Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-05 / 133. szám, szombat

A FRANCIA ÉS OLASZ KOMMUNISTÁK NAGYGYŰLÉSE PÁRIZSBAN Gromiko szovjet külügyminiszter (jobbról] a tárgyalások előtt fogadja Antunes portugál külügyminisztert. fFoto ČSTK — TASZSZ) Szovjet—portugál külügyminiszteri tárgyalások MoszScvábam AKÖLCSÖNÖS MEGÉRTÉS SZELLEMÉBEN Moszkva — A szovjet—por­tugál kapcsolatok erősítésének és az enyhülés melletti kölcsö­nös elkötelezettségnek jegyében folytak Moszkvában a szovjet- portugál külügyminiszteri tár­gyalások. Ernesto Meló Antu­nes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere a szovjet kor- njány meghívására hivatalos lá­togatáson Moszkvában tartóz­kodott. Szovjet tárgyalópartne­re Andrej Gromiko külügymi­niszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja volt. Gromiko villásreggelit adott Meló Antunes és a Kíséretében levő személyiségek tiszteletére. Ezen mindkét külügyminiszter rövid beszédben méltatta az eszmecserék eredményességét és a két ország kapcsolatainak kedvező fejlődését. A szovjet külügyminiszter áttekintette a diplomáciai kapcsolatok felvé­tele óta eltelt két esztendő konkrét együttműködési ered­ményeit, s ezek alapján megál­lapította, hogy „a kölcsönös elégedettségnek alapos indo­kai vannak". A két ország kö­zötti politikai, kereskedelmi- gazdasági és kulturális megál­lapodások jöttek létre. Politikai szempontból különleges jelentő­ségűnek tartják szovjet részről a szovjet—portugál deklará­ciót, amelyet tavaly október­ben Moszkvában Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és Costa Go­mes portugál államfő irt alá. Andrej Gromiko szerint a két ország álláspontja számos nemzetközi kérdésben közel áll egymáshoz. „Mi megfelelőkép­pen értékeljük azt a tényt, hogy Portugália, annak ellené­re, hogy belső életének bonyo­lult problémáival van elfoglal­va, mégis hozzájárult az össz­európai értekezlet sikeréhez. A Szovjetuniónak és Portugáliá­nak azonos az álláspontja ab­ban is, hogy a feszültség eny­hítése és elmélyítése létfontos­ságú. a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élés elvei alapján való egyenjogú együttműködése szempontjából. A szovjet külügyminiszter ki­fejezte meggyőződését, hogy az Antunessel folytatott moszkvai tárgyalások a két ország és népeik közötti barátság megszi­lárdítását szolgálják. Antunes hangoztatta, hogy or­szága és a Szovjetunió között a kapcsolatok a kölcsönös tisz­telet, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvére, valamint az enyhülési politika elvi jelentőségének azonos ér­telmezésére épülnek. A portugál külügyminiszter kijelentette: „Csak az enyhülés sikere és a »hiedgháborús« kor­szakból örökölt konfrontáció leküzdése biztosíthat olyan jö­vőt az emberiség számára, amely megfelel óhajának“. Ép­pen ezért Portugália a helsin­ki dokumentum tartalmának gyakorlati megvalósítása mel­lett van. A portugál vendég végezetül a két ország közötti kapcsola­tok további sokoldalú fejleszté­se mellett foglalt állást. Brezsinyev fogadta Amtunest Moszkvában tegnap befeje­ződtek a szovjet—portugál kül­ügyminiszteri tárgyalások. Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a késő délutáni órák­ban fogadta Antunes portugál külügyminisztert. A portugál külügyminiszter Moszkvából Leningrádba uta­zott. MIHAIL LESZECSKO, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság társelnöke, aki a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszakán vett részt, elutazott Budapestről. A NEMZETKÖZI MUNKASZÖ­VETSÉG 61. ülésszakán Genf- ben 132. tagnak felvették az Angolai Népi Köztársaságot. AZ ANGOLAI NÉPI KÖZTÁR­SASÁG és az Olasz Köztársaság nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap fogadta a Magyar Népköztársaságban tartózkodó Franz Muhrit, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. HENRY KISSINGER amerikai külügyminiszter ma az ENSZ székhelyén megbeszélést foly­tat Kurt Waldheim ENSZ főtit­kárral — erősítette meg hiva­talosan az ENSZ- szóvivője. GERALD FORD, az Egyesült Államok elnöke úgy nyilatko­zott, hogy a genfi közel-keleti békekonferenciával kapcsolat­ban egyelőre „speciális“ tervek nincsenek kilátásban, de ő ma­ga a legmagasabb szinten élénk kapcsolatokat tart az izraeli és az arab vezetőkkel. HELMUT SHMIDT, az NSZK kancellárja, Bonnban fogadta Kazamierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettest és Hans Friderichs bonni gazda­ságügyi minisztert. A kancellár a találkozón a nyugatnémet — lengyel gazdasági vegyesbizott- ság bonni üléséről tájékozó­dott. MOSZKVÁBAN befejeződött a szocialista országok nyomdász­szakszervezeteinek háromnapos értekezlete. A MOSZKVAI ÉPÍTŐK váro­sok és lakótelepek építésével segítik a Bajkál—Aműr-i vasút­vonal építését. FRANCIAORSZÁGBAN május folyamán a kiskereskedelmi árak 0,9 százalékkal emelked­tek, közölte a CGT szakszerve­zeti központ, amely az állami statisztikai hivataltól függetle­nül követi az árak alakulását. CSAKNEM tízezer kanadai farmer tüntetett az ottawai par­lament előtt a kormány mező- gazdasági politikája ellen. A nésztvevők a tej termelési há­nyada és az állami pénzbeli támogatás emelését, valamint a tej, és tejtermékek behozatalá­nak korlátozását követelték. Párizs — Csütörtökön este Párizs mellett közös tömeg­gyűlést tartott a Francia Kom­munista Párt és az Olasz Kom­munista Párt, amelyen Enrico Berlinguer és Georges Marchais főtitkár mondott beszédet. Mindkét szónok megállapítot­ta, hogy a súlyos olaszországi és franciaországi gazdasági vál­ságból csakis akkor lehet kilá­balni, és a haladás útjára lép­ni, ha a kommunisták részt vesznek a társadalom és az ál­lam poditikai irányításában. Berlinguer, az olasz kommu­nisták vezetője hangsúlyozta, hogy az enyhülés, a békés egy­más mellett élés, az együttmű­ködés az emberiség életszük­ségletévé vált, és hogy a kom­munisták ezért harcolnak. Az olasz helyzet ismertetése kap­csán kijelentette, a válságból ki­vezető egyetlen pozitív út az, amelyen valamennyi népi és de­mokratikus párt, beleértve az OKP-t, együtt halad. Georges Marchais felszólalá­sában többek között kijelentet­te, hogy mind a francia, mind az olasz kommunisták a békés egymás mellett élés hívei. Me­leg szavakkal méltatta a Szov­jetunió és a többi szocialista ország békepolitikáját, amely­nek döntő része volt a jelenle­gi enyhülési irányzat kifejlődé­sében. Erőteljesen növekszik a KGST- fagállamok ipari termelése Moszkva — A KGST tagálla­mok ipari termelésének növe­kedése az utolsó öt év alatt úgyszólván négyszerte gyor­sabb ütemű volt, mint a fejlett kapitalista országoké. A jó ered­mény eléréséhez hozzájárult a KGST komplex program-keretén belüli kölcsönös együttműködés, amelyben jelentős részt vállalt a Szovjetunió. Az utóbbi öt év alatt a Szov­jetunió 562 millió tonna tüze­lőanyagot szállított a KGST- tagállamoknak. Az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a szov­jet villamos energia exportja 76 százalékkal emelkedett, ami 42,6 milliárd kilowatt volt. A hengerelt vas szállítása 14 szá­zalékkal emelkedett, a vasérc- kitermelés, tiszta vasra átszá­mítva 94 millió tonnát tett ki, és a színes fém szállítás 750 ezer tonna volt. A Szovjetunió részt vállalt a gépgyártás szakosításának és a gépgyártásban való kooperá­Növekvő kereskedelem Moszkva — A külkereskede­lem forgalma 1975-ben a Szov­jetunióban 50,7 milliárd rubel volt, ami az előző évhez viszo­nyítva 28,1 százalékos növeke­dés — közli a Moszkvában ki­adott „A Szovjetunió külkeres­kedelme az 1975-ös évben" cí­mű statisztikai közlöny. A közlöny hírül adja, hogy 1975-ben 24 milliárd rubel ér­tékű árut szállítottak ki az or­szágból és 26,7 milliárd rubel értékben hoztak be árut. 115 országgal tartottak fenn keres­kedelmi kapcsolatot. Első he­lyen a partnerek között a szo­cialista országok állnak és a Szovjetunió összkereskedelmi áruforgalma 56,? százalékát ve­lük bonyolítja le. Június 6.-a a Dél-Vietnami Köztársaság államünnepe. 1969- ben ezen a napon alakult meg a dél-víetanami ideiglenes for­radalmi kormány. Vessünk eb­ből az alkalomból egy pillan­tást e távol-keleti nép múltjá­ra és mai problémáira! A vietnami nép harca a ja­pán militarizmus ellen az au­gusztusi népfelkelésbe torkollt, amely 1945. szeptember 2-án a Vietnami Demokratikus Köztár­saság kikiáltásával ért véget. Üj fejezet nyílhatott volna Viet­nam történelmében, ugyanis megvoltak a két országrész egyesítéséhez szükséges feltéte­lek. De erre 30 évig kellett vár­ni. A francia gyarmatosítók, majd az amerikai újgyarmatosí­tó imperialisták kiűzése után 975, április 30-án, amikor Sai­gon fölött a Dél-vietnami Köz­társaság zászlaja lengett, a vietnami nép olyan győzelmet aratott, amelynek jelentősége túllépte az ország határait. E győzelem a szocialista orszá­gok és a világ más haladó erői­nek győzelme is volt. Emlékez­zünk csak! Az a hatalmas szo­lidaritási világkampány mind­nyájunk szívügye volt. A Viet­nammal való szolidaritás a tisztesség, a humanizmus, az emberi lelkiismeret szinonimá­ja lett. Vietnam győzelme vé­gül a világ erőviszonyainak a szocializmus javára történő vál­tozását is kifejezLe. Lehetővé vált a vietnami nép évszázados vágyának megvaló­sítása: megnyílt az út észak- és Dél-Vietnam egyesítése fe­lé. Fontos lépés volt ezen az nyekkel járt Dél-Vietnam gaz­daságára nézve is, amely örök­letesen alacsony színvonalon állt. A két országrész közötti különbségek gyökere gazdasági- társadalmi jellegű. Észak, ahogy tud, segít délnek az újjáépítés­á vágyak valóm válnak VIETNAM A JÖVÖ ELÉ TEKINT úton az idei április 25-i nem­zetgyűlési választások lebonyo­lítása. Ez a nap Le Duannak, a Vietnami Dolgozók Pártja el­ső titkárának szavaival élve: a vietnami nép életének legjelen­tősebb napja volt. Északon a szavazók 99, délen pedig 93 százaléka választotta meg az egységes nemzetgyűlés 492 képviselőjét — s így igent mon­dott az ország egyesítésére. A nemzetgyűlési választások te­hát fontos mérföldkövet jelen­tenek a vietnami nép előtt ál­ló feladatok megvalósításában. Az ország nagy áldozatok árán kiharcolta függetlenségét. Ma az egységes Vietnam nagy lendülettel és céltudatosan épí­ti a szocializmus alapjait. Ez természetesen nem megy nehéz­ségek nélkül. Észak-Vietnam gazdasági fejlődését a háború legalább 10 évvel visszavetette, s ugyanúgy súlyos következmé­ben, miközben maga is gon­dokkal küzd. Délen a felszaba­dulás óta eltelt egy esztendő a szociális változások sorát je­lentette. Az új élet- és munka­stílus megteremtése, az új tár­sadalom alapjainak lerakása csak nagy erőfeszítések árán sikerülhetett. A legsürgősebb in­tézkedés a munkanélküliség fel­számolása volt. A háború alatt az emberek tömtegesen költöz­tek a városokba, ahol napról napra tengették életüket. E sú­lyos probléma megoldása is a forradalmi hatóságokra hárult. A bombázások során hivata­los becslések szerint a VDK te­rületén 4,2 millió négyzetméter összterületű gyár- és lakóépület pusztult el, utak, hidak, vasút­vonalak hevertek romokban. A megművelt mezőgazdasági terü- rület kisebb volt mint 1965-ben. Ugyanakkor a népszaporulat nem lassult. Ezért érthető hogv az 1973-ban megkezdett három­éves terv az 1965-ös gazdasági színvonal elérését tűzte ki cé­lul. A nehézségek ellenére azonban jelentős eredmények is születtek, főleg az energia­iparban, a szénbányászatban és a villanyáram termelésében. Helyreállították az ipari üze­mek 80 százalékát, több mint másfél milló ember visszatérhe­tett eredeti lakóhelyére. Egy esztendő kevés a sokéves háború maradványainak felszá­molására. A vietnami nép kitar­tó, áldozatkész munkájával azonban fokozatosan megoldja a problémákat. Ebben nagy se­gítségére van a szocialista or­szágok, elsősorban a Szovjet­unió sokoldalú támogatása. Vietnamban folynak az elő­készületek egy közös nemzeti front kialakítására, amely a Vietnami Dolgozók Pártja veze­tésével a munkások és parasz­tok egységének alapja lesz. Az új vietnami nemzetgyűlés június végén * ül össze, hogy megalakítsa az egységes kor­mányt és az állami szerveket, és határozzon az új alkotmány­ról, az állami zászlóról, him­nuszról, s az ország új nevéről. Ezzel beteljesül a legendás Ho apó jóslata és a vietnami nép vágya: az egységes vietnami ál­lam. (pap) ció megvalósításának a bebizto­sításában, valamint a szinteti­kus kaucsuk, a festékek, a nö­vényvédelmi vegyszerek, a mű­trágyák és más készítmények gyártásában. Az együttműködés méreteit bizonyítja, hogy a Szovjetunió egyidejűleg a KGST- tagállamok területén 400 Ipari objektum építésén és felsze­relésén működött közre. Más­részt a kereskedelmi egyezmé­nyek alapján a KGST partne­reitől 18 milliárd rubel értékű gépeket és berendezéseket vá­sárolt. A műszaki-tudományos együtt­működés területén a szovjet szakemberek és tudósok 3000 feladat megoldásában segédkez­tek. A 10. ötéves terv ugyancsak előirányozza a Szovjetuniónak a KGST partnereivel folytatan­dó további gazdasági együttmű­ködés kibővítését. A gépipari termékek kölcsönös cseréje 75 °/o-kal emelkedett. A Szovjet­unióban főleg a gőz, víz és gáz­turbinák a kohőipari és bányá­szati berendezések, a teher- és személyvagonok, hajók és más gyártmányok szállítását emelik. Arányosan emelkedik a szovjet tüzelőanyag és ipari nyersanya­gok szállítása is. Vietnam ifjúságának feladatai az ország újjáépítésében Hanoi — A Ho Si Minh Dol­gozó Ifjúság összvietnami Szö­vetsége Központi Bizottságának plenáris ülésén Ho Si Minh vá­rosban Vu Quang első titkár a vietnami ifjúságnak az egyesí­tett ország újjáépítésében vég­zett feladatairól beszélt. A plé­num megtárgyalja a szervezet legközelebbi feladatait, közpon­ti bizottságának kibővítését és az össznépi ifjúsági kongresz- szus összehívását, amely majd megválasztja az új központi szerveket és dönt az új alap- szabályzatról. Az ülésen részt vettek Viet- nem jelentős politikai személyi­ségei Is: Xuan Thuy, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, Nguyen Huu Tho, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága Elnökségének elnöke és Huynh Tan Phat. a Dél-vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányának elnöke. A vietnami ifjúság legelső feladata az ez évre szóló nép- gazdasági terv teljesítése és túlteljesítése, és a déli ország­rész felújításán való részvétel — mondotta Vu Quang. A vendégek közül beszédében Xuan Thuy és Nguyen Huu Tho a vietnami ifjúságnak a múlt forradalmi harcaiban és a há­ború utáni országépítésben való jelentős részvételéről beszélt. A Ho Si Minh Dolgozó Ifjú­ság Szövetsége a VDK-ban és a Ho Si Minh Ifjúság Népi For­radalmi Szövetsége március vé­gén fegyesült. A lelenlegi plé­num a központi bizottság 92 tagra való kibővítését tervezi, beleértve azt a 36 fiatalt akik Dél-Vietnam felszabadításában jeleskedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom