Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-01 / 129. szám, kedd

Jubilál a munkaértlemrentlesSpišská Nová Ves-i Vasércbányák nemzeti vállalat HÉTSZÁZBÓL 30 ESZTENDŐ EMBERSÉGES Szepesség és Gömör vidéke emberemlékezet óta közismert gazdag réz. és vasérclelőhelyeiről. Ezért itt a bányászat a legrégibb foglalkozások közé tartozik. A feljegyzések szerint több mint 700 esztendővel ezelőtt megkezdődött a sze- pességi és gömöri hegyek gyomrában rejtőző ter­mészeti kincsek jövesztése. A történelem azt is megörökítette, milyen kö­rülmények között dolgoztak a bányászok. A fel- szabadulásig ugyanis igen sok tulajdonosa volt ezeknek a bányáknak, akik egyformán kizsák­mányolták a bányászokat saját nyereségük ér­dekében. Ennek az embertelen „közös vonásnak“ sok­sok évtizeden át terebélyesedő árnyait — a di­cső szovjet hadserey állal történt felszabadítá­sunkat követően — az államosításról szóló elnö­ki dekrétum szüntette meg. Harminc esztendővel ezelőtt tizenkét államo­sított bányaüzemből alakult a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. A jubileumi ünnepséget az idei bányásznappal kötik össze, Jó alkalom lesz ez arra, hogy felmérjék az eddig megtett utat, az elért eredményeket. Mi ezt korábban, a válla latot ért ivxg-j megtiszteltetés, a Munkaérdem rend adományozása alkalmából tesszük meg. Új körülméinyeiket teremtve indult el a munka az államosí­tott bányaüzemekben, de sok­sok kezdeti problémával. 1947- ben a vállalat a kétéves állanji. terv teljesítését jelentős munka­erő- energia-, sűrítettlevegő-, vasútikocsi-hiánnyal, a háború idején megrongálódott gépek­kel és berendezésekkel kezdte el. A nehézségek ellenére a kétéves tervet 101,8 százalékra teljesítették. Az első és második ötéves tervidőszakban váltakozó siker­rel teljesítették a feladatokat. A hatvanas évek elején egyre inkább világosabb lett a vasérc- bányászat jövője, s a távlatok ismeretében a felelősséggel vég­zett munka meghozta gyümöl­csét. A fejlődés jobb áttekinthető­sége érdekében néhány szám­adat erejéig végezzünk össze­hasonlítást. A vállalat megalakulása évé­ben hatezer embert foglalkozta­tott, amikor 835,6 ezer tonna vasércet termelt. 1960-ban csak­nem 2,4 millió tonnát termelt — tehát 185 százalékkal töb­bet —, viszont a munkaerők számát csupán 48 százalékkal növelte. A következő években a termelés rendszeresen megha­ladta a 2 millió tonnát, de a dolgozók létszáma — az 1960- as évhez viszonyítva — a kor­szerűsítés, gépesítés folytán kö­zel kétezerrel csökkent. Az eltelt harminc év termeié- , si eredményeit összegezve, hi­vatalos számítások alapján mondhatjuk: a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. üze­meinek dolgozói 2,5-szeresére növelték a vasércjövesztést. És még valami. Dúsítás után a ke­let-szlovákiai vasérc minősége egyenértékű az importált vas­érccel. A kohászat több vasércet kér a CSKP XV. kongresszusának határozatai alapján társadal­munk a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák n. v. munkaközös­ségétől is az eddiginél na­gyobb teljesítményt vár. Ehhez természetesen a szükséges fel­tételek megteremtését is elő­segíti. A Szlovák Érchegység keleti nyúlványának „kincses­tára“ felett új bányaüzemek nőttek. Az épülő alsósajói új üzem teljes kapacitással meg­közelítőleg háromszorosára nö­veli a vasércjövesztést, ezután kohóiparunk az eddiginél na­gyobb mennyiségű vasércet kap innen. Harminc évvel ezelőtt a mai baritfejtés ismeretlen volt wzen a vidéken. Ásványi kincsünk jó minőségű és 90 százalékún felüli hasznos összetételű anya­got tartalmaz. Ennek egyhar- madát exportálják. A jubiláló vállalat rudňanyi bányaüzeme mellett épült fel az új higanygyár. Az ott jö- vesztett vasérc komplex feldol­gozása útján megoldódott ha­zánk tartós higanyproblémája. Hatszorosan többet gyártunk ebből az „élő ezüstből“, mint 1946-ban, s így higany termelé­sünk fedezi a hazai szükségle­tet. A kelet-szlovákiai vasércbá­nyák jelenleg évente ötezer tonna rézkoncentrátumot is előállítanak. További feldolgo­zásáról Krompachyn a Kovo- huty n. v. gondoskodik. Az eddigi földtani kutatások alapján az egyes üzemek szá­mára 16—50 évre való vasérc kitermelésére van még kilátás. Az újabb kutatások ebben a körzetben további lelőhelyeket tárnak fel. Az emberről való gondoskodás a vállalat elsőrendű -feladatai közt szerepel. A bányaüzemek intenzívebb működtetése, céltu­datosabb irányítása felkészült szakembereket igényel. Ennek biztosítása terén a vállalat jó eredményeket ért el. Míg pél­dául 1958 ban száztíz főiskolát végzett dolgozója volt, ezek száma jelenleg 224. A középis­kolások száma százötvenhatról hatszázötvenhétre növekedett. A legfontosabb szociális fel­adatok egyike a munkakörnye­zet javítása, a dolgozók egész­ségének védelme. Erről a vál­lalat megalakulása óta körülte­kintően gondoskodik a bányász- technika fejlesztése, korszerű­sítése, a pcxrtalanító és egyéb berendezések alkalmazása út­ján. Minimumra csökkent a kéz­zel végzett munka. Csupán az utóbbi öt év alatt több mint 175 000 koronát fordítottak a munkakörnyezet javítására. A vállalat illetékes szervei­nek figyelme kiterjed a bá­nyászok családi- és életkörül­ményeinek javítására is. Az utóbbi években 518 lakást épí­tettek fel, s így a" vállalati la­kások száma 2151. A vállalat évente félmillió korona térítés- mentes kölcsönt folyósít a csa­ládi, illetve szövetkezeti laká­sokat építő bányászoknak. Hét kultúrház, 285 férőhelyes vállalati üdülőközpontok, pio­nírtáborok biztosítanak pihe­nést, felüdülést a bányászoknak és gyerekeiknek. A legkisebbek részére Spišská Nová Vesen vállalati pénzből 125 férőhelyes bölcsődét, illetve óvodát építe­nek. Eredmények, távlatok Az idén nagy megtiszteltetés érte a vállalatot. Képviselői: Alexander Barčák vállalati igaz­gató, Ondrej Timko, a vállalati pártbizottság elnöke és Štefan Kolesár, az üzemi szakszerveze­ti bizottság elnöke a prágai várban a munka ünnepének elő­estéjén megrendezett országos „A javítóműhely legjobb fia­tal munkása“ — mondta róla Jozef Hirko, a esernyői rakodó­állomás üzemi pártbizottságá­nak elnöke. „Érdemes *- vele megismerkedni“ — fűzte még hozzá. Talán megfontolt mozdulatai, olajfoltos munkaruhája miatt is idősebbnek látszik huszon­hat évesnél. Mesternek számít a szakmában Koleszár Lajos. Személyes felügyelete alatt két harmadikos ipari tanuló sajá­títja el a mesterség csínját- . bínját. — Itt esernyőn tanultam ki a géplakatosszakmát, mi vol­tunk az első évfolyam, velünk indult meg a tanonciskolában az oktatás. Egyébként király- helmeci vagyok, s most is ott lakom. A katonai szolgálat le­töltése után beiratkoztam az elektrotechnikai szakközépis­kola esti tagozatára — már le­érettségiztem. — Tehát teljesült egy kíván­ság. — Igen, bár egy kicsit csa­lódtam. Ügy érzem, nem va­gyok kihasználva ... — látszik rajta, kínlódik a szavakkul, mi­ként fogalmazzon, nehogy nagy- zolásnak tűnjék. Majd ki is mondja: — Igazán nem érzem magam többnek annál, ami va­ünnepségen átvették a vállala­tuknak odaítélt Munkaérdem­rendet. Sorrendben a 13. ez, mert eddig a vállalat nyolc dol­gozója és négy üzeme nyerte el a Munkaérdeinrendet. A vállalat vezetőitől azt is meg­tudtuk, hogy elsősorban az 5. ötéves tervidőszak folyamán el­ért eredményeikkel érdemelték ki a magas fokú elismerést. Az árutermelés tervét 102,5 a brut­tó termelését 103,4, s a nyere­ség tervét 110,3 százalékra tel­jesítették. Ebben az időszakban is, mint máskor, a vállalat munkakö­zösségének 95,5 százaléka be­kapcsolódott a szocialista mun­kaversenybe, s nagyszerűen ér­vényesülnek a dolgozók kezde­ményezését fejlesztő mozgal­mak. Például a szocialista mun­kabrigád címért 181 kollektíva versenyez, 143 munkaközösség már viselője ennek a címnek. Ezenkívül a vállalatnál 16 ra- cionalizációs brigád működik, s tizenhármán bekapcsolódtak a „százezresek“ mozgalmába. A jó gazdasági eredmények elérését elősegítették az újítók is. Az általuk javasolt, illetve megvalósított újítások közel 51,6 millió korona gazdasági hasznot eredményeztek. A 6. ötéves tervidőszak első évében is siker fogja koronáz­ni a vasércbányák dolgozóinak lelkes munkáját mert az idei tervet 102 százalékon felül akarják teljesíteni. A CSKP XV. kongresszusának tiszteletére ter­ven felül kitermeltek 17,5 ezer tonna vasércet, 118 tonna réz­koncentrátumot és 30 mázsa hi­ganyt. Jelenleg már a XV. pártkong­resszus szelleme él a jubiláló Spišská Nová Ves-i Vasércbá­nyák n. v. bányaüzemeinek dol­gozói körében is. Számukra eb­ből eredően az egyik legfon­tosabb feladat: gazdaságos eljá­rással felszínre hozni a föld mélyéből minél több jóminősé­gű vasércet. A vállalat 1990-ig terjedő terve szerint termelésü­ket 50 százalékkal, konkrétan a vasércjövesztést 32 százalékkal növelik. Ehhez, bányász módra, „Jó szerencsét“! gyök. Hiszen ugyanott, a javí­tóműhelyben dolgozom, mint azelőtt. Ha nem szeretném a szakmámat, már elmentem vol­na. — Magasabb beosztásba? — Ha irodai munkára gon­dol, akkor nem. Bonyolult do­log ez, az emberben nemcsak egy ok váltja ki az elégedet­lenséget. — Ha lassan, de esernyőbe is „megérkezik“ a gépesítés. Mindenféle szállító- és rako­dókocsi motorjait javítjuk. Per­sze, kevés az alkatrész, csak a régit „bütyköljük“. Termé­szetes, hogy a minőség sem lehet jő, esetenként néhány nap múlva ismét javátásra szo­rul ugyanaz a gép. S akkor azt mondják, hogy a fiatalok nem értenek hozzá. Jelenleg is, már lassan egy éve áll nálam egy meghibásodott Tatra-motor. Ha­sonló a helyzet a belga gyárt­mányú kanalas rakodókocsik­kal. Jó oldala a dolognak az, hogy a munkahelyemen lehető­ség van az új technika megis­merésére. A 35 tagú javítócsoport Jám­H omlokukba húzzák a sö­tét kendőt; az izzad­ság nem csöpög a sze műkbe. A tenyér megcsúszik a szerszám nyelén, de az öreg újjak azonnal erősebben mar­kolnak. A fájó derék egy pil­lanatra kiegyenesedik, majd új­ból felveszi a munka egyenle­tes ritmusát, amihez — van már talán fél évszázada is — a kukorica- és cukorrépafölde- ken hozzászokott. Nem sokan, tíz-tizenöten le­hetnek, férfiak és nők vegye­sen. A kultúrházat építik: tár­sadalmi munkában. — A fiatalok hol maradtak? — kérdezzük. MINDIG MEGTELIK A KLUB — Ki munkában, ki iskolában van ilyenkor délelőtt. Michal Horský, a hnb elnö­ke hozzáfűzi: — Szombaton a SZISZ-tagok nagy része este hatig dolgozott. A Nőszövetség mellett ők azok, akikre min­dig lehet számítani. Már három éve így van ez, amióta Jani az elnök. Dél van. Szerencsére otthon találjuk. — Hazaugrottam ebé­delni. Napjában egyszer kell a meleg étel, lehet, hogy kicsit tovább bent maradok. Az álla­tok nem tudják, mikor van vé­ge a munkaidőnek. Nagykaposon végezte el a mezőgazdasági középiskolát, azóta falujában dolgozik a szö­vetkezetben — zootechnikus. Huszonegyéves volt Timkó Já­nos, amikor az ifjúsági szerve­zet elnöke lett. — Azt mondták a faluban, azelőtt is volt szervezet, de nem működött. Miért vállaltad? — Közhelyeket nem akarok mondani. A perbenyíki fiatalok nagy része másutt dolgozik és tanul: Hfelmecen, Agcsernyőn, Kassán vagy Terebesen. Akik itthon maradtunk, unatkoztunk, vagy a kocsmába mentünk. Az­tán szóltak is nekem: „Te Ja­ni, nem lehetne valamit össze­hozni?“. bor Géza mester vezetésével már elnyerte a szocialista mun­kabrigád címet. A mester he­lyettese Koleszár Lajos, s a brigádon belül ő irányítja a 11 tagú ifjúsági csoportot, mely tavaly előkelő helyen végzett a szocialista munkaversenyben és az újítómozgalomban egy­aránt. — A XV. kongresszus tisz­teletére tett vállalásainkat tel­jesítettük. Nálunk a javítómű­helyben nem lehet százezreket megtakarítani, de arra törek­szünk, hogy a termelés szem­pontjából hasznosak legyenek felajánlásaink. Terven felül több motor megjavítását vállaltuk, s két mosókádat is készítettünk. Egy kiselejtezett rakodókocsit tartályos olajszállítóvá alakí­tottunk át, ami nagyban meg­könnyítette a munkát. A pa­mut gépi átrakása eléggé tűz­veszélyes volt, s 33 000 korona értékű újítási javaslatunkkal ezt a problémát is megoldottuk: szikrafogókat szereltünk a gé­pekre. Koleszár Lajos 1972 óta tag­ja a pártnak. Az ifjúsági szer­— Lehetett? — Hát persze. Az indulásnál a pártszervezet és a hnb se­gített a legtöbbet. Nemcsak akkor, most is. Egy régi, vi­harvert épületet — ha jól tu­dom leventeotthon volt — kap­tunk. Sajátkezűleg alakítottuk át. Az is vakolt, aki soha éle­tében nem látott még vakoló­kanalat. Később a berendezésre '10 ezer koronát kaptunk a hnb- től és a SZISZ Járási Bizottsá­gától. A többit brigádmunkával szereztük. Ma már több mint 35 ezer korona értékű a felsze­relésünk. — A kultúrháznál megdicsért benneteket az elnök. — Mindegyikünk vállalta, hogy az év végéig 65 órát dol­gozunk le. Ezt megközelítőleg a tagság fele már teljesítette, ami neon jelenti azt, hogy töb­bet nem fognak dolgozni. — Mivel lehet a fiatalokat összetartani? — Mindig azt kell csinálni, amivel a tagság döntő része egyetért. Nem titok, hogy a bárom év alatt megcsappant a létszámuk, 52 taggal kezdtünk, most csak 33-an vagyunk. De gondolm, hogy a kezdeti neki­buzdulás után mindenütt „le­morzsolódnak“ azok. akiknek nincs kitartásuk. De nem ez a jellemző szervezetünkre. Igaz, még vannak kisebb széthúzá­sok. Példaként megemlítem a nemrégiben megalakult esztrád- csoportunkat. Ftilöp Éva ren­dezte az elő műsort, itthon si­kerrel szerepeltek, s felléptek már Szirénfalván és Kisgéres- ben is. Az érdekes a dologban csak az, hogy a csoport 35-ta- gú és ilyen nagy társaságot nem könnyű Évának „kézben- tartani “ A szereplők zöme 16 *19-éves, s amikor a szükség úgy hozta, szabadságot vettek ki, hogy megjelenhessenek az előadáson, vagy a próbán. Megalakult alapszervezetünk zenekara, Jaroslav Dancanin vezetésével. Megvásároltuk a hangszereket is, a szövetkezet­től kaptunk kölcsönt. Nyáron majd brigádmunkával ledolgoz­zuk. Nem panaszkodhatunk arra, hogy kevesen jelennek meg a rendezvényeken. Sőt: mindig megtelik a klub. Évente há­romszor tart nálunk előadást a MATESZ Thália Színpada. Van­nak községek, melyekben csak félig telik meg a nézőtér. Per- benyíken sokszor csak protek­cióval lehet jegyet szerezni az előadásokra. — Tehát elégedettek vagy­tok? — Azt azért nem ... — Mik a terveitek? — Például sok olyan jó és nagyszabású rendezvényt szer­vezni, amilyen az idei majáli­sunk volt. — És mint egyénnek? ’ — Tavaly lettem párttagje­lölt. Az idén fejeztem be ta­nulmányaimat a Marxizmus— Leninizmus Eesti Egyetemén. Meg aztán, tudod hogy van az, huszonnégy elmúltam ... csalá­dot kéne alapítani. Ügy áll a dolog... MALINAK ISTVÁN vezetben hatvannégytől végez rendszeres munkát, az alelnöki tisztségen kívül számos más funkciót is betöltött. Jelenleg is tagja a vezetőségnek, ugyan­akkor a szakszervezet üzemi bi­zottságában is tevékenykedik. — Az egész állomás kere­tében a mi 74 tagú alapszerve­zetünk előkelő helyet foglal el. Gondjainkat leginkább az sza­porítja, hogy a harmadéves ipari tanulókkal keveset tudunk foglalkozni, mivel főként fiúk­ról van szó, akik az iskola el­végzése után katonának men­nek. így állandóan változik a tagság összetétele, nehézségek­be ütközik egy törzsgárda ki­alakítása. Ezért van szükség az átlagosnál több energiára egy- egy rendezvény megszervezésé­hez. Fiatal kora ellenére megbe­csült szakember Koleszár La­jos. Hitvallását, hogy minden­kinek többet kell vállalnia, mint amennyi a kötelessége, tetteivel, munkahelyén és a tömegszervezetekben egyaránt igazolta. Elégedetlenkedik és lázado­zik, ha fogyatékosságot, ha­nyagságot lát. Erénye: nemcsak lázadozik, hanem cselekszik is. f—nákj KULIK GELLERT CSELEKEDNI KELL MEGBECSÜLT SZAKMUNKÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom