Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-01 / 129. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Betegbiztosítási ügyekben AZ ELHÍZÁS VESZÉLYEI A testsúly alakulása a mindennapi beszélgetések egyik állandó témája. Az embereket mindig is foglalkoztatta a testsúly, minthogy egészségi állapotuk jó kifejezőjének tartották. Súlycsökkenésük ugyanis figyelmezteti az embereket, hogy egészségüket veszélyezteti valami, a súlynövekedés viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy korlátozni kell a földi javak fogyasztását, mert a túlsúly is veszélyeket rejt magában. Bár már régen ismerték az elhízás káros hatásait és az ennek következtében fellépő szervi változásokat, az utóbbi évek orvostudománya, a lakosság bővülő egészségügyi látóköre késztet igazán milliókat arra, hogy testi gondozása fontos problémájává tegye a test súlyával kapcsolatos ismeretek bővítését, és ennek megfelelően életrendjének szabályozását. így vált a testsúly az étkezések irányítójává, és így vonult be a mérleg sok ember mindennapi használati cikkei közé. A túltápláltság a fejlett országokban korjelenség. A bőséges táplálkozás, a felettébb sok zsiradék és szénhidrát fogyasztása oly mértékben elterjedt, hogy általános súlynövekedést okoz, s a súlynövekedés elhízással, az elhízás pedig a betegségek súlyosbodásával jár. Régebben a normálisnál nagyobb testsúly két fokozatát különböztettük meg: kövérnek mondottuk (nőknél molettnak), akiknek testsúlya csak kevéssel haladta meg a normális testsúlyt, és panaszokat alig vagy nem okozott; elhízottnak, akiknek súlya jóval több volt a normálisnál, és ennek káros következményei is megmutatkoztak. Klinikai szempontból ma már nem tesznek különbséget e két állapot között. A kövér ember mozgása kényelmesebb, szívesen üldögél, takarékoskodik a járással, és ha teheti, étkezések után lepihen, sőt szundikál egyet. Kerüli a nagyobb' utakat, a túrázást, a sportokat. Nehezebben járja az emelet járást, a mások számára nem megerőltető munkában sokszor megizzad, szédül. Végtagjaiban, különösen térdében és bokájában érez fájdalmat a ránehezedő súlytól. Sok elhízott ember szenved fejfájásban, nappali aluszékonyságban, viszont éjjel nem jó alvó. Ezek a jelenségek már átmenetet jelentenek a betegség állapotába, s ilyenkor az elhízottak már fel is figyelnek rá. Ez helyes is, hiszen mindannyiuknak meg kellene érteniük állapotuk veszélyességét. Az elhízás következményeképpen az ilyen emberek élete rövidebb, mint a normális testsú- lyúaké, az elhízáshoz a betegségek sora csatlakozhat, s az elhízottak munkaképessége is csökken. A kövér emberek átlagban öt évvel rövidebb ideig élnek, és statisztikai adatok szerint a szív és érrendszer betegségeiben szenvedők között kövérség esetén négyszer nagyobb a vártnál korábbi elhalálozás, 40 százalékkal nagyobb a koszorúerek szűkületében, és ennek következményeiben szenvedő betegek száma, s 60 százalékkal gyakrabban fordul elő agyvérzés és szédülés. Az érrendszer betegségei közül a magas vérnyomás-betegségben szenvedők száma az elhízottak között legalább háromszor több, mint a normális súlyúak között. Szoros összefüggés van például az elhízás és az érelmeszesedés között. Klinikai adatok szerint az elhízás tíz évvel gyorsítja az érelmeszesedés kifejlődését. Nagy klinikai anyaggal rendelkező orvosok szerint a cukorbetegek között 75—80 százalékban találunk elhízottakat, és az elhízott cukorbajosok között négyszer nagyobb a halálozási arány, mint a többi cukorbajos között. A kövér emberek között több a májbetegségben és az epekőbetegségben szenvedő. Sok nő gyermektelenségének is az elhízás az oka. A fiatal elhízott nők lefogyasztása után gyakran bekövetkezik a rendeződő hormonállapot és a gyermekáldás. Végül az elhízás kísérőjelenségei közül a munkaképesség csökkenéséről kell szólnunk. Mivel az elvégzendő munka határozza meg az ember energiaforgalmát, a kövér ember hnin- kát igyekszik megtakarítani azáltal, hogy kevesebb fáradsággal járó tennivalókat választ magának. Az izmokban felhalmozott zsír ugyanis az elhízottak fáradékonyságát, gyengeségét, korlátozott munkabírását idézi elő ... ROVARIRTÁS — CSALOGATÁSSAL T. B.: Az 1956/54 sz. beteg- biztosítási törvény 15. §-ának 3. bek. értelmében a táppénzt a betegállomány idejére, de legtovább egy évre folyósítják. Ez az űn. támogatási idő. Újabb betegállomány esetében be kell számítani a megbetegedés előtti egy év ideje alatt a beteg- állományos időket. Az idézett rendelkezés 5. bekezdésének értelmében az egy év eltelte után a társadalombiztosítási véleményező bizottság ajánlásának alapján (főként, ha remélhető a dolgozó felgyógyulása) további 3 hónapra és esetleg ismételten is újabb 3 hónapra, de legfeljebb további egy év idejére lehet folyósítani a táppénzt az említett módon. Erről a KNP bizottság dönt. Az ön esetében is így kellett volna a munkaadó vál lalatnak, illetve az üzemi bizottság mellett működő nemzeti biztosítási bizottságnak (KNP) eljárnia. Az idézett törvény 48. §-a alapján maga a dolgozó akkor köteles a jogalap nélkül kifizetett táppénzt megtéríteni, ha ezt kicsalta, ha elhallgatott egy fontos körülményt, vagy nem teljesítette a törvényből, vagy végrehajtási hirdetményből eredő bejelentési vagy más kötelezettségét. Az előírások megszegése alapján a KNP bizottság írásbeli végzést ad ki, amelyben kötelezi a dolgozót a túlfizetés meg térítésére és egyidejűleg köteles felvilágosítani a dolgozót, hogy a határozat kézbesítésétől 15 napon belül fellebbezhet a Betegbiztosítás járási Igazgatóságához (Okresná správa nemocenského poistenia), amely véglegesen dönt. Amíg a határozat nem jogerős, addig a túlfizetést nem lehet sem a táppénzből, sem a fizetésből levonni. A levélben közöltek alapján Ön jóhiszeműen vette át egy év eltelte után is a táppénzt. A KNP bizottságnak kellett volna kérnie a táppénz további folyósításához a társadalombiztosítási véleményező bizottság véleményét és döntenie a táppénz folyósításáról egy éven túl is. Mivel sem a vállalat, sem a KNP bizottság ezt az eljárást nem tartotta be. forduljon írásban panasszal az Okresná správa nemocenského poistenia, Rimavská Sobota hivatalhoz. M. E.: Az alapbér megváltozását a táppénz kiszámítása szempontjából úgy kell tekinteni, mint új munkaviszonyt. Ennek értelmében a táppénz kiszámítása helyesnek tűnik. Ettől független a másik kérdés, hogy férje áthelyezése megegyezés alapján, vagy üzemeltetési körülmények következtében történt e. A fizetés elvben a végzett munka szerint jár, és csak a törvényben felsorolt esetekben lehet magasabb fizetést, illetve l»érki- egyenlítést nyújtani. W. E.: Ön, mint egy gyermekes elvált asszony most várja második gyermekét. Ha nem él ismerősével közös háztartásban, mint magányosan élő anyának 35 hét fizetett szülési szabadságra lesz majd igénye. A munkaadó vállalat KNP bizottságánál 2000 korona összegű egyszeri szülési segélyt is fog kapni. Ha gyermekéről annak kétéves koráig egésznapos gondoskodással saját maga fog gondoskodni első kisgyermekén kívül, erre az időre igényelheti a havi-500 korona gyermekgondozási segélyt. Erre a segélyre mint magányosan élő anyának akkor is igénye lenne, ha a fizetett szülési szabadság eltelte után újból munkába lépne és idegen nő segítségével —" akit Ön fizetne — gondoskodna gyermekéről. A gyermek apja, aki feltehetően elismeri apaságát, köteles önként, vagy bírósági ítélet alapján megfelelő tartásdíjat fizetni. Az első évben a tartásdíjat rendszerint úgy kell megállapítani, hogy az számoljon a babakelengye, kocsi, lábzsák stb. beszerzésiének költségeivel is. Második gyermekének megszületése után már két gyermekről fog gondoskodni és érdemes lesz már csak a magasabb családi pótlék kedvéért is a saját biztosítása alapján érvényesíteni a két gyermekre járó 430 korona összegű családi pótlékot. A betegség okozta halálesetek és elnyomorodások ötven százalékáért a rovarok felelősek. A rovarok pusztítják el mintegy a harmadát annak az élelemnek, amelyet az ember termeszt vagy tárol. Az egészségért és a jó megélhetésért folytatott küzdelem jelentős harci ténye tehát a rovarok irtása. Sajnos, a leghatásosabb rovarölő szerek sok hasznos élőlényt is elpusztítanak, és veszélyeztetik az ember egészségét is. Emellett maguk az elpusztítására szánt rovarok fokozatosan immunalizálódnak, ami ismét a bőségesebb és hatásosabb szerek használatát kényszeríti ki. Hatásos új módszernek ígérkezik a rovarok összecsaloga- tása számukra vonzó szaganyagok segítségével, hogy azután tömegesen kiirtsák őket. Sok rovar jellegzetes szagok útbaigazításával találja meg élelmét, szerelmi partnerét, a peték lerakására megfelelő helyet. A hím lepkék tekintélyes távolságból megérzik, hogy hol találnak párt maguknak. Minden fajnak megvan a maga specifikus anyaga, amely csak a saját fajbeli számára vonzó. A fő nehézség az egyes rovarfajták különleges szaganyagainak azonosítása, s annak az elemzésnek elegendő mennyiségben való kivonása. A program további feladata az összetétel meghatározása, és lehetőleg szintetikus úton a kívánt mennyiség előállítása. E kérdéssel már a múlt században foglalkoztak; az első és igen alapos vizsgálatok jean Henri Fahre nevéhez fűződnek. A kísérletek egyértelműen eldöntötték, hogy a vonzóerő a szag, bár az ember által felfoghatatlanul csekély intenzitással. Feltehetően a rovarok nemi vonzó anyagai az ismert legerősebb fiziológiai hatóanyagok, talán már néhány molekula ingerületet hoz létre a csápok érző idegeiben. És nem zavarja a hatást egyéb olyan erős szaganyagok jelenléte sem, mint a naftalin, a kénhidrogén, vagy a cigarettafüst. A vizsgálatot olyan váratlan tényezők is nehezítették, hogy — mint utoljára kiderült — egyes rovarok csak a nap bizonyos órájában, például hajnalban 2 és*6 óra között bocsátják ki a szaganyagot. A hatás távolságát megjelölt példányokkal ellenőrizték, és úgy találták, hogy az néhány száz méter, de néha több kilométer is. A hatás távolságát az odavonzott hímek száma is demonstrálja; volt rá példa, hogy egyetlen bebörtönzött nőstény 11000 hímet vonzott magához! A hatásra jellemző annak élesen specifikus volta: a nőstény kiválasztott szaganyaga csak azonos fajú hímeket vonz. Az új módszerrel a harcot először egy New-Engladban veszedelmesen elszaporodott lepkefaj ellen vették fel. Harmincéves meddő küzdelem után, 1960-ban sikerült elkülöníteni a hatóanyagot, 50 000 nőstény lepke felhasználásával 20 mg-nyi menyiségben. Ugyanebben az esztendőben sikerült a selyemlepke csábanyagát is tisztán előállítani, és mindkét anyag összetételét is meghatározták. Korábban ezek a kísérletek nem is járhattak eredménnyel, hiszen nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, mint az elektronikus műszerek, az infravörös és ultraibolya spektro- metria, a tömegspektrometria, a gázkromatográfia, vagy a mágneses magrezonancia. Csak ezek teszik lehetővé a vegyész számára, hogy milligramm, vagy akár mikrogramm mennyiségű anyagokkal dolgozzék. A következő években az anyagot szintetikusan előállították, és rovarirtás céljára forgalomba is hozták. A lepke terjedését meg tudták vele akadályozni, jelenlétét valamely környéken ki lehet az anyaggal mutatni, de arra sem elég hatásos, hogy a tenyészet gócában ki lehetne vele a rovarokat teljesen irtani. Teljes eredményt értek el a Mariana szigetcsoport egy szigetén, ahol egy rendkívül káros gyümölcsmoly-fajtától teljesen sikerült a területet megszabadítani. A kiirtás költsége messze alatta maradt az okozott kárnak. A mesterséges csábanyagok egyébként sok más lehetőséget Is nyújtanak a kutatáshoz. Megjelölt és útjukra bocsátott rovarokat vissza lehet például hívni egy bizonyos körzeten belül. Ezzel — legalábbis bizonyos fokig — rovaregyének életét is követni lehet. Ne fe- lejstük el, hogy egy olyan fajról van szó, amely számban földünk élővilágának a négyötödét teszi ki! di Az „Uzvara" szovjet kolhozban (Litván SZSZK) sikeresen hasz- nálják azokat a hatsoros hozzákapcsolt répaegyelő elektromos gépeket, amelyeket a csehszlovák Agrostrof nemzeti vállalat gyárt. Egy óra alatt 0,4 hektárt művelnek meg. A kolhoz már a hatvanas évek közepétől baráti kapcsolatokat tart fenn az Agrostrojjal. Vagyonjogi ügyeikben K. F.: Ajánljuk, hogy képviseletükkel bízzanak meg ügyvédet. Valószínű, hogy a kérdéses vitás területet legkésőbb 1964. március 31-ig befejezett, legalább tíz évi békés birtoklás alapján, abban a hiszem- ben, hogy jogos tulajdonosok, megszerezték a kérdéses terület tulajdonjogát. Csak az egyik fél megbízása alapján történt földmérnöki kimérés nem hatálytalaníthatja az említett elbirtoklással történt tulajdon- részt. A helyi nemzeti bizottságon történt feljegyzésnek kétségkívül jelentős bizonyító ereje van. Ügyvédjük útján ne csak a kereset elutasítását kérjék, hanem egyidejűleg viszont- keresettel kérjék, hogy a bíróság megállapító ítélettel (ur- čovácí rozsudok) mondja ki, hogy önök a vitás terület tulajdonjogát elbirtoklás alapján a polgári törvénykönyv 498. §-a és a Legfelsőbb Bíróság R 65/1972 sz. döntvénye értelmében megszerezték. M. T.: Az állami jegyzőség helyesen számította ki az örökösödési illetéket 60 000 korona érték után 10 százalékban, azaz 6000 korona összegben. Nehéz szociális körülményeikre való tekintettel kisleánya nevében kérheti a Košicei Kerületi Bíróság (krajský súd) elnökét, hogy mésrékelje, esetleg engedje el a kivetett illetéket, esetleg, hogy engedélyezze az illették részletekben való megfizetését. B. A.: Ha- a részes közös tulajdonban levő ingatlanukat szerződési megállapodással (amelyet az állami jegyzőség- nek kell regisztrálnia) nem tudják megszüntetni, akkor bármelyikük a járásbíróságon beadott keresetében kérheti a tulajdonközösség megszüntetését. Elsősorban a természetbeni megosztás jön számításba, ha az ingatlan két, vagy több részre osztható. A kérdéses, egylakásos családi ház feltehetően nem osztható két, műszakilag egymástól független egységre. Talán a telek (kert) lenne osztható úgy, hogy még egy házhely, vagy legalább is kert keletkezzék. Számításba kell venni a jóváhagyott beépítési terveket is. Ha az ingatlan nem osztható, akkor a bíróság annak tulajdonjogát rendszerint annak a félnek ítéli oda, aki lakásszükséglete kielégítésére jobban rá van utalva, természetesen köteles a bírósági becslő által megállapított becsárat megfizetni a bírósági döntésben meghatározott határidőn belül. Ha a tártulajdonosok közül egyik sem akarja kifizetéssel megszerezni az egész ingatlan tulajdonjogát, akkor a bíróság elrendelheti az ingatlannak az állami jegyzőség útján való eladását és a vételár felosztását a tulajdonosok között. Ha a társtulajdonosok egyikének van már családi háza, valószínű, hogy a bíróság elsősorban a lakásszükséglete kielégítése miatt rászoruló társtulajdonosnak ítéli oda a házat, illetve az ingatlant. K. J.: Ha tulajdonjogát hiteles iratokkal tudja igazolni, nem kell tartania attól, hogy az irigy szomszédok az Ön kárára valamilyen jogot szerezhetnek. Ajánjljuk, hogy az ügyre vonatkozó iratai alapján kérje ki ügyvéd tanácsát is, aki ellenőrizheti az adatok helyességét a telekkönyvben, illetve a geodézián. P. I.: Ha férjének nem lenne keresete, akkor az 1975/121 sz. törvény 42. §-a értelmében kettőjük részére havi 1100 koronáig felemelhetik férje nyugdíját (a jnb járadékosztálya). Mivel már ön is betöltötte 65. életévét és saját munkaviszonya alapján nem szerzett igényt öregségi járadékra, a jnb járadékosztályán beadott kérvényben kérheti az ún. fe leségjáradékot. Ennek az ösz- szege 100—300 korona havonta. Megjegyezzük, hogy önkéntes jéradékről van szó, amelyre senkinek sincs jogigénye. Dr. F. J.
