Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-01 / 129. szám, kedd
Jubilál a munkaértlemrentlesSpišská Nová Ves-i Vasércbányák nemzeti vállalat HÉTSZÁZBÓL 30 ESZTENDŐ EMBERSÉGES Szepesség és Gömör vidéke emberemlékezet óta közismert gazdag réz. és vasérclelőhelyeiről. Ezért itt a bányászat a legrégibb foglalkozások közé tartozik. A feljegyzések szerint több mint 700 esztendővel ezelőtt megkezdődött a sze- pességi és gömöri hegyek gyomrában rejtőző természeti kincsek jövesztése. A történelem azt is megörökítette, milyen körülmények között dolgoztak a bányászok. A fel- szabadulásig ugyanis igen sok tulajdonosa volt ezeknek a bányáknak, akik egyformán kizsákmányolták a bányászokat saját nyereségük érdekében. Ennek az embertelen „közös vonásnak“ soksok évtizeden át terebélyesedő árnyait — a dicső szovjet hadserey állal történt felszabadításunkat követően — az államosításról szóló elnöki dekrétum szüntette meg. Harminc esztendővel ezelőtt tizenkét államosított bányaüzemből alakult a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. A jubileumi ünnepséget az idei bányásznappal kötik össze, Jó alkalom lesz ez arra, hogy felmérjék az eddig megtett utat, az elért eredményeket. Mi ezt korábban, a válla latot ért ivxg-j megtiszteltetés, a Munkaérdem rend adományozása alkalmából tesszük meg. Új körülméinyeiket teremtve indult el a munka az államosított bányaüzemekben, de soksok kezdeti problémával. 1947- ben a vállalat a kétéves állanji. terv teljesítését jelentős munkaerő- energia-, sűrítettlevegő-, vasútikocsi-hiánnyal, a háború idején megrongálódott gépekkel és berendezésekkel kezdte el. A nehézségek ellenére a kétéves tervet 101,8 százalékra teljesítették. Az első és második ötéves tervidőszakban váltakozó sikerrel teljesítették a feladatokat. A hatvanas évek elején egyre inkább világosabb lett a vasérc- bányászat jövője, s a távlatok ismeretében a felelősséggel végzett munka meghozta gyümölcsét. A fejlődés jobb áttekinthetősége érdekében néhány számadat erejéig végezzünk összehasonlítást. A vállalat megalakulása évében hatezer embert foglalkoztatott, amikor 835,6 ezer tonna vasércet termelt. 1960-ban csaknem 2,4 millió tonnát termelt — tehát 185 százalékkal többet —, viszont a munkaerők számát csupán 48 százalékkal növelte. A következő években a termelés rendszeresen meghaladta a 2 millió tonnát, de a dolgozók létszáma — az 1960- as évhez viszonyítva — a korszerűsítés, gépesítés folytán közel kétezerrel csökkent. Az eltelt harminc év termeié- , si eredményeit összegezve, hivatalos számítások alapján mondhatjuk: a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. üzemeinek dolgozói 2,5-szeresére növelték a vasércjövesztést. És még valami. Dúsítás után a kelet-szlovákiai vasérc minősége egyenértékű az importált vasérccel. A kohászat több vasércet kér a CSKP XV. kongresszusának határozatai alapján társadalmunk a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. munkaközösségétől is az eddiginél nagyobb teljesítményt vár. Ehhez természetesen a szükséges feltételek megteremtését is elősegíti. A Szlovák Érchegység keleti nyúlványának „kincsestára“ felett új bányaüzemek nőttek. Az épülő alsósajói új üzem teljes kapacitással megközelítőleg háromszorosára növeli a vasércjövesztést, ezután kohóiparunk az eddiginél nagyobb mennyiségű vasércet kap innen. Harminc évvel ezelőtt a mai baritfejtés ismeretlen volt wzen a vidéken. Ásványi kincsünk jó minőségű és 90 százalékún felüli hasznos összetételű anyagot tartalmaz. Ennek egyhar- madát exportálják. A jubiláló vállalat rudňanyi bányaüzeme mellett épült fel az új higanygyár. Az ott jö- vesztett vasérc komplex feldolgozása útján megoldódott hazánk tartós higanyproblémája. Hatszorosan többet gyártunk ebből az „élő ezüstből“, mint 1946-ban, s így higany termelésünk fedezi a hazai szükségletet. A kelet-szlovákiai vasércbányák jelenleg évente ötezer tonna rézkoncentrátumot is előállítanak. További feldolgozásáról Krompachyn a Kovo- huty n. v. gondoskodik. Az eddigi földtani kutatások alapján az egyes üzemek számára 16—50 évre való vasérc kitermelésére van még kilátás. Az újabb kutatások ebben a körzetben további lelőhelyeket tárnak fel. Az emberről való gondoskodás a vállalat elsőrendű -feladatai közt szerepel. A bányaüzemek intenzívebb működtetése, céltudatosabb irányítása felkészült szakembereket igényel. Ennek biztosítása terén a vállalat jó eredményeket ért el. Míg például 1958 ban száztíz főiskolát végzett dolgozója volt, ezek száma jelenleg 224. A középiskolások száma százötvenhatról hatszázötvenhétre növekedett. A legfontosabb szociális feladatok egyike a munkakörnyezet javítása, a dolgozók egészségének védelme. Erről a vállalat megalakulása óta körültekintően gondoskodik a bányász- technika fejlesztése, korszerűsítése, a pcxrtalanító és egyéb berendezések alkalmazása útján. Minimumra csökkent a kézzel végzett munka. Csupán az utóbbi öt év alatt több mint 175 000 koronát fordítottak a munkakörnyezet javítására. A vállalat illetékes szerveinek figyelme kiterjed a bányászok családi- és életkörülményeinek javítására is. Az utóbbi években 518 lakást építettek fel, s így a" vállalati lakások száma 2151. A vállalat évente félmillió korona térítés- mentes kölcsönt folyósít a családi, illetve szövetkezeti lakásokat építő bányászoknak. Hét kultúrház, 285 férőhelyes vállalati üdülőközpontok, pionírtáborok biztosítanak pihenést, felüdülést a bányászoknak és gyerekeiknek. A legkisebbek részére Spišská Nová Vesen vállalati pénzből 125 férőhelyes bölcsődét, illetve óvodát építenek. Eredmények, távlatok Az idén nagy megtiszteltetés érte a vállalatot. Képviselői: Alexander Barčák vállalati igazgató, Ondrej Timko, a vállalati pártbizottság elnöke és Štefan Kolesár, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke a prágai várban a munka ünnepének előestéjén megrendezett országos „A javítóműhely legjobb fiatal munkása“ — mondta róla Jozef Hirko, a esernyői rakodóállomás üzemi pártbizottságának elnöke. „Érdemes *- vele megismerkedni“ — fűzte még hozzá. Talán megfontolt mozdulatai, olajfoltos munkaruhája miatt is idősebbnek látszik huszonhat évesnél. Mesternek számít a szakmában Koleszár Lajos. Személyes felügyelete alatt két harmadikos ipari tanuló sajátítja el a mesterség csínját- . bínját. — Itt esernyőn tanultam ki a géplakatosszakmát, mi voltunk az első évfolyam, velünk indult meg a tanonciskolában az oktatás. Egyébként király- helmeci vagyok, s most is ott lakom. A katonai szolgálat letöltése után beiratkoztam az elektrotechnikai szakközépiskola esti tagozatára — már leérettségiztem. — Tehát teljesült egy kívánság. — Igen, bár egy kicsit csalódtam. Ügy érzem, nem vagyok kihasználva ... — látszik rajta, kínlódik a szavakkul, miként fogalmazzon, nehogy nagy- zolásnak tűnjék. Majd ki is mondja: — Igazán nem érzem magam többnek annál, ami vaünnepségen átvették a vállalatuknak odaítélt Munkaérdemrendet. Sorrendben a 13. ez, mert eddig a vállalat nyolc dolgozója és négy üzeme nyerte el a Munkaérdeinrendet. A vállalat vezetőitől azt is megtudtuk, hogy elsősorban az 5. ötéves tervidőszak folyamán elért eredményeikkel érdemelték ki a magas fokú elismerést. Az árutermelés tervét 102,5 a bruttó termelését 103,4, s a nyereség tervét 110,3 százalékra teljesítették. Ebben az időszakban is, mint máskor, a vállalat munkaközösségének 95,5 százaléka bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe, s nagyszerűen érvényesülnek a dolgozók kezdeményezését fejlesztő mozgalmak. Például a szocialista munkabrigád címért 181 kollektíva versenyez, 143 munkaközösség már viselője ennek a címnek. Ezenkívül a vállalatnál 16 ra- cionalizációs brigád működik, s tizenhármán bekapcsolódtak a „százezresek“ mozgalmába. A jó gazdasági eredmények elérését elősegítették az újítók is. Az általuk javasolt, illetve megvalósított újítások közel 51,6 millió korona gazdasági hasznot eredményeztek. A 6. ötéves tervidőszak első évében is siker fogja koronázni a vasércbányák dolgozóinak lelkes munkáját mert az idei tervet 102 százalékon felül akarják teljesíteni. A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére terven felül kitermeltek 17,5 ezer tonna vasércet, 118 tonna rézkoncentrátumot és 30 mázsa higanyt. Jelenleg már a XV. pártkongresszus szelleme él a jubiláló Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. bányaüzemeinek dolgozói körében is. Számukra ebből eredően az egyik legfontosabb feladat: gazdaságos eljárással felszínre hozni a föld mélyéből minél több jóminőségű vasércet. A vállalat 1990-ig terjedő terve szerint termelésüket 50 százalékkal, konkrétan a vasércjövesztést 32 százalékkal növelik. Ehhez, bányász módra, „Jó szerencsét“! gyök. Hiszen ugyanott, a javítóműhelyben dolgozom, mint azelőtt. Ha nem szeretném a szakmámat, már elmentem volna. — Magasabb beosztásba? — Ha irodai munkára gondol, akkor nem. Bonyolult dolog ez, az emberben nemcsak egy ok váltja ki az elégedetlenséget. — Ha lassan, de esernyőbe is „megérkezik“ a gépesítés. Mindenféle szállító- és rakodókocsi motorjait javítjuk. Persze, kevés az alkatrész, csak a régit „bütyköljük“. Természetes, hogy a minőség sem lehet jő, esetenként néhány nap múlva ismét javátásra szorul ugyanaz a gép. S akkor azt mondják, hogy a fiatalok nem értenek hozzá. Jelenleg is, már lassan egy éve áll nálam egy meghibásodott Tatra-motor. Hasonló a helyzet a belga gyártmányú kanalas rakodókocsikkal. Jó oldala a dolognak az, hogy a munkahelyemen lehetőség van az új technika megismerésére. A 35 tagú javítócsoport JámH omlokukba húzzák a sötét kendőt; az izzadság nem csöpög a sze műkbe. A tenyér megcsúszik a szerszám nyelén, de az öreg újjak azonnal erősebben markolnak. A fájó derék egy pillanatra kiegyenesedik, majd újból felveszi a munka egyenletes ritmusát, amihez — van már talán fél évszázada is — a kukorica- és cukorrépafölde- ken hozzászokott. Nem sokan, tíz-tizenöten lehetnek, férfiak és nők vegyesen. A kultúrházat építik: társadalmi munkában. — A fiatalok hol maradtak? — kérdezzük. MINDIG MEGTELIK A KLUB — Ki munkában, ki iskolában van ilyenkor délelőtt. Michal Horský, a hnb elnöke hozzáfűzi: — Szombaton a SZISZ-tagok nagy része este hatig dolgozott. A Nőszövetség mellett ők azok, akikre mindig lehet számítani. Már három éve így van ez, amióta Jani az elnök. Dél van. Szerencsére otthon találjuk. — Hazaugrottam ebédelni. Napjában egyszer kell a meleg étel, lehet, hogy kicsit tovább bent maradok. Az állatok nem tudják, mikor van vége a munkaidőnek. Nagykaposon végezte el a mezőgazdasági középiskolát, azóta falujában dolgozik a szövetkezetben — zootechnikus. Huszonegyéves volt Timkó János, amikor az ifjúsági szervezet elnöke lett. — Azt mondták a faluban, azelőtt is volt szervezet, de nem működött. Miért vállaltad? — Közhelyeket nem akarok mondani. A perbenyíki fiatalok nagy része másutt dolgozik és tanul: Hfelmecen, Agcsernyőn, Kassán vagy Terebesen. Akik itthon maradtunk, unatkoztunk, vagy a kocsmába mentünk. Aztán szóltak is nekem: „Te Jani, nem lehetne valamit összehozni?“. bor Géza mester vezetésével már elnyerte a szocialista munkabrigád címet. A mester helyettese Koleszár Lajos, s a brigádon belül ő irányítja a 11 tagú ifjúsági csoportot, mely tavaly előkelő helyen végzett a szocialista munkaversenyben és az újítómozgalomban egyaránt. — A XV. kongresszus tiszteletére tett vállalásainkat teljesítettük. Nálunk a javítóműhelyben nem lehet százezreket megtakarítani, de arra törekszünk, hogy a termelés szempontjából hasznosak legyenek felajánlásaink. Terven felül több motor megjavítását vállaltuk, s két mosókádat is készítettünk. Egy kiselejtezett rakodókocsit tartályos olajszállítóvá alakítottunk át, ami nagyban megkönnyítette a munkát. A pamut gépi átrakása eléggé tűzveszélyes volt, s 33 000 korona értékű újítási javaslatunkkal ezt a problémát is megoldottuk: szikrafogókat szereltünk a gépekre. Koleszár Lajos 1972 óta tagja a pártnak. Az ifjúsági szer— Lehetett? — Hát persze. Az indulásnál a pártszervezet és a hnb segített a legtöbbet. Nemcsak akkor, most is. Egy régi, viharvert épületet — ha jól tudom leventeotthon volt — kaptunk. Sajátkezűleg alakítottuk át. Az is vakolt, aki soha életében nem látott még vakolókanalat. Később a berendezésre '10 ezer koronát kaptunk a hnb- től és a SZISZ Járási Bizottságától. A többit brigádmunkával szereztük. Ma már több mint 35 ezer korona értékű a felszerelésünk. — A kultúrháznál megdicsért benneteket az elnök. — Mindegyikünk vállalta, hogy az év végéig 65 órát dolgozunk le. Ezt megközelítőleg a tagság fele már teljesítette, ami neon jelenti azt, hogy többet nem fognak dolgozni. — Mivel lehet a fiatalokat összetartani? — Mindig azt kell csinálni, amivel a tagság döntő része egyetért. Nem titok, hogy a bárom év alatt megcsappant a létszámuk, 52 taggal kezdtünk, most csak 33-an vagyunk. De gondolm, hogy a kezdeti nekibuzdulás után mindenütt „lemorzsolódnak“ azok. akiknek nincs kitartásuk. De nem ez a jellemző szervezetünkre. Igaz, még vannak kisebb széthúzások. Példaként megemlítem a nemrégiben megalakult esztrád- csoportunkat. Ftilöp Éva rendezte az elő műsort, itthon sikerrel szerepeltek, s felléptek már Szirénfalván és Kisgéres- ben is. Az érdekes a dologban csak az, hogy a csoport 35-ta- gú és ilyen nagy társaságot nem könnyű Évának „kézben- tartani “ A szereplők zöme 16 *19-éves, s amikor a szükség úgy hozta, szabadságot vettek ki, hogy megjelenhessenek az előadáson, vagy a próbán. Megalakult alapszervezetünk zenekara, Jaroslav Dancanin vezetésével. Megvásároltuk a hangszereket is, a szövetkezettől kaptunk kölcsönt. Nyáron majd brigádmunkával ledolgozzuk. Nem panaszkodhatunk arra, hogy kevesen jelennek meg a rendezvényeken. Sőt: mindig megtelik a klub. Évente háromszor tart nálunk előadást a MATESZ Thália Színpada. Vannak községek, melyekben csak félig telik meg a nézőtér. Per- benyíken sokszor csak protekcióval lehet jegyet szerezni az előadásokra. — Tehát elégedettek vagytok? — Azt azért nem ... — Mik a terveitek? — Például sok olyan jó és nagyszabású rendezvényt szervezni, amilyen az idei majálisunk volt. — És mint egyénnek? ’ — Tavaly lettem párttagjelölt. Az idén fejeztem be tanulmányaimat a Marxizmus— Leninizmus Eesti Egyetemén. Meg aztán, tudod hogy van az, huszonnégy elmúltam ... családot kéne alapítani. Ügy áll a dolog... MALINAK ISTVÁN vezetben hatvannégytől végez rendszeres munkát, az alelnöki tisztségen kívül számos más funkciót is betöltött. Jelenleg is tagja a vezetőségnek, ugyanakkor a szakszervezet üzemi bizottságában is tevékenykedik. — Az egész állomás keretében a mi 74 tagú alapszervezetünk előkelő helyet foglal el. Gondjainkat leginkább az szaporítja, hogy a harmadéves ipari tanulókkal keveset tudunk foglalkozni, mivel főként fiúkról van szó, akik az iskola elvégzése után katonának mennek. így állandóan változik a tagság összetétele, nehézségekbe ütközik egy törzsgárda kialakítása. Ezért van szükség az átlagosnál több energiára egy- egy rendezvény megszervezéséhez. Fiatal kora ellenére megbecsült szakember Koleszár Lajos. Hitvallását, hogy mindenkinek többet kell vállalnia, mint amennyi a kötelessége, tetteivel, munkahelyén és a tömegszervezetekben egyaránt igazolta. Elégedetlenkedik és lázadozik, ha fogyatékosságot, hanyagságot lát. Erénye: nemcsak lázadozik, hanem cselekszik is. f—nákj KULIK GELLERT CSELEKEDNI KELL MEGBECSÜLT SZAKMUNKÁS
