Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-02 / 130. szám, szerda

Ű] szó 1976. VI. 2. 3 Érdekünk az dvUttnihidés Hwtese Indira Gandhi az indiai—szovjet kapcsolatokról NYUGATI CSÚCSTALÁLKOZÓ A LÁTHATÁRON? Delhi — „India, a jövőben is ■keresi az új együttműködési le­hetőségeket a Szovjetunióval és arra törekszik, hogy a két or­szág kapcsolatainak alakulása továbbra is felfelé íveljen“ — mondotta Indira Gandhi, indiai miniszterelnök egy szovjet új­ságíró csoport fogadásakor, akiknek nyilatkozott a közelgő szovjetunióbeli látogatásával összefüggő kérdésekről. ,.A szovjet—indiai kapcsola­tok legjellemzőbb vonása az utóbbi évtizedben az egyre több területet felölelő bővülő együtt, működés, amely az egyenlősé­gen, a kölcsönös megértésen és a kölcsönös előnyökön alap­szik“ — mondotta az indiai mi­niszterelnök. „A szovjet—indiai gazdasági együttműködés azt eredményez­te, hogy Indiában megteremtet­tük a nehézipar alapjait, amely így erős és életképes állami szektornak bizonyult. Ezen cél elérése India szempontjából el­engedhetetlen volt annak érde­kében, hogy az igazságos egyen­jogú szocialista társadalom út­jának építésére léphessenek, amely mindenki számára egyenlő lehetőségeket, munka- alkalmat és szociális igazságos­ságot biztosít. Ezért érdekünk, hogy tovább bővítsük együttmű­ködésünket a Szovjetunióval“ — fűzte hozzá Indira Gandhi. A továbbiakban nagyra érté­kelte az 1971-ben aláírt szovjet —indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződést, amely hozzájárult a nemzetközi politikai légkör kedvezőbb ala­kulásához. „A kétoldalú indiai—szovjet kapcsolatokban az említett szer­ződés azt eredményezte, hogy több területen tovább szilárdul­tak a kölcsönös együttműködés formái. Ez a szerződés csak­úgy, mint országaink barátsága nem irányul semmilyen más oi'- szág érdekei ellen. Sőt, ellen­kezőleg, annak célja a békés egymás mellett élés irányvona­lának és a politikai stabilitás megszilárdulása a világon. Az indiai nép nagyra értéke­lt a Szovjetunió tántoríthatat­lan béketörekvéseit. Felfigyel­tünk arra, hogy Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára va­lamennyi megnyilatkozásában első helyen említi és kiemeli a békeoffenzíva szükségességét. India támogatja az általános és teljes leszerelést, valamint a leszerelési világkonferencia összehívásának gondolatát“ — mondotta többek között Indira Gandhi. JAPÁN CSATLAKOZIK AZATOMSÖROMPÖ £GY£ZMÉNYHEZ A Lockheed amerikai repü- lőgépgyártó konszern megvesztegetési fortélyainak leleplezése után kirobbant bot­rány hétről hétre mélyül Ja­pánban. Az ügy olyan mérete­ket öltött, hogy veszélyezteti a kormány jövőjét. A vezető ja­pán lapok közölték, hogy Miki Takeo kormányelnök rövid időn belül benyújtja lemondását. Az ok: Miki Takeo nem képes levonni a botrány következmé­nyeit és olyan megoldást ta­lálni, amely megakadályozná a japán közvélemény bizalmának csökkenését az uralkodó Libe­rális Demokrata Párttal szem­ben. Az év végén Japánban par­lamenti választásokat tartanak, s már a következő hónapokban eldől, hogy milyen álláspontot képviselnek a választók. A Li­berális Demokrata Párt úgy vé­li, hogy Miki Takeo lemondása után úgy léphet fel, mintha a megvesztegetési botrányból levonta volna a legszigorúbb következtetéseket. Az új kor­mányelnök és az esetleges to­vábbi változások a párt számá­ra megkönnyítenék a választási kampányt és növelnék a párt esélyeit a választások során. Február elején, amikor nyil­vánosságra hozták az első hi­vatalos adatokat arról, hogy ja­pán közéleti személyiségek is nagy összegeket fogadtak el a Lockheed konszerntől azért, hogy a 130 millió dollár érté­kű Starfighter típusú katonai repülőgépek megvásárlását ke­resztülvigyék, az ellenzéki erők kényszerítették a kormányt, hogy az ügyet a parlamentben leáris fegyvereket. Tokió arra készül, hogy az elkövetkező hó­napokban fokozni fogja „béke és leszerelési diplomáciáját“. A japán parlament alsóháza után a felsőház is jóváhagyta az atomsorompó-szerződéshez való csatlakozást. A szerződés ratifikálására éles politikai harc közepette került sor. Ellenzőinek hosszú évekig sikerült megakadályoz­niuk jóváhagyását, s olyan pa­radox helyzet alakult ki, hogy éppen Japán, az az ország, amely már tapasztalta az atom­háború borzalmait, az atomso- rompó-szerződésen kívül ma­radt.“ Különös jelentőségű, hogy az atomsorompó-szerződésben részt vesznek a fejlett nukleáris ipar­ral rendelkező, tehát anyagi­műszaki téren atomfegyver gyártására képes államok is. Meg kell azonban jegyezni, hogy sajnos még nem minden ilyen ország csatlakozott a szer­ződéshez. vizsgálják ki. Március elején Jashio Kodama, a japán jobbol­dal képviselője beismerte, hogy az 1969—75-ös időszakban 5,6 millió dollárt jogadott el a Lockheed cégtől, amiért szor­galmazta, hogy Japán Starfigh­ter típusú repülőgépeket vásá­roljon. Kodama megjegyezte, hogy az összeg egy részét más politikai személyiségnek to­vábbította, akik a kormányban GÖRÖGORSZÁG képviselőhá­zának delegációja, amely a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának meghívására Moszkvá­ban járt, visszaérkezett Athén­ba. JEAN SAUVAGNARGUES fran­cia külügyminiszter június 9-e és 11-e között hivatalos látoga­tást tesz Romániában Macoves- cu külügyminiszter meghívásá­ra. HELMUT SCHMIDT, nyugatné­met kancellár törökországi és szaúd-arábiai látogatásáról visz- szaérkezett Bonnba. A TEHERÁNBAN tartózkodó Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök, megbeszélést folytatott Reza Pahlavi iráni sahhal és Hoveida miniszter- elnökkel. KANADA az Algírban aláírt megállapodás értelmében a következő három évben egymil­lió tonna búzát szállít Algériá­ba. BERLINBEN aláírt megállapo­dás értelmében a frankfurti Höchst AG PVC műanyagokat gyártó vegyipari kombinátot szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak, DÁNIÁBAN a legújabb sta­tisztikai adatok szerint április­ban 119 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami a mun­kaképes lakosság 5,8 százalé­kának felel meg. JAMES HOLLOWAY tenger­nagy, az Egyesült Államok ka­tonai tengerészetének főpa­rancsnoka, tegnap háromnapos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. SPANYOLORSZÁGBAN a teg­nap életbe lépett törvény értel­mében a Spanyol Kommunista Párt tagjai számára továbbra is tilos a gyülekezés. HU ARI RUMEDIEN, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köz­társaság kormányelnöke tegnap fogadta Jasszer Arafatot, a Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnö­két. „CRACK FORCE 76“ fedőné­ven NATO-hadgyakorlat kezdő­dik június 9-én Közép-Európa és Nagy-Britannia térségében. MOSZKVÁBAN az „Inlegmas 76“ nemzetközi könnyűipari kiállításon tegnap csehszlovák napot tartottak. Washington — A Fehér Ház szóvivője közölte, Ford elnök azt tervezi, hogy még a nyár folyamán csúcstalálkozót tarta­nak a Karib-tenger térségében hét nyugati államfő részvéte­lével, A főként pénzügyi-gaz­dasági tárgykörű értekezletre a terv szerint augusztus elején kerülhetne sor — mondotta John Carlson szóvivő. Hozzátet­te, hogy hivatalosan csak a részletek megvitatása után je­lentik be a találkozót. A ta­nácskozáson a rambouillet-i csúcsértekezleten már felvetett kérdéseket vitatnák meg. Az Egyesült Államok az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán meghívá­sát tervezi, valamint Kanadáét, amely nem vet részt a ram­bouillet-i konferencián. Az Elysée-palota szóvivője közölte, hogy Franciaország je­lenleg tanulmányozza Ford ja­vaslatát. Kissinger külügyminiszter ta­gadta, hogy az elnök belpoli­tikai megfontolásokból tervezi a csúcstalálkozót. Új terrorellenes törvény Fenyegetőzik az IRA London ~ Tegnap lépett életbe az angol és az ír parlament egy­behangzó törvénye. Az lehető­vé teszi, hogy az ír bírák az egyesült királyság területén ítélkezzenek itt elfogott terro­risták felett, angol bírák pedig az ír Köztársaságban. A törvé­Vízgazdálkodási megállapodás Budapest — Tíz évre szóló csehszlovák—magyar határvízi együttműködési egyezményt ír­tak alá Budapesten. Az egyez­mény, amelyet František Ha- gara, a Szlovák Szocialista Köztársaság erdő- és vízgazdál­kodási minisztere és dr. Ger­gely István magyar államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke írt alá, az eddiginél szé­lesebb körű vízgazdálkodási kapcsolatokra terjed ki. Mind­két fél általános kötelezettsé­get vállalt, hogy csak kölcsö­nös egyetértéssel végez a kö­zösen megállapított vízviszonyo­kat befolyásoló vízgazdálkodási munkákat. Az egyezményben rögzítették, hogy jó állapotban tartják a határvizek medrét és a hozzájuk tartozó berendezé­seket. Kölcsönösen tájékoztat­ják egymást a vízgazdálkodás fejlesztésének távlati tervéről is. Szabályozták az árvíz, a bel­víz és a jégveszély elleni vé­dekezésben a határvizek tisz­taságának védelmében érvénye­sítendő együttműködést is. Az új egyezmény összhangban van a Felső-Duna közös csehszlo­vák—magyar szakaszán terve­zett Gabcíkovo—Nagymaros víz­lépcső-rendszerrel is, amelynek előkészületi munkálatait a má­jus elején Szlovákia fővárosá­ban aláírt megállapodás sze­rint végzi a két ország. a politikusok névsorát nyilvá­nosságra hozni. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, a japán vezető körök a nyilvánosság bevonása nélkül kívánják az ügyet kivizsgálni. Az uralkodó párt képviselői szerették volna elfeledtetni a botrányt, és azt remélték, hogy a zárt ajtók mögötti vizsgálat elleplezi az ügy súlyosságát. A japán kommunisták számoltak Politikai válság jaoánban és a parlamentben befolyásol­ni tudták a Lockheed cégtől való vásárlást. Április első fe­lében az amerikai hivatalok a japán kormány rendelkezésére bocsátották a Lockheed kon­szern megvesztegetési manőve­reiről szóló dokumentumokat és a megvesztegetett japán ve­zetők névsorát. Ezt a dokumen­tumot titkosnak nyilvánították. A japán és az amerikai hivata­lok megegyeztek, hogy az ügy körülményeinek kivizsgálásáig nem hozzák nyilvánosságra azoknak a névsorát, akik hoz­zájárultak ahhoz, hogy az ame­rikai cég japán megrendelése­ket kapjon olyan gépekre, amelyek minősége kifogásol­ható. Ezt a megállapodást nyil­ván az eredményezte, hogy a hírek szerint az ügybe beleke­veredtek Kishi és Tanaka volt kormányelnökök is. Főleg a parlamenti választások előtti időszakban kellemetlen a Libe­rális Demokrata Párt számára Tokióban a tüntetők ezrei kö­vetelik a Lockheed-botrány ala­pos kivizsgálását. (Foto: CSTK—Japan PressJ mindezzel. Bizottságot alakítot­tak, amelynek feladata az igaz­ság felfedezése volt. A japán kommunista képviselők csoport­ja kéthónapos vizsgálat után az eredményt áprilisban a Ja­pán Kommunista Párt Akahata című lapjában hozta nyilvános­ságra. A japán kommunista képvise­lők csoportjának jelentése sze­rint 28 japán politikus neve ismeretes, akik megvesztegeté­si összegeket fogadtak el. A je­lentés azt is közölte, hogy megvesztegetési összeget foga­dott el három volt miniszterel­nök: Kishi, Sao és Tanaka, to­vábbá a jelenlegi kormány 15 tagja, 6 államtitkár, a külügy­miniszter volt helyettese, a ja­pán légierők volt parancsnoka és a japán felsőház egyik kép viselője. Az uralkodó körök szerint — tekintettel a közel­gő választásokra, — helytelen lenne a vádakra nem reagálni. Még a japán miniszterelnök esetleges lemondása sem elé gítené ki azonban a japán de­mokratikus erőket. Ugyanis nem az a fontos, hogy egy po­litikus távozzon és további tíz, aki az ügybe keveredett, bün­tetlen maradjon. Minél gyor­sabban ki kell vizsgálni min­den büntetendő cselekedetet, amelyeket befolyásos szemé­lyek követtek el, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosság­ra kell hozni és a bűnösöket a japán törvények értelmében meg kell büntetni. Mindezt el­sősorban a japán kommunisták követelik. JÁN BLANSKÝ nyék segítségével megkerülték a bonyolult kiadatási eljáráso­kat. A megfigyelők arra számíta­nak, hogy az új törvény gépe­zete nehezen indul majd el, mivel minden tételében vitat­ható, és szenvedélyes vitákat is kavart. Az IRA ideiglenes szárnya egyszerű szerepet vállalt ebben a vitában: bejelentette, hogy ha az ír Köztársaság közalkalma­zottai, bírósági tisztviselői, bí­rái, védői, ügyészei vagy ren­dőrei Észak-Irországban meg­jelennek, hogy ott republiká­nus vádlott perében feladatot vállaljanak, akkor mindezek számoljanak azzal, hogy a ge­rillák „törvényes céltáblái“ lesznek. Hozzáfűzték: ha vi­szont angol katonai, rendőri vagy polgári szervek képviselői az ír Köztársaságban ugyan­ilyen tevékenységet folytatnak „figyelmeztetés és irgalom nél­kül lesújtunk rájuk“. liiFmiiirí Trite X Választások Bulgáriában Vasárnap Bulgáriában nem­zetgyűlési és helyi választáso­kat tartottak. Az ország mint­egy 55 000 választási körzeté­ben a szavazók megválasztot­ták a nemzetgyűlés 400 képvi­selőjét, továbbá a területi, a vá­rosi, a járási és a községi népi tanácsok tagjait, a bírákat és a népi ülnököket. A 400 nemzetgyűlési képvi­selőjelölt közül 272 a Bolgár Kommunista Párt, 100 a Bolgár Népi Földműves Szövetség tag­ja, 28 pedig pártonkívüli. A bolgár központi választási bizottság által kiadott jelentés szerint a szavazás lelkes han­gulatban, teljes rendben, a vá­lasztási törvény előírásainak megfelelően zajlott le. A vá­lasztók 99,93 százaléka járult az urnákhoz. A Nemzetgyűlés az utóbbi időszakban nagymértékben hoz­zájárult a Bolgár Népköztársa­ság törvényhozásának tökélete­sítéséhez. összesen 71 olyan törvényt fogadott el, amelyet az ország gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésének fon­tos kérdéseire vonatkoznak. Az idei választások jelentő­ségét fokozta az a tény, hogy röviddel a BKP XI. kongresszu­sa után került rájuk sor. Amint a kongresszusi beszámoló meg­állapította, Bulgária a hatodik ötéves tervidőszak (1971—75) folyamán kimagasló eredmé­nyeket ért el. Az ipari terme­lés az előző tervidőszakhoz vi­szonyítva több mint 57 száza­lékkal. a lakosság reáljövedel­me pedig 30 százalékkal emel­kedett. A pártkongresszus meg­határozta a fejlődés fő irány-' vonalait is. Ebből kiindulva az új állami szervek feladata hoz­zájárulni a szocialista törvény- hozás további tökéletesítéséhez, a végrehajtó szervek ellenőrzé­sének elmélyítéséhez, biztosíta­ni a gazdasági fejlődés stabil ütemét, a mezőgazdasági ter­melés hatékonyságát, és elmé­lyíteni a szocialista országok­kal való integrációt. A választások előtti kampány szerves részét alkotta a népi tanácsok (megfelelnek a mi íemzeti bizottságainknak) mun­kájának értékelése. A feladato­kat valamennyi terület teljesí­tette. K.U Kommentárunk Tokió — A japán kormány jó­váhagyta az atomsorompó- egyezmény ratifikálását. Mint emlékezetes, Japán 1970 febru­árjában írta alá az atomsorom- pó-egyezményt, a parlamenti ra­tifikálásra azonban csak a múlt hónap végén került sor. A kor­mány döntését követően a kül­ügyminisztérium elkészíti a ra­tifikációs okmányokat és rövi­desen letétbe helyezi azokat az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió kormányánál. Japán a 96. ország, amely aláírta és ratifikálta az atom- sorompó-egyezményt. A tokiói kormány ugyanakkor elhatároz­ta, hogy aláírja az atomsorom­pó egyezmény betartásával ösz- szefüggő biztosítéki megállapo­dást a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Az atomsorompó-egyezmény ratifikálásával egyidőben a japán kormány nyilatkozatban erősítette meg, hogy kitart nuk­leáris politikája mellett, amely előírja, hogy Japán nem gyárt, nem birtokol és nem tárói nuk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom