Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-01 / 129. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK Betegbiztosítási ügyekben AZ ELHÍZÁS VESZÉLYEI A testsúly alakulása a mindennapi beszél­getések egyik állandó témája. Az embereket mindig is foglalkoztatta a testsúly, minthogy egészségi állapotuk jó kifejezőjének tartották. Súlycsökkenésük ugyanis figyelmezteti az em­bereket, hogy egészségüket veszélyezteti vala­mi, a súlynövekedés viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy korlátozni kell a földi javak fogyasztását, mert a túlsúly is veszélyeket rejt magában. Bár már régen ismerték az elhízás káros ha­tásait és az ennek következtében fellépő szervi változásokat, az utóbbi évek orvostudománya, a lakosság bővülő egészségügyi látóköre késztet igazán milliókat arra, hogy testi gondozása fontos problémájává tegye a test súlyával kap­csolatos ismeretek bővítését, és ennek megfe­lelően életrendjének szabályozását. így vált a testsúly az étkezések irányítójává, és így vonult be a mérleg sok ember mindennapi használati cikkei közé. A túltápláltság a fejlett országokban korjelen­ség. A bőséges táplálkozás, a felettébb sok zsi­radék és szénhidrát fogyasztása oly mértékben elterjedt, hogy általános súlynövekedést okoz, s a súlynövekedés elhízással, az elhízás pedig a betegségek súlyosbodásával jár. Régebben a normálisnál nagyobb testsúly két fokozatát különböztettük meg: kövérnek mon­dottuk (nőknél molettnak), akiknek testsúlya csak kevéssel haladta meg a normális test­súlyt, és panaszokat alig vagy nem okozott; elhízottnak, akiknek súlya jóval több volt a normálisnál, és ennek káros következményei is megmutatkoztak. Klinikai szempontból ma már nem tesznek különbséget e két állapot között. A kövér ember mozgása kényelmesebb, szí­vesen üldögél, takarékoskodik a járással, és ha teheti, étkezések után lepihen, sőt szundikál egyet. Kerüli a nagyobb' utakat, a túrázást, a sportokat. Nehezebben járja az emelet járást, a mások számára nem megerőltető munkában sok­szor megizzad, szédül. Végtagjaiban, különösen térdében és bokájában érez fájdalmat a ráne­hezedő súlytól. Sok elhízott ember szenved fej­fájásban, nappali aluszékonyságban, viszont éj­jel nem jó alvó. Ezek a jelenségek már átmenetet jelentenek a betegség állapotába, s ilyenkor az elhízottak már fel is figyelnek rá. Ez helyes is, hiszen mindannyiuknak meg kellene érteniük állapo­tuk veszélyességét. Az elhízás következményeképpen az ilyen em­berek élete rövidebb, mint a normális testsú- lyúaké, az elhízáshoz a betegségek sora csat­lakozhat, s az elhízottak munkaképessége is csökken. A kövér emberek átlagban öt évvel rövidebb ideig élnek, és statisztikai adatok sze­rint a szív és érrendszer betegségeiben szenve­dők között kövérség esetén négyszer nagyobb a vártnál korábbi elhalálozás, 40 százalékkal na­gyobb a koszorúerek szűkületében, és ennek következményeiben szenvedő betegek száma, s 60 százalékkal gyakrabban fordul elő agyvérzés és szédülés. Az érrendszer betegségei közül a magas vérnyomás-betegségben szenvedők száma az elhízottak között legalább háromszor több, mint a normális súlyúak között. Szoros összefüggés van például az elhízás és az érelmeszesedés között. Klinikai adatok szerint az elhízás tíz évvel gyorsítja az érel­meszesedés kifejlődését. Nagy klinikai anyag­gal rendelkező orvosok szerint a cukorbetegek között 75—80 százalékban találunk elhízottakat, és az elhízott cukorbajosok között négyszer nagyobb a halálozási arány, mint a többi cukor­bajos között. A kövér emberek között több a májbetegség­ben és az epekőbetegségben szenvedő. Sok nő gyermektelenségének is az elhízás az oka. A fiatal elhízott nők lefogyasztása után gyakran bekövetkezik a rendeződő hormonállapot és a gyermekáldás. Végül az elhízás kísérőjelenségei közül a munkaképesség csökkenéséről kell szólnunk. Mivel az elvégzendő munka határozza meg az ember energiaforgalmát, a kövér ember hnin- kát igyekszik megtakarítani azáltal, hogy keve­sebb fáradsággal járó tennivalókat választ ma­gának. Az izmokban felhalmozott zsír ugyanis az elhízottak fáradékonyságát, gyengeségét, korlátozott munkabírását idézi elő ... ROVARIRTÁS — CSALOGATÁSSAL T. B.: Az 1956/54 sz. beteg- biztosítási törvény 15. §-ának 3. bek. értelmében a táppénzt a betegállomány idejére, de leg­tovább egy évre folyósítják. Ez az űn. támogatási idő. Újabb betegállomány esetében be kell számítani a megbetegedés előt­ti egy év ideje alatt a beteg- állományos időket. Az idézett rendelkezés 5. bekezdésének értelmében az egy év eltelte után a társadalombiztosítási véleményező bizottság ajánlá­sának alapján (főként, ha re­mélhető a dolgozó felgyógyulá­sa) további 3 hónapra és eset­leg ismételten is újabb 3 hó­napra, de legfeljebb további egy év idejére lehet folyósíta­ni a táppénzt az említett mó­don. Erről a KNP bizottság dönt. Az ön esetében is így kellett volna a munkaadó vál lalatnak, illetve az üzemi bi­zottság mellett működő nem­zeti biztosítási bizottságnak (KNP) eljárnia. Az idézett tör­vény 48. §-a alapján maga a dolgozó akkor köteles a jog­alap nélkül kifizetett táppénzt megtéríteni, ha ezt kicsalta, ha elhallgatott egy fontos körül­ményt, vagy nem teljesítette a törvényből, vagy végrehajtási hirdetményből eredő bejelen­tési vagy más kötelezettségét. Az előírások megszegése alap­ján a KNP bizottság írásbeli végzést ad ki, amelyben kötele­zi a dolgozót a túlfizetés meg térítésére és egyidejűleg köte­les felvilágosítani a dolgozót, hogy a határozat kézbesítésé­től 15 napon belül fellebbez­het a Betegbiztosítás járási Igazgatóságához (Okresná sprá­va nemocenského poistenia), amely véglegesen dönt. Amíg a határozat nem jogerős, ad­dig a túlfizetést nem lehet sem a táppénzből, sem a fizetésből levonni. A levélben közöltek alapján Ön jóhiszeműen vette át egy év eltelte után is a táp­pénzt. A KNP bizottságnak kel­lett volna kérnie a táppénz to­vábbi folyósításához a társada­lombiztosítási véleményező bi­zottság véleményét és döntenie a táppénz folyósításáról egy éven túl is. Mivel sem a válla­lat, sem a KNP bizottság ezt az eljárást nem tartotta be. forduljon írásban panasszal az Okresná správa nemocenského poistenia, Rimavská Sobota hi­vatalhoz. M. E.: Az alapbér megválto­zását a táppénz kiszámítása szempontjából úgy kell tekin­teni, mint új munkaviszonyt. Ennek értelmében a táppénz kiszámítása helyesnek tűnik. Ettől független a másik kérdés, hogy férje áthelyezése meg­egyezés alapján, vagy üzemel­tetési körülmények következ­tében történt e. A fizetés elv­ben a végzett munka szerint jár, és csak a törvényben fel­sorolt esetekben lehet maga­sabb fizetést, illetve l»érki- egyenlítést nyújtani. W. E.: Ön, mint egy gyer­mekes elvált asszony most vár­ja második gyermekét. Ha nem él ismerősével közös háztar­tásban, mint magányosan élő anyának 35 hét fizetett szülési szabadságra lesz majd igénye. A munkaadó vállalat KNP bizottságánál 2000 korona összegű egyszeri szülési se­gélyt is fog kapni. Ha gyerme­kéről annak kétéves koráig egésznapos gondoskodással sa­ját maga fog gondoskodni első kisgyermekén kívül, erre az időre igényelheti a havi-500 korona gyermekgondozási se­gélyt. Erre a segélyre mint ma­gányosan élő anyának akkor is igénye lenne, ha a fizetett szü­lési szabadság eltelte után új­ból munkába lépne és idegen nő segítségével —" akit Ön fi­zetne — gondoskodna gyerme­kéről. A gyermek apja, aki fel­tehetően elismeri apaságát, kö­teles önként, vagy bírósági íté­let alapján megfelelő tartásdí­jat fizetni. Az első évben a tartásdíjat rendszerint úgy kell megállapítani, hogy az számol­jon a babakelengye, kocsi, láb­zsák stb. beszerzésiének költsé­geivel is. Második gyermekének megszületése után már két gyermekről fog gondoskodni és érdemes lesz már csak a ma­gasabb családi pótlék kedvéért is a saját biztosítása alapján érvényesíteni a két gyermekre járó 430 korona összegű csalá­di pótlékot. A betegség okozta halálese­tek és elnyomorodások ötven százalékáért a rovarok felelő­sek. A rovarok pusztítják el mintegy a harmadát annak az élelemnek, amelyet az ember termeszt vagy tárol. Az egész­ségért és a jó megélhetésért folytatott küzdelem jelentős harci ténye tehát a rovarok irtása. Sajnos, a leghatásosabb ro­varölő szerek sok hasznos élő­lényt is elpusztítanak, és ve­szélyeztetik az ember egészsé­gét is. Emellett maguk az el­pusztítására szánt rovarok fo­kozatosan immunalizálódnak, ami ismét a bőségesebb és ha­tásosabb szerek használatát kényszeríti ki. Hatásos új módszernek ígér­kezik a rovarok összecsaloga- tása számukra vonzó szaganya­gok segítségével, hogy azután tömegesen kiirtsák őket. Sok rovar jellegzetes szagok útbaigazításával találja meg élelmét, szerelmi partnerét, a peték lerakására megfelelő helyet. A hím lepkék tekinté­lyes távolságból megérzik, hogy hol találnak párt maguk­nak. Minden fajnak megvan a maga specifikus anyaga, amely csak a saját fajbeli számára vonzó. A fő nehézség az egyes ro­varfajták különleges szaganya­gainak azonosítása, s annak az elemzésnek elegendő mennyi­ségben való kivonása. A prog­ram további feladata az össze­tétel meghatározása, és lehető­leg szintetikus úton a kívánt mennyiség előállítása. E kérdéssel már a múlt szá­zadban foglalkoztak; az első és igen alapos vizsgálatok jean Henri Fahre nevéhez fűződnek. A kísérletek egyértelműen el­döntötték, hogy a vonzóerő a szag, bár az ember által felfog­hatatlanul csekély intenzitás­sal. Feltehetően a rovarok nemi vonzó anyagai az ismert legerősebb fiziológiai hatóanya­gok, talán már néhány moleku­la ingerületet hoz létre a csá­pok érző idegeiben. És nem zavarja a hatást egyéb olyan erős szaganyagok jelenléte sem, mint a naftalin, a kén­hidrogén, vagy a cigarettafüst. A vizsgálatot olyan váratlan tényezők is nehezítették, hogy — mint utoljára kiderült — egyes rovarok csak a nap bi­zonyos órájában, például haj­nalban 2 és*6 óra között bo­csátják ki a szaganyagot. A hatás távolságát megjelölt pél­dányokkal ellenőrizték, és úgy találták, hogy az néhány száz méter, de néha több kilomé­ter is. A hatás távolságát az odavonzott hímek száma is de­monstrálja; volt rá példa, hogy egyetlen bebörtönzött nőstény 11000 hímet vonzott magához! A hatásra jellemző annak élesen specifikus volta: a nős­tény kiválasztott szaganyaga csak azonos fajú hímeket vonz. Az új módszerrel a harcot először egy New-Engladban veszedelmesen elszaporodott lepkefaj ellen vették fel. Har­mincéves meddő küzdelem után, 1960-ban sikerült elkülö­níteni a hatóanyagot, 50 000 nőstény lepke felhasználásával 20 mg-nyi menyiségben. Ugyan­ebben az esztendőben sikerült a selyemlepke csábanyagát is tisztán előállítani, és mindkét anyag összetételét is meghatá­rozták. Korábban ezek a kísérletek nem is járhattak eredménnyel, hiszen nem álltak rendelkezés­re olyan eszközök, mint az elektronikus műszerek, az inf­ravörös és ultraibolya spektro- metria, a tömegspektrometria, a gázkromatográfia, vagy a mágneses magrezonancia. Csak ezek teszik lehetővé a vegyész számára, hogy milligramm, vagy akár mikrogramm mennyi­ségű anyagokkal dolgozzék. A következő években az anyagot szintetikusan előállí­tották, és rovarirtás céljára for­galomba is hozták. A lepke ter­jedését meg tudták vele aka­dályozni, jelenlétét valamely környéken ki lehet az anyag­gal mutatni, de arra sem elég hatásos, hogy a tenyészet gó­cában ki lehetne vele a rova­rokat teljesen irtani. Teljes eredményt értek el a Mariana szigetcsoport egy szi­getén, ahol egy rendkívül ká­ros gyümölcsmoly-fajtától tel­jesen sikerült a területet meg­szabadítani. A kiirtás költsége messze alatta maradt az oko­zott kárnak. A mesterséges csábanyagok egyébként sok más lehetőséget Is nyújtanak a kutatáshoz. Meg­jelölt és útjukra bocsátott ro­varokat vissza lehet például hívni egy bizonyos körzeten belül. Ezzel — legalábbis bizo­nyos fokig — rovaregyének életét is követni lehet. Ne fe- lejstük el, hogy egy olyan faj­ról van szó, amely számban földünk élővilágának a négy­ötödét teszi ki! di Az „Uzvara" szovjet kolhozban (Litván SZSZK) sikeresen hasz- nálják azokat a hatsoros hozzákapcsolt répaegyelő elektromos gé­peket, amelyeket a csehszlovák Agrostrof nemzeti vállalat gyárt. Egy óra alatt 0,4 hektárt művelnek meg. A kolhoz már a hatvanas évek közepétől baráti kapcsolatokat tart fenn az Agrostrojjal. Vagyonjogi ügyeikben K. F.: Ajánljuk, hogy képvi­seletükkel bízzanak meg ügy­védet. Valószínű, hogy a kér­déses vitás területet legkésőbb 1964. március 31-ig befejezett, legalább tíz évi békés birtok­lás alapján, abban a hiszem- ben, hogy jogos tulajdonosok, megszerezték a kérdéses terü­let tulajdonjogát. Csak az egyik fél megbízása alapján történt földmérnöki kimérés nem ha­tálytalaníthatja az említett el­birtoklással történt tulajdon- részt. A helyi nemzeti bizott­ságon történt feljegyzésnek kétségkívül jelentős bizonyító ereje van. Ügyvédjük útján ne csak a kereset elutasítását kér­jék, hanem egyidejűleg viszont- keresettel kérjék, hogy a bíró­ság megállapító ítélettel (ur- čovácí rozsudok) mondja ki, hogy önök a vitás terület tu­lajdonjogát elbirtoklás alapján a polgári törvénykönyv 498. §-a és a Legfelsőbb Bíróság R 65/1972 sz. döntvénye értelmé­ben megszerezték. M. T.: Az állami jegyzőség helyesen számította ki az örö­kösödési illetéket 60 000 koro­na érték után 10 százalékban, azaz 6000 korona összegben. Nehéz szociális körülményeik­re való tekintettel kisleánya nevében kérheti a Košicei Ke­rületi Bíróság (krajský súd) el­nökét, hogy mésrékelje, eset­leg engedje el a kivetett ille­téket, esetleg, hogy engedé­lyezze az illették részletekben való megfizetését. B. A.: Ha- a részes közös tu­lajdonban levő ingatlanukat szerződési megállapodással (amelyet az állami jegyzőség- nek kell regisztrálnia) nem tudják megszüntetni, akkor bármelyikük a járásbíróságon beadott keresetében kérheti a tulajdonközösség megszünteté­sét. Elsősorban a természetbe­ni megosztás jön számításba, ha az ingatlan két, vagy több részre osztható. A kérdéses, egylakásos családi ház feltehe­tően nem osztható két, műsza­kilag egymástól független egy­ségre. Talán a telek (kert) len­ne osztható úgy, hogy még egy házhely, vagy legalább is kert keletkezzék. Számításba kell venni a jóváhagyott beépítési terveket is. Ha az ingatlan nem osztható, akkor a bíróság an­nak tulajdonjogát rendszerint annak a félnek ítéli oda, aki lakásszükséglete kielégítésére jobban rá van utalva, termé­szetesen köteles a bírósági becslő által megállapított becs­árat megfizetni a bírósági dön­tésben meghatározott határidőn belül. Ha a tártulajdonosok kö­zül egyik sem akarja kifize­téssel megszerezni az egész in­gatlan tulajdonjogát, akkor a bíróság elrendelheti az ingat­lannak az állami jegyzőség út­ján való eladását és a vételár felosztását a tulajdonosok kö­zött. Ha a társtulajdonosok egyikének van már családi há­za, valószínű, hogy a bíróság elsősorban a lakásszükséglete kielégítése miatt rászoruló társtulajdonosnak ítéli oda a házat, illetve az ingatlant. K. J.: Ha tulajdonjogát hite­les iratokkal tudja igazolni, nem kell tartania attól, hogy az irigy szomszédok az Ön ká­rára valamilyen jogot szerez­hetnek. Ajánjljuk, hogy az ügy­re vonatkozó iratai alapján kér­je ki ügyvéd tanácsát is, aki ellenőrizheti az adatok helyes­ségét a telekkönyvben, illetve a geodézián. P. I.: Ha férjének nem len­ne keresete, akkor az 1975/121 sz. törvény 42. §-a értelmében kettőjük részére havi 1100 ko­ronáig felemelhetik férje nyug­díját (a jnb járadékosztálya). Mivel már ön is betöltötte 65. életévét és saját munkavi­szonya alapján nem szerzett igényt öregségi járadékra, a jnb járadékosztályán beadott kérvényben kérheti az ún. fe leségjáradékot. Ennek az ösz- szege 100—300 korona havon­ta. Megjegyezzük, hogy önkén­tes jéradékről van szó, amely­re senkinek sincs jogigénye. Dr. F. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom