöke és egyben be­tölti a hnb titkári funkcióját is. Az első percekben kiderült, hogy az alapszervezet bizottsá­ga és a nemzeti bizottság ta­nácsa között az elmúlt válasz­tási időszakban nagyon jó volt az együttműködés. A pártbizott­ság tagjai mindig készségesen segítették a nemzeti bizottság tanácsát az egyes problémák megoldásában. A nemzeti bi­zottságban dolgozó párttagok aktív munkával érvényesítették a párt vezető .szerepét, megva­lósították a nemzeti bizottság munkájára vonatkozó határo­zatokat. A pártalapszervezet bizottsá­ga és a nemzeti bizottság taná­csa a tömegszervezeteket is aktív munkára igyekezett ser­kenteni. A választási program teljesítésébe és a falu társadal­mi-kulturális éleiének fellendí­tésébe a legnagyobb mértékben a Csehszlovák Vöröskereszt he­lyi szervezete, a tűzoltóegyesü­let és a sportegyesület tagjai kapcsolódtak be. A többi tö­megszervezetet nem sikerült kellőképpen aktivizálni. A két vezető funkcionárius úgy véli, hogy a következő időszakban a pártalapszervezet és a nemzeti bizottság egyik legfontosabb feladata épp a tömegszervez'e- tek aktivizálása lesz. A nemzeti bizottság képvise­lői példásan kivették részüket a társadalmi munkából. Talán megemlíthetjük közülük Nagy Vilmost, a pártalapszervezet tagját, aki kőművesként egy év alatt hetven órát dolgozott le társadalmi munkában, ugyan­úgy, mint Magda Sándor is. A kimutatások szerint a falu egy- egy lakosa öt-hat napot dolgo­zott a járdák, az utak és a kul­túrház építésén. Ennek a rend­kívüli aktivitásnak köszönhető, hogy az egyes építkezések ke­vesebb költséggel készültek el, mint azt eredetileg tervezték. A nemzeti bizottság és a fa­lu lakosságának igyekezetéről tanúskodik az a tény, hogy az eredetileg tervezett 1 millió 500 000 korona érték helyett hárommillió korona értéket hoztak létre. A legtöbb gondot a kultúrház építése okozta. A helyi efsz 400 000 koronával járult hozzá az építkezéshez, a lakosság pedig társadalmi mun­kában sokat segített. Később sokuknak lelohadt a kedve, mert egyes munkálatokat több­ször is el kellett végezni, illet­ve megismételni. A tetőzetre rossz minőségű palát kaptak, amely a forró napsugaraktól szétpattogott. A mai napig sincs megoldva a kultúrház vi­lágítása. A lakosság viszont már türelmetlenül várja, hogy mikor láthatja az első kulturá­lis rendezvényt. A nemzeti bi­zottság funkcionáriusai remé­lik, hogy ez a probléma ha­marosan megoldódik. Igaz, sok tennivaló van még ebben a községben, de a nem­zeti bizottság az elmúlt válasz­tási idényben igazán jó munkát végzett. Bekapcsolódott a fa- luszépítési versenybe. Az indu­lás nem volt könnyű, de igye­kezetüket már az 1972-es évben siker koronázta. Járási méret­ben a második kategóriában el­ső helyezést értek el. A fel­sőbb szervek értékelték ezt az áldozatos munkát, a nemzeti bizottság elismerő oklevelet és 300 000 korona pénzjutalmat kapott. A következő években a község az elért eredménye­kért 22 000 korona jutalomban részesült. Az elismerő okleve­lek arról tanúskodnak, hogy a nemzeti bizottság minden tag­ja — a lakossággal karöltve — igazán szép munkát végzett. A választási program teljesí­tését értékelő jelentést bön­gészgetve talán kiemelhetjük, hogy a községben 5 kilométer hosszú utat és 1500 méter jár­dát építettek. Az elmúlt évben 1500 darab díszcserjét ültettek ki. Korszerűsítették az óvodát. Javult a tanítók szociális hely­zete, hatan kaptak minden igényt kielégítő, korszerű la­kást. A lakosság életszínvonalának emelkedéséről tanúskodik, hogy az elmúlt választási Időszakban az üzletek évi forgalma egy­millió koronával növekedett. Talán hihetetlennek tűnik, de nem is olyan régen ebben a községben a lakosság csak 700 000 korona értékű árut vá­sárolt évente, az elmúlt válasz­tási időszakban viszont ez az összeg már három és fél mil­lió koronára emelkedett. Ebben a községben is akadt elég probléma, de ennek elle­nére a nemzeti bizottság a pártszervezet segítségével al­kotó munkára tudta serkenteni a választókat. A jó összmunka, az egyes akciók összehangolá­sa, a társadalmi érdekek szem előtt tartása a nem mindenna­pi siker titka. BALLA JÓZSEF Prešov lakossága az elmúlt öt év folyamán a „Z“-akció keretében több mint 63 millió korona értékű létesítményt hozott létre. Töb­bek között felépítettek három kilencéves alapiskolát, összesen 62 tanteremmel. Felvételünkön az egyik korszerű Iskola. (Felvétel: A. Haščák — CSTK) CÉLTUDATOS ELLENŐRZÉS Beszélgetés Jóin Posko miniszterrel, az SZSZlK Népi Ellenőrző Bizottságának elnökével A CSKP XV. kongresszusának határozatai, az 1976—1980 évi gazdasági és szociális fejlődés irányelve, valamint az SZLKP kongresszusának dokumentu­mai képezik a politikai irány­vonalat az ellenőrző szervek további munkáját illetően. Pa­vol Hulman a Pravda szerkesz­tője az ellenőrzéssel kapcsola­tos kérdésekről beszélgetett Ján Paško miniszterrel, az SZSZK Népi Ellenőrző Bizott­ságának elnökével. IS A 6. ötéves tervidőszak­ban a gazdasági és szociális fejlődés igényes feladataival kapcsolatban fokozott igénye­ket támasztunk az ellenőrzés­sel szemben is. Mire irányul a legnagyobb figyelem? A népgazdaság döntő ágaza­taiban elsősorban a gazdasági fejlődés kiemelt feladatainak teljesítésére helyezzük a hang­súlyt, főleg a társadalmi ter­melés gyors és arányos fejlő­dése, a hatékonyság növelése, a beruházási feladatok teljesíté­se, a tudomány és a technikai fejlődés eredményeinek kihasz­nálása területén. Továbbá fi­gyelmet szentelünk a feladatok teljesítésének ellenőrzésére a népgazdaság egyes szakaszain, területein, minderíekelőtt a vegyiparban, a mezőgazdaság­ban, természeti gazdagságunk kihasználásában, különös te­kintettel a fa komplex kihasz­nálására. Előtérbe helyezzük az életfeltételek javítására ho­zott intézkedések teljesítésé­nek ellenőrzését. A közeljövő­ben Bratislavában, az SZSZK fővárosában komplex felmérést végzünk. Továbbá foglalkozunk a Csallóközzel és nemcsak a tervezett nagy dunai vízi erőmű építésével, valamint a me­zőgazdasági termelés hatékony­ságának növelésével kapcsolat­ban, hanem Közép-Európa leg­nagyobb Ivóvízforrása védelmé­nek és kihasználásának szem­pontjából is. A kitűzött feladatok teljesí­tésének ellenőrzésével aktívan hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság gadzasági ereje és forrásai még Intenzívebben elő­segítsék az egységes csehszlo­vák gazdaság fejlődését és megszilárdítását. Így tehát a 6. ötéves tervidőszakban az ellen­őrzésben ránk háruló feladatok igényességét a XV. pártkong­resszuson kitűzött program ha­tározza meg. A feladatok ide­jében történő és jó teljesítése megköveteli ellenőrző rendsze­rünk minden részének egybe­hangolt, aktív munkáját. Ezen­kívül együttműködünk a többi ellenőrző szervvel, valamint az egyes szakágazatok ellenőrző szerveivel is. Az egész ellenőrző rend­szer egységes hatása ér­dekében szorosan együttmű­ködünk a pártszervekkel és szervezetekkel. Teljes mér­tékben tudatosítjuk, hogy segítségük és politikai támo­gatásuk nélkül a legjobb tervek és elhatározások sem vezetné­nek a kívánt eredményhez. Ezért saját munkánkban, vala­mint az egész ellenőrző rend­szerben továbbra is következete­sen érvényesítjük a párt veze­tő szerepét, ügyelünk az ellen­őrző feladatok teljesítésének pártos riiegközelítésére. Ez sza­vatolja irányvonalunk helyessé­gét, ős egyúttal ez jelenti az alapvető feltételét annak, hogy az ellenőrzés nagyobb mérték­ben járuljon hozzá a kongresz-­szusl feladatok sikeres teljesí­téséhez. B Említette, hogy az ellen­őrzésnek jelentős szerepet kell betöltenie az építkezési beru­házások területén. Mi a leg­fontosabb teendő ezen a szaka* szón? A kongresszusi határozatok­nak megfelelően az egész el­lenőrző tevékenységet elsősor­ban a lehetőségek és tartalé­kok feltárására, az építési ha­táridők lerövidítésére, az épít­kezések terveszerű előkészíté­sére és befejezésére, a meg­kezdett építkezések számának csökkentésére, az építkezési beruházások gazdaságosságá­nak növelésére, a költ­ségvetési költségek stabili­tására, az építkezések terve­zési műszaki-gazdasági muta­tóinak megtartására összponto­sítjuk. Ez megköveteli, hogy az el­lenőrző rendszer minden szer­ve rendszeresen ellenőrizze a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok Irányító és ellenőr­ző tevékenységét. Ez azt jelen­ti, hogy az építkezések előké­szítésének ellenőrzésén kívül elsősorban annak kell figyelmet szentelni, vajon a beruházási eszközöket valóban a kiemelt feladatok teljesítésére, export- képességük növelésére, a hazai nyersanyagforrások kihasználá­sára fordítják-e. Továbbá ellen­őrizni kell, hogy az új beru­házásokra vonatkozó kérvé­nyek mérlegelésekor figyelembe vették-e, vajon nem növelhető- e a termelés a már létező ter­melési kapacitásokkal. Külön figyelmet szentelünk a komplex lakásépítés feladatai teljesíté­sének. A kivitelezés területén az el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom