Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-05 / 133. szám, szombat

Az emberek javát szolgálni Lesz klubjuk a fiataloknak # Beszámoló a nemzeti bizottság munkájáról ® Épül a község legnagyobb beruházása Régi tapasztalat, hogy egy falu életéről a kommunisták ta­nácskozásán lehet a legtöbbet megtudni. Ez természetes is, hiszen a kommunisták felada­tuknak tekintik lakóhelyük fej­lesztését, a problémák megoldá­sát. így aztán csaknem min­den gyűlésen szinte valamennyi időszerű és fontos kérdés felve­tődik, ki-ki elmondja a saját észrevételét. ' lasonló légkör jellemezte a Maié Zlievce-i (kiszellői) kom­munisták legutóbbi tanácskozá­sát is, melyen részt vettem. Bár csak először jártam a 330 lako­sú községben, szinte minden gondját megismerhettem. Igaz, a pártszervezet elnökével és a Helyi nemzeti bizottság elnöké­vel már a taggyűlés előtt elbe­szélgettünk. A pártszervezet el­nöke Alexander Toman elvtárs, aki a Veľký Krtíš-i (Nagykür- tösi) Járási Nemzeti Bizottság belügyi osztályának a vezetője Elmondta, hogy a kiszellői párt- szervezet részlegszervezet, a centrális bizottság a bušincei (búsai) székhelyű Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség Efsz mellett.. íétesült. A helyi tömegszervezetek közül az el­nök szerint az AHSZ tagjai a legaktívabbak. Huszonhárom tagjuk van, s ketten közülük a pártbizottságnak is tagjai. A pártbizottságnak tagja Pi- tyi József, a hnb elnöke is, aki elmondta, hogy rövidesen Bu- šincén lesz a közös helyi nem­zeti bizottság. A hnb-elnök sze­rint a 25 SZISZ-tag is aktív, különösen a hétvégeken, de ha ifjúsági klubot kapnak a fia­talok, még jobban fellendíthe­tik tevékenységüket. Ezt a he­lyi iskola megszűnése lehető­vé is teszi. A kiszellői gyere­kek Busára fognak iskolába jár­ni. Az iskola megszűnésével a könyvtár is jó helyre kerül. Még a taggyűlés megkezdése előtt hallottam, amint arra pa­naszkodnak az emberek, mi­lyen nehéz a faluból telefonál­ni, kivált napközben. Egyelőre a posta levélkézbesítéseivel sem elégedettek. Sok gond megoldódik majd, ha elkészül a faluban az az épület, melyben tanácsterem, ifjúsági klub, hnb- iroda és tűzoltószertár lesz. En­Pttyi József, a hnb elnöke (A szerző felv.) nek az építéáét ebben az évben kezdték el, s jövőre fejezik be. Toman elvtársék szerint az űj létesítmény nagyban hozzájárul­hat majd a tömegszervezetek munkájának általános fellendí­téséhez. Meleg, csendes májusi estén kezdődött a gyűlés, melyen elő­ször a CSKP megalakulásának 55. évfordulójáról emlékeztek meg a tagok. Az ünnepi beszá­molót a pártelnök tartotta. Az­Ebben az iskolában helyezik el az ifjúsági klubot után a helyi nemzeti bizottság tevékenységéről számolt be a legilletékesebb, vagyis a hnb-el­nök. Elégedetten nyugtázta töb bek közt azt, hogy a gyűlése­ken jó a részvétel. Beszélt a temető rendezéséről és az utak javításáról. A már említett építkezés sikeréhez minden elő­feltételünk megvan, mondta, de azt is hozzátette, hogy sok mú­lik azon, mennyire tudják a kommunisták aktivizálni a la­kosságot. A legutóbbi társadal­mi munkákkal igazán elégedet­tek lehetnek, hiszen 25-en vet­tek részt az építkezésen. A vitában az egyik felszólaló azt javasolta, hogy a képvise­lők járják be a falut, s az em­berekkel írassák alá kötelezett­ségvállalásaikat. Ezt az teszi indokolttá, hogy többnyire ugyanazok vesznek részt a köz­hasznú munkákban. Nem elég, ha a hangszóróban bemondják, mikor lesz szükség a segítség­re. A párttagok ezen a téren példát mutatnak, bár még akad­nak köztük olyanok is, akik egyenlőre nem voltak segíteni. Olyan megszívlelendő javaslat is elhangzott, hogy falitáblát kellene készíteni, melyre kiten­nék a legaktívabbak fényképeit. Ez megvalósítható, hiszen a hnb-nek van saját fényképező­gépe. A propagáció és az agi­táció fellendítése azért is fon­tos lesz, mert ebben az évben ismét választásokra kerül sor. Eire a hnb-elnök beszámolója is felhívta a figyelmet. A vitában szó esett az ideo­lógiai munka hatékonyságáról, a kommunisták egységes fellé­pésének fontosságáról, a szavak és a tettek egységének jelentő­ségéről. Az efsz munkájáról rendsze­resen tájékoztatják a taggyű­lést. Ezúttal a tavaszi munkák­ról hangzott el tömör, de min­denre kiterjedő beszámoló. Nagy figyelemmel hallgatták végig a gyűlés résztvevői Agócs Vilmos járási párttitkár sza­vait, aki többek közt utalt az igényesség követelményének időszerűségére, Kifejtette továb­bá, hogyan függnek össze a falu, a járás gondjai és felada­tai az egész ország céljaival, melyeket a XV. pártkongresszus tűzött ki. A járás életéből me­rített meggyőző érvekkel bizo­nyította, hogy a párt 55 éves fennállása alatt mindig az em­berek javát szolgálta. Ez a céljuk a kiszellői kom­munistáknak is. F‘JLÖP IMRE FIATALOK A PÁRTBAN KIÉRDEMELTE A BIZALMAT Balogh Ildikó, a Vágmenti Gépgyárak gútai üzemének 23 éves dolgozója egyike azoknak, akikkel valóban erősödött az üzem pártalapszervezete. Helyt­áll a munkahelyén, és tevé­kenyen kiveszi részét a SZISZ- munkából, mindamellett rend­szeresen fejleszti Ismereteit, tudását. Ez volt a véleménye munkatársainak és a pártalap­szervezet kommunistáinak is, akik közvetlenül a kongresszus előtti napokban egyöntetűen adták szavazatukat arra, hogy Balogh Ildikót bevegyék a párt­tagok soraiba. Arra a kérdésre, vajon miért is lépett a pártba, így vála­szolt: ,,A párttagság gondolata már 1972-től foglalkoztatott. Ak­kor küldtek Rajecra iskolázás­ra, s társaim között voltak tag­jelöltek és párttagok, akik egy­más között gyakran megvitat­ták a politikai iskolázások anyagát. A tanult anyagnak ez a közős megbeszélése mindig lekötötte érdeklődésemet. Ez ösztönzött arra, hogy tanulmá­nyozni kezdjem a párt és a munkásmozgalom történetét. Később először barátnőimnek szóltam, hogy én is szívesen lennék párttag ... Hát így kez­dődött.“ A tanulás után, a járás új ipari teljesítményében, a gútai motorkerékpárgyárban főleg az Balogh Ildikó ifjúsági szervezet munkájából vette ki részét. Amikor úgy érezte, hogy munkahelyén és a szervezetben végzett tevékeny­ségével bizonyított, kérte fel­vételét a tagjelöltek sorába. Az elvtársak bizalommal voltak iránta, s ő még nagyobb szor­galommal tevékenykedett, szer­vezett.. Pártfeladatul is azt kapta alapszervezetétől, hogy a fiatalok munkáját segítse. Ildikó már huzamosabb ideje tevékenyen részt vesz a SZISZ Gútai Városi Bizottságának munkájában és ő tölti be — sikerrel — az üzem SZISZ alapszervezetének elnöki tiszt­ségét. Irányítása alatt a 116 tagú alapszervezet tagjai érté­kes vállalások teljesítésével kö szöntötték pártunk XV. kong­resszusát. Félmillió korona ér­tékű munkát végeztek el túl­órában és két önkéntes szom bati műszakon vettek részt. Körülbelül 20 tonna hulladékva­sat adtak le a gyűjtőhelyen. Bekapcsolódtak a „Fiatalok ref­lektora“ elnevezésű mozgalom­ba is, amelynek keretében igyekszenek kiküszöbölni és a minimumra csökkenteni a ter­melésben előadódó fogyatékos­ságokat. Balogh Ildikó rendszeresen látogatja a SZISZ járási bizott­sága által szervezett politikai iskoláztatások előadásait, a szemináriumokra, vizsgákra mindig becsületesen felkészül. Azt az elvet vallja, hogy csak kellő marxista—leninista tu­dással felvértezve teljesítheti mindazt, amit tőle, fiatal párt­tagtól elvárnak. KOLOZSI ERNŐ Felvételünkön Ránki Dezső a prágai Smetana-teremberi. r CSTK felv.) Fiatal művészek a Prágai Tavaszon Egy zongora- és egy hegedűvirtuóz Az idei Prágai Tavasz számos érdekessége mellett azzal is kitűnt, hogy nagy lehetőséget adott a fiatal, de már nem­zetközi elismerést szerzett művészeknek is. A legjobb hazai fiatalok mellett számos olyan külföldi — főképpen kelet-eu­rópai — művész lépett pódiumra az elmúlt hetekben a fővá­ros hangversenytermeiben, akik az utóbbi öt-hat esztendőben azon túl, hogy a legjobb helyezéseket érték el a nemzetközf. zenei versenyeken, szinte állandóan izgalomban tartják az európai fővárosok zenekedvelő közönségét. Olyan művész­egyéniségekről van szó, akik nemcsak kivételes tehetségükre hagyatkoznak, hanem tudatában állnak az évről évre növek­vő követelményeknek, nem mindennapi odaadással: szorga­lommal és kitartással fejlesztik képességeiket, „csiszolják“.tö­kéletesítik hangszer játékukat, éneklésüket. Elsősorban olyan egyénisé­gekre goňdolok, mint a Manu- hin-tanítvány Emmanuel Krivi- ne (szül.: 1947, hegedű), aki egyetlen díjazottja volt az 1972-es bratislavai nemzetközi zenei versenynek, a bolgár Mm- cső Mincsev (1950, hegedű), aki Mozart G-dúr versenyművével aratott sikert Prágában, a né­met Justus Frantz (1944, zongo­ra), aki 1975-ben a Leonhard Brenstein vezényelte New York i Filharmóniával lemezre játszotta Antonín Dvofák G- moll zongoraversenyét, a szov­jet Andrej Gavrilov (1956, zon­gora), aki 1974-ben 18 évesen abszolút győztese lett a moszk­vai Csajkovszkij-zongoraver- senynek. 1975-ben pedig mi­után megnyerte a bratislavai nemzetközi zenei versenyt, nagy ünneplés közepette ját­szotta el a Szlovák Filharmó­niával közönségünknek Csaj­kovszkij híres b-moll zongora- versenyét, a lengyel "Krystian Zimerman (1956, zongora), aki­ről a hazai szakkritika azt tartja, hogy A. Harasiewicz óta ő a legnagyobb zongoratehet­ség. És külön meg kell említe­nünk két fiatal művészt, akik rendkívül nagy sikert arattak az idei Prágai nemzetközi ze­nei fesztiválon. Ezek: a magyar Ránki Dezső és a szovjet Gidon Kremer. Az alábbiakban néhány vonással felvázoljuk arcképü­ket. Ránki Dezsőre (1951) prágai szereplése alapján ugyancsak jellemző az a megállapítás, amelyet nagy otthoni „riváli­sáról“, a kitűnő Kocsis Zoltán­ról tett a „Film — Színház — Muzsika egyik idei számában Gách Marianne: „Hol féktelen elragadtatást kelt, hol vihar kerekedik körülötte, játékát, megnyilatkozásait senki sem figyeli közömbösen. Indulatait átplántálja a körülötte levők­be, és csiszolt elméjének szik­rázásával olykor meghökkent, felbosszant, máskor meg bűv­körébe vonz.“ Ránki nyolcéves kora óta zongorázik. A budapesti Bartók Béla Konzervatóriumon folyta­tott tanulmányai idején 1965- ben, 1967-ben és 1969-ben kü­lönböző hazai zongoraversenyek győztese. 1967-ben egy évfolya­mot kihagyva fölvfozik a Bu­dapesti Liszt Ferenc Zeneaka­démia második évfolyamába. Itt Kadosa Pál és Rados Ferenc irányításával tanul, tanulmá­nyait 19.73-ban fejezi be. Az 1969-es év nemzetközi si­kert hoz számára. Az NDK-beli Zwickauban elnyeri a Schu­mann Zongoraverseny 1. díját. Ezzel megnyílnak előtte Euró­pa hangversenytermei. A kriti­ka olyan hírneves művészekhez hasonlítja, mint Gieseking, Li- patti, Rubinstein. 1972-ben egyik hanglemezét (Chopin: Etűdök, op. 10; Két ballada a francia Académíe Charles Cros Nagy­díjával tüntetik ki. 1973-ban prv dig Budapesten Liszt-díjat kap a magyar zeneművészet külföl­di kiváló reprezentálásáért. Ránki Dezső egyike a legnép­szerűbb magyar zongoralművé- szeknek. Az idei Prágai Tavaszon Beet­hoven 5., Es-dúr zongoraverse­nyét játszotta megérdemelten nagy sikerrel, a neves fiatal finn karmester, Leif Segerstam vezényletével. A rigai Gidon Kremernek nemcsak a szülei voltak hege­dűsök, hanem már a nagyapja is. Eleinte szülővárosában ta­nult, majd Moszkvában. Egyko­ri tanára, a nemrég elhunyt David Oisztrah így vélekedett róla: „Kifogástalan u techniká­ja, hangja pedig színes, kifeje­ző. Előadásmódja expresszív, dinamikus, és magán viseli a sajátos egyéniség jegyeit. Nem­csak a zenei, hanem a többi művészetek iránti különleges érdeklődése, munkájának felül- múlhatalan szeretete olyan mű­vészt sejtett, akinek nagy jö­vőt jósolhatunk.“ Gidon Krémért hétéves korán­ban felveszik az E. Darzin kü­lönleges zeneiskolába. Kisidák- ként kétszer nyer első díjat igényes versenyeken. Szólista­ként 16 éves korában lép fel el­ső ízben. Két évvel később r Moszkvai Állami Konzervató­rium diákja lesz, ahol a híres David Oisztrah osztályába jár. A mester — igazi tehetsége alapján jósol neki sikeres jö­vőt. Szavai csakhamar betelje­sednek. Kremer még diákkorá­ban megnyeri Brüsszelben az Erzsébet királynő nemzetközi hegedűs versenyt. A hegedűművész leginkább a romantikusok műveit kedveli, de előszeretettel nyúl a keve­set játszott vagy „elfelejtett“ zenei szépségek után is. Az 1969-es év nagy elisme­rést hozott Kremernek. A mont­reali hegedűversenyen második, a génuain első lett. Egy évvel később pedig Moszkvában ő lesz a győztes a IV. Csajkov­szkij Nemzetközi Versenynek. Gidon Kremer az utóbbi évek­ben a Szovjetunió számos váro­sában vendégszerepeit. A leg­jelentősebb szimfonikus zene­karokkal adott hangversenye­ket. Sikerrel turnézott Jugoszlá- viában, az NDK-ban, az NSZK- ban, Csehszlovákiában, Magyar- országon, Finnországban, Ja­pánban és más országokban. A Prágai Tavaszon most má­sodízben vesz részt. A Smetana- teremben Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét adta elő a Szlovák Filharmóniával, me­lyet a magyar származású Carl Melles vezényelt. Végezetül kifejezzük azt a reményünket, hogy a fönt be­mutatott fiatal zeneművészek­kel a jövőben is találkozik még a prágai nemzetközi zenei fesz­tivál közönsége. Ž KÖVESDI JÄNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom