Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-16 / 168. szám, péntek
leitekkel válaszolnak Feltételeikre alkalmazzák a felhívást A napokban mezőgazdasági dolgozóink nagy erőfeszítéseket tesznek az aszály káros következményeinek enyhítésére, amiről a határt járva lépten nyomon meggyőződhetünk. Ahol beérett a gabona, ott az aratók százai dolgoznak, csépelik a gabonát, letakarítják a szalmát, vagy a már pusztán maradt tarlót szántják. De nemcsak a gabona, hanem a kukorica- és a lucernatáblákon is emberek szorgoskodnak: éjjel- nappal öntöznek, hogy minél előbb vizet Kapjon a szomjazó növényzet. így nyer ko/ikrét forimát a CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány aratási felhívása, amely a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági dolgozók körében egyaránt mozgósító erővel hatott. Alexander Varga mérnök, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese elsősorban a felhívás időszerűségét értékeli nagyra. A felhívás szellemében a járás valamennyi mezőgazdasági üzemében az aszályra való tekintettel pontosították az aratási terveket, aimi annyit jelent, hogy a gabona betakarításának munkatervét szervesen összehangolták a szálas takarmányok betakarításával és az öntözéssel. Gyorsan és jó minőségben A gabona betakarításában elsősorban a messzemenő terv- szerűség és a munkához való felelősségteljes hozzállás érvényesül. A járásban lényegében már tizenkét nappal ezelőtt megkezdték az aratást. A hét közepéig a betakarításra váró csaknem 29 ezer hektárból mintegy hétezer hektárt arattak le. Ez jó jel, hiszen azt jelenti, hogy a járásban nem sült be a gabona, és a napokban uralkodó borús, szeles idő lehetővé teszi a fokozatos beé- rést. A lassú aratási ütem persze nem jelent — és nem is jelenthet — felesleges késlekedést, amint azt a felhívás is hangsúlyozza. Napokkal ezelőtt a dia- kovcei [deákij szövetkezetben korán reggel szinte biztosra vették, hogy nem folytathatják az aratást, nincs érett tábla. De az egyik érettebb tábla legérettebb részébe azért kiment a kombájn, hogy mintát vegyenek, s amennyiben a laboratóriumi vizsgálat megengedi, munkába állíthassák a gépeket. Az eredmény pozitív lett: a tábla magasabban fekvő részén megkezdhették az aratást és estefelé már öt kombájn dolgozott a gabonatáblán. És még egy példa. A hét elején a szomszédos tešedíkovói (peredi) szövetkezetben sem ültek tétlenül. Az árpa annyira beérett, hogy rendvágókkal lekaszálhatták. Ezzel egyszerre két célt értek el: aratták ami aratható volt, és a kétmenetes betakarítással jobb minőségű sörárpát adhattak el. Telnek a pótkocsik Molnár János felvétele Minimális veszteségekkel A felhívás első helyen említi a veszteségek csökkentésének szükségét. A žiháreci (zsigár- di) földmüvesszövetkezetben a kombájnosok vállalták, hogy a veszteségeket 1 százalék alá csökkentik. Ennek érdekében nem lépik túl a csoportot irányító kombájnos által megadott sebességet, és a veszteségellenőrök esetleges jelentése után azonnal leállnak, hogy beállítsák a szemet szóró kombájn cséplőszerkezetét. És az eredmény: az ellenőrök eddig a legnagyobb igyekezet mellett sem tudtak 0,3—-0,5 százaléknál nagyobb szemveszteséget felfedezni. Jó példát hozhatunk fel a Vlčany (Farkasd) központtal működő Haladás Egységes Földművesszövetkezetből is. A szemet szállító traktorosokat nemcsak aszerint értékelik, hogy mennyit állnak a földön — tehát imilyen a csoporton belüli munkaszervezés —, hanem figyelembe veszik azt is, hogy a traktoros milyen magasan töltette meg az utánfutót, vajon útközben az esetleges rázódások miatt nem fog e szóródni a gabona. Éjszaka is öntöznek A figyelem központjában áll az öntözés is, ami érthető, hiszen a járás területének több mint 30 százaléka öntözhető. A járási aratási bizottság keddi ülésén részletesen értékelte az öntözés helyzetét és két állandó csoportot hozott létre. Ezek tagjai járják a mezőgazdasági üzemeket és ellenőrzik, vajon betartják-e azokat az utasaásokat, amelyeket az aratási felhívás és a Jaslovské Bohunicén elfogadott határozat alapján a jmi adott a mező- gazdasági üzemeknek. Olyan pozitív példák általánosítását szorgalmazzák, amilyen a peredi vagy a farkasdi, ahol a sávos öntözőberendezések egész éjszaka üzemelnek, és a hagyományos öntözőberendezésekkel csak éjjel állnak le. A növényzet 50—60 mm nedvességet kap. Csupán egyetlen járás kiragadott példát is bizonyítják, hogy a mezőgazdasági dolgozók magukévá tették a CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány aratási felhívását, és annak értelmében minden tőlük telhetőt megtesznek az aszálykárok mérséklésére. EGRI FERENC Vízgondok a kertészetben A már szabályozott Ipoly mentén, Ipolykeszi határában terül el az Ipolybalogi Új Élet Efsz zöldségkertészete. Összesen 38 hektáron termesztenek itt különféle zöldségféléket Dobos Lukács kertész irányítása mellett. Bár a kertészet az Ipoly és egy jelentős patak találkozásánál terül el, mégis vízgondokkal küzd. Ez pedig ebben a rendkívüli szárazságban jelentősen befolyásolhatja a tervezett hozamok elérését. — Hogyan lehetséges az, rogy két „vízforrás“ mellett is öntözési gondjaik vannak? — kérdezem a fiatal kertészt. — Először is azzal kezdeném, hogy mivel a balogi határban levő kertészetet megszüntettük, itt most jóval nagyobb területen, az előző évinek majdnem kétszeresén gazdálkodunk. Dobos Lukács elégedett a fólia alatt termesztett paprika termésével Ez lényegesen növeli vízigényeinket, amit a rendkívüli szárazság csak fokoz. Az Egres patak a szárazság következtében egyre kevesebb vizet ad, amit az is befolyásol még, hogy ,,felettünk“ van az állami gazdaság kertészete, mely a víz nagy részét felhasználja. — Kertészet víz nélkül nem képzelhető el. Milyen terveik vannak, az öntözés megoldásán ra? — Egy „Marica“ típusú öntözőberendezést helyezünk üzembe, mely a szükséges víz- mennyiséget az Ipolyból kapja majd. Ez sem egyszerű megoldás, hiszen az Ipoly töltésén kell „átemelni“ a vizet. — Idén mit ad piacra a kertészet? — A legnagyobb területen, 15 hektáron konzervgyárak részére termesztünk paprikát Nyolc hektáron paradicsomot és hagymát, öt hektáron káposztaféléket termesztünk. Sárgarépából három hektárt vetettünk, uborkából másfelet. Persze volt salátánk és egyél» zöldségfélénk is. — Látom, fólia alatt is termesztenek. — Mindössze 25 ár paprikát Jövőre ezt a területet is szeretnénk növelni, ugyanis a korai termesztés elengedhetetlen feltétele a fólia. Különösen akkor, ha későn érkezik a tavasz, mint az idén is. Motorkerékpárjára ültet, végigjárjuk a kertészetet. A simára taposott úton hatalmas repedések jelzik a tartós szárazságot. Most is rekkenő a hőség, szellő sem mozdul. — Szomjas a föld, nem ártana egy kis csapadék — jegyzem meg, amint a közelükbe érünk. Kiegyenesítik derekukat, megállnak egy percre. — Bizony, jól jönne már az eső, meg egy kis lehűlés, meri ilyen forróságban dolgozni sem kellemes — válaszolja egyikük. De nemcsak vízprobléma van a kertészetben. Legalábbis ez tűnik ki az asszonyokkal folytatott rövid beszélgetésből. A keresetre is panaszkodnak, bár a tények azt bizonyítják, hogy a közös vezetői messzemenően gondoskodnak a dolgozókról. Munkaruhát is kapnak, s egyéb téren is tapasztalható a gon* doskodás. A csúcsmunkák kö* zötti időszakban társas kirándulásra viszik a kertészeti dől* gozókat, s alkalomadtán kulturális rendezvényekre is bizto» sílanak számukra jegyeket. Az elvégzett munkára azon* ban nem lehet panasz. Feladataikat nemcsak a 13-tagú szocialista munkabrigád tagjai végzik becsülettel, hanem a többiek is. Erre utalnak a kertészetben elért jó eredmények. Szöveg és kép: BÖJTÖS janos és államok csoportjaiban. Ez természetesen befolyással van a proletár internacionalizmus elvei gyakorlati megvalósításának formáira is. Ámde a különbségek megléte mellett az uralkodó tendencia a kölcsönös együttműködés erősítése felé mutat a munkásosztály tevékenységében nemzetközi keretekben. t A tőkésországokban folyó osztályharc legfontosabb tendenciáihoz a jelen időszakban az osztályharonak, tartalmának és formáinak további lnterna- clonalizálása is járul. Aktivizálódik a dolgozók közös fellépése nemcsak nemzeti, hanem regionális és nemzetközi szinten is. Növekedőben vannak a különböző irányzatú munkásszervezetek akciógysé- gére és együttműködésére irányuló tendenciák, bővülnek, terjednek a szociálpolitikai tömörülések. Forradalmilag átfedik egymást és kölcsönösen hatnak egymásra a széles néptömegek általános demokratikus mozgalmai és a szocializmusért vívott proletár harc. Növekvőben van a termelés, az árucsere és a tőke internacio- nalizálódása. Ennek kifejezői az Európai Gazdasági Közösség és a multinacionális monopóliumok. A bérmunka érdekei védelmének rendkívüli szükségessége olyan terjedelemben növekszik, • amely túlterjed az egyes országok határain. Az osztályalapon megvalósuló ilyen akcióegység szükségessége egyre sürgetőbb és kézzel foghatóbb, egyre jobban terjed e szükségesség tudata, amely még a munkásmozgalom reformista köreibe is behatolt. A tőkésor- szágok egyre szélesebb tömegeinek bekapcsolása az agresszió, a militarizmus, az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés, a neofasiszta reakció, a monopolista integráció és a multinacionális monopóliumok elleni harcba új impulzusokat ad a proletár internacionolizmus gyakorlati kibontakoztatásához, lehetőségeket teremt a munkásosztály internacionalista szerepének további növekedéséhez. A jelenkar sajátosságai A kommunista mozgalom sikereivel elválaszthatatlanul összefüggnek mindazok a vereségek, amelyek az imperializmust a nemzetközi és a belső porondon különösen az utóbbi időszakban érték. Kudarcot szenvedett a szocialista országokkal szemben alkalmazott s az „erőpozíción“ és a „hidegháborún“ alapuló stratégiai irányvonala. Az imperialista hatalmak kénytelenek voltak egyetérteni azzal, hogy a nemzetközi ' dokumentumokban a nemzetközi jog szerint leszögezzék a békés egymás mellett élés alapelvét, mint az egyetlen lehetséges alapját a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatoknak. Ma küzdelem folyik ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósításáért valamennyi országban. A portugál forradalom felszámolta a jelenkor egyik utolsó diktatúráját és az utolsó gyarmatbirodalmat. A forradalmi felszabadító erők jelentős sikereket értek el Angolában, Peruban, megbukott a fasiszta katonai kormány Görögországban, recseg-ropog a Franco-féle falangista rendszer Spanyolországban. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy noha az imperialista politika elleni harc változó sikerekkel folyik, az imperializmus, mint rendszer, defenzívába szorult, míg a forradalmi erők, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom offenzívában van. A nemzetközi burzsoázia egyre jobban érzi a nyomást a „frontról,“ ahol a világméretű szocialista közösség és a kommunista mozgalom áll vele szemben, és a „hátországból“ ahonnan a munkásmozgalom és a kommunisták vezette egyre nagyobb számú népi erők vezetnek támadást ellene. Érzi közeledését annak, amit V. I. Lenin megjósolt, hogy tudniillik a világméretű imperializmusnak el kell buknia, ha minden ország kizsákmányolt és elnyomott munkássága legyőzi a kispolgári elem ellenállását és a munkásarisztokrácia jelentéktelen felső rétegének befolyását, és szövetségre lép emberek száz- és száz millióinak forradalmi támadásával, akik eddig kívül álltak a történelmen, és csak a történelem objektumának tartották őket. A jelen időszak sajátossága, hogy az összes forradalmi mozgalmak és változások egységes történelmi orientációjának törvényszerűsége egyre szemmel láthatóbban érvényre jut. A forradalmi mozgalom összes jelenlegi irányzatai fokozatosan egyetlen antiimperialista áradatba egyesülnek. Kézzelfoghatóbban nyilvánul meg a tény, hogy a világméretű forradalmi folyamat feltartóztathatatlan végeredménye a szocializmusba való átmenet. Az ideológiai tere középpontjában Az internacionalizmus így egyre hatalmasabb tényezővé lesz, mely összefogja a világ kommunista forradalmi mozgalmát a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért, a világméretű imperializmus, a kizsákmányolás minden formája ellen folyó harcban. Ez az oka annak, miért kerültek a proletár internacionalizmus kérdései a világméretű ideológiai harc érdeklődésének középpontjába. Az imperialista ideológusok és politikusok nagyon jól tudják, hogy a világ összes kommunistáinak együttműködése megbízható eszközt nyújt a forradalmároknak a társadalmi gyakorlat által felvetett felada* tok megoldásához. Ezért * fegyver csorbítása a jelen időszakban központi stratégiai feladata a kommunizmus ellenségeinek. Felhasználják ehhez egész burzsoá apparátusukat, s nagy szolgálatokat tesz ebben különösen a jelenlegi kínai maóista vezetés opportunista és revizionista propagandája, lóként pedig ellenséges tévé* kenysége. A burzsoá propaganda igyekszik az internacionalizmus nagy elvét kísérteiként beállítani. Ezzel szorosan összefügg az a törekvésük, hogy megtör jék a forradalmi erőknek a kommunista pártok egysége hatékonyságába, valamint a nemzetközi munkásosztály és a világméretű felszabadító antiimperialista (mozgalom internacionalista szolidaritásába vetett hitét. Gustáv Husák elvtárs a berlini értekezleten igen világosan rámutatott: „Tanúi vagyunk annak, hogy az osztályellenség nem kis erőfeszítéseket tesz és eszközöket fordít arra, hogy gyengítsen minket, kölcsönösen elszigetelje az egyes pártokat, és szél for gácsol ja erőinket, hogy elkendőzze és elhomályosítsa alapvető osztályérdekeink és céljaink azonosságát“. IVAN HLIVKA, MICHAL ŠTE1 ANÁK (A cikk befejező részét lapunk holnapi számában közöljük) Egy perc pihenő a tábla szélén
