Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-01 / 155. szám, csütörtök

A küldöttségek vezetőinek felszólalásai Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának beszéde (Folytatás az 1. oldalról) lom, ahol kialakult a tudomá­nyos, marxista—leninista taní­tás, ahol az októberi forrada­lom győzelme után a szocializ­mus elméletéből élő valóság lett, és megalakult az első szo­cialista állam. Itt Európában jöttek létre a második világhá­ború után a többi szocialista országok, ami kifejezően meg­nyilvánul annak a befolyásnak növekedésében, amelyet a szo­cializmus gyakorol az egész vi­lágra. Ez kedvezően befolyá­solja a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok alakulását a békés egymás mellett élés lenini el­veivel összhangban. Európa az a kontinens, ahol a tőkésországokban is hatal­mas munkás- és demokratikus mozgalom bontakozott ki. ahol szintén növekedik a kommu­nista pártok befolyása és tekin­télye. Mély rokonszenvvel és szolidaritással kísérjük figye­lemmel azon testvérpártok küz­delmét, amelyek a kapitaliz­mus válságos és bonyolult vi­szonyai között harcolnak. Őszin­tén ürülünk minden sikernek, amelyet a munkás- és haladó erők ezekben az országokban elérnek. Csehszlovákia Kommunista Pártja s országunk népe a ha­ladó és békeszerető erők közös küzdelme nagy sikerének tart­ja, hogy éppen a mi földré­szünkön következeit be az utóbbi években a legjelentősebb fordulat a feszültség enyhülése felé. Biztató fejlődés ez, amely­ben visszatükröződnek a világ­ban és Európában az erőviszo­nyok terén a szocializmus, a béke és a haladás javára bekö­vetkezett változások. A szocia­lista országok sikeres fejlődése, valamint a kommunista és mun­kásmozgalom eredményei je­lentősen hozzájárulnak a szo­cializmus eszméi vonzó erejének növekedéséhez s a dolgozók széles tömegei előtt megnyitja a távlatokat, hogy igazságos bé­kében élhessenek. az elvtársi szolidaritáson, az egyenjogú együttműködésen s a kölcsönös segítségen és támo­gatáson alapulnak. A szocialista társadalom építésének eddigi története országunkban meg-t győzőén bizonyítja ezt; csak a szocialista közösség országai egybehangolt politikájának kö­szönhetően vált lehetségessé néhány bonyolult, elintézetlen kérdés megoldása. Európa há­ború utáni elrendezésével kap­csolatban, többek között meg­valósult a Német Demokrati­kus Köztársaság elismerése, az Odera—Neisse határ elismeré­sét, megoldhatóvá vált a szé­gyenteljes müncheni egyez­mény semmissé nyilvánítása. Ezeknek a kérdéseknek a meg-* oldása nélkül ma nem beszél­hetnünk a hidegháborús légkör felszámolásáról és az európai feszültség enyhüléséről. Elvtársak! Pártunk nagyra értékeli a harcot, amelyet testvérpárjaink mint a demokratikus és haladó erők élcsapatai a monopoltőke uralma ellen folytatnak a ka­pitalista országokban, a béké­ért, a mélyreható demokratikus és szocialista társadalmi vál­tozásokért. Sikereik bizonyít­ják a szocializmus, a marxiz­mus—leninizmus eszméinek nö­vekvő befolyását, vonzó erejét. Tevékenységünkkel szüntelenül támogatjuk a népek küzdelmét az imperializmus, az új gyar­matosítás és a reakció ellen. A csehszlovák kommunisták és országunk valamennyi dolgozó­ja nevében kifejezzük mély szolidaritásunkat harcukkal, és biztosítjuk őket tartós támoga­tásunkról. A demokratikus és haladó erőknek a dolgozók jogaiért fo­lyó közös harcra való mozgó­sításával kapcsolatban, a tőkés rendszer általános válságának kiéleződése időszakában, nem­csak az egyes kommunista és munkáspártoknak, hanem az egész munkásmozgalomnak is növekedik a szerepe. Még In­kább, mint bármikor a múlt­ban, beigazolódik az internacio­nalista szolidaritásnak és egy­ségnek, mint mozgalmunk ere­je és akcióképessége kimerít­hetetlen forrásának jelentősé­ge. Naponta tanúi vagyunk annak, hogy a reakciós pártok hatal­mas erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat tesznek, hogy gyen­gítsenek minket, kölcsönösen elszigeteljék a pártjainkat és szétforgácsolják erőinket, hogy felaprózzák és elhomályosít­sák alapvető osztályérdekeink és céljaink azonosságát. Táma­dásaik fő céltáblája elsősorban a Szovjetunió és a szovjet kommunisták pártja. A Szov­jetunió következetes internacio­nalista magatartásával hatal­mas tekintélyre tett szert, és kivívta a haladó emberiség el­ismerését. Hatalmas anyagi és szellemi potenciálját a béké­ért és a szociális haladásért folyó harc szolgálatába állítja. A szovjetellenesség az a fegy­ver, amelyet ellenségeink állan­dóan kommunista mozgalmunk, minden kommunista párt ellen alkalmaznak. A csehszlovák kommunisták és népeink ezért saját feladatuknak tekintik a szovjetellenesség elleni harcot; becsületbeli kötelességüknek, feladatuknak a szocializmus eszméinek és építésének vé­delmét, amely mély belső meggyőződésből fakad. Pártunk XV. kongresszusán ismételten hangsúlyoztuk az internacionalista szolidaritás, szükségességét, s kötelessé­günket, hogy aktívan hozzájá­ruljunk a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egy­ségének és erejének szilárdítá­sához a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus ebei alapján. Az élet folytonosan igazolja, hogy az egység, az osztály- és interna­cionalista szolidaritás a fórra- dalmi erők leghatékonyabb fegyvere a szociális és nemzeti Elvtársak! Csehszlovákia népeinek lét­érdeke, hogy Európában folyta­tódjék a pozitív fejlődés. Orszá­gunkat a múltban csaknem egyetlen nagyobb európai há­borús konfliktus sem kerülte el. Hála a Szovjetunióval és a szo­cialista közösség többi orszá­gával fennálló szilárd barátsá- gunknakés szöveségünknek, ma — első ízben népeink történe­tében — tartósan és megbízha­tóan garantált országunk biz­tonsága, szabadsága és függet­lensége. A békéért, a biztonságért, az együttműködésért, és a társa­dalmi haladásért folyó küzde­lemnek a dokumentum-ter­vezetben kitűzött feladatai össz­hangban vannak népeink törté­nelmi küzdelme értelmével, pártunk több mint fél évszáza­dos forradalmi harcai hagyo­mányaival, szocialista építésünk tapasztalataival és programcél­jaival. A II. világháború után, a ki­élezett politikai és osztályhar­cokban népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezeté­sével győzött, s a szocializmus mély gyökereket eresztett or­szágunkban. Nem volt könnyű ez az út. Különböző nehézsé­gekkel, hibákkal és tévedések­kel kellett megküzdeni. Szá­mos bonyolult és nagyon igé­nyes feladatot kellett megol­dani. A nép áldozatos építő­munkája meghozta gyümölcseit a jelentős forradalmi változá­sokban, országunk felvirágzásá­ban, dolgozóink élete magas anyagi és kulturális színvona­lában. A mi eredményeink is iga­zolják, milyen hatalmas lehető­ségekkel rendelkezik a szocia­lista rendszer a nép jólétének növelésére, szociális biztonsá­gának biztosítására, a dolgozó ember jogainak és szabadság- jogainak megvalósítására, al­kotó erőinek és képességeinek fejlesztésére és kifejtésére. A jó eredményeket annak kö­szönhettük, hogy pártunk poli­tikáját következetesen a mar­xizmus—leninizmus alapelveire, a szocializmus építésének ál­talános törvényszerűségére ala­poztuk, hogy ezeket az elveket alkotó módon alkalmaztuk és továbbfejlesztettük országunk viszonyaira alkalmazva. Saját tapasztalatainkon győződtünk „Az a tény, hogy közös kon­ferenciánkra összejöttünk, ki­domborítja marxista—leninista pártjaink összetartozását, párt­jainknak azt az akaratát, hogy a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harcunkat tovább erősítsük“ — jelentette ki a Finn KP elnöke. A továbbiakban rámutatott, hogy Finnországban a második világháborút követően hatalmas ideológiai és politikai harc folyt az ország külpolitikai irányvonalának kitűzéséért. Az 1948-ban megkötött finn- szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási egyezmény a széles néptö­megek harcának eredménye volt, s a kapitalista Finnország és a Szovjetunió közötti együtt­működés alapját képezi. Saarinen méltatta a berlini értekezlet gondos előkészítését, majd utalt a Helsinkiben alig egy éve zárult európai bizton­sági és együttműködési érte­kezletre, amelynek sikeréhez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi erőviszonyokban a szocializmus erői javára tör­felszabadulásért vívott küzde­lemben. A proletár internacio­nalizmust ezért pártunk poli­tikája egyik alapvető elvének, a szocialista hazafiság elválaszt­hatatlan részének tartjuk. meg, hogy elkerülhetetlenül szükséges következetesen és helyesen összekapcsolni a nem­zeti és internacionalista érde­keket, tanulságot meríteni a testvérpártok és országok, fő­ként a szovjet kommunisták munkájából, akik a leggazda­gabb tapasztalatokat gyűjtőt-- ték a szocializmus és a kom­munizmus építésében. A jelenlegi csehszlovákiai helyzetre a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az ér­telmiség, valamennyi társadal­mi réteg, a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és szervezetek magas fokú mun­ka- és politikai aktivitása jel­lemző. Kifejezésre jut ez a széles körű szocialista demok­ráciában s a párt és az egész nép szilárd egységében. A dol­gozóknak a párt politikájába vetett mély bizalma abból ered, hogy gyakorlati tapasztalato­kon nap nap után meggyőződ­nek arról, hogy ez a politika lét­érdekeiket, az országunkban végbemenő társadalmi fejlődés és a világbéke objektív szük­ségleteit fejezi ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának irányvonala a szocialista kö­zösség sokoldalú együttműkö­désének és egységének további bővítésére, a kommunista és munkáspártok közötti elvtársi kapcsolatok szilárdítására, az összes demokratikus, haladó erőkkel való együttműködés szilárdítására irányul. Ennek az irányvonalnak maradéktalan megvalósításával járul hozzá Csehszlovákia Kommunista Párt­ja e konferencia határozatainak teljesítéséhez. Elvtársakt Végezetül engedjék meg, hogy ismételten kifejezésre juttassam Csehszlovákia Kom­munista Pártja küldöttségének meggyőződését, hogy tanács­kozásunk jelentősen hozzájárul az európai békéért, bizton­ságért, együttmüködésért és szociális haladásért folytatandó további harchoz. Pártunk nevé­ben magunkévá tesszük, elfo­gadjuk a dokumentumjavasla­tot, s kifejezésre juttatjuk el­tökélt szándékunkat, hogy meg­valósításából aktívan kivesszük részünket. Köszönöm figyelmüket. tént kedvező változás. A másik oldalon azonban az imperia­lizmus az enyhülés folyamatá­nak legnagyobb akadálya. A néptömegeknek közösen kell fellépniük az amerikai im­perializmus azon kísérletei el­len, hogy az európai népek bel­ügyeibe megkíséreljék a be­avatkozást. Ez a feladat éppen most különlegesen aktuális, amikor az amerikai imperializ­mus képviselői ismételten fe­nyegetően lépnek fel az egyes európai országok ellen, ame­lyekben a haladó erők előre­nyomulását tapasztalhatjuk. Az európai kommunista és munkáspártok értekezletének dokumentumtervezetére kitér­ve hangsúlyozta, hogy pártja teljes támogatásáról biztosítot­ta annak a leszerelésre, a ka­tonai tömbök egyidejű feloszla­tására vonatkozó részeit. Saari­nen beszédét azzal a kijelen­téssel zárta, hogy a testvérpár­tok együttműködése értékes és nagy jelentőségű, s az interna­cionalista szolidaritás, a pro­letár internacionalizmus elvi alapján valósul meg. A békepolitika döntően befolyásolja a pozitív változásokat Egyre több ember tudatosít­ja az egész világon, hogy a Szovjetunió, a kommunista és szocialista társadalom építésé­vel és békepolitikájával objek­tíve az az erő, amelynek dön­tő befolyása van ezekre a po­zitív változásokra. Ezeknek a jelentős változá­soknak bizonyítéka az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megtartása és sike­res befejezése. A helsinki kon­ferencia kétségtelenül úgy sze­repel majd a történelemben, mint fontos mérföldkő a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti kapcsolatok fej­lődésében, az a szembenállás politikájától a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés politi­kájához való átmenetben. Csehszlovákia, akárcsak a többi szocialista ország követ­kezetesen hozzákezdett a záró- dokumentumban lefektetett el­vek gyakorlati megvalósításá­hoz. A szocialista államoknak, a nyugati haladó és békeerők­nek az európai biztonsági és együttműködési konferencia ha­tározatai megvalósítására kifej­tett igyekezete azonban több tőkésországban a befolyásos reakciós erők ellenállásába üt­közik. Megkísérlik, hogy sem­missé tegyék a konferencia eredményeit, deformálják s pró­bálják önkényesen magyarázni a záródokumentum értelmét, és hogy beavatkozzanak a szocia­lista országok belügyeibe. Az enyhülési politika ellen moz­gósítsák a szélsőséges jobbolda­li fasiszta és revansista erő­ket. Hatásukra huzavonára ke­rült sor a megállapodott cik­kelyek megvalósításában, a fe­szültség enyhítésére és az együttműködés fejlesztésére irá­nyuló további lépésekkel kap­csolatos megbeszélésekben. Emelkednek a fegyverkezési ki­adások, és bolygónk különböző pontjain érződik ez a feszült­ség. Mindez arról tanúskodik, hogy reálisan kell felmérni a helyzetet, és nem szabad csök­kenteni erőfeszítéseinket, ha­nem, ellenkezőleg, méq jobban fokozni kell az európai békéért és biztonságért folyó közös küzdelmet. Meg kell szilárdí­tani az elért eredményeket, ki­bontakoztatni őket, leleplezni a feszültség enyhülésének el­lenfeleit és határozott harcot kell folytatni ellenük. Előttünk az állandó feladat: az ezekért a humánus célokért folyó kö­zös küzdelemben aktivizálni kell a legszélesebb haladó de­mokratikus erőket, tekintet nél­kül politikai nézeteikben és meggyőződésükben mutatkozó különbségekre. Maga az élet meggyőzően bi­zonyítja, hogy a békés egymás mellett élés kedvező feltétele­ket teremt a tőkésországok munkásosztálya és valamennyi dolgozója által a monopóltőke uralma ellen, a szociálisan igazságos társadalomért, a szo­cializmusért vívott harc szá­mára. Pártunk központi bizottságá­nak az a véleménye, hogy a dokumentum-tervezet kifejezi a békéért, az európai biztonsá,- gért, együtmüködésért és társa­dalmi haladásért folytatandó további küzdelem közös céljait. Elvtársak! A további pozitív európai fej­lődés szempontjából rendkívüli jelentősége van a szocialista or­szágok sokoldalú kapcsolatai fejlődésének s egységük szilárdításának. A szocialista közösség megbízható támasza Európa és a világ szabadság- és békeszerető erőinek. A szo­cializmusnak ez a feladata a világban lejátszódó folyamatok­ban — ahogy a dokumentum- tervezet is megállapítja — sez a szocialista társadalom lénye­géből is következik, mivel a szocialista társadalom a dolgo­zótömegek érdekeit szolgálja. Pártunk rendkívüli jelentősé­get tulajdonít a kölcsönös együttműködés fejlesztésének és elmélyítésének, a szocialista közösség fellépése összehango­lásának és egységének. A szo­cialista országok egysége szi­lárdításában látjuk saját gaz­dasági és politikai erőnk meg­sokszorozódását sa garanciát a békéért és a szocializmusért ví­vott harcban a további sikerek elérésére. „A szocializmus — mint L. I. Brezsnyev elvtárs mondotta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán — jelenti a békét, valamennyi ország szuverenitásának ■ tiszteletben tartását és az egyenjogú együttműködést az államok kö­zött. Támasza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. A jövő kétségtelenül meghozza a szocializmus kor­látlan lehetőségeinek érvénye­sülését, a kapitalizmus feletti történelmi fölényének bizonyí­tékait.“ Az utat, amely a termonuk­leáris háború borzalmainak el­hárításához. a leszereléshez s a népek boldog életéhez vezet, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának békeprogramja mutatja. Pártunk XV. kongresszusán tá­mogatta ezt a programot. A csehszlovák nép létérdekeivel összhangban elsődleges köteles­ségünknek tartjuk, hogy erő­inkhez mérten hozzájáruljunk e program megvalósításához. Az internacionalista szolidaritás jelentősége A szocialista országok fejlő-, dése, népgazdaságaik dinami­kus fejlődése, a lakosság anya­gi és kulturális színvonalá­nak szüntelen emelkedése, akárcsak következetes békepo­litikájuk, bizonyítja a szocia­lista országok közötti szilárd kapcsolatok erejét és életké­pességét; ezek a kapcsolatok Franz Muhri. az Osztrák Kommunista Párt elnöke Az Osztrák Kommunista Párt küldöttségének vezetője többek között elmondotta, pártja azon a véleményen van, hogy a kö­zös marxista—leninista alapel­vek és a közös célok, amelyek összekötik a testvérpártokat, az együttműködés megszilárdításá­nak fontos előfeltételei. Ausztria belpolitikai helyze­tét elemezve elmondta, hogy Létérdekünk a pozitív európai fejlődés támogatása Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom