Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-02 / 130. szám, szerda

Belpolitikai kommeiUár BRNÓI VÁSÁRI KÖRKÉP Nagy az érdeklődés a vásár iránt • Csupa jó minőségű áru A brnói kiállítási csarnokok tíz napra áruházakká változtak. Egy-egy csarnok befogadóképessége sokkal nagyobb, mint hazánk bármelyik áruháza. Elképzelhető tehát, mennyi cipőt, ruhát, kötött árut, háztartási kelléket, bútort, üveg- és porcelán árut stb. hal­moztak fel bennük. De szükség is van erre az árubőségre, hiszen az ország egész területéről özönlenek ide az emberek — nemcsak szemlélődni, hanem elsősorban vásárolni. —• A vásár területén kívül végeláthatatlan sorokban állnak a gépkocsik és autóbu­szok. amelyek az érdeklődők tízezreit hozzák nap nap után. A pavilonok közötti utak asú- foltak. a legtöbben a bútorki- állítás felé igyekeznek. Mi is beléníink az ..A“ navjlonba. és vépurnézziik a kiállított ülőgar- ni híjákat szekrényfalakat, há­ló- és gyerekszoba bútorokat. Vannak mintadarabok, amelyek csak n iövő évben kerülnek a bútorüzletekbe, de a bútorok legtöbbje azonnal megvásárol­ható vai?v megrendelhető. A Dunaiská Streda-i fdunaszerda- helvil TSTFR bútorioari szövet kezet által kiállított gvermek- szobábútor előtt megszólítot­tunk egy fiatal házasnárt. Ja- kub Pavolt és feleségét. Kide­rült. hoev Bratislavából iöttek. — Giierekszobnbútort szeret­nének vásárolni? — Nem — felelte mosolyog­va az asszony —, pillanatnyí- laj? más gondjaink vannak, csak azért álltunk meg itt. mart nagyon szép ez a bútor. Egyelőre egy szekrényfalat sze­retnénk kiválasztani magunk­nak. s ha találunk olvat. amely megfelel, meg is rendeljük. Rö­videsen lakást kanunk, kétszo­básat. s az egyik szobát egy szép szekrényfallal és egy ülő garnitúrával nappalinak szeret­nénk berendezni. — Mi a véleményük a kiál­lított bútorokról? — Nagyon szépek, kényelme­sek és praktikusak. Még nem néztük végig az egész kiállí­tást, de azt hiszem, nehéz lesz választani — szól közbe a férj is. — Mindenesetre hazai gyárt­mányú bútort szeretnénk, mert nem maradnak el a külföldiek színvonala mögött, s árban sok­kal hozzáférhetőbbek. Jakubéknak sok sikert kívá­nunk a választáshoz, és tovább­megyünk a „G“ csarnokba, ahol főként cipőt, harisnyát és bőr- díszműárut árusít a bratislavai és a brnói Prior áruház, vala­mint a Gottwaldovi Cipőgyár több üzlete. Itt is nagy az ér­deklődés a kiállított darabok iránt. Az elárusítók alig győzik ellátni a vásárlókat. Ugyanez a helyzet az .,F“ csarnok­ban is, ahol fiú- és leánykaru­hákat árusítanak, valamint * többen hangsúlyoztak: a legna­gyobb előnyük az, hogy ol­csók. Végigjárva a brnói kiállítás csarnokait, nem nehéz rájönni, mi váltja ki a vásárlási lázat az idelátogatók között. Az idén csupa elsőrendű áru kerül a polcokra. Összehasonlítva a ko­rábbi évek tapasztalataival — volt példa rá, hogy a raktárak­ban elfekvő árut is piacra dob­ták, bízva a vásárlás tömeg- pszichózisában — idén csak jó minőséin el^rnndű árut kí­Az ország egész területéről özönlenek az emberek Brnói. „C“csarnokban, ahol a kötött­áru és a női ingblúzok körül csoportosul a legtöbb érdeklő­dő. Bár nem érkezett még el a szőrmeidény, a kiállított bun­dák, félkabátok és sapkák is rengeteg vásárlót vonzanak. Különösen az olcsó és divatos műszőrmekabátok találnak ve­vőre. Itt is beszélgettünk fia­talokkal, akiknek az a vélemé­nyük, hogy a műszőrméé a lö­vő. Könnyen tisztítható, a ter­vezők mindig a legújabb divat­ra reagálnak, és amit a leg­nálnak. Ez bizonyára tükröző­dik majd a bevételben is, de mivel még korai lenne jóslá­sokba bocsátkozni — a vásár június 6-ig tart — nézzük in­kább a tavalyi év mérlegét: Az 1975-ös vásárnak 340 000 látogatója volt, és hozzávetőleg 195 millió korona értékű áru fogyott el. összehasonlítva az áruellátást és az áru színvonalát, arra kö­vetkeztethetünk. hogy az idén még több lesz a vásárló. KOVÁCS ELVIRA ELNYERTÉK A VÁNDORZÁSZLÓT ŕ Olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak Hat kollektíva ka;pta meg a Szocialista mumkabrigád címet Az ötödik ötéves terv­ben húsz részleget helyeztek üzembe Korszerűsítették az elavult üzemrészlegeket A Galántai Járási Közszolgál­tatóüzem dolgozói kiváló mun­kájukért megkapták a Belügy­minisztérium és a Helyi Gaz­dálkodási Üzemek Szakszerve­zeti Szövetsége Elnökségének vörös zászlaját. E nagy ese­mény alkalmából az üzem dol­gozói ünnepi ülésre jöttek ösz- sze, amelyen ,,a legjobbak kö­zül a legjobbak“ elismerő okle­veleket és kitüntetéseket kap­ták. Ezen az ülésen kapták meg a bronzérmet a hat szo­cialista brigád tagjai is. Az üzem dolgozói az ötödik ötéves terv feladatait 21 millió 977 ezer koronával teljesítették túl. A lakosságtól származó be­vételek 42,1 százalékkal nőttek. Ezek az eredmények is bizo­nyítják, hogy a XIV. kongresz- szus határozatainak szellemé­ben minden lehetőséget fel­használtak a több és jobb mi­nőségű szolgáltatás érdekében. A szolgáltatások bővítése mellett az üzem dolgozói — a lehetőségekhez mérten — olyan árucikkeket készítettek a bel­földi piacra, amelyeket koráb­ban nehéz volt beszerezni. Az üzletekbe nagy mennyiségű ci­rokseprűt és kefét szállítottak. Ezen a szakaszon az áruterme­lés 228,19 százalékkal növeke­dett. A legtöbb üzemrészlegben két műszakban dolgoznak, hogy minél nagyobb mértékben ki­elégíthessék a lakosság igé­nyeit. Azt szokták mondani, hogy a jó bornak nem kell cé­gér. A Galántai Járási Közszol­gáltatóüzem részlegeinek kiváló munkájára már más járásokban is felfigyeltek. Bratislavából számos üzem hozzájuk szállít­ja a mosni vagy tisztítani való ruhát. Jó néhány adat bizonyítja, hogy az üzem általában na­gyon jó munkát végez és a ha­todik ötéves tervidőszak első évében is jól indult. Nem árt megemlíteni néhány olyan ada­tot, amelyek konkrétan bizo­nyítják, hogy szlovákiai méret­ben az élen haladnak. Az egy lakosra jutó kimosott ruha mennyisége az ötödik ötéves tervben 2,04 kilogrammról 3,06 kilogrammra emelkedett. Míg szlovákiai méretben egy lakos általában évente 6,30 koronát fizet ruhamosásért a szolgálta­tóüzemeknek, « galántaj járás lakosai 9,74 koronát. A mosó­részlegek szolgálatait főleg a járási székhely lakosai veszik igénybe. A vezetőség elismerést érdemel azért, hogy a járás la­kosai igényeinek megfelelően fejleszti a szolgáltatásokat. A vidéki részlegek szintén kiváló munkát végeznek. A „Kiváló minőségű munkát végző rész­leg“ címet a seredi mosoda, a galántai és a šaľai gyorstisztí­tó részié? kapta meg. Az ötödik ötéves tervben 20 új üzemrészleget adtak át ren­deltetésének. Ezek közül meg­említhetjük a galántai, a sere­di és a vlčanyi ffarkasdi] gyorstisztítót. Ezenkívül korsze­rűsítették a galántai és a salai borbély- és fodrászrészleget. Nagyarányú korszerűsítési mun­kálatokat végeztek a mostovái fhidaskürti), diakovcei fdeákij, jelkai (jókai), patai és šopor- ríai borbély- és fodrászműhe­lyekben is. Az autósok nagyon örültek a seredi és a galántai, minden igényt kielégítő szer­vi züzem átadásának. Az üzem egyik lelkes cso­porttá gépkocsivezetőkből áll. ök, ha kell, az éjt nappallá, az ünnepet hétköznappá teszik, 42 községbe és Bratislavába jár­nak, összeszedik a szennyest és visszaszállítják a már kimo­sott, szépen vasalt ruhát. Ben- koviő Tibor (a szocialista mun­kabrigád vezetője), Žužkovic Ladislav, Mavalko Imre, Iván Imre, Misik Mikulás és Koller František büszkén viselte mel­lén a bronzérmet. Megérdemel­ték ezt a nagy kitüntetést, mert az ötödik ötéves tervidő­szakban igazán megfeszített erővel dolgoztak, és volt olyan év, hogy szabad szombatokon 19 műszakot is ledolgoztak. Annyit utaztak, hogy otthon már a családjuk alig ismerte őket. Egy cseppet sem könnyű a munkájuk, de derekasan helytállnak, hogy a lakosság minél elégedettebb legyen az üzem szolgáltatásaival. Marcel Gézáné, a, galántai mosórészleg szocialista munka- brigádiának vezetője is nagyon örii't a kitüntetésnek és úgy vélte, hogy a 40 tagú kollektí­va rászolgált erre az elisme­résre. Munkájukkal kapcsolat­ban egyre kevesebb a panasz. Ágyneműt Bratislava lakosai­nak is mosnak A fővárosból egyre többen igénylik ilyenne­mű szolgáltatásaikat. Elmon­dotta, hogy a jó munka titka a megfelelő mennyiségű mosó­szer adagolása és a mosógépek helyes beállítása. A Galántai Közszolgáltató- tteem az eddigi eredmények, tapasztalatok alapján a hato­dik ötéves tervidőszakban még kedvezőbb feltételeket teremt a szolgáltatások bővítésére és ar­ra törekszik, hogy a . falvakban és a városokban egyaránt köny- nyebben élhessenek az embe­rek. BALLA JÓZSEF A KARBANTARTÁS IS UNTÖS TENÍÜU Hazánkban évente több ezer lakás épül fel, amelyek a régi lakásokkal együtt rendszeres karbantartásra szorul­nak. Az állami tulajdonban levő lakásokról a nemzeti bi­zottságok házkezelőségei gondoskodnak. A múlt évben több mint 544 millió koronát fordítottak karbantartásra, az ötödik ötéves tervidőszakban pedig az említett költsé­gek 2 milliárd 262 millió koronát tettek ki. A nagy összeg ellenére még mindig nem értük el a lakáskarbantartás te­rén a kívánt eredményeket. Ennek egyik oka, hogy a be lyi építőipari vállalatok kapacitásuknak csak 9 ** >alék'i szabadítják fel a karbantartási munkálatokra, a nsmxeti bizottság részére pedig alig a felénél többet. Kivé "U ké­pez a Bratislavai Városi Építőipari Vállalat, amely kazet­tásának egyharmadát szabadította fel a Igk^ok é" »í>yéb épületek tatarozására. A házkezelőségek a lakások belső javításom javí­tócsoportokat hoznak létre. Míg 1971-ben ezek szlovákiai viszonylatban 2412 szakembert foglalkoztattak, addig az év elején már 2919-et. Ez azt jelenti, h*i«y a 74 lakásra jutó egy karbantartó a szükséges je ül' 'soknak csupán a 35 százalékát végzi el. A nagyobb v ,asok :an, így tehát Szlovákia fővárosában is kevés a karbsn'aft ?. Ez igen sok bosszúságot okoz a lakossággal:. Nannfc'*» * várni, míg például egy elromlott vízcsapot megjair'ar.'ik, a nagyobb hibák javításáról nem is beszélve. A h xkezelőségek sem dolgoznak kellő rugalmasággal. A karbantartási munkála­tok elvégzésébe az eddigieknél jobban be keHs'ie vonni a nyugdíjasokat, igazán figyelmet érdeme! a harcié 'ov'ak kezdeményezése, akik május 1-tol úgy segítenek a lakos­ságnak, hogy díjmentesen szerszámokat kölcsö’iö -n?k és árusítják a szükséges alkatrészeket. Hazánkban a lakások több omint 40 százaléka 1980 után épült, de a külső és belső javításokra már ezeknél az épü­leteknél is szükség van. Ez okozza, hogy a régebbi lakó­házak tatarozására és korszerűsítésére nem marad ?dtí és kapacitás. A karbantartás és tatarozás jobb szervezése érdekében nagyobb egységekbe vonják össze a kisebb házkezslősége- ket, például járási viszonylatban. Ezzel a lehetőséggel ed­dig Szlovákiában 9 járásban éltek. Ugyancsak megszívle­lendő az SZSZK kormányhatározatának az a része, amely megállapítja, hogy az eddigieknél jobban kell szorgalmaz­ni a házmesteri állások betöltését, és a házmesterek szá­mára megfelelő szolgálati lakást kell kiutalni. Ugyanak­kor nem nézhetjük el, hogy a szolgálati lakás> elfoglalá­sa után sokan nem látják el a házmesteri teendőket. A lakások karbantartásával a CSKP XV. kongresszusa is foglalkozott. A CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szo­ciális fejlődésének irányelvei leszögezik: „Fokozott figyel­met kell szentelni a lakásállomány korszerűsítésének és karbantartásának, a személyi tulajdonban levő épületek esetében is. A szocialista szektorhoz tartozó lakások javí­tásának volumenét legkevesebb egynegyedével kell növel­ni“. E feladat teljesítésére mindjárt az első évben gondolni kell, hogy a hatodik ötéves tervidőszakot e téren is tiszta számlával zárhassuk. NÉMETH JÁNOS KÖZÖS CÉL AZ EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS Néhány héttel ezelőtt rövid j hír jelent meg a napisajtóban: közös egyezményt, együttműkö­dési megállapodást írtak alá a Rokkantak Szövetsége Központi Bizottságának nevében Anguš ]án elnök, az Egészségügyi Is­meretterjesztő Intézet képvise­letében pedig MUDr. Krásník Pavol igazgató. A hat szakasz­ból, 23 pontból álló egyezmény meghatározza: közös cél az egészségügyi nevelés. Hasonló együttműködési megállapodást kötött tavaly a Rokkantak Szö­vetsége a Vöröskereszt Közpon­ti Bizottsága képviselőivel, és azóta örömmel tapasztaltuk, hogy hatékonynak, gyümölcsö­zőnek bizonyult a két tömeg- szervezet együttműködése a szervezeti élet terén, az érdek- védelmi munkában. Nemcsak „felső“, központi szinten, ha­nem a helyi szervezetek vona­lán is. A most aláírt egyez­mény azonban többet jelent, mert a rokkantak részt vesz­nek az egészségügyi ismeret- terjesztésben, ugyanakkor igé­nyeiknek megfelelően hatnak maid az intézet tevékenységé­re. Már kidolgozták az erre vo­natkozó módozatokat is a két szervezet kiadványai, sajtóter­mékei közös irányításától kezdve az érdekvédelemben vrt ló közös részvételig. Jelentős tény, hogy a Rokkantak Szö­vetsége vállalta: az Integra ter­melőszövetkezet (a szövetség saját üzeme) a jövőben egész­ségügyi szemléltető segédesz­közöket is gyártani fog. Az in­tézet pedig közreműködik majd a rokkantak rehabilitációjának megvalósításában, támogatni fogja az arra rászorulók élet- feltételeinek megjavítását. Fel­figyeltető tény az egyezmény közös rendelkezésének egyik pontja: járási vonatkozásban az illetékesek a helyi szükségle­teknek megfelelően a közös te­vékenységet további részmeg­állapodások alapján valósíthat­ják meg. Feltételezhető, hogy ezzel a lehetőséggel élni fognak mind a rokkantak járási tiszt­ségviselői, mind az intézet já­rásokban működő munkatársai, Sőt, nem túlzunk, ha megálla­pítjuk, hogy valóban tőlük függ: milyen, nagyobb létszá­mú csoportokat érintő problé­mákat fognak megoldani és ho­gyan. Két év múlva fogj'ák ér­tékelni a szövetség és az inté­zet központi szerveinek együt­tes ülésén az aláírt egyezmény megvalósításának teljesítését. Reméljük, gazdag tevékenység­ről adhatnak majd számot. haj. A brnói vásáron a bútorok legtöbbje azonnal mec/vasároinacö vagy megrendelhető. (R. Štunsa felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom