Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-12 / 139. szám, szombat

1 CSU 1976. Vi. 12. 3 AZ ENYHÜLÉS KORPARANCS A moszkvai Pravda cikke Moszkva — Az enyhülés je­lenleg az idő parancsa, vissza­fordíthatatlanná válhat és válik is, ha minden jóakaratú ember egyesíti erőfeszítéseit a béke erősítéséért vívott kitartó és céltudatos harcban — állapítva meg a moszkvai Pravda pénte­ki számában Jurij Zsukov, a lap politikai szemleírója. Emlékeztet arra, hogy az enyhüléssel szembenálló körök nyomására a NATO-országok egyre inkább növelik katonai költségvetéseiket és sietve igyekeznek újabb és újabb fegyverfajták birtokába jutni. Jurij Zsukov hangsúlyozza: A fegyverkezési hajszát meg lehet és meg kell állítani. Ezt köve­telik az emberiség alapvető, lét- fontosságú érdekei. Mint az SZKP XXV. kongresszusán meg­állapították, az emberiség már belefáradt abba, hogy fegyver­hegyek tetején ülve éljen. Ä mai világ realitásai között az egyedüli ésszerű elv az egyenlő biztonság szavatolása, amely alapját képezi a 70-es években kötött legfontosabb nemzetközi egyezményeknek, köztük a szovjet-amerikai meg­állapodásoknak. Azok a kísérle­tek, hogy ezt a katonai fölény­nyel kapcsolatos jelszavakkal váltsák fel, csak fokozhatják a fegyverkezési hajszát és még nagyobb terheket róhatnak az emberiségre — írja a moszkvai Pravda. Helsinki szellemében Edward Gierelk befejezte nyugat-inémetországi látogatását Bonn — Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, hivatalos nyugat-németor­szági látogatása során tegnap zárómegbeszélést tartott Bonn­ban Helmut Schmidt nyugatné­met kancellárral. Ezzel párhu­zamosan a két küldöttség továb­bi tagjai is megbeszéléseket tartottak. A lengyel—nyugatné­met hivatalos tárgyalások befe­jeződtek. A látogatásról kiadott közös közlemény „történelmi jelentő­ségű eseménynek“ nevezi Ed­ward Gierek látogatását az NSZK és a Lengyel Népköztár­saság kapcsolatait illetően. Ed­ward Gierek és kísérlete tegnap Brémába utazott, ahonnan ma tér vissza hazájába. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Lengyelországba szóló meghí­vást fogadott el. A nyugatnémet kancellár egy sajtóértekezleten, Edward Gie­rek pedig a nyugatnémet ven­déglátói tiszteletére adott dísz­vacsora pohárköszöntőjében méltatta a látogatás jelentő­ségét, amelyről azt mondotta, hogy „nemcsak szükséges volt, hanem gyümölcsöző is“. Helmut Schmindt a kölcsönös bizalom megnövekedéséről beszélt, amely — mint mondotta —, döntő meghatározója volt a Helsinkiben kialakult lengyel- nyugatnémet egyetértésnek. Washimjton-elienes hangulat az AÄSZ értekezletén Santiago de Chile — Az Amerikai Államok Szervezeté­nek közgyűlésén Ecuador, Ko­lumbia, Peru és Venezuela kép­viselői határozati javaslatot terjesztettek elő, amelyben kö­vetelik az Egyesült Államok kormányától, hogy hagyjon fel eddigi diszkriminációs politiká­jával Latin-Amerika államaival szemben. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Mexikó­városba érkezett. Előzőleg részt vett az AÁSZ közgyűlésén, majd elutazásakor kijelentette „a legcsodálatosabb közgyűlés volt, amelyen valaha is részt vettem“. Biztosította kollégáit, hogy Washington továbbra is vállalja az AÁSZ költségvetésé­nek kétharmadát, de „hatéko­nyabban, összehangoltabban és megértőbben“ kell dolgozni. Kissinger pénteken délelőtt a turisztikai hírességű Cancún szigetre utazott, ahol' megbe­szélést folytatott Alfonzo Gar­da Robles mexikói külügymi­niszterrel. Mivel Mexikó — til­takozásul a chilei terror ellen — nem vett részt az Amerika- közi tanácskozásokon, Kissin­ger tájékoztatta kollegáját az AÁSZ közgyűlésének munkájá­ról. Az amerikai diplomácia vezetője tervek szerint találko­zik Luis Echeverria elnökkel is. Ma&mm MARIE KABRHELOVÁ, a Csehszlovák Nőszövetség Köz­ponti Bizottságának elnöke, a CSKP KB titkársági tagja, aki május 30-a óta Kubában tar­tózkodik, meglátogatta a kubai Egészségügyi Minisztériumot. VLADIMÍR BERGER a cseh­szlovák külügyminiszter első helyettese, háromnapos portu­gáliai látogatásra utazott, ahol megkezdte tárgyalásait a por­tugál diplomácia képviselőivel. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, tegnap dél­előtt fogadta Nikola Ljubicsics hadseregtábornokot, a JKSZ Elnökségének tagját, Jugoszlá­via szövetségi honvédelmi tit­kárát, aki katonai küldöttség, élén baráti látogatáson tartóz­kodik Magyarországon. LÁZÁR GYÖRGY, az MNK Mi­nisztertanácsának elnöke, teg­nap az Országházban fogadta Oskar Fischert, az NDK külügy­miniszterét. JOSZIP BROZ TITO, jugosz­láv köztársasági elnök befejez­te négynapos törökországi lá­togatását és Izmirből Belgrád- ba repült. SZOVJETUNIÓ BELI és néhány afrikai országban tett látoga­tásáról -Havannába érkezett Raul Castro, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak másod titkára, a kubai for­radalmi kormány első alelnöke. ÖSSZEHÍVTÁK a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassák a Cipruson állomásozó ENSZ bé­kefenntartó erők mandátumá­nak meghosszabbítását. A kék­sisakosok megbízatása kedden jár le. AMINTORE FANFANI, az Olasz Kereszténydemokrata Párt elnöke és Denigno Zac- cagnini, a párt főtitkára, nem egyeztek meg az Olasz Szo­cialista Párt választások utáni szerepében. NEW YORKBAN tüntetést szerveztek 50 iskola bezárása ellen. Az akcióban 10 000 mun­kás, diák, szülő és gyermek vett részt. CHILE TOVÁBBRA IS ELSZIGETELŐDIK A spanyol muikásÉ aktív liaiea Madrid — Marcelino Cama­cho spanyol szakszervezeti ve­zető sajtóértekezleten jelentet­te be, hogy engedélyt kért a spanyol hatóságoktól az ille­gális munkásbizottságok kong­resszusának megtartására. Mint emlékezetes, a spanyol parla­ment röviddel ezelőtt elfoga­dott törvénye értelmében nyil­vános gyűlések megtartására van lehetőség, feltétele azon­ban az előzetes engedély meg­szerzése. Camacho elmondta, hogy a kongresszust június 27 —29-én tartanák és az ország különböző murikásbizottságait mintegy kétezer küldött kép­viselné. A baloldali vezető ugyanakkor leszögezte, hogy a kongresszust — amelyre egyéb­ként nemzetközi munkásszer­vezetek és európai szakszer­vezetek küldötteit is meghív­ták — az engedély megtagadá­sa esetén is megtartják. A spanyol lapok tegnap az­zal vádolták a konzervatív par­lamentet, hogy akadályokat gördít a demokratikus refor­mok kibontakozása elé, majd felhívták János Károly királyt, hogy rendelettel vezesse be a demokratikus államformát. A lapok véleménye szerint a je­lenlegi parlament, amelv még Franco idejéből való, már ré­gen nem képviseli a snanyol tömegeket. London — Annak ellenére, hogy Santiagóban ülésezik az AÁSZ, a chilei fasiszta junta nemzetközileg továbbra is elszi­getelt. Csak néhány latin-ame­rikai fasiszta diktátor barátsá­gával számolhat — jelentette ki Orlando Letelier, a chilei .népi egység kormányának volt had­ügyminisztere a The Guardian című újságnak adott nyilatko­zatában. Hangsúlyozta továbbá, hogy növekszik a nemzetközi tilta­kozó front a chilei junta ellen és a brutális intézkedések, amelyekhez a rezsim folyamo­dik a népi ellenállásra adott válaszok. Elmondotta, hogy a Pinochet fasiszta klikkje elleni mozgalom folytatódik. Az or­szágban erősödik minden el­lenzéki erő törekvése egy kö­zös koalíció* létrehozására. A népi egységbe tömörülő politi­kai pártok közös programot dolgoznak ki. Bonn — A Demokrata Jogá­szok Nemzetközi Szövetségé­nek nyugatnémet tagjai Chilé­ből való hazatértük után Frankfurtban saj tóértekezletet tartottak. Ezen bejelentették, hogy az utóbbi hónapban be­börtönzött személyek közül legalább 200 nyomtalanul el­tűnt. A bebörtönzött politikai fog­lyok közül az utóbbi időben Victor Diazt, a Chilei KP KB főtitkár-helyettesét és Jósé Wiebelt, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkár-he­lyettesét különösen kegyetlenül kínozták. Jelenleg semmi hír nincs róluk. A nyugatnémet jogászok to­vábbá elmondották, hogy a chi­lei politikai foglyokat külön központokban kínozzák, ame­lyek Rauo volt náci felügyele­te alatt „dolgoznak“. A chilei katonai junta szin­tén megakadályozza a chilei és más jogászoknak, hogy vé­delmükbe vegyék a politikai foglyokat. SZOVJET KÖNYV MAO CETÜHORÓL Moszkva — Moszkvában meg­jelent Fjodor Burlackij szovjet filozófus Mao Cetung című könyve. A 83 éves Mao Cetung in­tellektuális képességűi vitat­hatatlanul egyre mélyebb el­lentmondásba kerülnek az ál­tala irányított ország előtt álló feladtok méreteivel, nehézségei­vel és nagyságával — állapítja meg a könyv szerzője. Mao ko­rának előrehaladtával mindin­kább titkolni kell ezt a tényt. Egyre több alap van arra, hogy elnyomják és üldözik Mao volt harcostársainak, a politikai gondolkodók intellektuális fölé­nyének megnyilvánulását. Mao a már nem teljes-értékűség nyomasztó érzését haragban és gyűlöletben vezeti le. A szerző végig kíséri Mao po­litikai pályafutását és azt bi­zonyítja, hogy a háborút és a diktatúrát hatalma támaszának tartotta. Ez kifejezi a maoiz­mus lényegét. Fjodor Burlackij hangsúlyoz­za, hogy ezek és más hasonló nézetek nem egy beteg öregem­ber agyának szüleményei. Mao ezekkel a gondolatokkal már régen, kitartóan foglalkozik. Ez a maoista politika egyik hiva­talos irányvonala. Mao csalódással tapasztalhat­ja, hogy nem valósult meg az az azzal a gazdasági ugrással kapcsolatos álma, amely Kínát a legfejlettebb hatalommá tette volna. Az az álma sem vált va­lóra, hogy Kína szellemi fö­lényre tesz szert és a világot átalakító eszmék forrása lesz. S nem nehéz megjósolni Mao Cetung utolsó, a katonai fö­lénnyel kapcsolatos álmának összeomlását sem. Megvalósultak a nagyszabású tervek A MONGOL PÁRTKONGRESSZUS ELÉ A fcJiíiVfjcl Népköztársaság ** mind a tizenhét kerüle­tében a közelmúltban zajlottak le a Mongol Népi Forradalmi Párt értékelő pártkonferenciái. Az ország dolgozó népe büsz­kén nézhet vissza az eddig el­ért sikerekre, és bizakodással tekinthet a június 14-én kezdő­dő XVII. pártkongresszus elé. Az ötödik ötéves népgazda­sági terv komoly szociális és gazdasági feladatokat tűzött az ország elé. Az elért sikerek megteremtették az életszínvo­nal emeléséhez szükséges anya­gi bázist a mezőgazdaságban és az iparban, s megerősítet­ték az ország védelmi képessé­gét is. A védelem tökéletes ki­építésére azért is nagy a szük­sége, mert a kínai maoista cso­portok „régi jogaikra“ hivat­kozva állandó Igényt tartanak a mongol földre, és közvetlen veszélyt jelentenek a szocialis­ta társadalmat építő országra. Ázsia egykor legelmaradot­tabb területe ma agrár-ipari szocialista ország. A társadal­mi össztermék 44 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 38 százalékkal nőtt. A Mongol Né­pi Forradalmi Párt és a Nagy Népi Hural tökéltesítette a népgazdaság felépítésének szer­kezetét, hogy abban a mező- gazdaság és az állattenyésztés fellendítése szolgáljon az ipar fejlesztésének alapjául. A gaz­daság különböző ágazataiban új tervezési és irányítási rend­szert vezettek be, és éppen azok az üzemek gyártják az ipari termékek körülbelül 40 százalékát, melyek már áttér­tek az új rendszerre. A mezőgazdaságban kisebb jelentősége van a földművelés­nek. viszont a Mongol Népköz- társaság az egy főre eső állat- állomány szempontjából első helyen áll a világon. Az állat- tenyésztés színvonalának az emelkedését biztosítja az állat­orvosi szolgálat kiszélesítése, az itatókutak fúrása, a széna­kaszálás fokozódó gépesítése, a legelők öntözése és a te­nyészállattelepek fenntartása. A XVII. pártkongresszust elő­készítő konferenciák megálla­pították, hogy az utóbbi ötéves tervek megvalósításával az or­szág iparosodása örvendetesen fejlődik. Az ipari termelés 55 százalékkal emelkedett, ami megfelel a XVI. kongresszus határozataiban rögzített irány­elveknek. Emelkedett a terme­lés a legfontosabb iparágakban: a villamosenergia termelése 29, a kőszén termelése 17, a gyap­júszöveté 26 és a pékárú ter­melése 18 százalékkal. Kétsze­resénél is magasabbra emel­kedett a kivitelre szánt áruk termelése. Mindez bizonyítja, hogy az ország helyes utón ha­lad és rövidesen modern ag­rár-ipari állammá válik. Az ország repülőgépeinek száma megkétszereződött, és légi utak kötik össze az ország mezőgazdasági szövetkezetei­nek és állami gazdaságainak csaknem 50 százalékát. A meglevő gyárak és üzemek mellett új szőnyeg, szőrme, fa­kitermelő, hús- és élelmiszer­kombinátok és építőanyag gyá­rak kapcsolódtak be a terme­lésbe. A kőszén, kősó. vasérc, kőolaj, urán, színesfém, arany és építőanyag-bányászat mellett az ország gazdaságában jelen­tős szerepet játszik a fluorit- termelés, melynek folyamatát átszervezték, és növelték a fluorit-bányák számát. Az anyagi javak előállításá­ra fordított eszközök megtérü­lése főleg az ország lakossága életszínvonalának az állandó emelkedésében tükrözdik visz- sza. Az állami költségvetésből másfélszer nagyobb összeget fordítottak az ország lakossá­gának egyre növekvő kulturá­lis igényei kielégítésére mint az előző ötéves tervidőszakban. Az egy főre jutó reálbér kö­rülbelül 17 százalékkal, a mun­kásság átlagbére 8, a mező- gazdaságban dolgozóké pedig 27 százalékkal emelkedett. A világon itt a legmagasabb az egy főre eső húsfogyasztás: évi 120 kilogramm. A XVI. pártkongresszus irányelvei teljesítésének ered­ményeként javultak az ország­ban a lakásviszonyok. A Mongol Népi Forradalmi Párt szüntelenül központi kér­désként kezeli a közoktatás és közművelődés kérdését, csakis így érhette el az egykor anal­fabéta ország 1960-ig, hogy te­rületén az 1971—75-ös években a főiskolai hallgatók, a közép­fokú szakiskolák és az általá­nos műveltséget nyújtó iskolák tanulóinak a száma 32 száza­lékkal emelkedett. Kibővült a tudományos kutatóintézetek működése is. Az imponáló tervek megva­lósultak, ezt állapították meg a városi és kerületi pártkonfe­renciák, de a saját erőforrá­sok felhasználásán kívül Mon­góliának szüksége van a test­véri szocialista országok — mindenekelőtt a Szovjetunió — segítségére, és a velük való szoros együttműködésre is. A Mongol Népköztársaság a Szovjetuniótól és a KGST-or- szágaitól főleg gépi berendezé­seket vásárol. Cserében bőr, konzerv és más élelmiszeripa­ri készítményeket szállít. Cseh­szlovákia húsfeldolgozó kombi­nát és szőnyeggyár létesítésé­vel járult hozzá Mongólia ipa­rosításához. A mongol nép határozott szándéka, hogy a XVII. párt- kongresszust követő időszak­ban is vállalja a szocialista vi­lágrendszer ázsiai védelmezőjé­nek a szerepkörét, mert a Mon­gol Népköztársaság külpolitiká­ját és a nemzetközi kapcsola­tainak kiszélesítését a függet­lenség, a béke, a más népek­kel való barátság elveire ala­pozza. Szorosabbra fűzi szoli­daritását az ázsiai szocialista országokkal, megszilárdítja köl­csönös jóbaráti kapcsolatait a Szovjetunióval és a világ vala­mennyi testvéri szocialista or­szágával, támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Ki­veszi részét a békeszerető né­pek, a békéért és a haladásért síkraszálló kormányok közös erőfeszítéseiből. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kong­resszusának előestéjén a mon­gol nép eltökélt szándéka, hogy következetesen végrehajtja a XVII. kongresszus határozatait. KODAY B. Mongóliában az egy lakosra eső orvosok és kórházi ágyak száma sokkal magasabb, mint néhány fejlett kapitalista államban. Ké­pünkön az ulánbátori központi klinika laboratóriuma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom