Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-05 / 133. szám, szombat
Az emberek javát szolgálni Lesz klubjuk a fiataloknak # Beszámoló a nemzeti bizottság munkájáról ® Épül a község legnagyobb beruházása Régi tapasztalat, hogy egy falu életéről a kommunisták tanácskozásán lehet a legtöbbet megtudni. Ez természetes is, hiszen a kommunisták feladatuknak tekintik lakóhelyük fejlesztését, a problémák megoldását. így aztán csaknem minden gyűlésen szinte valamennyi időszerű és fontos kérdés felvetődik, ki-ki elmondja a saját észrevételét. ' lasonló légkör jellemezte a Maié Zlievce-i (kiszellői) kommunisták legutóbbi tanácskozását is, melyen részt vettem. Bár csak először jártam a 330 lakosú községben, szinte minden gondját megismerhettem. Igaz, a pártszervezet elnökével és a Helyi nemzeti bizottság elnökével már a taggyűlés előtt elbeszélgettünk. A pártszervezet elnöke Alexander Toman elvtárs, aki a Veľký Krtíš-i (Nagykür- tösi) Járási Nemzeti Bizottság belügyi osztályának a vezetője Elmondta, hogy a kiszellői párt- szervezet részlegszervezet, a centrális bizottság a bušincei (búsai) székhelyű Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség Efsz mellett.. íétesült. A helyi tömegszervezetek közül az elnök szerint az AHSZ tagjai a legaktívabbak. Huszonhárom tagjuk van, s ketten közülük a pártbizottságnak is tagjai. A pártbizottságnak tagja Pi- tyi József, a hnb elnöke is, aki elmondta, hogy rövidesen Bu- šincén lesz a közös helyi nemzeti bizottság. A hnb-elnök szerint a 25 SZISZ-tag is aktív, különösen a hétvégeken, de ha ifjúsági klubot kapnak a fiatalok, még jobban fellendíthetik tevékenységüket. Ezt a helyi iskola megszűnése lehetővé is teszi. A kiszellői gyerekek Busára fognak iskolába járni. Az iskola megszűnésével a könyvtár is jó helyre kerül. Még a taggyűlés megkezdése előtt hallottam, amint arra panaszkodnak az emberek, milyen nehéz a faluból telefonálni, kivált napközben. Egyelőre a posta levélkézbesítéseivel sem elégedettek. Sok gond megoldódik majd, ha elkészül a faluban az az épület, melyben tanácsterem, ifjúsági klub, hnb- iroda és tűzoltószertár lesz. EnPttyi József, a hnb elnöke (A szerző felv.) nek az építéáét ebben az évben kezdték el, s jövőre fejezik be. Toman elvtársék szerint az űj létesítmény nagyban hozzájárulhat majd a tömegszervezetek munkájának általános fellendítéséhez. Meleg, csendes májusi estén kezdődött a gyűlés, melyen először a CSKP megalakulásának 55. évfordulójáról emlékeztek meg a tagok. Az ünnepi beszámolót a pártelnök tartotta. AzEbben az iskolában helyezik el az ifjúsági klubot után a helyi nemzeti bizottság tevékenységéről számolt be a legilletékesebb, vagyis a hnb-elnök. Elégedetten nyugtázta töb bek közt azt, hogy a gyűléseken jó a részvétel. Beszélt a temető rendezéséről és az utak javításáról. A már említett építkezés sikeréhez minden előfeltételünk megvan, mondta, de azt is hozzátette, hogy sok múlik azon, mennyire tudják a kommunisták aktivizálni a lakosságot. A legutóbbi társadalmi munkákkal igazán elégedettek lehetnek, hiszen 25-en vettek részt az építkezésen. A vitában az egyik felszólaló azt javasolta, hogy a képviselők járják be a falut, s az emberekkel írassák alá kötelezettségvállalásaikat. Ezt az teszi indokolttá, hogy többnyire ugyanazok vesznek részt a közhasznú munkákban. Nem elég, ha a hangszóróban bemondják, mikor lesz szükség a segítségre. A párttagok ezen a téren példát mutatnak, bár még akadnak köztük olyanok is, akik egyenlőre nem voltak segíteni. Olyan megszívlelendő javaslat is elhangzott, hogy falitáblát kellene készíteni, melyre kitennék a legaktívabbak fényképeit. Ez megvalósítható, hiszen a hnb-nek van saját fényképezőgépe. A propagáció és az agitáció fellendítése azért is fontos lesz, mert ebben az évben ismét választásokra kerül sor. Eire a hnb-elnök beszámolója is felhívta a figyelmet. A vitában szó esett az ideológiai munka hatékonyságáról, a kommunisták egységes fellépésének fontosságáról, a szavak és a tettek egységének jelentőségéről. Az efsz munkájáról rendszeresen tájékoztatják a taggyűlést. Ezúttal a tavaszi munkákról hangzott el tömör, de mindenre kiterjedő beszámoló. Nagy figyelemmel hallgatták végig a gyűlés résztvevői Agócs Vilmos járási párttitkár szavait, aki többek közt utalt az igényesség követelményének időszerűségére, Kifejtette továbbá, hogyan függnek össze a falu, a járás gondjai és feladatai az egész ország céljaival, melyeket a XV. pártkongresszus tűzött ki. A járás életéből merített meggyőző érvekkel bizonyította, hogy a párt 55 éves fennállása alatt mindig az emberek javát szolgálta. Ez a céljuk a kiszellői kommunistáknak is. F‘JLÖP IMRE FIATALOK A PÁRTBAN KIÉRDEMELTE A BIZALMAT Balogh Ildikó, a Vágmenti Gépgyárak gútai üzemének 23 éves dolgozója egyike azoknak, akikkel valóban erősödött az üzem pártalapszervezete. Helytáll a munkahelyén, és tevékenyen kiveszi részét a SZISZ- munkából, mindamellett rendszeresen fejleszti Ismereteit, tudását. Ez volt a véleménye munkatársainak és a pártalapszervezet kommunistáinak is, akik közvetlenül a kongresszus előtti napokban egyöntetűen adták szavazatukat arra, hogy Balogh Ildikót bevegyék a párttagok soraiba. Arra a kérdésre, vajon miért is lépett a pártba, így válaszolt: ,,A párttagság gondolata már 1972-től foglalkoztatott. Akkor küldtek Rajecra iskolázásra, s társaim között voltak tagjelöltek és párttagok, akik egymás között gyakran megvitatták a politikai iskolázások anyagát. A tanult anyagnak ez a közős megbeszélése mindig lekötötte érdeklődésemet. Ez ösztönzött arra, hogy tanulmányozni kezdjem a párt és a munkásmozgalom történetét. Később először barátnőimnek szóltam, hogy én is szívesen lennék párttag ... Hát így kezdődött.“ A tanulás után, a járás új ipari teljesítményében, a gútai motorkerékpárgyárban főleg az Balogh Ildikó ifjúsági szervezet munkájából vette ki részét. Amikor úgy érezte, hogy munkahelyén és a szervezetben végzett tevékenységével bizonyított, kérte felvételét a tagjelöltek sorába. Az elvtársak bizalommal voltak iránta, s ő még nagyobb szorgalommal tevékenykedett, szervezett.. Pártfeladatul is azt kapta alapszervezetétől, hogy a fiatalok munkáját segítse. Ildikó már huzamosabb ideje tevékenyen részt vesz a SZISZ Gútai Városi Bizottságának munkájában és ő tölti be — sikerrel — az üzem SZISZ alapszervezetének elnöki tisztségét. Irányítása alatt a 116 tagú alapszervezet tagjai értékes vállalások teljesítésével kö szöntötték pártunk XV. kongresszusát. Félmillió korona értékű munkát végeztek el túlórában és két önkéntes szom bati műszakon vettek részt. Körülbelül 20 tonna hulladékvasat adtak le a gyűjtőhelyen. Bekapcsolódtak a „Fiatalok reflektora“ elnevezésű mozgalomba is, amelynek keretében igyekszenek kiküszöbölni és a minimumra csökkenteni a termelésben előadódó fogyatékosságokat. Balogh Ildikó rendszeresen látogatja a SZISZ járási bizottsága által szervezett politikai iskoláztatások előadásait, a szemináriumokra, vizsgákra mindig becsületesen felkészül. Azt az elvet vallja, hogy csak kellő marxista—leninista tudással felvértezve teljesítheti mindazt, amit tőle, fiatal párttagtól elvárnak. KOLOZSI ERNŐ Felvételünkön Ránki Dezső a prágai Smetana-teremberi. r CSTK felv.) Fiatal művészek a Prágai Tavaszon Egy zongora- és egy hegedűvirtuóz Az idei Prágai Tavasz számos érdekessége mellett azzal is kitűnt, hogy nagy lehetőséget adott a fiatal, de már nemzetközi elismerést szerzett művészeknek is. A legjobb hazai fiatalok mellett számos olyan külföldi — főképpen kelet-európai — művész lépett pódiumra az elmúlt hetekben a főváros hangversenytermeiben, akik az utóbbi öt-hat esztendőben azon túl, hogy a legjobb helyezéseket érték el a nemzetközf. zenei versenyeken, szinte állandóan izgalomban tartják az európai fővárosok zenekedvelő közönségét. Olyan művészegyéniségekről van szó, akik nemcsak kivételes tehetségükre hagyatkoznak, hanem tudatában állnak az évről évre növekvő követelményeknek, nem mindennapi odaadással: szorgalommal és kitartással fejlesztik képességeiket, „csiszolják“.tökéletesítik hangszer játékukat, éneklésüket. Elsősorban olyan egyéniségekre goňdolok, mint a Manu- hin-tanítvány Emmanuel Krivi- ne (szül.: 1947, hegedű), aki egyetlen díjazottja volt az 1972-es bratislavai nemzetközi zenei versenynek, a bolgár Mm- cső Mincsev (1950, hegedű), aki Mozart G-dúr versenyművével aratott sikert Prágában, a német Justus Frantz (1944, zongora), aki 1975-ben a Leonhard Brenstein vezényelte New York i Filharmóniával lemezre játszotta Antonín Dvofák G- moll zongoraversenyét, a szovjet Andrej Gavrilov (1956, zongora), aki 1974-ben 18 évesen abszolút győztese lett a moszkvai Csajkovszkij-zongoraver- senynek. 1975-ben pedig miután megnyerte a bratislavai nemzetközi zenei versenyt, nagy ünneplés közepette játszotta el a Szlovák Filharmóniával közönségünknek Csajkovszkij híres b-moll zongora- versenyét, a lengyel "Krystian Zimerman (1956, zongora), akiről a hazai szakkritika azt tartja, hogy A. Harasiewicz óta ő a legnagyobb zongoratehetség. És külön meg kell említenünk két fiatal művészt, akik rendkívül nagy sikert arattak az idei Prágai nemzetközi zenei fesztiválon. Ezek: a magyar Ránki Dezső és a szovjet Gidon Kremer. Az alábbiakban néhány vonással felvázoljuk arcképüket. Ránki Dezsőre (1951) prágai szereplése alapján ugyancsak jellemző az a megállapítás, amelyet nagy otthoni „riválisáról“, a kitűnő Kocsis Zoltánról tett a „Film — Színház — Muzsika egyik idei számában Gách Marianne: „Hol féktelen elragadtatást kelt, hol vihar kerekedik körülötte, játékát, megnyilatkozásait senki sem figyeli közömbösen. Indulatait átplántálja a körülötte levőkbe, és csiszolt elméjének szikrázásával olykor meghökkent, felbosszant, máskor meg bűvkörébe vonz.“ Ránki nyolcéves kora óta zongorázik. A budapesti Bartók Béla Konzervatóriumon folytatott tanulmányai idején 1965- ben, 1967-ben és 1969-ben különböző hazai zongoraversenyek győztese. 1967-ben egy évfolyamot kihagyva fölvfozik a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia második évfolyamába. Itt Kadosa Pál és Rados Ferenc irányításával tanul, tanulmányait 19.73-ban fejezi be. Az 1969-es év nemzetközi sikert hoz számára. Az NDK-beli Zwickauban elnyeri a Schumann Zongoraverseny 1. díját. Ezzel megnyílnak előtte Európa hangversenytermei. A kritika olyan hírneves művészekhez hasonlítja, mint Gieseking, Li- patti, Rubinstein. 1972-ben egyik hanglemezét (Chopin: Etűdök, op. 10; Két ballada a francia Académíe Charles Cros Nagydíjával tüntetik ki. 1973-ban prv dig Budapesten Liszt-díjat kap a magyar zeneművészet külföldi kiváló reprezentálásáért. Ránki Dezső egyike a legnépszerűbb magyar zongoralművé- szeknek. Az idei Prágai Tavaszon Beethoven 5., Es-dúr zongoraversenyét játszotta megérdemelten nagy sikerrel, a neves fiatal finn karmester, Leif Segerstam vezényletével. A rigai Gidon Kremernek nemcsak a szülei voltak hegedűsök, hanem már a nagyapja is. Eleinte szülővárosában tanult, majd Moszkvában. Egykori tanára, a nemrég elhunyt David Oisztrah így vélekedett róla: „Kifogástalan u technikája, hangja pedig színes, kifejező. Előadásmódja expresszív, dinamikus, és magán viseli a sajátos egyéniség jegyeit. Nemcsak a zenei, hanem a többi művészetek iránti különleges érdeklődése, munkájának felül- múlhatalan szeretete olyan művészt sejtett, akinek nagy jövőt jósolhatunk.“ Gidon Krémért hétéves koránban felveszik az E. Darzin különleges zeneiskolába. Kisidák- ként kétszer nyer első díjat igényes versenyeken. Szólistaként 16 éves korában lép fel első ízben. Két évvel később r Moszkvai Állami Konzervatórium diákja lesz, ahol a híres David Oisztrah osztályába jár. A mester — igazi tehetsége alapján jósol neki sikeres jövőt. Szavai csakhamar beteljesednek. Kremer még diákkorában megnyeri Brüsszelben az Erzsébet királynő nemzetközi hegedűs versenyt. A hegedűművész leginkább a romantikusok műveit kedveli, de előszeretettel nyúl a keveset játszott vagy „elfelejtett“ zenei szépségek után is. Az 1969-es év nagy elismerést hozott Kremernek. A montreali hegedűversenyen második, a génuain első lett. Egy évvel később pedig Moszkvában ő lesz a győztes a IV. Csajkovszkij Nemzetközi Versenynek. Gidon Kremer az utóbbi években a Szovjetunió számos városában vendégszerepeit. A legjelentősebb szimfonikus zenekarokkal adott hangversenyeket. Sikerrel turnézott Jugoszlá- viában, az NDK-ban, az NSZK- ban, Csehszlovákiában, Magyar- országon, Finnországban, Japánban és más országokban. A Prágai Tavaszon most másodízben vesz részt. A Smetana- teremben Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét adta elő a Szlovák Filharmóniával, melyet a magyar származású Carl Melles vezényelt. Végezetül kifejezzük azt a reményünket, hogy a fönt bemutatott fiatal zeneművészekkel a jövőben is találkozik még a prágai nemzetközi zenei fesztivál közönsége. Ž KÖVESDI JÄNOS
