Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-17 / 169. szám, szombat

Ma -este 20 órakor Együtt a csehszlovák olimpiai küldöttség Négyen közülük, a súlyeme­lő Pavlásek, a súlylökő Fibin- gerová, a szabadfogású birkó­zó Karabín és a kajakozó Čvr- tečka nem esélytelenül utazik Montrealba. Helena Fibingero- vá: „Négy nappal az elutazás előtt maximálisan edzettem és 80 tonna súlyt emeltem fel. Ez azonban csak tört része annak a 450 tonnának, amelyet a téli felkészülés folyamán emelget­tem. A kemény edzéseknek Montrealban kellene gyümöl­csözniük. Tavaly ilyenkor Mont­realban már versenyeztem és jó eredményt értem el. Legyőztem a bolgár Hrisztovőt, aki az idén a legesélyesebb. Úgy gondolom, bogy az olimpián nem szülntik világcsúcs, mert nem mindig szokott kijönni a lépés a nagy esélyeseknek. Legnagyobb el­lenfelemnek az NDK-beli Ada- mot tartom, aki nagyszerűen tud versenyezni. Veszélyes le­bet a szovjet Kracsevszka, de eléggé kockázatos a techniká­ja. Legszívesebben csak közvet­lenül a súlylökő versenyek előtt utaznék Montrealba, hogy minél jobban tudjak koncent­rálni.“ Dán Karabin: „Ez az aliti olimpiáin, és ezért vegyes ér­zésekkel távozom. Tekintettel arra, bogy az európai konti­nens vezető szerepet játszik a szabadfogásban, nem kellene, hogy ellenfeleim meglepjenek. Legesélyesebbeknek a szovjet birkózókat tartom.“ JiH Čtvrtečka: „Ez lesz az utolsó olimpiám, illetve nem­zetközi versenyem. Tizenöt esz­tendő után abbahagyom. Mont­realba már kétszer jártam és elmondhatom, hogy ott nagyon nehéz a víz. Kajak-kenuban el­sősorban a szocialista orszá­gok, a Szovjetunió, az NDK és Magyarország versenyzői küz­denek majd az első helyért.“ Antonín Himl, a CSSZTSZ KB és a Csehszlovák Olimpiai Bi­zottság elnöke nyilatkozott el­ső montreali benyomásairól: ,,A szervezés, ami a sportolókat és a vezetőket illeti, jó, főleg biztonságunkról nagy a gon­doskodás. A sportolók közötti légkör is baráti és nem vitás, hogy a kanadai kormány nagy figyelmet szentel minden tekin­tetben az olimpiának. A csehszlovák csapat szállás­helyére megérkeztek a férfi kosárlabdázók, akik nagyon jól aklimatizálódtak, hiszen részt vettek az olimpiai selejtező tor­nán és utána készültek az el­következendő találkozókra. Vla­dimír Heger, a csapat edzője a következőket mondotta az olimpiai tornával kapcsolatban: „Derűlátók vagyunk, jó hírne­vet szereztünk magunknak a ha in i 11 on i selejtezőkön és ezt szeretnénk Montrealban is megtartani. Érzésem szdrint minden idők legnehezebb olim­piai kosárlabda tornája előtt állunk. A játékosok ezt nagyon jól tudják.“ Az olimpiai faluban beszélni lehetett Lndvik Danékkel, aki­nek már ez lesz a 4. olimpiája: „Eddig Josef Šilhavýval csak könnyebben edzettünk, igyekez­tünk túltenni magunkat az uta­zás okozta fáradalmakon. A le­vegőváltozás azonban érezhető. Még nem találkoztam ellenfe­leimmel, nem is kerestem őket, inkább a háttérben tartózko­dom, nem jó, ha sokat zavar­gatnak az újságírók, fényképé­szek és rádióriporterek. Pszi­chikaiig nagyon jól érzem ma­gam.“ A csehszlovák küldöttség ve­zetőinek hivatalos szobájában fíustáv Husák elvtárs képe, va­lamint a csehszlovák zászló látható. A falon ez a jelszó van: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság dicsőségéért!“ An­ionín Himl, a csehszlovák kül­döttség vezetője személyes le­véllel emlékeztette sportolóin­kat a megnyitó előestéjén, mit ígértek július 5-én Prágában az ünnepélyes fogadalomtútel al­kalmából. Antonín Himl elv­társ a levélben a következőket írta: „Közelednek a versenyek és a csehszlovák küldöttség ve­zetősége erősen hiszi, hogy a felkészülés utolsó fázisában is minden sportoló mindent meg­tett a sikeres szereplés érdeké­ben. Büszkék vagyunk hazánk­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságra, az a megtisztel­tetés ért bennünket, hogy kép­viselhetjük népünket a 21. olimpiai játékokon, amely az 1976-os esztendő legnagyobb sport- és kultúrpolitikai esemé­nye. Tegyünk meg tehát min­dent a sikeres szereplés érde­kében. [ČSTK) Az olimpia holnapi miisara A montreali olimpia első, holnapi versenynapjának műsora: öttusa (lovaglás), torna (női és férfi kötele­ző), kosárlabda (Kanada— Japán, Jugoszlávia—Puerto Rico, Kuba—Ausztrália, Me­xikó—Szovjetunió, Olaszor­szág—USA, Egyiptom—Cseh­szlovákia — mind férfi mér­kőzések). Vízilabda (az első forduló mérkőzései). Evezés (férfi előfutamok). Kerék­pár (100 km-es országúti csapatverseny). Röplabda — férfiak (Csehszlovákia—Ka­nada, Lengyelország—Dél- oKrea, Olaszország—Szovjet­unió, Brazília—Tunézia). Labdarúgás (Irán—Nigéria, NDK—Brazília, Spanyolor­szág—Zambia, Lengyelor­szág—Kuba), Súlyemelés (az 52 kg-osok versenye), kézi­labda — férfiak (Szovjet­unió— Japán, Jugoszlávia— Kanada, NSZK—Dánia, Ma­gyarország—Románia, Cseh­szlovákia—USA, Lengyelor­szág—Tunézia). ökölvívás (selejtező mérkőzések). Oszás (100 m női gyors, elő­futamok és középdöntő, 100 méter férfi hátúszás, előfu­tamok és középdöntő, 200 m férfi pillangó, előfutamok cs döntő, 4X100 m női ve- jyesváltó, előfutamok és elöntő). Az olimpia ünnepélyes megnyitójának főpróbája. Ma este már teljes nagyságában láthatjuk a felemelő ünnepségeket... Az öt karika jegyében Montrealban 110 ország 7308 sportolója vesz részt a versenye­ken. Csak az érdekesség, kedvé­ért jegyeztük meg, bogy a nem­zetközi olimpiai bizottságnak 134 tagállama van. A legtöbb sporto­ló, 1314 az atlétikában indul. Utá­na következik az úszás (806). Münchenben 122 ország csaknem 10 000 versenyzője rajtolt. John Walker, až új zélandiak egymérföldes vllágcsüc.startója jó hangulatban érkezett Montrealba: „Nem tudom, hogy olimpiai baj­nok leszek-e, de azt tudom, hogy 1500 m-en jobb tdöt érek el 3:32,0 percnél“ — mondotta Wal­ker. Más szóval, Walker megvan győződve, hogy ezen a távon megjavítja a tanzániai Bayl 3:32,2-es világrekordját. Derűlátá­sa egy kicsit alábbhagyott ami­kor az olimpiai falu új-zélandl szálláshelyére érkezett. „Ttzenkét- tagú küldöttségünk egy szobában lakik, melynek csak egy fürdő­szobája van. Ez nem olyan kör­nyezet, amelyben jól fel lehetne készülni egy világcsúcs megdön­tésére. ť gyes csapatok az utolsó perce­ket is kihasználják arra, bogy barátságos mérkőzéseket játsza­nak. Ilyen tekintetben az NSZK a legaktívabb. Kézilabda együtte­sük immár három előkészületi ta­lálkozót játszott és a körülmé­nyek alakulása folytán egyszer sem győzött. A jugoszláv szárma­zású Stenzel edző együttese két­szer kikapott Magyarországtól (28:36 és 28:17), majd a csehszlo­vák csapat verte meg a nyugat­németeket 21:19 arányban. As NSZK vízilabda csapata nagy meg­lepetésre csak 7:7-es döntetlent ért el Kuba ellen ,de egy nap­pal később 4:3-ra legyőzte a leg­utóbbi VB bronzérmesét, Olaszor­szágot. Csütörtökön kiállították az olimpiai faluban az olimpiai ér­meket, amelyeket az első három versenyző kap majd.* Az arany­érem tulajdonképpen ezüst és 6 gramm arannyal van bevonva. Az ezüst és a bronzérem tiszta ezüst­ből, Illetve bronzból készült. Alekszandr Barisnyikov szovjet súlylőkő viligrekordja nagy ha­tással volt a szakértőkre. G. Voods kétszeres olimpiai ezüstér­mes, amerikai versenyző azonban felhívja a figyelmet, bogy az vi­lágcsúcs még nem garancia Montrealban az olimpiai győse- lemhes. Utalt arra, hogy az olyan különleges technikájú súlylökők, mint Barasnyikov, us amerikai Fenerbach, vagy as NDK-sok, jobban ki vannak téve as ideg­feszültségnek, mint ások, akik csak izomerejükre támaszkodnak. Ha az idegek felmondják a szol­gálatot, az máris negatív módon hat a technikára és nem szület­het jó eredmény. Éppen ezért Montrealban nagyon nagy figyel­met szentelnek majd az angolok­nak, köztük elsősorban Capes-nak, akinek mind felépítése, mind technikája nagyon jó. A kanadai Sue Holloway lesz a zegyetlen sportoló, aki egy év leforgása alatt két olimpián vesz részt. A 21 esztendős sportolónő Insbruckban a 10 km-es sífutás­ban állt rajthoz és a 32. lett. Montrealban a kajakversenyekben indul. 17 NYÁRI OLIMPIA München — 1972 Mielőtt megkezdődtek volna a müncheni játékok küzdelmei, az olimpiai mozgalom vezeté­sében új korszak kezdődött: a 84 esztendős amerikai Averv Brundage-t a most 62 éves ír Michael Killanin váltotta fel az elnöki székben. Brundage ugyan sokat tett az olimpiai mozgalom fejlődése érdekében, de alapvető kérdésekben a legkonzervatívabb köröket kép­viselte. És éppen Münchenben veszítette el utolsó nagy csa­táját a NOB haladó erőivel szemben. Szovjetunió: 50 aranyérem! A müncheni olimpia műsorán szereplő 21 sportág csaknem mindegyikében „teljesítmény­robbanásra“ került sor. Vilá­gosan tanúskodik erről a mérhető sportágakban és ver­senyszámokban elért 40 világ­rekord. Az arany-, az ezüst- és a bronzérmeken 48 ország sportolói osztoztak, köztük a Koreai NDK, Nigéria és Kolum­bia versenyzői is, akik először nyertek érmet nyári olimpiai játékokon. Szenzációs teljesítményt nyúj­tott az amerikai Mark Spitz úszó: hét aranyérmet szerzett! Ez eddig senkinek sem sike­rült egy olimpián! Mexikó baj­nokai közül mindössze négyen tudták megvédeni elsőségüket, a hármasugró szovjet Szanye­jev, a pályakerékpáros More­ion (repülőverseny), a lengyel Zapedzky a gyorstüzelő pisz­tolyban és az angol Pattison vitorlázásban. Hát hiába, gyor­san forog a világ sportjának nagy színpada... A Münchenben részt vevő 122 nemzet (10 125 sportoló) közül a Szovjetunió küldöttsé­ge volt a legsikeresebb — az olimpiák történetében rekordot jelentő 50 aranyérmével! (A szovjet sportolók még 27 ezüst- és 22 bronzérmet nyertek.) 1956, 1960 és 1964 után a Szovjetunió Münchenben ne­gyedszer előzte meg az Egye­sült Államok csapatát, (33— 31—30). A várakozásnak meg­felelően a 3. sportnagyhata­lom az NDK (20—23—23) lett és joggal állapíthatjuk meg: a szocialista országok sportolói vitték a prímet ezen az olim­pián. Annak ellenére, hogy a résztvevőknek csak 10 százalé­kát tették ki, a megszerezhető érmek 47,4 százalékát szerez­ték meg! Az NDK Mexikóhoz képest megduplázta sikerét, csodálatosan feljött Bulgária (6—10—5), hagyományosan sokoldalúságukról tettek tanú­ságot Magyarország, Lengyel- ország (7—5—9) és Románia (3—6—7) versenyzői, nagysze­rűen szerepeltek Kuba küldöt­tei (3—1—9) és a Koreai NDK is (1—1—3) óriási lépést tett előre. Csehszlovákia az európai szo­cialista országok sorrendjében az utolsó helyek egyikén vég­zett és végeredményben a 15. lett a nemzetek nem hivatalos sportversenyében. Két arany- (Danék és a birkózó Mácha), négy ezüst- és két bronzérmet szereztek sportolóink. Csak ennyire futotta erejükből. El­sősorban az atléták voltak eredményesek (Danék és Sura­nová), nagy sikernek számított a férfi kézilabda csapatunk 2. helye, magas fokú erkölcsi akarati tulajdonságokról tett tanúságot a birkózó Mácha, örömet okozott a lövő Falta, a toronyugró Duchková és a súlyemelő Hekel, minden vára­kozást felülmúltak az evező­sök. Rossz volt viszont a mér­legük a kerékpárosoknak, az ökölvívóknak, a szabadfogású birkózóknak, valamint a tor­nászoknak. Többet vártunk mindkét rüplabdacsapatunktól. Magyarország sportolói to­vábbra is a „nagyok“ között maradtak hat első, 13 második és 16 harmadik helyükkel az NSZK mögött, hatodikok let­tek a nemzetek sportversenyé­ben. Avilov, Viren és Akii-Bua Mint minden előző olimpiá­nak, a müncheninek is voltak hősei, nagy és boldog győzte­sei, illetve nagy és boldogta­lan vesztesei. Mark Spitzet már említettük. Hasonló elis­merést érdemel több világ- nagyság is. Például a szovjet Valerij Borzov, aki teljesen megtépázta az amerikaiak he­gemóniáját a két legrövidebb síkfutószáinban. Szuverén mó­don lett első az NDK-beli Re­nate Stecher is a 100 és 200 méteren, így a szocialista or­szágokba került a „világ leg­gyorsabb emberének“ kijáró büszke cím. Lasse Virent bu­kása sem akadályozta meg 10 000 m-en elért győzelmében Emlékeznek rá? A 6. kilo­méternél Viren összeütközött Gammoudival, ejesett, újra fel­állt, üldözőbe vette a távolodó ellenfeleket és 2000 méterrel a cél előtt megmutatta: milyen anyagból is gyúrják az olim­piai bajnokot. Már csak 200 m volt a célig és még öten pá­lyáztak az elsőségre. Viren azonban már újra könnyedén futott, mintha nem is esett volna el, mintha akkor futott volna ki az öltözőből a pályá­ra. 27:38,4 perces ideje új vi­lágrekordot jelentett! A müncheni olimpia atléti­kai eredményei, világcsúcsai közül hármat emeltek ki a szakemberek: Viren (10 000 m — 27:38,4), Akii-Bua (400 m gát — 47,9 mp), Avilov (tíz­próba — 8454 pont). Mindhár­man — sajátos módon — új mércét állítottak fel, és na­gyon nehéz közöttük valamifé­le sorrendet megállapítani, az elsőség azonban leginkább a szovjet Avilovot illeti. Világ­csúcsot javítani tízpróbábajj rendszerint csak időzített ver­senyen szokás, amikor kézi időmérővel mérik az időket... Avilov olyan lefegyverző, sztoikus nyugalommal abszol­válta egymás után az olimpiai tízpróba számait, mintha vala­miféle közönséges sportverse­nyen lenne, ahol nem is érem­ről van sző. Pedig egy maxi­málisan igényes versenyen, több tízezer néző szeme előtt küzdött az olimpiai elsőségért. Világcsúcs tízpróbában, ahol a sok induló miatt a hosszúra nyúlt versenyzési idő kellemet­lenül „citerázik" a sportolók idegein, — szinte hihetetlen* nek tűnik. Folytathatnánk a sort a szov­jet Braginávial, a sokoldalú H. Rosendahllal, a 16 esztendős Meyfarth-tal. El lehet feledni Olga Korbutot, a csodálatos pillangót? El lehet feledni a Szovjetunió—USA kosárlabda­mérkőzést, az olimpia legna­gyobb szenzációját? Első ízben kapott ki amerikai kosárlabda- csapat az olimpián, első ízben nem vitt aranyérmet a tenge­rentúlra. Vagy Itt volt Balci.0 András, öt világbajnoki címe mellé megszerezte az olimpiai aranyat is. Balczó „győzelem nélküli győztes“ lett, mert egy számban sem lett első, de el­lentétben ellenfeleivel, egy számban sem gyengélkedett. Utoljára hagytuk Ludvík Da- néket. Amikor 1971-ben Hel­sinkiben diszkoszvető Európa- bajnok lett, világossá vált: él­vonalbeli atlétánk személyisé­gében és érzékeny lelkivilágá­ban változásra került sor. Da­nék hosszú esztendőkig fárad­hatatlan és szívós harcot ví­vott, ám Helsinkiben kikristá­lyosodott egy új jellemvonása, mégpedig a pszichikai kiegyen­súlyozottsága, • melynek hiánya nemegyszer gátolta 6t a jobb versenyzésben. Éppen Mün­chenben csúcsosodott ki erőn­léti felkészülése, technikai tö­kéletessége és pszichikai ki­egyensúlyozottsága. Ahányszor a dobókörbe lépett, annyiszor javított eredményén és a leg­nagyobb olimpiai dicsőséget — stílusosan — éppen az utolsó dobásával érte el (64,40 m). A 39 esztendős Danék, aki Tokió­ban ezüst- és Mexikóban bronz­érmet nyert, nemcsak München, hanem az olimpiák történeté­nek is nagy alakja. (T. Vj Ma esie közép-európai idő szerint 20 órakor ünnepélyesen megnyitják a 21. nyári olimpiai já­tékokat. Egy két kivételtől eltekintve szinte már minden résztvevő ország sportolója Montrealban tartózkodik és várják nz első versenynapot, amelyre vasárnap kerül sor. Megérkezett Mont­realba a csehszlovák küldöttség második része is, amelyben az atléták, kajakozók, súlyemelők, cselgúncsozók és birkózók voltak, tellát olyan, sportolók, akik csak az olimpiai játékok máso­dik részében lépnek porondra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom